Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
Szovjet termékvezeték Szabolcs-Szatmárban (Riportunk a 10. oldalon) Hűség a forradalom eszméihez Apró Antal ünnepi köszöntője a rádióban és televízióban Tisztelt elvtársak! C saknem hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megrengette a világot, az addig egynek és megingathatatlannak tűnő kapitalista világot. 1917. november 7-ig úgy tűnt, hogy jöhetnek háborúk, megbukhatnak királyok, robbanhatnak ki forradalmak, a kapitalizmus, a kizsákmányolás, a tőke uralma változatlan marad. Az oroszországi kommunisták Lenin vezette forradalma azonban megrendítette a tőkés világot, megszakította földünket átfogó hatalmi láncát. 1917 novemberével két táborra szakadt a világ. Az egyik oldalon a győztes októberi forradalom népe kezdte meg egy olyan új, szocialista társadalom építését, amely nem ismeri a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást. A másik oldalon még megmaradt az ismétlődő válsággal küzdő kapitalista világ, a kommunizmus eszméjétől és győzelmétől megrettent uralkodókkal, tőkésekkel, földbirtokosokkal, gyarmatosítókkal, akik akkor az októberi forradalom láttán döbbentek rá először, hogy örök életűnek hitt hatalmuk milyen véges. Már akkor, 1917 őszén, és azóta is oly sokszor hangoztatták, hogy mindaz, ami Oroszországban történt és történik, csak orosz ügy, de az öntudatos dolgozók szerte a világon tudták, hogy az orosz bolsevikok győzelme nem marad, nem maradhat csupán Szovjet-Oroszország belső ügye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az emberiség legjelentősebb forradalma. Utat mutatott minden ország munkásosztályának, az elnyomott népeknek a tőkés rendszer, a kizsákmányolás elleni harcban. A kizsákmányolt milliók szerte a világon nyomban megértették, hogy az emberi történelemben először egy olyan munkás-paraszt állam, olyan új hatalom született, amely a dolgozók hatalmát, a többség hatalmának megvalósítását tűzte ki célul. Olyan hatalom született, amely a polgári forradalmakban megfogalmazott — „Egyenlőség, testvériség, szabadság” — jelszavának formális hangoztatásával szemben kizsákmányolástól mentes életet, békét akart teremteni, a földesúri birtokokat pedig a parasztok kezébe adta. A világ népei ezért tekintették már születése pillanatában saját ügyüknek az októberi forradalmat. Ezért tekintett minden elnyomott, kizsákmányolt nép reménykedően, nagy szimpátiával a Szovjetunió felé, erőt, hitet merítve saját harcaihoz. A nehéz polgárháborús évek után nem sok idő jutott a békés építőmunkára. Az első szocialista állam biztonságát új veszélyek fenyegették, újból kiéleződött a kapitalista világválság, nőtt a háborús veszély és 1941 júniusában a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Halálos veszély fenyegette a világ első szocialista államát. A hosszú éveken át tartó háború sok szenvedést, nélkülözést, nagy emberi és anyagi áldozatot követelt. De végül is a szovjet nép hatalmas katonai és politikai győzelmet aratott. A szovjet hadseregnek a német fasiszták feletti győzelme Ázsiában és Európában — közöttük hazánkban is — kedvező feltételeket teremtett a felszabadított országok népei számára, hogy nemzeti függetlenségüket visszanyerve ne csak a fasizmus rémétől szabaduljanak meg, hanem egyszer és mindenkorra a tőke uralmától is. Az elmúlt három évtizedben újabb vereségek érték a kapitalista világot. Európai, afrikai és ázsiai országok egész sora vált ki a kapitalista rabságból. Demokratikus, népi, majd szocialista rendszert hoztak létre. Az amerikai kontinensen a kubai nép vívta meg hősies forradalmi harcát. Felbomlott az imperializmus sok évszázados gyarmati rendszere. És ha ebben a nagyszerű történelmi folyamatban olykor kudarcok, fájdalmas vereségek is érték a szabadságukért küzdő népek családját, a harc még nem ért véget. A szocialista útra lépett országok sokasága újból bizonyítja, hogy október nemcsak a cári Oroszországot forgatta ki sarkaiból, hanem új szakaszt nyitott az emberiség történetében. Az ünnepi megemlékezés nehezen viseli el a számok hosszú sorát, nem férnek el benne a statisztikák, adatok. Mégsem mellőzhetjük őket teljesen, mert a tények makacs dolgok. Nemcsak azt árulják el, hogy mit, mennyit és hogyan termel az ipar, miként nő a kenyérnek való termés hozama, hogyan nő az átlagos életkor é6 a fejekben a tudás. Megvalósul-e a jövedelempolitikában, a szociális juttatásokban, az oktatásban és a lakáselosztásban a szocializmus legfontosabb elve, hogy mindenki annyit ér, amennyit a munkája. Nem, a számok ennél többről beszélnek, a számok bizonyítanak! A Szovjetunió tizedik ötéves terve — amelyet a múlt héten fogadott el a legfelsőbb tanács ülése — sok tekintetben különbözik az előző tervektől. Szovjet barátaink a tizedik ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezik. Fő célkitűzésük, hogy a népgazdaság szerkezetében és műszaki színvonalában minőségi változások történjenek, s ennek következtében lényegesen megváltozzon a gazdaság egész arculata. A cári Oroszország ipara 1913-ban az amerikai termelésnek mindössze 12,5 százalékát állította elő. 1950-ben, a háborús károk helyreállítását követően a Szovjetunió termelése már 30 százaléka volt az Egyesült Államokénak. 1970- ben ez az arány már 75 százalékos volt, s ma túl jár a 80 százalékon. 1990-re a Szovjetunió körülbelül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal fog rendelkezni, mint az elmúlt években. Üj és gazdagabb lehetőségek nyílnak a Szovjetunió Kommunista Pártja programjában megfogalmazott társadalmi és gazdasági feladatok teljesítésére. (Folytatás a 4. oldalon) Szabolcs- szatmári küldöttség utazott Ungvárra A Szovjetunió Kommunista Pártja Kárpátontúli területi Bizottsága meghívására szombaton küldöttség utazott Szabolcs- Szatmárból Ungvárra, mely részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója ünnepségein. A delegációt Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára vezeti. Tagjai: Juhász Gábor, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetője és Vajas Éva, a Nyíregyházi Konzervgyár KISZ- bizottságának titkára. Küldöttségünket a határon Ekler György, a me- I gyei pártbizottság titkára i és Gyúró Imre, a megyei j tanács elnökhelyettese bú- 1 csúztatta. I I-■■■■■»MUá*. —it-," Hl1 WWM_qiliM A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója tiszteletére szombaton délelőtt katonai díszelgéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tartottak Nyíregyházán, a szovjet hősi emlékműnél. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei, városi és járási bizottságának koszorúját Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, és Tóth Ernő, a nyíregynázi járási pártbizottság titkára helyezték el az emlékmű talpazatára. A megyei, a városi és a járási tanács nevében többek között dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Bír ró László, a városi tanács elnöke és dr. Gombás Sándor, a nyíregyházi járási hivatal elnöke koszorúzott. Elhelyezték a kegyelet virágait az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet helyőrség, a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsa, a szervezett ifjúság, a Hazafias Népfront, a fegyveres testületek és a város üzemeinek, gyárainak. intézményeinek képviselői. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé elhangzása után a díszegység tiszteletadásával ért véget. Koszorúzási ünnepséget tartottak az Északi temetőben nyugvó szovjet hősök sírjánál is. November 7. alkalmából Koszorúzási ünnepség Nyíregyházán XXXIII. évfolyam, 264. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1976. november 7., vasárna Éljen november 7.
