Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

1976. december 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola Pedagógus * Szülő -X- Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek -ft Iskola -ft Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA A gyerek az új házasságban A válás ártatlan áldozata: a gyermek. Ö szenved a legjobban, mert kicsúszik lába alól az otthon teljes biztonságot nyújtó talaja. Akármelyik szü­lőhöz kerül, az új helyzet súlyos lelki válságot idéz elő érzelmi életében. Ezzel nem képes megbirkózni egye­dül. Aki szereti a növényeket, tudja, milyen nagy gond­dal, körültekintéssel kell átültetni a kis növénypalántá­kat, hogy kárt ne szenvedjenek. Mennyivel több kö­rültekintést, szeretetet igényel a kis „emberpalánta” átültetése az új otthonba, hogy az új környezetben jól érezze magát és zavartalanul fejlődjön tovább. Ha a gyermeket gondozó szülő új házasságot köt, kü­lönösen nagy feladat az új család összehangolása, az otthon harmóniájának megteremtése. A legtöbb hiba abból adódik, hogy az új házasságban a férj és feleség el vannak foglalva egymással, egymás iránt érzelmileg telítettek, s így kevés törődés jut a gyermek lelki prob­lémáinak feloldására. A gyermek magára marad gond­jaival, a lelkében felgyülemlett sok miértre nem kap választ. így önmagában keres választ a felmerült kér­désekre. Túl sokat foglalkozik az előállított helyzettel, figyelmét nem képes másra összpontosítani, — romlik a tanulmányi eredménye, figyelmetlen, zavart, magá­ba zárkózott lesz. Az új családi körben hiába kap meg anyagilag mindent, szép ruhát, kifogástalan _ ellátást, édességet, zsebpénzt stb, ha érzelmileg elmagányosodik a családban. Ez természetesen kihat későbbi életére is, agresszív vagy közömbös lesz, a közösségi életbe nem tud beilleszkedni, irigyelni fogja azokat a társait, akiknek nem váltak el a szülei. Tudat alatt állandó hiányérzettel küzd, hiányzik az otthon védő, szerető, biztonságot adó légköre. Súlyosbítja a helyzetet az is, ha az új házasságból gyermek születik. Az első házasságból származó gyer­mek látja, hogy az új jövevényt milyen rfagy szeretet­tel fogadják, gondozzák, — akaratlanul féltékenység vesz rajta erőt. S ez mind jobban elhatalmasodik, ha látja, hogy a kicsi több szeretetet kap, mint ő. Mi a helyes magatartás? Elsősorban: az új házasság­ban is olyan szeretettel kell bánni a gyermekkel, mint­ha mindketten édes szülei lennének! Mindennap sza­kítsunk időt arra, hogy a gyermekkel beszélgessünk. Ne feledjük, a legnagyobb tábla csokoládé sem helyettesí­ti azt az érdeklődést, amelyet dolgai iránt mutatunk. Nem szabad lerombolni a Távollevő édes szülő ideál­ját azzal, hogy gyermekfüleknek nem való dolgokat beszélünk róla, szidjuk őt, vagy a gyermeket ellene akarjuk nevelni.-r^i reztessük a gyermekkel, hogy ő most is ugyan­ja olyan kedves tagja a családnak, mint az előző házasságban. S ha új gyermekáldás lenne a csa­ládban, mindkét gyermek egyformán kapjon szeretetet, ajándékot, kedveskedést. Természetes, hogy a kicsi több foglalkozást igényel, mint a nagyobb gyermek, hiszen etetése, gondozása sok időt vesz igénybe. Ha ebbe a gondozásba a nagyobb gyermeket is bevonjuk, kora és értelmi képessége szerint adunk-feladatot a kicsi el­látása körül, akkor a nagyobb gyermek úgy érzi, szük­ség van rá és munkájára. Ezek az apró sikerélmények átsegítik őt az új*családi helyzeten és kialakul az ott­hon bensőséges légköre. így lehet „tiszta lappal” új családi életet kezdeni és a kis „emberpalántát” egész életére kiható megrázkód­tatás nélkül átültetni az új otthon biztonságos „üveg­házába”. F. K. Bélyeg­gyűjtés LOSONCZI PÁL BÉLYEGEN A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke október­ben látogatást tett Dél-Ameriká- ban és Kubában. A perui posta bélyegen is megörökítette a ma­gas rangú vendéggel folytatott tárgyalásokat. Ebből az alkalom­ból hét sol névértékű légiposta bélyeget bocsátott ki, amelynek kék színű hátterét hazánk térké­pe díszíti. Ebből emelkedik ki a magyar államférfi arcképe. VILÁGHlRADÓ Az etióp posta öt bélyeggel kö­szöntötte a hazai légitársaság 30 éves működését. A természeti adottságok következtében belföl­dön is fontos szerepet töltenek be a légijáratok. Nemzetközi út­vonalakon számos gép közleke­dik. amelyeket már etióp pilóta vezet. — Az ENSZ postája három bélyeget bocsátott ki az élelmi- szer-világtanács tiszteletére. — 1977-ben érdekes bélyegekkel je­lentkezik a Holland Antillák. Ja­nuárban az ottani utcai karne­vál színes forgatagát, vidám han­gulatát mutatja be háromértékű sorozat. Bélyeget kap a bridzs- bajnokság és az 50 éve fennálló ékszerüzem, amely főleg export­ra termel. — Nigéria fővárosá­ban, Lagosban 40 millió dollár költséggel színházat és kultúr- házakat építettek, hogy a II. af­rikai fesztiválnak megfelelő ott­hont biztosítsanak. A művészeti seregszemlét sorozat köszönti, amely az új színházat, hajvise­leteket, hangszereket és faragá­sokat ábrázol. — Száz éve tárta fel a mükénai kultúra alkotásait Heinrich Schliemann német ré­gész. A görög posta az évforduló alkalmából az ásatások során fel­talált arany ékszereket és a régész arcképét mutatja be új soroza­tán. — A német népi mondahős, Till Eulenspiegel is megjelent bé­lyegen. A tetteiről szóló könyv négy illusztrációját ábrázolja a német posta új 50 Pfenniges bé­lyege. Kata kézimunkája Kata ott ül a díványon. Eső esik, mit csináljon? Leckéje holnapra készen, a földrajz ott a fejében. Rajzolgasson? De ugyan mit? Kis autót? Paprika Jancsit? Rajzolgatni bár lehetne, nincs most hozzá semmi kedve. Babájának varrjon talán? Van annak ruhája nehány: van hupikék, van pepita, rajta rózsaszín pántlika. Hopp, tudja már, kis párnát varr s körülszegi piros szállal. A középen szép kis kacsa, megörül neki nagymama. A kacsának piros csőre illog-villog tündökölve. Elkészül az nemsokára nagyanyóka névnapjára. Ölbey Irén Különóra. (MTI foto — Ben- kő Imre felvétele) Zelk Zoltán: Este jó, este jó.. Este jó, este jó, este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ég a tűz, a fazék viznótát fütyül, bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is hal egy kis bogár, mégse szomorú. Lassú tánc, lassú tánc, táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony. De az ágy meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak Nem félek, de azért sírni akarok, szállók én is, mint a füst, mert könnyű vagyok... Ki emel, ki emel, ringat engemefc? Kinyitnám még a szemem, de már nem lehet... Elolvadt a világ, de a közepén anya ül, és ott ülök az ölében én. A kakas, a róka és a nyuszi A hatalmas, öreg korhadt fa legalsó ágán üldögélt a kakas és bánatosan nézte a zöld réten vidáman ugra­bugráló nyuszikát. — Irigyellek, nyuszikám, hogy ilyen vidáman ugrán­dozol, futkározol. Könnyű neked, vékony, pici, fürge lá­bad van, próbálnám csak én ezzel az otromba, csontos lábbal. — Én pedig irigylem erős szárnyaid, főleg akkor, ami­kor kerget a róka — vála­szolta a nyuszika. — Miért, talán már meg­kergetett egy párszor — kér­dezte együttérzéssel a ka­kas? — Bizony, bizony nem is egyszer, sokszor! De ezideig még szerencsém volt, az utol­só pillanatban sikerült elme­nekülnöm. Ahogy így beszélgettek, a róka lopakodva közeledett a fához. Amint meglátta a nyuszikát, nyúlpecsenyére tá­madt kedve, szinte már szá­jában érezte a finom falatok ízét. — Na, most aztán már nem menekülsz, nyuszikám, el­kaplak — gondolta magában a róka, s hatalmas ugrással a nyuszira vetette magát. — Enyém vagy! — kiáltott fel a róka. — Ha a tied vagyok, akkor csak fogj erősen, ne eressz el... Fogj meg, ha tudsz — csú- folódott a nyuszika. A fa ágán ülő kakas ezek kel a szavakkal buzdította a nyuszit: — Ne hagyd magad, nyu­szikám ... kitűnő ... jó volt, csak így tovább ... Nézd, a róka orra belefúródott a va­kondtúrásba. Úgy kell neki, az álnok falánknak. A róka újból a nyuszi után vetette magát, előre, hátra bukfencezett, már-már úgy tűnt, sikerül megfognia a nyuszit, de az az utolsó pilla­natban egérutat nyert. Még egy utolsó kísérletet tett a róka. Már-már elérte a nyuszit, de az árkon-bokron túl volt, csak a hangja hallat­szott, amint kiáltotta a ka­kasnak, hogy köszöntse nevé­ben a rókát, mert ő nem ér rá, nagyon sietős a dolga. A ravasz róka nehezen tö­rődött bele a kudarcba. Rá­adásul még a kakas is gú­nyolódni kezdett kudarcán. — Róka komám, ezt a pechet, éhesen maradtál, fo­gaid üresen koccantak össze. Nyuszika még a címét sem hagyta meg neked, merre ke­resd. A róka úgy tett, mintha semmi hatással nem lennének rá a kakas szavai, nyájasan így szólt: — Kakas barátom, te va­lóban azt hitted, hogy meg akartam fogni a nyuszit? Ó, te bohó, hiszen csak játék volt az egész. Ha komolyan akartam volna, meg is fog­hattam volna. — Tulajdonképpen miért nem tetted meg? — kérdezte a kakas. — Mert úgy határoztam, hogy soha többé nem vadá­szom sem nyulakra, sem tyú­kokra, kacsákra, libákra ... Megundorodtam a hústól. — Ej, ej róka komám, áruld már el, mi vezetett er­re az elhatározásodra? — faggatta a kakas. — Mától fogva mindenki­vel békességben és szeretet- ben akarok élni... Soha töb­bé nem akarok senkinek ár­tani — esküdözött a róka. — Még nekem sem? — kér­dezte a kakas. — Elsősorban neked nem. Meglásd, mától kezdve a legjobb barátok leszünk. Jöjj le a fáról és csókoljuk meg egymást, hogy megpecsétel­jük örök barátságunkat, — szólt hízelegve a róka. — Alig hiszek a fülemnek, szívem repes az örömtől, hogy vége közöttünk az örök ellen­ségeskedésnek. Le is szállók nyomban, hogy mint két test­vér megcsókoljuk egymást. — Gyere mielőbb, drága ba­rátom! — unszolta nyájasan a róka. — Figyelj csak, kedves ba­rátom, a falu felől vadászko- pók közelednek, s amint ide­érnek, nyomban az öledbe re­pülök, megkötjük a békét. — nyugtatgatta a kakas. A róka ennek hallatán na­gyon megijedt. — Azt mondtad, hagy va­dászkutyák _. Óh, mit te­gyek? Azokkal nem akarok békét kötni. Különben is szó­lít a kötelesség. Minden jót! — búcsúzott a róka, s gyor­san elinalt. A kakas vidám kukoréko­lásba kezdett. Kukurikuuuuu, jól túljártam az eszeden, mert időben átláttam fondorlatos­ságodat, te ravasz, alattomos róka, — elmélkedett magá­ban a kakas. Szlovákból átdolgozta: Dr. Papp Sándorné Úttörő­VÍZSZINTES: I. Megfejtendő. 6. Mely sze­mély? 7. Időegység. 8. Vés, írdal, karcol (—'). 9. ÁTI. II. így, úgy, oroszul. 12. Balti szovjet állam főváro­sa. 14. Fél, németül. 16. Megfejtendő. 18. Keresztül. 20. Ógörög törzs, de építé­szeti stílus is. 21. Eleven. 22. Halotti lakoma. 24. Község Vásárosnaménytól nyugatra. 25. A zöld szín egy világos árnyalata. 27. össze-vissza várt! 28. Igen aktív, fehérítő hatású elem. 29. öt személy együtt. FÜGGŐLEGES: 1. Nevetségesen kis jelen­tőségű. 2. Mint a vízszintes 8. 3. Energia. 4. Nátrium vegyjele. 5. Hegység, mely Európát elválasztja Ázsiá­tól. 6. Megfejtendő. 10. Já­rom. 11. Tik- ... 13 ___Ba­ba és a negyven rabló. 14. Haza. 15. Megfejtendő. 17. Mesterséges testtartás, vi­selkedés. 19. Párnatöltelék. 21. Elevenen. 23. Folyó, spa­nyolul. 24. Pusztít. 26. Né­mán vár! 27. Félig töri! Megfejtendő: Nagy európai hegységek (vízszintes 1., 16., függőleges 6., 15.) Múlt heti megfejtés: IN­DUS — LÉNA — AMUR — EUFRÁTESZ — JANGCE. Könyvjutalmat nyertek: Séra István Nyírkárász, Ke­lemen Zoltán Tunyogma- tolcs, ifj. Kanyó András Csengerújfalu. Veress At­tila és Tóth Péter Nyíregy­háza. posta Kedves pajtások! Ez­úttal egy kicsit rendha- , gyó az Űttörőposta, kérni szeretnénk tőletek. Első­sorban azt: minél több pajtás kapcsolódjék be az Űttörőposta tudósítói munkájába, a csapato­toknál, rajotoknál, őr­sötökben történt érde­kesebb eseményekről számoljatok be ne­künk. így a megye más részein élő sok pajtás értesül munkátokról, eredményeitekről. Azt is kérjük a Kelet- Magyarország gyermek­oldalát rendszeresen olvasó pajtásoktól, hogy írják meg véleményüket, javaslataikat a gyermek­oldalról. Mit szeretnétek látni benne, milyennek találjátok? Változatosabbá, szeb­bé szeretnénk tenni ezt az oldalt, ezért szívesen vennénk, ha időnként RAJZOKKAL számol­nátok be élményeitekről. A rajzok közül egyet- kettőt minden héten be­mutatnánk a gyermek­oldalban. Akinek kedve van ehhez, forduljon is­kolája rajztanárához, kérje tanácsát, segítsé­gét! A feltétel csupán annyi: ne legyenek túl színesek a beküldött raj­zok mivel az újságban fekete-fehérben mutat­juk be azokat. És ne le­gyenek nagy méretűek! Reméljük, bőséggel akad élményetek a téli szü­netben is, várjuk rajzai­tokat. Mint egy hozzánk ér­kezett levélből megtud­tuk, a győrteleki általá­nos iskolában fogászati és testápolási vetélkedőt tartottak nemrégiben. A vetélkedőt Tóth Tünde hatodikos pajtás nyerte meg, az ehhez kapcsoló­dó rajzpályázatot pedig Varga Valéria hatodik osztályos pajtás. Gratu­lálunk mindkettőjük­nek! A nyíregyházi 2. szá­mú gyakorló általános iskola Móra Ferenc ra­ja írja: tanulmányi ki­ránduláson voltak a nyíregyházi almatáro­lóban. Megismerték a nagyüzem egész munká­ját, a kedvelt üdítő, az Oázis gyártását is meg­nézhették. (Kóstolót is kaptak). Az almatároló­ban látottakat élővilág- és földrajzórán haszno­síthatják a pajtások. A csengeri iskola ne­gyedikesei ismét fényké­pes tudósítást küldtek az Úttörőpostának. Arról a jól sikerült Télapó-ün­nepségről számolnak be, melyet a tsz a kismamák számára rendezett, és ahol a Szorgalom raj műsort adott. A 4. a osz­tály kisdobosai szocialis­ta szerződést kötöttek a szövetkezet KíSZ-tagjai- val, és már sok közös programjuk volt eddig. Legutóbb például az is­kolai faültetésben segí­tettek nekik a KISZ- esek. Fehérgyarmatról szí­nes beszámolót küldött Lőrincz Marianna tudó­sító. Kisdobos rajuk be­nevezett a „Művészet vándorútján” nevű kul- túrális úttörőközösségi játékba. A nyíregyházi gyermekszínház ven­dégjátékát közösen néz­te meg az egész raj, mindannyiuknak na­gyon tetszett a mesejá­ték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom