Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-03 / 260. szám

1976. november 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Felelősség A Debreceni úti lakó sok panaszolták a múltkorában Nyír­egyházáról, hogy rendszer­telenül kapják az újságot Hol késve, hol egyáltalán nem jut el hozzájuk a na­pilap és a folyóirat, mely­nek előfizetői. Panaszuk­nak helyt adtunk Fórum rovatunkban is. Időközben pedig megérkezett a posta- igazgatóság válasza is. El ismerik az észrevétel jo­gosságát. Tudomásuk volt róla, hogy a táppénzen lé­vő dolgozójukat helyette­sítő kézbesítő nem jól látja el feladatát, felelőtlenül végezte munkáját. Ezért többször is figyelmeztették, s amikor látták, hogy nem használ, a szerződését fel­bontották. Egy másik nyíregyházi levélírónk pedig arról pa­naszkodik, hogy bérházi la­kásának konyhájában le­szakadt a faliszekrény, összetörtek az edényei, több ezer forintos kára ke­letkezett. Mindez azért, mert annak idején hanya­gul erősítették fel a szek­rényt, a ^tartópillérek kila­zultak. Vidéki levélírónk hason­lóról ír: háztartási gépét nemrég javították, valami apró hibát találtak a szere­lők. Amikor viszont haza­vitte és újra használta a gépet, majdnem komoly baleset érte, a motor is le­égett, több száz forintos kár keletkezett. Mindez el­kerülhető lett volna, ha a korábbi javítás alaposabb, ha a szerelők lelkiismere­tes munkát végeznek. Felelőtlen, hanyag mun­ka, amiről az előbbi leve­lek szóltak, amelyet mind­annyiszor elítélnek olvasó­ink. Joggal. Hiszen ők a kárvallottjai, ők bosszan­kodnak miatta, ők viselik a többletköltséget, a ráfi­zetést, mások felelőtlensége miatt kell mindezt elvi­selniük. Ráadásul a hiba elkövetőit nem is mindig vonják felelősségre és a visszatérő panaszok jelzik: néhány helyen továbbra is épp oly laza munkafegye­lemmel dolgoznak, mint azelőtt. Valóban- mindenkinek csak ennyi célja volna a munkával? Szerencsére a többségnek nem. Az embe­rek nemcsak a fizetés mi­att dolgoznak, hanem a munka öröméért. Az öröm, hogy „tettem valamit”, és ez az önmegvalósítás egyik lehetősége, és a viszonyla­gos emberi függetlenség biztosítéka is. Az igaz, hogy nem min­den munka egyformán ér­dekes, szép. Viszont senki­nek sem kötelező, hogy egy unalmasnak érzett munka­körben kitartson élete vé­géig. Joga van a munkában válogatni, de viszont köte­lessége, hogy amit elvál­lalt, azt lelkiismeretesen, felelősséggel teljesítse. Nemcsak a fizetésért, ha­nem a bizalomért is, me­lyet egy adott közösség elő­legezett. Soltész Agnes IFJÚSÁGI PARLAMENT A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóságnál és a víz­gazdálkodási társulatoknál 12 helyen tartottak ifjúsági parlamentet. 590 fiatal kép­viseletében 65 küldött, va­lamint a párt-, társadalmi és gazdasági vezetők részvéte­lével 1976. október 29-én ke­rült sor a központi parla­ment megtartására. Az igaz­gatói beszámolóban részlete­sen elemezték az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatait, eredményeit, de szóltak a gondokról is. Ki­emelt helyet kapott a be­számolóban az ötödik ötéves terv során jelentkező — 3 milliárd forint értékű vízgaz­dálkodási feladatok végre­hajtása. A fiatalok elmondták, hogy az ifjúsággal kapcsola­tos intézkedésekkel általá­ban elégedettek, de továbbra is szükségesnek tartják azok­nak — minden időben és minden gazdasági egységnél azonosan történő — követke­zetes végrehajtását. Az ifjú­ság legfontosabb gondja a lakás és ezen belül a bejáró és az albérletben lakók helyzete. A felszólalók több­sége a felvetett problémák megoldására konkrét javas­latokat tett — írja Sarnek Béla. VESZÉLYES A mátészalkai Bajcsy-Zsi- linszky utcán a minigarzon- ház, és a 20-as számú ház előtt lévő beton villanyosz­lopok alján többnyire nyit­va van a biztosítékot tar­talmazó doboz. Ebbe a gye­rekek pajkosságból bele­nyúlhatnak, s könnyűszer­rel elképzelhető, hogy mi­lyen súlyos áramütés lehet a vége a hanyagságnak. Azért is furcsa, hogy az ille­tékesek ezt nem veszik ész­re, a jelzett helytől 50 lépés­re járnak dolgozni a TITÁSZ üzemigazgatóságának mun­katársai. Másik irányban pe­dig szintén 50 lépésre, a Zalka Máté utcába a TI­TÁSZ kirendeltségének vil­lanyszerelői. Nekik kellene megelőzni a bajt — olvastuk Szilágyi Gábor levelében. SÖTÉT UTCÁK Községünk közvilágítási lámpáiból hosszú ideje na gyón sok nem ég. A községi tanács kántorjánosi kiren deltségén van két füzet, amelybe a világítással Kap­csolatos panaszokat jegyezhe­tik be a lakók. A TITÁSZ dolgozói hetente egy alka lommal kijönnek és megné­zik a füzetbe bejegyzett hiá­nyosságokat, és ezzel a ré­szükről az ügyet lezárják. Nem sokat tesznek annak ér­dekében. hogy a hibát kija­vítsák. Választókörzetemben több olyan lámpa van. amely augusztus óta rossz. A kis füzetbe az első bejelentést szeptember 11-én jegyeztük be, azóta minden héten ír­juk a problémákat. Sajnos, eddig eredménytelenül. Vá­lasztó kerületem utcái a fa­lu végén vannak, sárosak, keskenyek, és korom sötétek. Panaszomat jelenteni szeret­tem volna a mátészalkai TI­TÁSZ kirendeltségén, de mi­után megtudták, hogy milyen ügyben szeretnék az illetéke­sekkel beszélni. közölték, nem tudnak kapcsolni sen­kit, mert nem tartózkodnak bent. Községünk lakói így változatlanul világítás nél­kül maradtak, — írja Nagy Miklós. HNF-titkár, a 42. sz. körzet tanácstagja Kántorjá- nosiból. ... bekötésig csak ezt tudom ajánlani az óvó néniknek. (Kiss Ernő rajza) E levelet a jósavárosi böl­csőde és óvoda 400 kis lakó­ja nevében írom, — olvastuk Hók Lászlóné Nyíregyháza, Korányi köz 3. IV. 14. szám alatti lakos levelében. Kéré­sünk: telefonra lenne szük­ségünk. Egyre többet foglal­koztat ez a téma bennünket, szülőket, mivel nem tudjuk, mitévők legyünk, ha gyerme­keink napközben esetleg be­tegek lesznek nem is tudnak értesíteni bennünket, elkép­zelhető, hogy a beteg gyer­mek egész nap a többiek kö­zött van. újabb bajt idézve elő. Reméljük, mindenki érzi a kérésünk fontosságát, hi­szen egy 400 személyes gyer­mekintézményről van szó. KIFAKULT TÉRKÉPEK Tájékoztatnák a városba érkező idegent, eligazítanák a járókelőket azok a térké­pek. amelyeket Nyíregyháza forgalmasabb pontjain, töb­bek között a vasútállomás előtt, a Tanácsköztársaság té­ren, és a Kossuth téren he­lyeztek el. A tűző nap azon­ban kifogott ezeken a térké­peken. A sok színből csak a kék maradt. mát az utcák vonalát sem lehet nyomon követni, legfeljebb találgalni. A városi tanács — amely ki­rakta ezeket a térképeket — hasznos segítséget adott. Nyilván több is készült belő­lük. ezért jó lenne, ha a cse­réről is gondoskodnának — írja L. B. FŰTÉS Nyíregyházán az Ungvár sétány 14. 16. 18, 20. számú lakóházak földszinti lakásai­ban — ha hűvösebb az idő — a hőmérséklet a 17—18 fokot alig éri el, pedig az aj­tók. ablakok jól szigeteltek. Problémánkat már tavaly je­lentettük az IKSZV-nek, ki is jött egy szerelő, aki meg­mérte a lakás hőmérsékletét. Ezután türelmesen vártunk, de hiába, a lakásokban nem lett melegebb. Ismét panasz- szal fordultunk az IKSZV- hez. de ezúttal még válasz­ra sem méltattak. Türel­münk fogytán van. Sok a kisgyermekes család a kör­nyéken, nem tudjuk, meddig kell még fagyoskodnunk. mi­kor lesz a lakásunkban kel­lemes meleg, panaszolja Bot- rágyi Sándorné. Nyíregyháza, Ungvár sétány 16. szám alat­ti lakos. TÁRSADALMI MUNKA Október 23-ra társadalmi munkaakciót hirdettünk. Óvodánk udvarát kellett rendbehozni, a játékokat fel­újítani, s babaruhákat varr­ni. Nagyon sok szülő jelent­kezett munkára, segítették, hogy gyermekeik jobb körül­mények között töltsék el napjukat. Ezúton is szeret­nék köszönetét mondani a végzett munkáért — írja le­velében Pók Józsefné a 7. sz. napközi otthonos óvoda óvónője Nyíregyházáról. EGYÜTTMŰKÖDÉS Tiszavasvári nagyköz­ségben programszerűen épül az ivózízhálózat. Az 1976-os évben közel 1200 méter ivó­vízhálózatot épített meg a fejlesztési alapból a víz- és csatornamű vállalat üzem- igazgatósága. Az üzemveze­tőséggel évek óta fennálló jó kapcsolat eredménye, hogy az ivóvízhálózat kiépítése az ideális határidőre megtör­tént. Ezúton is szeretnénk kö- szönetünket kifejezni az üzemvezetőségnek, valamint a „Vörös Csillag” szocialista brigádnak a jó együttműkö­désért — írja dr. Lévai Sán­dor tanácselnök Tiszavasvári- ból. Szerkesztői üzenetek Vass Józsefné nyírmadai, Kiss Istvánná tiszavasvári, Orosz Imre demecseri, Ke­resztesi Bertalanná ibrányi, Szilágyi Katalin nyírbátori, Menyhárt Józsefné máté­szalkai, Kiss László nagy­varsányi, Hegyaljai Endre nagyvarsányi, Szabó József­né nagyhalászi, Koczkánics András kisvarsányi, Fodor Árpád csengeri, Papp Fe- rencné napkori, Juhász Sán­dor bátorligeti, ifj. Király­falvi Ferencné vajai, Simon Gyuláné tiszavasvári lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Mészáros Lajosné nyír­egyházi lakosnak üzenjük, hogy keresse fel volt mun­káltatóját, akik segítségére lesznek, hogy elhelyezkedé­se minél előbb megoldódjon. Sípos József berkeszi le­vélírónkat a Pest megyei Közúti Építő Vállalat tájé­koztatta. Levélírónknak azt tudjuk tanácsolni, amennyi­ben a vállalat intézkedését sérelmesnek találja, úgy pa­naszával forduljon a mun­kaügyi döntőbizottsághoz. Rusznyák Gizella kisvár- dai lakos panaszát a megyei tanács kereskedelmi osztá­lya kivizsgálta, s intézkedé­sükről levélírónkat is tájé­koztatta. Makovics József nyíregy­házi lakos panaszára a vá­rosi tanács műszaki osztálya válaszolt: állandó gyakorlat, hogy a város lakossága tár­sadalmi összefogással léte­sít ideiglenes, de a célnak megfelelő járdákat, járdala­pokból. A Kopogó utca la­kói a tanácstag közbenjárá­sával a műszaki osztálytól járdalapokat igényelhetnek, s a járda társadalmi össze­fogással hamarabb megva­lósulhat. Az ille tékes válaszol TÖLTELÉKÁRU „Vigyem, ne vigyem” cím­mel jelent meg Bátorliget-Új. tanyán lakók panasza, mely szerint nem kapnak töltelék, árut. Panaszukra a Szabolcs- Szatmár megyei Húsipari Vál­lalattól a következő tájékozta­tást kaptuk: „A beérkezett megrendelésekből megállapí­tották, hogy a Nyírbátori ÁFÉSZ egyáltalán nem ren. delt töltelékárut a kérdéses üzletnek. így természetes, hogy nem szállíthatnak árut Üjtanyára. A Nyírbátori ÁFÉSZ tájékoztatásából meg­tudtuk, minderre azért nem került sor és egyelőre a problémát nem is tudják meg­oldani, mivel a hűtőkapacitá­suk kicsi. Nincsenek kellőkép­pen ellátva az üzletek hűtő- szekrénnyel — így többek kö­zött az újtanyai üzlet sem — azért nem értékesíthetnék töl­telékárut. Bátorliget viszont rendszeresen kap”. VOLÁN-ÜGYBEN „Járatok” címmel jelent meg panasz szeptember 21- én, amelyben a „Nyírségi Ősz” autóbuszforgalmát bírál­ták. A Volán 5. sz. Vállalat­tól kaptunk választ. „Valóban nem tudtunk annyi autóbuszt forgalomba állítani, mint amennyi a forgalom zökke­nőmentes ellátásához szüksé. ges lett volna. A kérdéses na­pon a szokásoson kívül 5 autóbuszt közlekedtettünk ki­segítő járatként. Egyetértünk azzal is, hogy nem kielégítő a Sóstó szezonális autóbusz­közlekedése sem. A közeljövő­ben várható javulás, mert az idén vásárolt panorámás csuklós autóbuszokból hatot a 8—8/a vonalra fogunk beállí­tani. A jelenlegi régi típusú autóbuszoknál ezek nagyob­bak, kényelmesebbek.” EBÉDIDŐ „Ebédidő, ebédidőben” cím­mel megjelent panaszra az Alföldi Vendéglátó Vállalat Szabolcs megyei területi igaz. gatóságától az alábbi tájékoz­tatást kaptuk: „A bírált üzlet szeptember 1-től csökkentett létszámmal, három fővel dol­gozik. Hosszabbított nyitvatar. tással üzemelnek, így a fél­órás ebédidőre feltétlenül szükség van”. Megjegyzésünk: valóban kell a dolgozóknak is az ebéd­idő, ezt nem is vitatjuk. Ám jobb szervezéssel a fő étkezé­si idő előtt, vagy után kelle­ne kiadni, mint annyi más helyen. A házassági tanúkról Petercsák Ede olvasónk levelében azt kérdezi, hogy a házasságkötések alkalmával miért van szükség két ta­núra. Véleménye szerint azért nem indokolt a tanú, mert a házasságot az anyakönyvvezető előtt, mint hatósági sze­mély előtt kötik. Az állami közjegyző, ha elkészít egy ok­iratot, az közokirat, és ahhoz sem kell még plusz két ta­núnak az aláírása, a közjegyző záradékolja az okiratot, aláírja és lepecsételi és így a közokirat létrejött. Külön­ben, is a házasságkötések alkalmával bárki láthatja, hogy a tanúk jelenléte merőben formális, inkább csak az ün­nepélyességet fokozza, de a házasság létrejöttében, vagy annak igazolásában semmiféle szerepet nem játszanak. Olvasónk kíváncsisága jogos és éppen ezért nem is élhetünk egy olyan válasszal, hogy azért kell két tanú a házasságkötéshez, mert a törvény azt előírja. Nagyon ko­moly oka van ennek a követelménynek. A tanúzás tar­talmi fontosságából az ünnepélyesség semmit nem von le. A tanúk jelenléte és aláírása fokozza a házasságkötés ün­nepélyességét, de fokozza annak fontosságát is. A csa­ládjogi törvény 2. §-a értelmében házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő házasulok az anyakönyv­vezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással há­zasságot kívánnak kötni. Ugyanezen törvény (3) bekezdése mondja ki, hogy a házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben tör­ténik. E törvényi idézetből kitűnően a két tanú minde­nekelőtt azt tanúsítja, hogy a házastársak, illetve a há­zasulok együttesen, tehát mindketten jelen voltak, mert érvénytelen a házasság abban az esetben, hogy ha a há­zasulok a nyilatkozataikat külön-külön teszik meg, tehát egymás távodlétében. A tanúk tanúsítják továbbá, hogy a házasulok a házassági szándékukat az anyakönyvveze­tő előtt, minden befolyástól mentesen tették meg, ott az anyakönyvvezető előtt őket, vagy bármelyikőjüket a há­zasságra senki, semmilyen formában nem kényszerítette, nem befolyásolta, nem fenyegette meg. Tanúsítják to­vábbá, hogy a házasulok akaratuk és szellemi képessé­gük teljes birtokában voltak, vagyis a házassági szándé­kuk komoly és megfontolt, fizikai és egészségi állapotuk­ból nem lehetett arra következtetni, hogy szellemi ké­pességeiknek ne lennének teljes egészében birtokában. Olvasónknak az a feltevése, hogy érdekes módon a házassági bontóperekben sohasem hallgatják meg a há­zasságkötésnél jelen lévő két tanút, ugyanakkor, ha egy szerződést támadnak meg a bíróság előtt és kérik annak felbontását, rendszerint a szerződést aláíró két tanút is meghallgatják. Olvasónk megállapítása helyes, de a há­zasság felbontásánál nem szükséges a házassági tanúk meghallgatása, hiszen a házassági bontóperben a felek nem azt vitatják, hogy nem jött létre a házasság, vagy nem szabályszerűen jött létre, hanem pontosan azt ké­rik, hogy a bíróság a szabályszerűen megkötött, törvé­nyes házasságot bontsa fel. Más a helyzet abban az eset­ben, hogy ha valamelyik házastárs a bíróságtól nem a házasság felbontását, hanem annak érvénytelenítését ké­ri, például azon az alapon, hogy őt kényszerítették a há­zasság megkötésére, és ezért tette az anyakönyvvezető előtt azt a kijelentést, hogy a jelen lévő másik személyt házastársul kívánja venni. Kényszerítés körülményeire, valódiságára, vagy valótlanságára már meg kell hallgatni a házasságkötésnél jelen lévő két tanút, ugyanígy abban az esetben is, ha más érvénytelenségi okra hivatkoznak. Dr. Juhász Barnabás TELEFON

Next

/
Oldalképek
Tartalom