Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 18. (Folytatás az 1. oldalról) — Sok múlik azon, miképp alakul a jövőben két jelen­tős tőkésország, az Egyesült Államok és a Német Szövet­ségi Köztársaság politikája. Tisztelt országgyűlés! — Kormányunk a szocia­lista közösség országainak kormányaival együtt kezdet­től fogva síkraszállt a Hel­sinkiben vállalt erkölcsi és politikai kötelezettségek, a záróokmányban foglaltak egészének kölcsönös végre­hajtásáért. Ezt egyértelmű­en bizonyítják gyakorlati lé­péseink, megtett intézkedé­seink, az országok kétoldalú együttműködésének elmé­lyítését célzó javaslataink, nemzetközi tárgyalásaink. — A biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát aláíró országokban folyamatban van az 1977 nyarán sorra kerülő belg­rádi találkozó előkészítése. A magyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építő szellemben összegezze a zá­róokmány végrehajtásának tapasztalatait és felvázolja az elkövetkező évek mun­kájának irányait, erősítse a részt vevő országok kölcsö­nös megértését, jó viszonyát. Tisztelt országgyűlés! — A fegyverkezési ver­seny megállítása a mai nem­zetközi élet egyik központi problémája. — Reméljük, hogy rövide­sen elhárulnak az akadályok a stratégiai fegyverkezés korlátozását előirányzó szov­jet—amerikai megállapodás, a második SALT-egyezmény létrehozása elől. — A leszerelés probléma­körének egyik legidőszerűbb kérdése a közép-európai haderőcsökkentés. A Varsói Szerződés országainak ja­vaslatai az egyenlő bizton­ság elvén alapszanak; abból indulnak ki, hogy egyik fél biztonsága sem károsodhat, egyik fél se juthat egyoldalú katonai előnyökhöz. Ez be­csületes, korrekt álláspont. A NATO-országok né­melyike ennek az ellenkező­jéből indul ki, egyoldalú ka­tonai előnyökre spekulál. — Mint ismeretes, a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé ez év no­vember végén Bukarestben tartott ülésének résztvevői felhívással fordultak az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát aláíró államok kor­mányaihoz és javasolták: vállaljanak kölcsönösen kö­telezettséget arra, hogy első­ként nem alkalmaznak egy­más ellen nukleáris fegyvert. Sajnos, a NATO miniszteri tanácsa december 10-én vé­get ért brüsszeli ülésén már­is elutasította ezt az indít­ványt, pedig a javaslat el­fogadása nagyban csökken­tené a nukleáris háború koc­kázatát az európai térség­ben. A külügyminiszter fontos tényként szólt arról, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé buka­resti ülésének résztvevői új­ból kinyilatkoztatták: készek a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség egy^ idejű feloszlatására, s első lépésként ezek katonai szer­vezetének megszüntetésére. A Varsói Szerződés tagálla­mai javasolták a NATO-tag­országoknak: egyezzenek meg, hogy katonai-politikai szervezetükbe nem vesznek fel új államokat. A NATO miniszteri tanácsának de­cemberben Brüsszelben tar­tott ülése sietett elutasítani ezt a javaslatot is, nem is tagadva, hogy a NATO új államok felvételére készül. Ez ártana az európai béke és biztonság ügyének. Púja Frigyes a továbbiak­ban arról szólt, hogy különö­sen fontos számunkra az európai békére és biztonság­ra közvetlenül ható közel- keleti és ciprusi probléma rendezése. Sajnálattal álla­píthatjuk meg, hogy nem történt előrehaladás a közel- keleti válság megoldásában. — Kormányunk és népünk támogatja a Szovjetuniónak a genfi konferencia mielőbbi összehívására irányuló ja­vaslatát, mert meggyőződése, hogy a közel-keleti válság átfogó rendezése csak az ösz­szes érdekelt fél, köztük a Palesztinái arab nép törvé­nyes képviselőinek a részvé­telével valósítható meg. — Sokat árt a béke ügyé­nek az az amerikai magatar­tás, amely mondvacsinált ürügyekkel meggátolja a Vietnami Szocialista Köztár­saság felvételét az ENSZ-be. — A magyar kormány to­vábbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságnak a térség békéje megszilárdítására, Korea bé­kés, demokratikus egyesíté­sére irányuló törekvéseit. Népünk nagy figyelemmel kíséri az Afrika déli részén kibontakozó történelmi je­lentőségű eseményeket. Ügy ítéljük meg, hogy ezekkel az eseményekkel kezdetét vette a gyarmati rendszer felbom­lásának utolsó szakasza. Pártunk és kormányunk kez­dettől fogva támogatta An­gola és Mozambik népének harcát és segíti őket új éle­tük megteremtésében is. A Magyar Népköztársaság kor­mánya melegen üdvözli az Angolai Népi Köztársaságot abból az alkalomból, hogy az ENSZ felvette tagjai sorába. — A latin-amerikai földré­szen is szívós küzdelmet vív­nak a haladó erők a nemze­ti függetlenségért, a külföldi gazdasági függés felszámolá­sáért, az egyre jobban élező­dő társadalmi feszültségek, ellentmondások megoldásá­ért. A Magyar Népköztársa­ság támogatja a latin-ameri­kai népek igazságos ügyét és szolidáris nehéz küzdelmük­kel. Követeljük a chilei ka­tonai junta véres terrorjának beszünetését, az összes be­börtönzött chilei hazafi, kö­zöttük Luis Corvalán szaba­don bocsátását. — A Magyar Népköztársa­ság is a szocializmusért, a békéért és a haladásért küz­dő erőkhöz tartozik. Külpo­litikai törekvéseink, nemzet­közi kötelezettségeink nö­vekvő erőfeszítéseket igé­nyelnek pártunktól, az or­szággyűléstől, az Elnöki Ta­nácstól, a Minisztertanácstól, társadalmi és tömegszerveze­teinktől. — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának közép­pontjában a tartós béke és a szilárd biztonság áll. — A béke és a biztonság megszilárdítása szempontjá­ból kiemelkedő fontosságú a kétoldalú kapcsolatok szün­telen fejlesztése. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai az utóbbi évek­ben a legtöbb országgal szé­lesedtek. A kétoldalú kapcso­latokon belül különös figyel­met szenteltünk és szente­lünk a jövőben is a gazdasá­gi kapcsolatoknak. — A Szocialista közösség országaival hazánk továbbra is a kapcsolatok minden ol­dalú fejlesztésére törekszik ä testvéri együttműködés, a kölcsönös segítés, a szocialis­ta internacionalizmus elve alapján. Közös politikai-ka­tonai szervezetünk, a Varsói Szerződés eredményesen töl­ti be funkcióját. Védelmezi a tagországok békéjét és biz­tonságát, segíti a szocialista országok egységének erősíté­sét, egymás közötti kapcsola­taik sokoldalú fejlesztését. — A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy létrejött az euró­pai biztonsági értekezlet. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a politikai tanácskozó testület november 25—26-án Bukarestben megtartott ülé­sének, amely állást foglalt a nemzetközi élet időszerű kér­déseiben. — Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően, tevékenyen részt veszünk a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának munkájában. A KGST keretében megvaló­suló gazdasági együttműkö­dés segíti a szocialista építő­munkát valamennyi tagál­lamban. A KGST komplex programja helyesen jelölte meg a tagországok együtt­működésének fő irányát és hosszabb távon is megbízha­tó alapul szolgál a szocialista integráció elmélyítéséhez. Ebből a szempontból fontos esemény volt a KGST ez év júliusában, Berlinben meg­tartott XXX. tanácsülése, amely újabb impulzusokat adott a közös munkának. — A szocialista országok- gal való együttműködésünk­ben a magyar—szovjet kap­csolatoknak szenteljük a leg­nagyobb figyelmet. A Ma­gyar Népköztársaságnak a Szovjetunióhoz fűződő test­véri viszonya teljesen zavar­talan. Jelentősen szélesedett együttműködésünk politikai, gazdasági, kulturális és ide­ológiai területen egyaránt. Külön szeretnék szólni Ázsia három országáról, a Vietnami Szocialista Köztár­saságról, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságról és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságról. A Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság viszo­nya elvtársias, baráti, a szo­cialista internacionalizmus elvén alapszik. Hazánk és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kétoldalú kap­csolatai folyamatosan fejlőd­nek. A laoszi nép harcával a magyar nép kezdettől fogva szolidáris volt és támogatta azt. Most, amikor ez az or­szág független és szabad lett, méginkább erősíteni kell or­szágaink barátságának szá­lait. — A szocialista országok továbbra is arra törekszenek, hogy a tőkésországokhoz fű­ződő kapcsolataikat fejlesz- szék és tartósan szilárd ala­pokra helyezzék. A fejlett tő­késországokra a Magyar Népköztársaság is nagy fi­gyelmet fordít mind politikai, mind gazdasági, mind kultu­rális szempontból. Politikai szempontból azért, mert nem kis mértékben tőlük függ, po­zitív irányban fejlődnek-e a nemzetközi események, gaz­dasági szempontból pedig azért, mert együttműködé­sünk kölcsönösen előnyös és szocialista építőmunkánk fel­adatainak megoldását szolgál­ja. A kulturális együttműkö­désnek is sok hasznosítható eleme van. — Kapcsolataink a fejlett tőkésországokkal általában rendezettek. Megoldásra vá­ró problémáink tulajdon­képpen csak az Egyesült Ál­lamokkal vannak. Reméljük, hogy ezeket a nem túlságo­san távoli jövőben kedvezően megoldjuk, hiszen ehhez jó alapot nyújtanak országaink fejlődő kapcsolatai, a nem­zetközi légkör javulása. — Kiemelkedően jól ala­kulnak kétoldali kapcsolata­ink Finnországgal és Auszt­riával. A fejlett tőkésorszá­gok viszonylatában napirend­re kerültek a legmagasabb szintű látogatások és tárgya­lások. Nemrégiben hivatalos látogatáson hazánkban üd­vözölhettük Urho Kekkonntjt, a Finn Köztársaság elnökét és nem hivatalos látogatáson dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárt. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára december 6—7-én hivatalos látogatást tett az Osztrák Köztársaság­ban. Az őszinte és nyílt lég­körű tárgyalások, az elhang­zott javaslatok megvalósítása nagymértékben hozzájárult a két ország kapcsolatainak bő­vítéséhez, zavartalan együtt­működésének fejlesztéséhez. Ismeretes, hogy Kádár János elvtársat hivatalos látogatás­ra meghívták a Német Szö­vetségi Köztársaságba is, s e meghívásnak, mindkét félnek megfelelő időpontban, eleget tesz. Lázár György minisz­terelnök elvtárs több fejlett tőkésországban tett látoga-. tást, tavaly Olaszországban, az idén Ausztriában és Fran­ciaországban. 1977-ben vár­hatóan hazánkba látogat dr. Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök és sor kerül más magas szintű látogatá­sokra is. Biztosak vagyunk abban, hogy az előirányzott tárgyalások jelentősen előse­gítik majd kaocsolataink to­vábbi javulását. — A Magyar Népköztársa­ság képviselői tevékenyen részt vettek és részt vesznek azokban a sokoldalú nemzet­közi akciókban is, amelyek­nek a célja a béke és a biz­tonság megszilárdítása, az enyhülés elmélyítése. Beszéde befejező részében Púja Frigyes aláhúzta: — Külpolitikai tevékenysé­günknek a jövőben minden jel szerint még cselekvőbbé Leonyid Brezsnyev beszéde Kedves Kádár elvtárs. Kedves elvtársak. Szívből köszönöm a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a nagy megtisz­teltetést. A Magyar Népköz- társaság Zászlórendjének át­vétele alkalmából arra a di­cső útra gondolok, melyet a magyar dolgozók jártak be kipróbált marxista—leninista élcsapatuk vezetésével. A proletár internacionaliz­mus nemes eszméi által lel­kesített szovjet és magyar kommunisták megőrizték harci szövetségüket — az októberi forradalom és a Ma­gyar Tanácsköztársaság e fel­becsülhetetlen értékű örök­ségét — viharos korunk min­den munkás hétköznapján és csatáján keresztül. Együttes erővel nem egy nagyszerű la­pot írtak be a forradalmi vi­lágmozgalom történetébe. A fasizmus győzelme után, mi­után Magyarországon győzött a szocialista forradalom, ez a szövetség mondhatni új élettel telítődött meg és új minőségi szintet ért el. Mind­két nép létfontosságú ügyévé lett és ma szocialista álla­maink együttműködésének és barátságának számtalan meg­nyilvánulásában mutatkozik meg. Ezzel kapcsolatban hadd emlékeztessek arra, mi­lyen nagy szerepe van együttműködésünk fejlődé­sében azoknak a nagyszerű elvtársi kapcsolatoknak, me­lyek köztünk szovjet veze­tők, valamint a magyar ve­zetők között, mindenekelőtt pedig köztünk és Ön között alakultak ki, Kádár elvtárs, akit kipróbált és bölcs forra­dalmárként ismerünk, olyan internacionalistának, aki megérdemelten vívta ki ma­gának a tekintélyt és a bizal­mat pártja és népe, valamint a külföldi kommunisták ré­széről. A kitüntetés annak a zász­lónak a jelképe a szemem­ben, mely alatt a forradalmi magyar munkásosztály har­colt 1919-ben. Annak a lobo­gónak a jelképe, mely a reak­ció éveiben hőstettekre buz­dította az illegalitásban dol­gozó kommunistákat és más hazafiakat. Végül annak a lo­bogónak a jelképe is, mely ma egy olyan szabad és vi­rágzó ország felett leng, melyben megvalósultak a dol­gozó nép évszázados vágyál­mai. Tiszta szívói kívánok új nagy sikereket a testvéri ma­gyar népnek, a magyar kom­munisták pártjának és Köz­ponti Bizottságának a fejlett szocialista társadalom meg­teremtéséhez országukban. Pártunk nagyra becsüli azt a tényt, hogy a szocialista és kommunista építés szerte­ágazó kérdéseiben is, a szi­lárd békéért, a nemzetközi légkör javításáért vívott Urho Kékkőnen finn elnök pénteken a Kremlben át­nyújtotta Leonyid Brezs- nyevnek a legmagasabb finn állami kitüntetést, a „Finn Fehér Rózsa” érdemrend nagykeresztjét. Az SZKP KB főtitkára 70. születésnap­ja alkalmából kapta a kitün­tetést azokért az érdemekért, amelyeket a szovjet—finn baráti és jószomszédi kap­csolatok fejlesztésében szer­zett. — Finnország népe — mondta Kekkonen üdvözlő beszédében — nagy tisztele­tet érez Ön iránt, mivel az Ön tevékenységében az or­harcban is együtt menete­lünk magyar harcostársaink­kal és barátainkkal, kéz a kézben haladunk egymás mellett a testvéri szocialista országok baráti és összefor­rott csapatában. Nem kétsé­ges, hogy a szovjet és a ma­gyar kommunisták harcos együttműködése, országaink sikeres együttműködése még gazdagabb és szebb gyümöl­csöket érlel a jövőben. A magam részéről ígérem önöknek, hogy mindent meg­teszek, ami csak erőmből te­lik, hogy elősegítsem e gyü­mölcsök érlelődését. Mégegyszer köszönöm a magas kitüntetést. Leonyid Brezsnyev szavait is többször szakította félbe taps. A kitüntetés átadása után az SZKP Politikai Bi­zottsága fogadást adott Ká­dár János elvtárs tiszteleté­re. Szovjet részről az ebéden ott voltak a Politikai Bizott­ság tagjai, póttagjai és titká­rai. A Magyar Népköztársa­ságot Marjai József nagykö­vet képviselte. szágaink és népeink kapcso­latai lenini irányvonalának megvalósulását látja. — Ügy gondolom — foly­tatta a finn elnök —, senkit sem sértek meg, ha azt mon­dom, hogy a jelenlegi ál­lamférfiak közt egyetlen más nem akad, aki önhöz hasonló mértékben hatott volna hazája és az egész vi­lág sorsára. Urho Kekkonen ezután minden jót kívánt az ünne- peltnek. Leonyid Brezsnyev meg­köszönte a jókívánságokat és a legmagasabb finn kitünte­tést. Brezsnyev finn kitüntetése kell válnia. Ezt az élet dik­tálja. Fel kell készülnünk ar­ra, hogy még több, még sok­rétűbb feladatot kell megol­danunk. A kormány tudatá­ban van ennek, és erőfeszíté­seket tesz, hogy a pártunk XI. kongresszusán elfogadott külpolitikai irányvonal a gya­korlatban megvalósuljon. — Mindig is hansúlyoztuk: annak, hogy a nemzetközi szintéren kifejtett tevékeny­ségünk gyümölcsöző és ered­ményes lehessen, a jó belpo­litika az alapja. Elsősorban ennek köszönhető a Magyar Népköztársaság korábban so­ha nem tapasztalt nagy nem­zetközi tekintélye, jó hírünk a világban. Népgazdasági ter­veink teljesítése, a menet közben felmerülő belső prob­lémák zökkenő nélküli meg­oldása, tehát a legszorosab­ban összefügg a külpolitiká­val: ezek biztosítják a felté­teleket ahhoz, hogy kormá­nyunk jól teljesíthesse a pár­tunk és népünk által eléje állított nemzetközi feladato­kat. A külügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy az elő­terjesztett beszámolót vi­tassa meg és fogadja el. Púja Frigyes beszéde után az első felszólaló Barcs Sán­dor (Budapest) képviselő volt. Ezt követően dr. Káldy Zoltán (Budapest), Héger An­tal (Pest), Nagy Miklós (Pest) megyei képviselő kapott szót. Ezt követően az elnöklő Apró Antal — mivel több felszólaló nem jelentkezett — a vitát bezárta és ismét meg­adta a szót Púja Frigyesnek. A külügyminiszter válasza után az országgyűlés határo­zatot hozott: jóváhagyólag tu­domásul vette a külügymi­niszter beszámolóját a nem­zetközi helyzetről és a kor­mány külpolitikai tevékeny­ségéről. Ezután a napirend szerint áttértek az interpellációra. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelynek má­sodik napján felváltva elnö­költ Apró Antal, Inokai Já­nos, Péter János és Raffai Sarolta — véget ért. Lázár György fogadta A. HL Yahyat Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta A. H. Yahyat, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti frontja egyesített politikai szervezete politikai bizottságának tag­ját, valamint A. K. Bagamalt, a szervezet központi bizottsá­gának tagját. Szívélyes lég­körű eszmecserét folytattak a két országot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. Az MSZMP küldöttsége Ho Si Minh városában A VDP IV. kongresszusán Biszku Béla vezetésével részt vevő magyar pártkül­döttség csütörtökön Ho Si Minh városba érkezett. Este a város pártbizottsága foga­dást adott több testvérpárt­nak a VDP kongresszusáról a városba érkezett küldött­sége, köztük a magyar párt­küldöttség tiszteletére. Pénteken reggel a városi pártbizottság és a városi ta­nács székházában a testvér­pártok küldöttségeit tájékoz­tatták Ho Si Minh város je­lenlegi helyzetéről. A Biszku Béla vezette kül­döttség ezután városnézésen vett részt, délután pedig fel­kereste a Nációnál rádió- és tv-gyárat. A program szerint az MSZMP küldöttsége szomba­ton reggel barátsági nagy­gyűlésen vesz részt, majd visszatér Hanoiba. Közlemény a Kongói Munkapárt küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására december 13. és 17-e között látogatást tett hazánkban a Kongói Munkapárt küldöttsége Edou­ard Ange Pounguinak, a Köz­ponti Bizottság tagjának ve­zetésével. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP KB titkára, akinek a küldött­ség átadta Marien Ngouabi, a Kongói Munkapárt KB el­nökének Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához intézett levelét. Megbeszélé­seket folytatott a KB kül­ügyi osztályán és látogatást tett a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsánál. Az elvtársi, baráti légkör­ben lefolyt találkozókon az MSZMP és a Kongói Munka­párt képviselői tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről, pártjaik tevékenységéről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői nagyra ér­tékelték a Kongói Munka­pártnak a társadalmi forra­dalom feladatainak megvaló­sításáért, az ország gazdasá­gi, kulturális és szociális fel­emelkedéséért folytatott küz­delmét. A két párt képviselői megállapodtak a pártközi kapcsolatok további erősíté­sében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom