Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-30 / 308. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 30. A Himalájától az óceánig (2.) Az elnök és a professzor A Bengáli-öbölben, Mahabalipuratn tnűemléktemplomainál. A katonai gépen pödört bajszú őrmester fűszeres édességet kínál. Gépünkkel nyugatra, Afganisztán irá­nyába tartunk. Alattunk Ha­ryana állam földje, India éléskamrája. A repülőtéren az elnököt Haryana mező- gazdasági egyetemének rek­tora fogadja. Utunk célja az egyetem kísérleti kutatóállo­mása, amely a Hissar nevű város mellett háromezer hek­táron gazdálkodik, végzi tu­dományos tevékenységét. En­nek jelentőségét csak az mér­heti fel igazán, aki arra gon­dol, hogy ebben az országban mindennap több mint 600 millió embernek kell táplál­koznia. Dr. Amand Kashiap pro­fesszor hamar kontaktust ta­lál az elnökkel. Ök aztán iga­zán otthon vannak a mező- gazdaságban. Padlizsán-, pa­radicsom- és gyapotföldeken járunk, szarvasmarhafajták­kal kísérletező telepen, kert­gazdaságban, baromfite­nyésztésben, a kutatóintézet könyvtárában, a világ min­den részéről ide érkező fo­lyóiratok (köztük szép szám­mal találhatók hazai folyó­irataink is) könyvek között. A dolog lényegét tekintve mégis az tűnik a legfonto­sabbnak, hogy az egyetem kutatóintézete évente 400 szakembert bocsát útjára, akiknek gyakorlati tevékeny­sége kihat az egész indiai mezőgazdaság fejlődésére. Mert Haryana állam ugyan többet termel a saját szük­ségleténél, de India nagy. És sok még a faeke. Még aznap este Delhiben az Asoka Hotel dísztermében Ali Ahmed és Losonczi Pál mondott pohárköszöntőt. A vendégek tokajival töltött poharukat emelték India boldogulására, a vendégek és a vendéglátók barátságára. Jó hangulatban távoztunk a fogadásról. Valamennyien tudtuk, hogy a tárgyalások sikeresek voltak, kereskedel­mi és egészségügyi megálla­podást kötöttünk és az el­nök politikai tárgyalásai is szívélyes, megértő légkörben folytak az el nem kötelezett India vezetőivel. S most, hogy belekóstol­tunk Indiába, egyre jobban ízlik. Még csak pár nap telt el, de már nagyon otthon érezzük magunkat. Az étlap­ról már ismerős indiai étele­ket rendelünk és tudjuk, mit kell inni azokhoz. S már nem zavar a szállodánk folyosóján lengő fűszeres illatosító füst­je sem. Egyre többet szeret­nénk habzsolni ebből az or­szágból. Hat nap alatt sze­retnénk megismerni egész Indiát. Csekélység! * Asoka Hotel Delhiben — Asoka Hotél Bangaloreban. Ki ez az Asoka? A kérdésre a történelem válaszol. Asoka nagy király volt. Nemcsak a hindu, hanem az emberiség történetének egyik legna­gyobb uralkodója. Birodalma jóval nagyobb volt, mint a mai India. Háborút nem vi­selt, viszont világvallássá tet­te a buddhizmust. Olyan in­tézményeket tervezett, ame­lyek közül nem egy a mai napig is fennáll. A hindu társadalom mindmáig jellem­ző vonásai uralkodása alatt alakultak ki. Asoka prakti­kus uralkodó volt, az időszá­mítás előtti harmadik szá­zadban, uralma alatt vi­szonylag többen tudtak írni, olvasni, mint a mai Indiá­ban. Ö maga író, filozófus — saját gondolatait kősziklába vésette. Asoka hite szerint nem a fegyvereknek, hanem az igazságnak kell meghódí­tania a világot. Azt a tant hirdette, amely­re Mahatma Gandhi két év­ezreddel később az erőszak- mentes hódítás filozófiáját alapozta. Asoka a maga ko­rának felvilágosult, modem uralkodója is volt. A róla el­nevezett szállodák is moder­nek, szépek, kényelmesek. Mint ahogy modern maga Bangalore is, ez a mesésen szép dél-indiai város, kar­csú, könnyed épületeivel, a délszaki növényzettel pompá­zó, ligetek közé épült ház­csoportjaival, korszerű ipará­val, szép arcú, irántunk őszinte barátságot mutató embereivel. (Folytatjuk) Ebben a dolgozószobában írta Tolsztoj: a Háború és békét, az Anna Kareninát, a Feltámadást, számos kis­regényét, elbeszélését, színdarabját és cikkét. Poljanát államilag védett te­rületté nyílvánították. Lenin rendkívül nagyra becsülte Tolsztoj emlékét, és öröksé­ge megőrzésének fontosságát hangsúlyozva, maga ellen­őrizte a Tolsztoj életével fog­lalkozó múzeum felállításá­ról szóló dekrétum megvaló­sítását. A Nagy Honvédő Háború éveiben a hitleristák kirabol­ták Jasznaja Poljanát. Az író házát istállónak hasz­nálták. Különösen megsíny­lették ezt az időszakot a Jasznaja Poljana körüli ker­tek és erdők. Nagy erőfeszí­tésekre volt szükség, hogy helyreállítsák a ház megsem­misült belső díszeit és pó­tolják az író elvesztett hasz­nálati tárgyait. A birtok kert­jei és parkjai napjainkban kapják vissza azt a külsőt, amellyel Lev Tolsztoj életé­ben rendelkeztek. A közeljö­vőben a birtok látogatói vé­gighaladnak az író kedvelt fasorán, gyönyörködhetnek a tolsztoji tájban és kertekben. Itt élt Lev Tolsztoj Brezsnyev-interjú a szovjet—amerikai kapcsolatokról Az alábbiakban közöljük Leonyíd Brezsnyev válaszait Joseph Kingsbury-Smith amerikai politikai kommen­tátor kérdéseire: KÉRDÉS: Mit szeretne mondani az amerikai népnek az újesztendő alkalmából? VÄLASZ: A szovjet embe­rek számára az elkövetkező esztendő jubileumi év lesz. A lenini Békekiáltvány je­gyében született szovjet ál­lam megalakulásának 60. év­fordulójáról emlékezünk meg. Természetesen, szeretnénk ebben az esztendőben továb­bi jelentős lépéseket tenni a béke fenntartásának és meg­szilárdításának útján, annak érdekében, hogy a nemzet­közi kapcsolatok egyetlen ésszerű és egyetlen elfogad­ható normájaként továbbra is a békés egymás mellett élés érvényesüljön. — Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a magam és a Szovjetunió összes népei nevében szívélyes újévi üd­vözletemet tolmácsoljam Amerika polgárainak. KÉRDÉS: Véleménye sze­rint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, egymással együttműködve, milyen fon­tos lépéseket tehetne 1977- ben a világbéke és a szovjet —amerikai kapcsolatok meg­szilárdítása érdekében? VÁLASZ: Ügy gondolom, fogy államaink ebben a te­kintetben igen sokat tehet­nének. Csak a legfontosab­bat említem: szeretnénk, ha minél hamarabb befejeződ­nék a munka az 1974-es vla- gyivosztoki megállapodáson alapuló SALT-egyezményen. Mi nem támasztottunk és nem is támasztunk semmi­lyen akadályt ebben az ügy­ben, amely az egész emberi­séget érinti. A szovjet—ame­rikai megállapodás kétségte­lenül fontos lépés lenne a fegyverkezési hajsza haté­kony beszüntetése útján. En­nek a feladatnak a megoldá­sa közvetlenül összefügg ko­runknak azzal az alapvető követelményével, hogy ne engedjük meg a nukleáris háború kitörését. Másrészről a megállapodás elodázása a jelenlegi körülmények között, amikor folytatódik a még rettenetesebb fegyverfajták és fegyverrendszerek kidol­gozása, újabb veszélyeket je­lentene a békére, a nemzet­közi egyensúlyra és bizton­ságra nézve. Cartemek, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnökének leg­utóbbi nyilatkozatából ítélve, az amerikai fél is megértést Az ENSZ főtitkárának újévi üzenete Kurt Waldheim, ENSZ fő­titkár szokásos újévi üzene­tében azzal a felhívással for­dult a világ valamennyi ál­lamához és népéhez, hogy minden erőfeszítésükkel a nemzetközi béke és biztonság további megszilárdításán le­gyenek. Waldheim hangsúlyozta a még meglévő . tűzfészkek, köztük a dél-afrikai feszült­ségforrás felszámolásának szükségességét. A közel-keleti helyzetet érintve az ENSZ főtitkára sik. raszállt a konfliktus béke­tárgyalások útján történő át­Madridban ülést tartott a kilenc ellenzéki párt, köztük a kommunisták képviselőit tömörítő bizottság, amely a kormánnyal folytatandó tár­gyalásokra alakult. A bizottság ismételten ki­fejezte tárgyalási készségét és azt a reményét, hogy már a közeljövőben megteremtőd­nek a tárgyalásokhoz szük­séges feltételek. A tanácsko­zás résztvevői ezzel kapcso­latban kiemelték, hogy San­tiago Carrillo és más kom­munista vezetők letartózta­tása megnehezíti a kormány és az ellenzék közötti kap­csolatokat. Madrid több kerületében újabb tüntetések zajlottak le a bebörtönzött kommunista fogó rendezéséért. „Eljött az ideje, hogy komoly erőfeszíté­seket tegyenek a béketárgya­lások felújítására és hala­déktalanul pozitív megoldást találjanak az új háborús konfliktus veszélyével fe­nyegető közel-keleti problé­ma rendezésére” — mutat rá az üzenet. A világszervezet főtitkára kiállt egy új igazságos nem­zetközi gazdasági rendszer megteremtéséért, amely meg­felelne a fejlődő országok társadalmi és gazdasági ha­ladása érdekeinek. vezetők szabadon bocsátása érdekében. Hasonló tünteté­sekre került sor más spanyol nagyvárosokban, köztük Bil- baóban és San Sebastianban is. A Mundo Obrero, a Spa­nyol Kommunista Párt ille­gálisan megjelenő lapja ve­zércikkében megállapítja, hogy a kormány a kommu­nista vezetők letartóztatásá­val az ellenzék meggyengí­tésére és megtörésére tesz kísérletet. A bebörtönzöttek hozzátar­tozói János Károly királyhoz intézett táviratukban köve­telték, hogy az uralkodó sür­gősen lépjen közbe a letar­tóztatottak szabadon bocsá­tása érdekében. tanúsít e kérdés időszerűsé­gét illetően. — Meg kell mondanom, hogy bennünket a Szovjet­unióban meghökkent bizo­nyos körök állásfoglalása Nyugaton — mind az Egye­sült Államokban, mind pedig más NATO-országokban. Ezek a körök úgy viselked­nek, mintha az utóbbi évek­ben semmi sem történt vol­na, semmi sem változott vol­na, és mintha a világ még mindig a hidegháború álla­potában lenne. Egymás után indítanak zajos kampányo­kat, azt állítva, hogy fokozó­dik a katonai veszély a Szov­jetunió részéről, és közben újabb katonai előirányzato­kat követelnek, sürgetik a fegyverkezési hajszát. — Véleményünk szerint ennek nem szabad folytatód­nia. Megteremtve a politikai enyhülést, lehetővé tettük azt is, hogy valójában foglalkoz­zanak a haderőkorlátozás és a leszerelés kardinális kér­déseivel. Szeretném mégegy- szer teljes határozottsággal leszögezni: a Szovjetunió senkit sem fenyeget és sen­ki ellen sem készül támadás­ra. Nincs szükség misztikus veszélyekkel való önijesztge­tésre, hanem reálisan és tár­gyilagosan meg kell vitatni a problémákat és a lehetősége­ket. '— Nagyon szeretnénk, ha 1977-ben valódi áttörés tör­ténne a fegyverkezési hajsza megszüntetése irányában, és így ez az esztendő elfoglal­hatná majd méltó helyét a történelemben. KÉRDÉS: Üdvözölné-e an­nak lehetőségét, hogv 1977- ben mielőbb és mindkét fél számára megfelelő helyen — találkozzék az új amerikai elnökkel? VÄLASZ: A gyakorlat, be­leértve a szovjet—amerikai kapcsolatok gyakorlatát, be­bizonyította a csúcstalálko­zók hasznosságát és eredmé­nyességét, amikor is a. részt­vevők mindegyike építő és tárgyszerű párbeszédre tö­rekszik. Mi tehát e gyakor­lat folytatása mellett va­gyunk. A soron következő szovjet—amerikai találkozó időpontját természetesen a kölcsönös egyetértés és a megfelelő kérdésekben való előbbre jutás határozza meg. — Végezetül szeretném megismételni azt, ami az SZKP XXV. kongresszusán is elhangzott: országunk szi­lárd szándéka, hogy folytat­ja a szovjet—amerikai kap­csolatok olyan további meg­javításának irányvonalát, amely megfelel az amerikai és a szovjet nép érdekeinek, valamint az egész világ érde­keinek. 1978 szeptemberében az egész haladó emberiség meg. ünnepli a nagy orosz író. Lev Tolsztoj születésének 150. év­fordulóját. A Háború és bé­ke, az Anna Karenina, A Feltámadás című regények írójának Jasznaja Poljana-i birtokát teljesen rendbehoz­ták a jubileum alkalmából. A Tulai területen lévő. ősi bir­tokon Tolsztoj több mint 50 évet élt. Sétái, vagy lovaglá­sai alatt gondolta végig re­gényterveit, főhősének jelle­mét, itt jegyezte fel gondola­tait, megfigyeléseit, a csodá­latos hazai tájjal való talál­kozás élményeit. Tolsztoj nem csak hazájának nagy író­ja, de annak bölcs és fárad­hatatlan művelője is volt. Birtokán erdőtelepítést szer­vezett, gyümölcsfákat ülte­tett. Jelenleg is megvan még az a 300 almafa. amelyet sa­játkezűig ültetett. A fák 90 éves koruk ellenére, napja­inkban is termést hoznak. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom után Jasznaja Tűzpárbaj Libanonban Tüzérségi párbajt jelentet­tek kedden este Dél-Liba- nonból, ahova újabb és újabb palesztin alakulatok érkeznek, hogy elfoglalják a számukra a korábbi megál­lapodásokban kijelölt helye­ket. A tőlük származó érte­sülések szerint a jobboldali csapatok tüzérsége lőtte a baloldali és a palesztin ala­kulatokat a határ menti Taj- beh település közelében, mi­közben a határ túlsó oldalá­ról izraeli tüzérség támadta a települést, amely a balol­dali-palesztin szövetségesek kezében van. A libanoni jobboldal sajtója pánikot próbál kelteni azzal kapcsolatban, hogy a palesz­tinok fegyvereikkel együtt vonulnak be Dél-Libanonba. „Robbanásveszélyesnek” mi nősíti a térségben kialakult helyzetet, megállapításait a keddihez hasonlóan — a jobboldal által kezdeménye zett — összecsapások hírére alapozva. A palesztin ellen­állási mozgalom szóvivője viszont újból kijelentette: a palesztinok nem támadást indítanak a jobboldali fegy­veresek állásai ellen, csupán az arabközi békefenntartó erőkkel létrejött megállapo­dás értelmében kivonják a városokból, s más nagyobb helységekből nehézfegyve reiket. Újabb tüntetések Spanyolországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom