Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
1976. december 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Háztáji H áztáji ügyben ismét sok levelet kaptunk. Elsősorban idős, munkaképtelen nyugdíjasoktól, akiket a háztáji föld szintén megillet, és ők is rendeltetésszerűen kötelesek azt megművelni. A rendelkezés azonban méltányolja, hogy sokan közülük idős korban erre már képtelenek, ezért a háztáji földet, családtagnak nem tekinthető személlyel — díjazás ellenében is — megműveltethe- tik és hasonló módon azok is, akik időközben a községből elköltöztek. Ebből is kitűnik: a törvény messzemenően támogatja, hogy a háztáji föld a nyugdíjasok jövedelmének is jelentős kiegészítő forrása legyen. Az egyéni sorsok azonban sokszor még e rendelkezésen túli humanitást is megkívánják. Ilyen özv. Biró Ferencné 88 éves mándoki lakos esete. Ő a férje után kapta eddig a háztáji földet, illetve az érte járó pénzösszeget, az idén azonban erre már nem számíthatott. S mivel a föld megmunkálását kora és egészségi állapota miatt nem vállalhatta — de eltartói sem, mert ők sem a legjobb egészségnek örvendenek — elesett ettől a juttatástól. A termelőszövetkezet a korábbi években Biróné háztáji területét közös művelés alá vonta, az idén — munkaerőgondjaikra hivatkozva nem vállalták, és ezért lett özv. Biró Ferencné jövedelme már az idén is kevesebb. Érthető, hogy a termelőszövetkezet elsősorban a közösség érdekét nézi, és igazuk van abban hogy a tsz-törvény csak lehetőségként említi a háztáji föld pénzbeni megváltását, és hogy népgazdasági érdek, hogy a háztáji földet a tagság maga művelje, a lehetőségek szerint a legjobban és a legeredményesebben. Viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az egyéni sorsok olykor egyedi elbírálást kívánnak. Nem csak Mándo- kon van ilyen gond, hasonló kérést tartalmazott az egyik vasmegyeri tsz- nyugdíjas levele is. Egy másik háztáji ügyben írt levél alapján viszont azt tudtuk meg, hogy a nagydobosi Petőfi Mg. Termelőszövetkezetben miként támogatják a nyugdíjas rokkant tagokat. Például a háztáji kukoricát kombájnnal levágják, és eladják a terményforgalmi vállalatnak. Aki pedig a kukoricára igényt tart, annak hazaszállítják a közös munka befejeztével. Ebben a gyakorlatban kifejezésre jut, hogy a közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködve szerves egység. A másik, amiért példaként említjük a nagydobosi termelőszövetkezet segítségét az, hogy ezek az idős emberek, — az egykori tsz-alapítók — mindenképpen megérdemlik a támogatást. Soltész Ágnes MEGGYFÁK Kántorjánosi község lakossága az út menti gyalogos járda szegélyére mintegy 8- 900 meggyfacsemetét telepített, aminek nagy része már termőre is fordult. Az ősszel 250 darabot telepítettek. A ház körüli területet is igyekeztek kihasználni és ebből az értékes és keresett gyümölcsből minél többet telepíteni. A telepítés olyannyira elterjedt, hogy már egy közepes termés esetén is 8-10 vagont szedhetünk le. A község lakossága szívesen adja a bőven szaporodó meggyfacsemetéket a szomszédos községek lakóinak is, akik évenként több százat ültetnek el — írja Nagy Miklós Hazafias Népfroint-titkár Kántor- jánosiból. HIDEG VÁRÓTEREM Több éve járok már a Dombrád—Gégény—Nyíregyháza útvonalon és mindig rossz állapotot találok a gé- gényi vasútállomás várótermében. A Dombrád felől beérkező autóbuszok utasai (minimum 150 ember) várakozik naponta a váróteremben hidegben, mintegy háromnegyed órát, a vonatcsatlakozásig. Ha néha fűtenek, a rossz kályha akkor sem melegít. Pici gyermekkel is várakoznak ilyen körülmények között. Tudomásunk szerint egy „vendégszoba” is van az állomás épületében, amit több éve nem használnak. Ezzel is bővíteni lehetne a szűk és elég gondozatlan várótermet. Több gondosság kellene — írja Bállá Gézáné dombrádi lakos. KÖSZÖNET A csengeri GEV-telep Esze Tamás szocialista brigádja testnevelés foglalkozáshoz készített eszközöket, és ajándékot adott a csengeri 3. sz. óvodának. A brigád szerződésben vállalta a patronálást, azóta körülbetonozták az óvoda homokozóját, babaházat készítettek és parkosítottak is — írja az óvodások és dolgozók nevében Mezőhe- gyesi Lászlóné vezető óvónő. — Nyugdíjas, beteg házaspár vagyunk, ezért számunkra nagyon fontos a mosógép és a centrifuga. Gépünk elromlott, de a szükséges alkatrészt sehol sem tudtuk beszerezni, míg végül a Hajdúsági Iparművekhez fordultunk segítségért. Nem sokkal később megjelent egy dolgozójuk, megjavította az elromlott gépet és ezért pénzt sem fogadott el. Számunkra a mindennapi házimunkát könnyítette meg, illetve tette lehetővé — írja Graszeli László és neje, Nyíregyháza, Szarvas u. 16. szám alatti lakos. SÁR A nyíregyházi Szántó Kovács János utcában építkezés folyik, a j£EMÉV és az ÉPSZER Vállalat dolgozik. Az építkezés miatt az utca sártengerré változott, nemcsak a járdán járunk sárban, hanem ez már a lakásunkat is károsítja. A művezető legfeljebb megnyugtat, ha szólunk, de nem tesz semmit a járdák rendbehozatalára. Veszélyes, hogy a nagy járművek összevissza csúszkálnak az utcán, félünk, hogy komolyabb baleset is bekövetkezik — írja levelében Alföldi La- josné, Szántó Kovács János utca 17. szám alatti lakos. ZSÚFOLT BUSZ A papírgyár és a KEMÉV körül lakók (a bejáró dolgozók és iskolások) a 15-ös busszal utaznak a városközpontba. A 7 órakor közlekedő autóbusz már a végállomáson megtelik és a következő megállóknál már vagy meg sem áll, vagy ha megáll, akkor sem mindig tudunk felszállni a nagy tömegtől. Ilyen távolságról begyalogolni sem lehet. A Volán nyilván ismeri a problémát, mert ritkán két autóbuszt küld, ekkor is hatalmas a zsúfoltság, de legalább mindenki utazni tud. Jó lenne, ha csuklós buszt közlekedtetnének, vagy külön iskolabuszt indítanának — írja levelében Gyureskó Andrásné tanácstag. A levelet 35 további utas is aláírta. TÁRSADALMI MUNKÁVAL Hosszú ideje visszatérő a nyíregyházi Sátor utcán lakók panasza. Korábban járdalapot igényeltek, hogy azt társadalmi munkával lerakják, de eddig nem kaptak. Helyette a vízelvezető árkokat csinálták meg, ami viszont nem sikerült, sőt romlott a helyzet. Jelenleg az utca egyáltalán nem járható, ami azért is kedvezőtlen az ott lakók számára, mert a Sátor utcán van a környék egyetlen boltja, ahová az utóbbi időben a járhatatlan út miatt nem megy be a tej- és kenyérszállító kocsi, a FÜSZÉRT autója sem. Az utca lakói vállalnák, hogy társadalmi munkában is feltöltik az út egy részét, ha ahhoz a tanács közbenjárásával törmeléket, földet, vagy salakot kapnának — mondta el az utca több lakójának kérését szerkesztőségünkben Kovács Mihály, Nyíregyháza, Sátor utca 26. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Az illetékes válaszol SZABAD ÁRAK A Kelet-Magyarország november 8-i számában jelent meg Seres Imréné nyíregyházi lakos panasza Szabad árak címmel, amelyre a KELET Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat válaszolt: „Áruházunkban vásárolt Univerzál- Hackgerät aprítót helyes áron adták el 45 forintért. A 'másik áruházban kapható 26 forintos áru téves számlázás miatt volt annyival olcsóbb, mivel a számlán nem az áru valóságos megnevezése szerepelt. Létezik ugyan 26 forintos fogyasztói áron is aprító, de az „hagymaszeletelő” és egészen más konstrukció.” AZ ÍGÉRET SZÉP SZŐ A Kelet-Magyarország november 17-i számában jelent meg észrevétel az ígéret szép szó címmel, amelyre, a Nyíregyházi Városi Tanacs V. B. műszaki osztálya válaszolt: „A Kereszt utca korszerűsítése az 1976. évi tervben nem szerepel. Az útátépítést megelőzően el kell végezni a A tsz-tagok, alkalmazottak, munkabéréről A termelőszövetkezet mint a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása alapján létrehozott szocialista mező- gazdasági nagyüzem, elsősorban, a tagjai munkájával folytat önálló szövetkezeti vállalati gazdálkodást. Megyénkben a termelőszövetkezetek jelentős részében minden beosztásban a munkát a szövetkezet tagjai végzik, így jogaikat és kötelezettségeiket a termelőszövetkezeti törvény, annnak végrehajtási rendeletéi, valamint a szövetkezet belső szabályzatai rendezik. (Alapszabály, ügyrend, munkarend, bérszabályzat, stb.) A szövetkezeti mozgalom indulásától kezdve a szövetkezeti tagokkal együtt és egymás mellett szakemberek, mint alkalmazottak végezték és végzik a termelőszövetkezetekben a munkát. Megyénkben jelenleg megközelítően a 96 000 termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tag mellett 5000 alkalmazott van a termelőszövetkezetekben. Az alkalmazottak munkaviszonyával összefüggő jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezeti törvény, a termelőszövetkezet alapszabálya és munkarendje, a Munka Törvénykönyve és a szakminiszteri rendeletek szabályozzák. A termelőszövetkezetek zömében a termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak között kedvező a kapcsolat, a jogokat és a kötelezettségeket kölcsönösen rendezték és tiszteletben tartják, így ezen a téren viták és feszültségek nincsenek. A munkabérrel összefüggően, néhány tsz és alkalmazottai között munkaügyi viták is keletkeztek. Ezekből néhány munkaügyi bírósági döntés, valamint ezzel kapcsolatban dr. Marjai Károly megyei ügyész nyilatkozata is megjelent a „Kelet-Magyarország”-ban. Célunk, hogy az érdemben helytálló sajtóközlemény és megyei ügyészi nyilatkozatot a termelőszövetkezeti alkalmazottak munkabérére vonatkozó rendelet alapján — a lehetőségeken belül — részletesebben megmagyarázzuk. Jelenleg a 12/1971. (X. 13.) MÉM. sz. rendelet, (ami két alkalommal került módosításra), szabályozza a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti társulások alkalmazottainak munkabérét, bérjellegű juttatásait, és munkaidejét. A rendelet 2. §-a szerint „az alkalmazottak havi munkabérét, órabérét, teljesítménybérét és egyéb bérjellegű juttatásait a mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani”. Erre azért hívjuk fel a figyelmet, mivel van olyan vélemény, hogy a melléklet egyes részeit nem kell, sőt nem lehet alkalmazni, így például annak 5. pontját. Véleményünk szerint a rendelet és annak mellékletét csak együttesen lehet alkalmazni. Mielőtt az alkalmazottak munkabérére vonatkozó szabályokat ismertetnénk, a teljesség igénye nélkül a termelőszövetkezeti tagok munkadíjazásra vonatkozó szabályokról is kell szólnunk. A termelőszövetkezeti törvény meghatározása szerint a termelőszövetkezeti tagot a termelő- szövetkezetben végzett munkája alapján részesedés illeti meg, amely két részből áll, munkadíjból és részesedésből. A munkadíjat termelési költségként kell elszámolni és általában havonta a termelőszövetkezet alapszabályában megállapított bérfizetési napon kell kifizetni. A kiegészítő részesedésre a tag a termelőszövetkezet gazdálkodási eredményétől függően jogosult, ha erre a nyereség fedezetet nyújt és a zárszámadás után esedékes. Az alkalmazottak munkabérének megállapításakor problémát a termelőszövetkezeti törvény végrehajtására kiadott mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet 172. §. (2) és 173. §. (1) bekezdésének alkalmazása jelenti. Az említett rendelet szerint ugyanis az „alkalmazottak alapbére a tag munkadíjával, kiegészítő munkabére pedig kiegészítő részesedésével esik egy tekintet alá”. A 12/1971. (X. 13.) MÉM. sz. rendelet az alkalmazottak munkabérének alapmunkabérre és kiegészítő munkabérre történő kötelező felosztását megszüntette. A rendelet hatályba lépését követően — 1972. január 1. után — kötött munkavállalást szerződésben meghatározott bér 100%-ra jogosult az alkalmazott, az alábbi kivételtől eltekintve. Az alkalmazott azonban, ha a teljes munkabérét felveszi, kiegészítő részesedésre nem tarthat igényt. (Folytatjuk) Dr. Sőrés Imre TESZÖV-jogtanácsos gázvezeték építési munkákat is, amelyek 1977 első felében kezdődnek meg. Ezután kerül sor az útkorszerűsítésre.” AUTÓBUSZ Szabó Mihály nyíregyházi olvasónk észrevételére, melyben a Petőfi utca és a Széchenyi utcán lévő két autóbusz közlekedésével kapcsolatban tett javaslatokat, a Volán Vállalat válaszolt: „Megítélésünk szerint a 12-es helyi járati vonalon az autóbuszközlekedés nem rosz- szabb a korábbi helyzetnél, amikor még 13-as autóbuszok is közlekedtek. Április 8-tól ugyanis a 12-es autóbuszvonalon csúcsidőszakban a járatsűrűség 10 perces. Igaza van a levélírónak abban, hogy a Petőfi u. 2. szám alatti megállóhely (amelyet csak a 12-es járatok használnak) forgalomtechnikailag kedvezőtlen helyen van, mivel a Széchenyi utcai kereszteződéshez túl közel helyezkedik el. A forgalomtechnikai hátrány ellenére azonban -éppen a Petőfi utcán lakó utazóközönség érdekében ezt az autóbuszmegállót a jövőben is fenntartjuk. A menetrenddel kapcsolatos észrevételeit köszönjük, intézkedünk.” Cikkünk nyomán Megnyugtatóan... Lezárult Faragó Mária ügye, akinek munkaügyi panaszáról két alkalommal számoltunk be lapunkban: a Tuzséri ÁFÉSZ előzetes indoklás nélkül elbocsátotta, ezek után a fiatal lány több fórumon keresett orvoslást panaszára. December elején értesítette az ÁFÉSZ, hogy ismét alkalmazza bolti eladói munkakörben, s visszamenőleg kifizették az elmaradt munkabért is. Megoldódott tehát a vitát kavart probléma, igaz, kicsit megkésve, és jó néhány fórum — a járási pártbizottság, a községi tanács és a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság — közreműködésével. Az igazságért sokfelé kellett panaszosként elmenni. Mindezt — mint i_ végeredmény mutatja — végülis csak „házon belül” lehetett megoldani — s volt is megoldási lehetőségit. k.) .vXvXwXw vXv ................ ‘•NXvXwXwXwXwXvX’XvX’XwX'X’XwXvXfXvXvXvXw.w.v :x:x:x:x:x::‘: x-x::vx:xwx-::::::x*x-xv:^ WmvHw V, Vv;vK%••••••••••••••' • •••••• SaSaBBR $••••»• BBi H§Ka|B avXvXvXv bbb * >:Xí:X>. ™ ■>: * ■■ :X:X:X:X:X: Udvari József rakamazi Kiss József balkányi, Décsi Istvánná kéki, Kajor Jó- zsefné vásárosnaményi Buzga Gézáné nyírszőlős: és Csernyi János nyíregyházi kedves olvasóinknak levélben válaszoltunk. Nagy Józsefné nyírtelek- görögszállási levélírónk ügyében az illetékesek segítségét kértük. Enyedi Péterné levélírónk panaszára a TIGÁZ válaszolt: a vállalat pótpalackot most nem tud kiutalni, mert annak kiadása bizonytalan ideig szünetel. A már bentlévő kérelmeknek később az igénylések sorrendjében tudnak eleget tenni. Enyedi Péter kemecsei lakos ügyében az Állami Biztosító intézkedett, a kártérítési összeget kiutalták. Jaczkán Sándor bátorligeti lakos ügyében szintén az Állami Biztosító közbenjárását kértük, viszont számára a hír kedvezőtlen: további összegeket a biztosító nem tud fizetni. Szabó Sándorné gemzsei levélírónk köszönő sorait megkaptuk, örülünk hogy segíthettünk.