Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-14 / 270. szám

1976. november 14. KELET-MAGYARORSZÁG 9 NYÜLAPRÓLÉK: hozzáva­lók: 1 fiatal nyúl (feldara­bolva), 10 dkg kockára vágott szalonna, 1 evőkanál liszt, 1,5 csésze húsleves, vagy víz, egy csomag zöldség, citrom héja, borókabogyó, só, bors, 10 mogyoróhagyma, 1 evőka­nál vaj, nyúlmáj, 1 csészényi gomba vagy párolt gesztenye, 1 cáésze nyúlvér. Elkészítés: a szalonnát ser­penyőben megsütjük, majd kivesszük. A nyúldarabokat forró zsiradékban átsütjük, 1 evőkanál lisztet keverünk hozzá, majd a sült szalonna­darabokat hozzáadjuk és fe­le vörös bor fele hús­leves arányban felönt­jük, a zöldséget, citromhéjat, és a fűszereket hozzáadjuk és majdnem egészen puhára főz­zük. Ezután a mogyoróhagy­mát vajban megsütjük, majd húsdarálón ledarált nyúlmá- jat hozzáadjuk, rövid ideig keverjük, majd a húshoz ad­juk. ízlés szerint gombával, vagy gesztenyével ízesítjük és puhára főzzük. A szószt le­öntjük, sűrűsödni hagyjuk és friss nyúlvérrel felöntjük és még rövid ideig főzzük. FRANK NYÜL: hozzávalók: 1 feldarabolt nyúl, 25 dkg so­vány disznófelsál, 2 csésze vörös bor, 1 csésze nyúlvér, (esetleg sertésvér), 1 szeletelt vöröshagyma, 2 babérlevél. 1 evőkanál feketekenyér-mor- zsa, só, bors. A feldarabolt nyulat és a sovány sertéshúst jól zárható fazékba tesszük, ráöntjük a vörös bort, amit a nyúlvérrel elkevertük, a finomra vágott hagymát hozzáadjuk, vala­mint a babérlevelet, fekete- kenyér-reszeléket, sót és bor­sot is. Majd a fedőt jó erősen rátesszük. Kis vizes liszttel sűrítjük. A húst 3/4 óráig pá­roljuk. A fedőt csak akkor szabad levenni, ha az étel már az asztalon van és tá­laljuk. Ötletek a konyha berendezéséhez Ar kis konyhában — némi ügyeskedéssel — sok min­dennek helye lehet. A konyhában kisgyerek­nek olyan leülési lehetőséget biztosítsunk, ahol napközben is tud étkezni, rajzolni, ját­szani úgy, hogy a konyha alapterületéből ne nagy he­lyet foglaljon el. Erre példa az 1-es ábrán látható beépí­tett lap, amit használat után a beépített munkaasztalba le­het tolni. Nagyon praktikusak a ki­húzható edénytárolók, ame­lyek rácsszerkezettel szerel­hetők fel. Ide tehetjük mo­sogatás után az edényeket. Ezzel a megoldással elkerül­jük az alsó mélyszekrényben való keresgélést, és a lemo­sott edények sem halmozód­nak a mosogató mellett (2. ábra). Az ajtók belső felületei ál­talában nincsenek kihasznál­va, pedig sok mindent akaszt­hatnánk ide, rácsos tartó- szerkezet behelyezésével, amit kis barkácsolással egye­dül is megcsinálhatunk 6 milliméter átmérőjű gömb­vasból. Erre szivacsot, moso­gatószert, cipőkefét stb. rakhatunk (3. ábra). KERESZTREJTVÉNY 1971. november 13-án született Katona József egyik legnagyobb drámaírónk. Fő műve a Bánk bán. Tiborc alakjának és mondanivaló­jának megformálása forradalmi tett volt. A jobbágyság kizsákmányoltságát és nyomorát Ka­tona színműve előtt.. . folyt, a sorrendben be­küldendő vízsz. 1., 40. függ. 14. és 18. sorokban. VÍZSZINTES: 14. Amerikai születésű Nobel- díjas angol költő és író, sze­mélyneve mindkét kezdőbetű­jével (1888—1965). 15. Létesít­mény megalkotása, kivitelezé­se. 16. Tagadó szó. 17. Szófaj névelővel. 19. Rangjelző. 20. Kém betűi. 21. A legkisebb fo­lyóvíz. 22. Német személyes névmás. 23. Északi pénzegység. 24. Latin kötőszó. 26. Máskép­pen: Ilion. 30. Csak félig gilt! 31. Spanyol főút. 34. Fenkölt hangú költemény. 35. Kivon a forgalomból. 37. A repülőgép egyik tisztje. 39. Német László egyik műve. 41. Szolgálattevő katona. 43. Nélkülözhetetlen anyag az építkezésnél, névelő­vel. 46. Szenegál fővárosa. 47. Hivatal németül. 49. Hibázható. 51. Pipában van! 52. Csavaros kupakkal ellátott fém tok. 54. Lám. 55. A hét vezér egyike. 56. Szolmizációs hang. 57. Ré­gi római pénz. 58. Kétezerötven, római számmal. 59. Régi mér­tékegység. 61. Fiatal heréit bi­kaborjú. 65. Befejezetlen per! 66. Önkéntes száműzetésbe megy. 69. Rászed valakit, miál­tal megrövidít. 72. Szkéma formáció. FÜGGŐLEGES: 2. Görög mitológiai király­lány. 3. Nikkel vegyjele. 4. Rejtjel kulcs. 5. Olasz és Thai­földi gépkocsik nemzetközi jel­zése. 6. Sportverseny kezdete. 7. Éktelen elme! 8. Levegő. 9. Kárpitos kellék. 10. Görög be­tű. 11. Tál betűi. 12. Egymást követő betűk. 13. Romlott ide­gen elemekkel kevert nyelv. 25. Forditott fehérnemű! 27. Vés. 28. Német helyeslés. 29. Az emberi test szilárdabb anyagú alkotó részeinek ösz- szessége. 32. Jószívűek. 33. Véradó. 35. Sznob betűi. 36. Ká­rosító. 38. SYS. 39. Fiatal egy­nemű betűi. 41. Gyújtó bomba anyaga. 42. Kerti bútor. 44. A szív működését vizsgáló mű­szer rövidített neve. 45. Négy- évenkénti világméretű sport- verseny. 47. Arany vegyjele. 48. Szovjet repülőgéptípus. 50. To­jáslepény. 52. írónk (Sándor, 1910—). 53. Vadállat. 60. Egyko­ri török tiszti rang. 62. Becé­zett női név. 63. Folyó a SZU- ban. 64. Nagyon tetszik a női fülnek. 67. Ifjúsági Magazin. 68. Hangtalan rigó! 70. Rádium vegyjele. 71. Kettős betű. A megfejtéseket november 22-lg kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Október 31-i rejtvénypályáza­tunk megfejtése: ... szemléletes képekre épülnek, rímei játéko­sak. Néhány versében leleple­zi a társadalmi ellentéteket. Nyertesek: Czeglédl József, Dr. Fesztóry Tibor, Gazdy Bé­la, Gyöngyösi Józsefné, Nagy Károly nyíregyházi, Balogh Béla ibrányi, Birtha Lajosné nyírbátori Sárközi Józsefné ópályi, Bártha Imréné tiszavi- di, és Jäger Ferencné tokaji kedves rejtvényfejtőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. Ha a lakásnak nincs étke­zőhelyisége, és a konyha le­választása nem okoz nagy problémát, bútorfallal meg­oldhatjuk, étkező-lerakó lap­felülettel. A beépítésbe nem­csak a konyha tartozékai ke­rülhetnek, az étkezőhelyi­ség felől is megnyithatjuk to­ló vagy nyíló ajtókkal (4. áb­ra). Ha új a konyhabútor, sze­retnénk új felszereléssel is ellátni, tányérokkal, evőesz­közzel, pohárral, edényekkel. Nagyon szépek és praktiku­sak a jénai tányérok, ame­lyek zöld és barna színben kaphatók, mély, lapos és kis­tányér méretben. Igen deko­ratívak az egyszínű kerámia­tálak és -tányérok, ezek könnyen tisztán tarthatók. A rozsdamentes edények ma­gas áruk miatt sajnos nem terjedtek még el. A konyhabeépítés homlok­zata általában mosható de- - korit lemezzel burkolt, de a belső felületek nem minden berendezésnél felületkezeltek. Ezeknél mosható tapétával burkolhatjuk le a hiányossá­got. A konyha padlóburko­lata is mosható anyag legyen, a lábazat mindig azonos anyagból készüljön, az oldal­falakat legalább kétéven­ként fessük át meszeléssel vagy műanyag alapanyagú festékkel. H. E. Most divat Raglánvonalú pulóver Anyaga kb. 15 deka vastag Renáta fonal egyes szála. 4-es műanyag kötőtűkkel készül. A passzékat 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük, egyéb­ként harisnyakötéssel szintén sima, visszáján fordított sze­mekkel dolgozunk. Elejét és ujját csipkekötésű csík díszíti. CSIPKEMINTA Elején a dupla csík 16 szem­re, az ujjakon a szimpla csík 9 szemre készül. A leírás a ket­tős csíkra vonatkozik. Első sor (színe): 2 fordított, 2 szemet simán egybekötünk, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 ráhajtás, 2 szemet áthúzással egybekö­tünk. 2 fordított, 2 szemet si­mán egybekötünk, 1 ráhajtás, 1 sima, 1 ráhajtás, 2 szemet át­húzással egybekötünk, 2 fordí­tott. 2 szemet áthúzással úgy kötünk egybe, hogy az első sze­met leemeljük, a másodikat si­mán lekötjük és ezen a le­emelt szemet áthúzzuk. Második sor és minden pá­ros sor: 2 sima után 5 fordí­tott és 2 sima ismétlődik a sorvégig. Harmadik sor: 2 fordított, 1 sima. 1 ráhajtás, 3 szemet si­mán egybekötünk, 1 ráhajtás, Mikor alakult ki a család? 1 sima, 2 fordított, 1 sima, 1 ráhajtás, 3 szemet simán egy­bekötünk, 1 ráhajtás, 1 sima, 2 fordított. ötödik sor: azonos az első sorral. A továbbiakban az első-hato­dik sor ismétlődik. Eleje: 62 szemmel kezdjük és 6 sort kötünk patentkötéssel. A hetedik sorban (visszája) a beosztás a következő: 1 szegő­szem. 22 fordított, 2 sima, 5 fordított, 2 sima, 5 fordított, 2 sima, 22 fordított, 1 szegőszem. A nyolcadik sorban úgy dolgo­zunk, ahogy a szemeket látjuk, simára sima, fordítottra fordí­tott szem kerül. A kilencedik sor azonos a hetedik sorral. A tizedik sorban kezdjük el a csipkemintát a 2 ötszemes csík fölött, a beosztás egyébként változatlan. így haladunk 31 cm-es kötésmagasságig, itt a széleken befejezünk 2—2 sze­met és elkezdjük a raglánvona- lat. Mintája színén a sor ele­jén 1 szegőszem, 2 sima, 1 for­dított, a sor végén 1 fordított, 2 sima, 1 szegőszem. A raglán- vonalat a 2—2 színén sima, ; visszáján fordított szemmel kö­tött — tehát harisnyakötésű — csík képezi, melyet a szinén j fordított, visszáján sima egy- szemes csíkok még jobban ki­emelnek. A fogyasztás a fordí­tott csíkokon belül történik, minden második sorban 1—1 szemmel; a sor elején 2 sze­met simán, a sor végén 2 sze­met áthúzással kötünk egybe. 47 cm-es magasságban a csip­keminta középső 12 szemét le­láncoljuk, majd 2 részben foly­tatva a munkát, a nyakkivá­gást 2x1—1 szemmel, a szabás­minta szerint fogyasztjuk. A tizenkilencedik raglánfogyasz- tás után a munkát befejezzük. Háta azonos az elejével, de csipkebetét nélkül készül, és a nyakkivágást 3 cm-rel maga­sabban kezdjük fogyasztani. Ujja: 43 szemmel kezdjük és 5 sort kötünk patentkötéssel. A hatodik sorban (színe) a beosz­tás a következő: 1 szegőszem, 16 szem harisnyakötéssel, 9 szem a csipkemintával, 16 szem harisnyakötéssel 1 szegő­szem. 5 cm-es kötésma­gasságtól a széleken az eleje­hátával egyezően fogyasztjuk a raglánvonalat. 30 cm-es kötés­magasságban a megmaradó szemeket egy sorban befejez­zük. Az elkészült darab <<at saját szállal összevarrjuk. A nyak­kivágást 3 rövid pálca és 1 háromláncszemes hamispikó váltakozásával behorgoljuk. A társadalmi fejlődés leg- alacsonyabb fokán kialakult házasságformákkal foglal­kozik I. N. Hlopin leningrá- di archeológus az etnográfiai- archeológiai folyóirat számá­ra Irt cikkében. A szerző különös jelentő­séget tulajdonít annak a kö­rülménynek, hogy kezdetben az emberek nem ismerték a nemi élet és a fogamzás kö­zötti összefüggést. Leletek alapján kutatók megállapí­tották, hogy például Auszt­rália őslakói abban a hitben éltek, hogy egy elhunytnak a lelke költözik a nő testébe, és az idézi elő a terhességet. Csak amikor az ember vadon élő állatokat megszelídítve, rátért a háziállattartásra, akkor fedezte fel a nemi élet és a fogamzás közötti össze­függést, írja Hlopin. A szerző szerint csak ez után alakult ki az új életfor­ma: a férfi állandóan együtt élt egy nővel, törődött az ál­tala nemzett gyermekekkel, ami azt jelentette, hogy a nő nemzetségéhez költözött. Hlopin ezzel megcáfolta az uralkodó nézetet, amely sze­rint a vadászok már i. e. 70 000 körül családi kötelék­ben éltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom