Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-16 / 297. szám

1976. december 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Sárkányok utódai ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Modern repülőterek rítják, mert a szigeteken ed­dig csontmaradványaikat nem találták meg. A tojásból kibújt komodói sárkány alig 30 cm hosszú és 20-30 gramm súlyú csupán, de ez az ap­róság egy évtized alatt óri­ássá nő. A varánuszoknak mintegy 30 tájuk él. Ausztrália déli részén található a bevándor­lónak számító indiai vará- nusz, amelyet a benszülöt- tek húsa és tojása miatt na­gyon kedvelnek. A pusztai varánu'sz a Szaharában és Arábiában, Pakisztánban él. A varánuszok csak akkor „csúszómászók”, ha lassan mozognak. Futásnál testük nem érinti a földet, s far­kuknak is csak a hegye sik­lik utánuk a földön. A na­gyobb fajok közül egyesek állítólag a hátsó lábaikon is tudnak futni. A varánuszok kiváló is­merője a cseh Zdenek Vogel professzor. A hüllőkkel fog­lalkozó tudós számos or­szágban, több kontinensen gyűjtött hüllőket és vizsgál­ta őket. Prága mellett, csa­ládi házában több fajukat neveli, miután akklimatizálta őket. Képünkön a fán élő ún. varánusz dumerilii nevű gyíkot tartja a kezében, amelyet Szumátra szigetén gyűjtött. Bolgár telefonközpontok A világon ma körülbelül 300 millió távbeszélő-állomás van, ez azt jelenti, hogy át­lagban minden száz lakás­ból hétben van telefon a földön. A távbeszélő-állomá­sok száma évente 15-20 mil­lióval emelkedik, de az igé­nyek ezt a számot messzé túlhaladják. Hiába, a háló­zatfejlesztés költséges és bo­nyolult feladat, beleértve a kábelfektetést éppúgy, mint a "központok létesítését. Az elavult központok egyre ke­vésbé képesek maradékta­lanul ellátni feladatukat. Az új, korszerű központok építé­se mellett tehát még a régi berendezések cseréjére is gondolni kell. Napjaink telefonálóinak egyre természetesebb igénye az, hogy a lehető legnagyobb távolságokat hidalhassák át automatikus kapcsolások se­gítségével. Ez közelebbről a távhívás gyakorlatának egy­re nagyobb mértékű kiter­jesztését jelenti, amihez nemcsak telefonközpontok, hanem egész rendszerek ki­alakítását kell megoldani. Az elektronikus vezérlésű köz­pontok hálózatában vala­mennyi előfizető automata üzemmódban hívhatja egy­mást, de nagy nehézséget je­lent ennek az új rendszer­nek a már meglévő rendsze­rekkel való „együttműködte­tése”. A távbeszélő-technika színvonalának megjavítása érdekében a szakemberek már azon gondolkoznak, mi­ként valósíthatnák meg a számítógépvezérlésű tele­fonközpontokat. Ahol lehet, már ma is a legfejlettebb technikát alkalmazzák, amely alkalmas 1000-2000 te­lefonbeszélgetés egyidejű át­vitelére. Talán kevesen tudják, hogy a szocialista országok közül Bulgária is gyárt telefonköz­pontokat. Az a balkáni or­szág, amely a második világ­háború után alig rendelke­zett valamelyes ipari bázis­sal (a képen az ATCK—50— 200 típusú központ ellenőr­zése látható). 1919-ben indult meg a világon a polgári légi közlekedés a Párizs—London és a Berlin—Weimar vonalakon, mégpedig úgy. hogy az első viiágháborús bombázógépeket alakították át személyszállító gépekké. A két világháború között fejlő­dött ki a polgári repülés különösen Nyugat- és Közép-Euró- pában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Szovjetunió­ban. Közben megindultak a kontinenseket összekötő járatok is, hiszen a hajóközlekedés lassúsága előnyössé tette az óce­ánrepülés kifejlesztését. 1934-ben a dél-atlanti útvonalak, 1935-ben a csendes-óceániak léptek forgalomba. 1939-ben pe­dig az észak-atlantiak is, mível az időjárási körülmények itt több nehézséget támasztottak. Ma azonban — 1958-tól kezd­ve — több utas kel át az óceánon Amerika és Európa között repülőgéppel, mint hajóval. Jelenleg a repülőgéppel, illetve hajóval szállított utasok aránya kb. 84:16. A világon évente mintegy 275 millió utas veszi igénybe a repülőgépeket, s a növekedés üteme évenként kb. 14 százalék. Ekkora forgalom kiszolgálására az egyre gyorsabb, na­gyobb teljesítményű, befogadóképességű repülőgépeken kí­vül a földi irányító szolgálatnak és a repülőtereknek is lé­pést kellett tartani. A világ nagy repülőterein újabb és újabb technológiai megoldásokkal próbálkoznak, mint pl. a japán Naritóban, az Üj-Tokió-í most épülő repülőterén. Az utasok a képen látható repülőhídakon, inkább alagutakon hagyják el a gépeket és léphetnek a központi épületbe. Ezzel meg­szüntetik a lépcsők időt rabló géphez gurítását és a vonta­tott kiszállást, az utasok a gépből szintben átsétálnak a pá­lyaudvarra, a vámkezeléshez. A régen kipusztult ősvilá­gi gyíkóriások késői rokonai a varánuszok, napjainkban is élnek. Ezek a ma élő négy­lábú pikkelyes hüllők leg­nagyobbjai. Legnagyobb kö­zülük az ún. „komodói sár­kány”, amelyet érdekes vé­letlenként csak 1912-ben fe­deztek fel Komodó szigetén (Kis-Szunda szigetcsoport). 2,5-3 méter hosszúra nő, sú­lya állítólag eléri a 100 kg- ot. Az egyetlen olyan gyík, amely az embert is megtá­madja. A komodói varánuszok rendkívül falánk állatok. Ritkán van alkalmuk egy- egy szarvast vagy vaddisz­nót. esetleg egy majmot megfogniuk. Minthogy gyor­san emésztenek,x a kiadós táplálkozás után néhány na­pon belül ismét megéheznek. Ezért sokat kóborolnak, s minden elérhető állatot meg­esznek: bogarakat, hernyó­kat, más rovarokat, dagály után a tengerparton vissza­maradó rákokat, tojásokat, sőt, saját ivadékaik nagy ré­szét is. Valószínűleg kimúlt fajtársaik hulláját is eltaka­Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és Románia kormányfői 1973-ban, a KGST prágai ülésén határoz­ták el, hogy részt vesznek az orenburgi földgázlelőhely kiaknázásában és megépítik a Szovjetunió nyugati hatá­ráig húzódó vezetéket, vala­mint az üzemeltető berende­zéseket. 1974-ben Szófiában írták alá az egyezményt a munkálatokról, amelyek be­fejezési határideje 1978 har­madik negyedéve. A megál­lapodás értelmében az oren­burgi földgázkészletek fel­tárását, üzembe helyezését és a földgáz-előkészítő kom­binát építését a Szovjetunió végzi. A csaknem 3000 km hosszú gázvezeték lefekteté­sét szakaszonként a többi or­szág vállalta saját pénzügyi eszközeivel, munkaerővel és gépekkel. Hazánk az ország­határhoz legközelebbi sza­kasz építését végzi, ugyanak­kor három kompresszorállo­mást állít fefr Az építő szocialista orszá­gok megközelítően azonos nagyságú beruházásokkal vesznek részt az Orenburg és Ungvár között húzódó földgázvezeték építésében. A befejezésig mintegy kétmil­lió tonna csaknem másfél méter átmérőjű csővezetéket kell lefektetni, 22 kompresz- szorállomást kell felépíteni. A tervek szerint 100 ezer tonna betont és hatalmas mennyiségű szigetelőanyagot építenek be a vezetékbe. Ha elkészül az óriás veze­ték, évi 24 milliárd köbmé­ter gázt szállít majd, hazank évi 2,8 milliárd köbméterrel részesedik ebből. A nagy­szabású vállalkozás elkészül­te után a Szovjetunió 12 éven át földgázszállítással törleszti az építésben részt vevő or­szágok beruházásait. Képünkön a harmadik sza­kasz építése látható, amelyet Lengyelország épít. Orenburgi gáz Á szegfű növény­védelme A szegfű termesztésének és növényvédelmének alap- kritériuma a növények egészséges fejlődésének biz­tosítása. A fóliasátrat kiül­tetés előtt legalább egy hé­tig tartsuk a szükséges hő­fokon. A dugványokat gon­dosán vizsgáljuk meg és a beteg, fuzáriumos tőrotha­dásban szenvedő növénye­ket semmisítsük meg. Ha úgy véljük, hogy szedéskor a dugványok spórákkal (ko- nidiumokkal) felületileg szennyeződhettek, Indokolt azokat Fundazol 50 WP 0,1%-os oldatában 10 per­cig csávázni. A kezelés után a dugványokat rövid időn belül ültessük el. A szegfűt ágyrendszer­ben termesztjük. Az ágyak kialakításánál törekedjünk a maximális helykihaszná­lásra. A keskeny ágyakon a tövenkénti hozam jobb, s a növények kezelése köny- nyebb. A széles ágyakon a középső sorok gyorsabban kiöregedhetnek, és az ágyak művelése is nehézkesebb. Az ágyakat elválasztó út 40 cm legyen. Fólia alatt kiemelt ágyat kell kiképezni, azt deszka­lappal vagy betonnal cél­szerű szegélyezni. így a szélső sorok sem szenved­nek kárt, az öntözővízzel nem mossuk le a talajt. A szegfű sekélyen gyöke­resedő növény. Ezért úgy­nevezett szegfűtámaszok­ba, vagy két rozsdamentes dróthuzal közé ültetjük. A négyzetméterenkénti tőszá­mot a termesztés módja be­folyásolja. Ha csak az el­ső hullámban kívánunk sok virágot szedni, a sűrű ül­tetést is alkalmazhatjuk minőségromlás veszélye nélkül. A fóliasátorban történő szegfűtermesztéskor arra kell törekedni, hogy 9-10 hónap alatt maximális ho­zamot érjünk el. Négyzet- méterenként 40-60 tő ülte­tése gazdaságos. A friss ül- tetésű növényeket az első néhány alkalommal egyen­ként öntözzük meg, hogy a tövek közötti talajt levegő­sen tarthassuk, ugyanis a szegfű gyökere nagyon oxi­génigényes. Túlöntözés ese­tén a szárak gyengék ma­radnak! A termesztés folyamán mindig gondosan szellőz­tessünk és vigyázzunk ar­ra, hogy éppen a fóliaborí­tás következtében a hőmér­séklet ne emelkedjék túl magasra. A szegfű egyik veszedel­mes gombabetegsége a szegfű szeptóriás betegsége (Septoria dianthi). Magas hőmérsékleten és nedves, dunsztos, páratelt levegő­ben fertőz a legkönnyeb­ben! A kórokozó a levélen, a száron, a csészelevélen kör alakú vagy ovális, ritkáb­ban szabálytalan alakú, li- lásbarna szegélyű, fakó­barna közepű foltokat idéz elő. A foltokban fekete pontokat, termőtesteket (piknidiumokat) láthatunk. A beteg növényi részek el­száradnak. A kórokozót csak gondos, 7-10 naponként elvégzett permetezésekkel tudjuk visszaszorítani, leküzdeni! Jó hatású készítmények a Zineb 0,3%-ban, vagy a Dithane M—45 0,2%-ban. A permetezésnél a mun­ka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! A fólia alatti spenotter- mesztés kevés ráfordítást igényel mind a fűtés, mind az egyéb gondozás tekinte­tében. Fagyos, havas tele­ken igen jó ára van és a termés ingadozása is sok­kal kisebb, mint a szabad­ban. Viszonylag nagy mennyiség helyezhető el belőle. Megfelelő techno­lógiával és fajtamegvá­lasztással 2-3 kg m- termés is elérhető. A spenót termesztésénél figyelembe kell venni, hogy fényigényes növény, de­cemberben—januárban nem növekszik. Nagyon fontos, hdgy a talaj tápdús, szerves anyagban gazdag legyen. Jól érett istállótrágyát használjunk és gondosan forgassuk alá. A műtrá­gyákkal is óvatosan bán­junk, mert a spenót a talaj sótartalmára érzékeny'. A spenóthajtás egyik komoly, gátló problémája a pero- noszpóra (Peronospora spi- naciae), amely elhatalma­sodva a levelek nagy ré­szét használhatatlanná te­heti. A levelek színén sár­ga, áttetsző foltokat okoz­hat. A fonákon erektől ha­tárolt, de halvány lila pe­nészbevonattal borított fol­tok képződhetnek. A fertő­zött levelek felülete erősen hullámos lesz. A spenót- peronoszpórát 0,2-0,3°/o-os Orthociddal, vagy 0,2-0,3%- os Buvicid K-val küzdhet- jük le. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigo­rúan tartsuk be! Széles Csaba--------------------------------------------­­Újdonságok Romániából Román szakemberek kidol­goztak egy új festéket, amely a gyúlékony anyagokat — fát, papírt stb. — megvédi a meg- gyulladástól. Egy különleges vegyület hozzáadásával a festék 4-5 órán keresztül 900 fokos hőmérsékletnek is el­lenáll. ★ A román Elektrocord Hang- lemezgyár új sorozatot indí­tott: ez az ősidőktől napja­inkig mutatja be a román ze­nekultúra fejlődését. A 25 hanglemez mindegyikét ro­mán, orosz, angol és francia nyelvű előszó vezeti be. A sorozat első, a nyáron meg­jelent hanglemeze az ókori és a középkori zenekultúráról ad képet, ősi román népi hangszerek segítségével. ★ Bukarestben kora tavasztól késő őszig mindenütt sok a virág: a parkokban, a házak körül, az utak mentén, de a legtöbb a városi parkban ta­lálható „állandó virágkiállí­táson”. A 16 hektáros kiállí­tási területen és néhány lég­kondicionáló berendezéssel felszerelt pavilonban a világ minden tájáról származó nö­vények megtalálhatók. Spenóthajtatás, növényvédelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom