Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
1976. november 7. KELET-MAGYARORSZÄG 9 alisfa horizonf A KGST-országok együttműködése a mezőgazdasági gépiparban A KGST-országok agrárpolitikája elsősorban a mezőgazda- sági termelés intenzívebbé tételét tűzte ki céljául, valamint azt. hogy az ipari módszerek és gyártási technológiák ezen a területen is érvényre jussanak. A feladatok megoldása azoknak az iparágazatoknak fejlesztésével függ össze, amelyek a mezőgazdaság számára termelési eszközöket szállítanak. Az egyik ilyen aga- zat a mezőgazdasági gépipar. Ehhez az iparághoz a KGST-n belül 350 vállalat tartozik, s ezek a mezőgazdaság gépesítéséhez 2 ezer gépet és berendezést szállítanak. A fejlesztési szférában mintegy 40 ezer tudományos kutató és fejlesztő működik. 150 ipari, kutatási és tervezői szervezet keretében. A két- és többoldali együttműködést a KGST állandó gépipari bizottsága és állandó munkacsoportjai koordinálják és szervezik a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre alakult kormányközi bizottságok keretében. Míg az 1971—1975-ös években a szakosítás 71 traktortípusra és mezőgazdasági gépre vonatkozott, az 1976—1980-as időszakban ez a szám 140-re emelkedik. A kölcsönös gépszállítások teljes volumene a KGST keretében több mint kétszeresére növekszik. A mezőgazdaság néhány döntő fontosságú termelési folyamatát bizonyos mértékig — sőt néhány KGST- tagállambam teljes egészében — importált gépekkel végzik el. Jellemző, hogy a tagállamokban rendkívül szűk a mezőgazdaságig gépek szállítóinak belső piaca. így például az NDK szállítja Csehszlovákiának a kombájnok kb. 70 százalékát. Magyarország az elengedhetetlenül szükséges mezőgazdasági gépeknek szintén 70 százalékát importálja. Ugyanakkor a Magyarországon gyártott mezőgazdasági gépek teljes számának mintegy 30 százalékát exportálják. Alapjában a tagállamok egyikének sem célja, hogy a mezőgazdasági gépek gyártásában teljes mértékben önellátó legyen. A Szovjetunió számára is szükséges, hogy bizonyos ágazatokat részben, vagy teljes egészében behozott gépekkel lásson el. így például a teljesen gépesített baromfifarmok berendezéseit, a növényvédő és a vetőmag csá- vázásához szükséges gépeket Magyarország szállítja a Szovjetuniónak. Lengyel- ország a Szovjetuniónak a vitamindus fűliszt előállításához szükséges berendezéseket. Bulgária a dohány- termesztéshez szükséges gépkomplexumokat szállít. Míg jelenleg a nemzetközi munkamegosztás elsősorban a különböző típusú gépek gyártásával, esetleg azok méreteinek módosításával foglalkozik, a jövőben a nemzetközi munkamegosztás súlypontja az egységes alkatrészek, motorok, adapterek gyártására tevődik át. ami a termelés nagyobb hatásfokát biztosítja. Ennek előfeltétele a gyártási ágazatok egységesítése, tipizálása és szabványosítása. E lsőrendű fontosságú a traktor- és mezőgazdasági gépgyártás nemzetközi szakosítása, melynek során az univerzális traktor- és mezőgazdasági gépgyártó vállalatoknak fokozatosan szakosított üzemekké kell alakulniuk, ahol a gyártást kooperációs szerződések alapján szállított egységes alkatrészek összeszerelésével végzik. S végül az is fontos cél. hogy új, szakosított vállalatok létesüljenek, amelyek igen fejlett berendezésekkel lennének felszerelve, s ezek gyártanák az egységes konstrukciójú alkatrészeket és adaptereket. *%■■■ _ r m mm ##■ Pillantás a Április 30. óta a Marx— Engels tér közelében levő régi múzeum kiállítása bepillantást ad az NDK fővárosának jövőbeni fejlődésébe. A látogatók száma hétről hétre emelkedett (két hónap után 335 ezer körül volt), úgyhogy a kiállítást több hónappal meg kellett hosszabítani. Lakótelepek, újjáépítés A városrészek és a beépítendő területek modelljeiről, az 1980-ig terjedő és a következő ötéves tervek fontos számadatai tükrében. számos fotó alapján tudhatja meg a néző, milyen lesz a főváros: Északkeleten teljesen új városrész épül fel, amely 100 000 embernek ad majd otthont. Még a 9. szám jelzi csak, de a Mitte, Friedrichschain, Prenzlauer Berg, Lichtenberg, Weissensee, Pankow, Treptow és Köpenick területéhez csatlakozik majd. A terv szerint 1980-ig 77 000 új lakás épül. 20 000-et pedig renoválnak. 1990-ig 200—230 ezer lakást adnak át. A Leipziger Strasse felveszi végleges alakját; a Friedrich-strasse-ből bevásárló- és üzletutca lesz, a Charité-t. ezt a fontos egészségügyi intézményt renoválják és kibővítik. Történelmi kávéház A történelmi épületek is újjászületnek: pl. a volt Rendőrpiac, melyet 1951 óta Akadémia térnek hívnak; a régi Színészházból koncertterem lesz. Újjáépül Mind a bel-, mind a külföldi látogatók körében nagy tetszést aratnak a berlini régi múzeumban az NDK fővárosának jövőbeni arculatát bemutató modellek. a német és a francia dóm. Nagy tetszést aratott két műemlék jellegű vendéglő, a „Lutter és Wegener” borozó és a „Café Bauer” újjáépítésének terve. Habár a Café Bauer nem foglalhatja el eredeti helyét a Friedrichs-strasse és az Unter den Linden kereszteződésénél mert helyét már beépítették, de korhűen, egykori állapotának megfelelő kivitelezésben, a bécsi kávéházak stílusában más helyen újra felépítik. A közönség is szót kap Ez csak néhány kiragadott példa Berlin átfogó építési programjából. A tervek jól átgondoltak. Ezt a véleményt tükrözik a vendégkönyv bejegyzései is, akár az NSZK-ból. Lengyelországból. Bulgáriából, Magyarországról, Svédországból, a Szovjetunióból, Kubából, Csehszlovákiából. Franciaországból vagy a trópusi Afrikából jöttek is. A szakemberek a nézők konstruktív véleményét várják: mit lehet még változtatni, javítani a gyakorlati kivitelezés során. Az ötleteket be lehet írni a vendégkönyvbe, vagy cédulára írják és a célt szolgáló levelesládába dobhatják. A kiállítás vezetőségétől megtudhatjuk, hogy a látogatók megjegyzései rendkívül hasznosak, s nemcsak a leendő városrészekre vonatkoznak. hanem a meglévő épületállományra is. Például az elmúlt években nagyvonalúan kialakított Alexanderplatz és a Marx— Engels tér további csinosítására. Szakmunkásképzés Bulgáriában A különböző iparágakban dolgozó szakmunkások korszerű felkészítése céljából Bulgáriában az elmúlt években módosították a szakoktatási intézmények tanterveit. Ez lehetővé teszi a hatékonyabb oktatást. Az ország több körzetében termelési bázisokat hoznak létre az oktatási-nevelési feladatok megoldására. Már eddig 7183 ilyen munkahely létesült az ország gabrovói, burgaszi, pazardzsiki, vidi- ni. sztara-zagorai. lovecsi és más megyéiben. Már működnek a közép- iskolások termelési gyakorlatát irányító egyesült központok is. A vállalatok közös erőfeszítésével három ilyen központ létesült Szófiában, Plovdivban. Jam- bolban, Ruszében. Razgrad- ban és Plevenben pedig egy-egy. Az elmúlt tanévben a középiskolák, középfokú technikumok és szakmunkásképző intézetek tanulóinak 83 százaléka már a szakoktatási reform jegyében megszervezett munkahelyeken dolgozott. A korszerűsítés és a bővítés folyamata nem áll meg, a hetedik Ötéves tervben (1976— 80) 1526, összesen 47 633 munkahelyet nyújtó új termelőbázist és központot nyitnak. A következő tanévben még 11 egyesült termelési tanbázis nyitja meg kapuit. A hetedik ötéves tervben a középfokú szakmunkás- képző intézetek, technikumok, szakiskolák kb 500 000 szakmunkást képeznek. Előretör a színes Ötvenhárom centiméteres átmérőjű képernyő, rendkívül hosszú élettartamú képcső. modulrendszerű szerkezet. amely a készülék javítását megkönnyíti — ezek a legfőbb előnyei az új lengyel színes tévékészüléknek. A több éves előkészítés után Lengyelország megkezdte a korszerű színes tv-készúlékek gyártását és előre láthatólag 1980-ban a sorozatban gyártott készülékek száma eléri majd a 300 ezret. Ügy tervezik. hogy e mennyiséget két év alatt a kétszeresére emelik, ami már lehetővé teszi az exportot is. Mind ez ideig a korszerű színes képcsövek sorozat- gyártását csak néhány, igen magas ipari kultúrával rendelkező ország oldotta meg, mint a Szovjetunió, az USA, Anglia, Franciaország, Hollandia és az NSZK. A nagyon magas kutatási és kísérletezési költségek kiküszöbölése céljából Lengyelország az Egyesült Államokban vásárolt licencet a színes képcsövek gyártására. Ez önmagában azonban még nem oldja meg a termelés valamennyi problémáját. A képcsövekhez használt különleges üveg gyártására például új üveggyárat kell létesíteni. A képcső a készülék értékének kb. 30—40 százaléka, a többi alkatrész ugyancsak nagyértékű, az eddigieknél és különösen a fekete-fehér készülékek alkatrészeinél lényegesen finomabb kivitelű. Az előkészületeket a lengyel elektronikai ipar már öt évvel ezelőtt megkezdte. Kifejlesztették a mikroelektro- nikus integrált áramkörök gyártását, valamint a többrétegű nyomtatott áramkörök előállítását. A lengyel fogyasztók már eddig is érdeklődtek a színes tv-készülékek iránt, a jelentkező igényeket azonban még nem sikerült kielégíteni, hiszen eddig csupán évi 40 000 készüléket gyártottak Lengyelországban. Éjszakai felvétel Uszty-Ilimszk környékén: város születik a tajgában. Számok és tények HÉT ÉV REKLAMÁCIÓ NÉLKÜL Számos szovjet elektrotechnikai ipari üzemben működnek csehszlovák leolvasó berendezések ezeket a berendezéseket Prágában gyártották a KGST-országok számítás- technikai szakosodása keretében. A prágai gyár nemrég indította útnak a Szovjetunióba a 25 000. leolvasó berendezést. A két ország üzemei között sokéves együttműködés lehetővé tette, hogy Prágában kifejlődjék a kiváló minőségű leolvasó berendezések sorozatgyártása. Hét év alatt egyetlen reklamáció sem érkezett. ROBOTAUTOMATA CSEPELEN A csepeli gyárban robotautomaták láthatók, amelyek súlyokat emelnek, szerszámgépeket szolgálnak ki, különböző elemeket szerelnek ösz- sze, festenek. Annak az új típusú ún. „intelligens robot- automatáknak”, amelyek konstrukcióján jelenleg a magyar szakemberek dolgoznak, „agya” „szeme” és „keze” lesz. Az új mechanikus robotok olcsóbban üzemeltethetők, „agyuk” ES— 1010-es típusú számítógép lesz. „szemük” olyan intenzitású lézersugár, amely érzékeli az általa befogott tárgyak helyzetét és formáját. Ez a „szem” a kameráknál pontosabb információval szolgál. A robotgép kisegítő munkákat. valamint egy fontos műveleteket fog elvégezni. Az egri finommechanikai gyárban már megkezdték az „intelligens robot” prototípusának szerelését. A MARICA FELDOLGOZÓ KOMBINAT A Marica folyó partján, Pazardzsik kerületben (Bulgária) új hatalmas gyümölcsös zöldségfeldolgozó kombinát létesül. A napfényes Trá- cia üzemet korszerű berendezésekkel — automata gépsorokkal — látják el. A Marica kombinát termelésében a legfontosabb helyen a paradicsom áll. A TEXTIMA EXPORTJA Több mint 70 üzem tartozik az NDK-ban a textilipari gépeket gyártó Textinra egyesüléshez. A Te.tima komplett berendezéseket szállít vegyi és természetes szálak gyártásához és feldolgozásához. különböző fonó- és szövőgépeket gyárt. Termelésének jelentős részét exportálja. Az utóbbi években 1500 Malimo rendszerű — ragasztott szövetek gyártására szolgáló — gépet exportált. A világ húsz országában az NDK-t nemcsak gépexportőrként. de textilipari üzemek tervezőjeként is számontart- ják. A karl-marx-stadti Tex- tima-Projekt eddig 150 komplett üzemet exportált. Nemrég NDK-beli szakemberek irányítása mellett épült fel az ulánbátori új szőnyeggyár.
