Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 6. TURISTÁK ÉLMÉNYEI Barátokra leltek Negyvenezer körül van az évente megyénkből külföldre utazók száma. Vannak, akik a csopor­tos utazás hívei, de so­kan választják az egyéni turistautat, hogy kötetle­nül, a maguk választotta program és útirány alap­ján ismerkedjenek egy- egy ország természeti szépségeivel, az ott élő emberekkel. Nagyon so­kan úgy érkeznek haza, hogy nemcsak ismerőst, hanem barátot is találnak maguknak. Közülük mondják el barátkozásuk történetét öten a MEZŐ­GÉP dolgozói közül. Hegyi pásztoroknál Kocsis Sándor. „Sokfelé jártam már, de a legmara­dandóbb élményem talán Lengyelországból szárma­zik. Gáspár Jenő barátom­mal indultunk el egy túrára motorkerékpárral, hogy be­barangoljuk a cseh—lengyel hegyeket. Jártunk városok­ban is, de olyan barátságos emberekkel, mint a hegyi pásztoron, még nem találkoz­tam. Távol, elzárva élnek a külvilágtól, de ahogy az ide­gent fogadják, az a magya­ros vendégszeretetet is felül­múlja. Nem értettük egy­más nyelvéi, de ahogy elő­szedtük sátrunkat, mindjárt kivettek a kezünkből, hogy segítségünkre legyenek. Egyik nap egy vállalati üdü­lő mellett akartunk sátrat verni. Észrevették az üdül5 lakói, s mikor megtudták, hogy magyarok vágjunk, be­vitték bennünket az üdülőbe. S ott kellett maradnunk, míg tovább nem utaztunk. Még azt sem akarták meg­engedni, hogy a magunkkal vitt élelmet fogyasszuk, min­dennel elláttak bennünket.” Dobos Andrásné. „Az IBUSZ-szal mentünk egy cseh—lengyel útra, a cél a Magas-Tátra volt. A látvány csodálatos volt, de az embe­reket is a szívünkbe zártuk. Ha bementünk egy étterem­be és megtudták, hogy ma­gyarok vagyunk, nekünk ját­szott a zenekar, ha sétálni indultunk és megszomjaz­tunk, félórákig próbálták megérteni mit keresünk, hogy segíthessenek rajtunk. Azóta sem hagy nyugodni a gondolat: lenne-e nekünk annyi időnk, türelmünk má­sokra, minv nekik volt ránk, s amikor megértették, hogy szomjasak vagyunk, nemcsak elkísérte!? bennünket egy ét­teremig, hanem volt aki ki­fizette helyettünk a számlát is.” Levél hetente Cziotka József. „Én az NDK-ban találtam barátokat magamnak. 18 hónapot dol­goztam Biszoszverdában, egy hatalmas kombájngyár­ban. Bőimé Gottfried mellé osztottak be dolgozni, ő volt a mesterem. Még meg sem értettük egymást, amikor meghívott a lakására egy szabad szombaton, s azóta nagyon jó barátok vagyunk. Amikor kijött hozzám a fe­leségem, nem engedték, hogy szállodába menjen, ők.látták vendégül két hétig. Mi is meghívtuk őket családostól, a fia csaknem az egész nya­rat nálunk töltötte. Hetente jön-megy a levél, s azt hi­szem, a barátságnak nem lesz egyhamar vége. Miért? Én nagyon sokat tanultam tőle, pontosságot, fegyelmet, szervezési,, ő meg azt hiszem, a munkaszeretetet.” Szabó Ferenc. „Sosem tud­tam volna ilyen örömmel be­szélni lengyel barátaimról, mint most. A magyarázat egy­szerű, napokon belül költözünk a Szabadság téri most átadott lakásba, s vegre viszonozni tudjuk annak a katowicei házaspárnak a barátságát, akik bennünket nem vendég­nek, hanem jó barátnak tart­va otthont adtak. Nem tu­dom, vissza tudjuk-e adni ne­kik azt a szeretetet, amit mi kaptunk, meg aztán tu­dunk-e annyi szépet mutatni, mint ők nekünk. Igaz, Kato­wice nagyobb város, mint Nyíregyháza, vagy Krakkó gazdagabb múlttal, történel­mi nevezetességekkel rendel­kezik, de azért nem csak a városok gazdagságán, inkább vendéglátóink barátságán múlt, hogy mi mindent lát­tunk. Megismerkedtünk sok lengyelM, de olyan baráto­kat itthon is nehéz találni.” i Újra meghívjuk Bodnár László. „Európa minden szocialista országá­ban jártam már, de legked­vesebb emlékeim a Szovjet­unióból vannak. Igaz, leg­alább ötször voltam már ott és bejártam Kijevet, Moszk­vát, Jerevánt, Tbiliszit, ta­lálkoztam szerintem a vi­lág legvendégszeretőbb em­bereivel, a grúzokkal és ör­ményekkel is. Csodálatos tá­jak, városok, emberek, amit azt hiszem, soha ngm lehet elfelejteni, Moszkvában két alkalommal jártam, de má­sodszor már nem ismertem rá, annyit fejlődött. Voltam Ungváron is, s a véletlen folytán nagy élményben volt részem. Csoportunkkal ko­szorút vittünk a hősök te­metőjébe, s ott megszólított bennünket, egy szovjet al­ezredes. Kérdezgette hon­nan jöttünk, s mikor meg­tudta, hogy magyarok va­gyunk, elmondta nekünk éle­tének egy darabját. Doni ko­zák volt,, s részt vett Nyír­egyháza felszabadításában. A meglepetéstől, az örömtől alig találtunk szavakat, az­tán megegyeztünk, hogy le­velezni fogunk, s meghívjuk felszabadulásunk ünnepé­re. A látogatás sajnos elma­radt : hivatalos értesítést kaptunk, hogy más elfoglalt­sága miatt nem ér rá, de a meghívást jövőre is megis­mételjük. Szeretnénk, ha lát­ná, hogyan élünk ma.” B. J. Értékes munkák a honismereti pályázaton Á Nád Piacztól a Lenin térig A várakozást felülmúló si­kerrel zárult megyénkben az idei honismereti-néprajzi gyűjtő pályázat: ötvenhat pályamunka érkezett be, két­szer annyi, mint az elmúlt években, örvendetes, hogy igen sok fiatal pályázott — ebben nagy szerepe volt a nyáron Vásárosnaményban megrendezett országos kö­zépiskolai honismereti tábor­nak. ösztönző hatásúnak bi­zonyult a három évvel ez­előtti kezdeményezés is: a legjobb dolgozatokat köz­readják a „Honismereti ku­tatások Szabolcs-Szatmár- ban” című sorozat lapjain. Az első két kötet már meg­jelent, nyomdában a harma­dik, s előkészületben a ne­gyedik is. A pályázat legkiemelke­dőbb munkáját Urbán Teréz nyújtotta be: Nyíregyháza utcaneveiről készített átfogó tanulmányt a fiatal pedagó­gus. A megyeszékhely 1754- es újratelepítésétől napjain­kig vizsgálja az utcanevek változását, jellegzetességeit. Nyíregyháza belterületén je­lenleg 460 utcanév van (bele­értve a terek, parkok, közök, városrészek neveit is). Az utcanevek változásai­ból, a névadási szokásokból kirajzolódik Nyíregyháza fej­lődése, a gazdasági, politikai változások — jó példa erre a mai Lenin tér neveinek vál­tozása. Valaha Nád Piacznak nevezték, majd Selyem tér lett, aztán Zöldség tér, Bencs László tér — végül 1944. de­cember 21-én (az országban elsőként) Lenin nevét adták a térnek. A háború után egyébként sok utcát átke­reszteltek : szocialista ren­dünk tükröződik az új ne­vekben. Igaz, több elsietett névadás is történt: régi, pa­tinás utcaneveket változtat­tak meg — ezek egy részét aztán vissza is állították. 1969-ben készült a védett nyíregyházi utcanevek listá­ja, amely 57 régi, hagyo­mányt őrző nevet tartalmaz. A pályamunka értékelésé­ben olvasható: akár azonnal nyomdába mehet a kézirat, olyan gondos, igényes mun­ka. Meg is jelentetik jövőre. • A felnőtt pályázók máso­dik díját dr. Kiss Margit kapta „Czóbel Minka emlé­kezéseim tükrében” című munkájáért. A magyar mo­dern költészet egyik legje­lentősebb előfutára, a me­gyénkben élt költőnő pályá­jának megismeréséhez sok személyes élménnyel, új do­kumentumok közreadásával járul hozzá a pályamunka készítője. Figyelmet érdemlő dolgozat Makay Béla túrist- vándi pedagógusé: a Túr mentén kialakult ősi halász­módszerekről számol be, sok személyes tapasztalattal gaz­dagítva olvasmányos, színes pályamunkáját. Az ifjú pá­lyázók közül a legjobb nép­rajzi munkát a vásárosnamé- nyi művelődési ház és a gim­náziumi honismereti szakkö­rének tagjai készítették: 27 községben jártak, s össze­gyűjtötték, mit tudnak az ott eiők II. Rákóczi Ferencről. A helytörténeti pályamunkák legjobb fiatal pályázója Horváth Ágnes volt: a Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat történetét dolgozta fel. ör­vendetes, hogy a beküldött munkák között sok fiatal üzeme, téesze történetét is­merteti: így a kisvárdai ön­töde, a szabolcsbákai tsz, a Nyírség Ruházati Szövetke­zet történetéről is készültek dolgozatok. (tarnavölgyi) Pártmunkások kitüntetése A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 59. évforduló­ja alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket adományozott Szabolcs-Szatmár megyében dolgozó pártmunkásoknak. A kitüntetéseket dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első Bálint Jánosné átveszi a kitüntetését. titkára adta át pénteken dél­előtt a megyei pártbizottsá­gon. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozták Ekler Györgynek, a megyei pártbizottság titkárá­nak, Folkmayer Tibornak, a nyíregyházi városi pártbizott­ság volt titkárának, a Kon­zervipari Vállalatok Tröszt­je vezérigazgató-helyettesé­nek, Vitkai Elemérnek, az MSZMP megyei oktatási igazgatósága igazgatóhelyet­tesének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Laub István, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának veze­tőhelyettese, Leveleki András, a nyíregyházi járási pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, Kovács László, a nyírbátori járási pártbizottság osztályvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben része­sült Bálint Jánosné, a máté­szalkai városi pártbizottság politikai munkatársa, Mihal- kó Pál, a megyei pártbizott­ság gépkocsivezetője. Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Hankószki András épületlakatos művezető kitüntetése. November 7-e alkalmából a tanácsok választott testüle­téiben, apparátusaiban, illet­ve a tanácsi vállalatoknál, intézményeknél dolgozók ré­szére a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa kitüntetéseket adományozott. A kitüntetése­ket pénteken délelőtt a me­gyei tanácson ünnepség kere­tében nyújtotta át dr. Pénzes János, a megyei tanács elnö­ke. Az ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára, Tóth Géza, az SZMT titkára, Nagy László, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. A Munka Érdemrend arany fokozat kitüntetésben része­sült Bartha Dénes, a nyír­egyházi 107-es számú ipari szakmunkásképző intézet igazgatója, Markovics Gyula, a nyíregyházi vasszerkezeti és gépipari vállalat igazgató­ja, dr. Pásztor János, a vásá- rosnaményi kórház igazgató főorvosa, Tóth Kálmán, a Nyíregyházi Városi Tanács tagja, az ÉVM építőipari fő­osztályának vezetőhelyettese. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta Bárdi Sándorné, a Baktaló- rántházi Általános Iskola igazgatója, Beck József, a megyei iparcikk-kiskereske­delmi vállalat gazdasági igaz­gatóhelyettese, Danes Áronné, a Tomyospálcai Községi Kö­zös Tanács V. B. titkára, He­gedűs László, a megyei ta­nács vb nyíregyházi járási hivatalának csoportvezetője, Idén is megrendezik me­gyénkben a „szovjet filmek fesztiválját”, melyen a mai szovjet filmművészet termé­sének javából kapnak körké­pet a mozilátogatók. Idén új vonása a már hagyományo­san november 7. alkalmából rendezett filmszemlének, hogy két hétig tart. Ezalatt négy új bemutatóra is sor kerül — a Prémium, a Szerelmesek románca, a Nősülni tudni kell! és A fehér csuklya című filmek először kerülnek film­vászonra Magyarbrszágon. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 59. évforduló­ja alkalmából rendezett fesz­Hoványi Ferenc, a megyei növényvédő állomás főmérnö­ke, Lipniczky József, a Nyír­egyházi Divatruházati Válla­lat igazgatója, Nemes István, a Jánkmajtisi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Ökrös István, a Nyíregyházi Kos­suth Lajos Szakközépiskola igazgatója, Pancsira Béla, a Nyírmadai Nagyközségi Kö­zös Tanács elnöke, dr. Schmidt Félix mérkvállaji körzeti orvos. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben része­sült Buhalla István volt me­gyei egyházügyi titkár, a SZAVICSAV osztályvezetője, Hankószki András, az ÉP­SZER épületlakatos műveze­tője, dr. Mezősi Pál, a megyei tanács vb személyzeti és ok­tiválon természetesen régeb­ben készült, nagy sikert ara­tott szovjet filmeket is vetíte­nek a mozik: így a közönség újra láthatja a Ballada a ka­tonáról, a Szállnak a darvak, s a Negyvenegyedik című filmeket. Emellett még tizen­hat szovjet filmalkotást mu­tatnak be a filmszínházak. A szovjet filmek fesztiválja megyénk mozijaiban novem­ber 4-én kezdődött és novem­ber 17-ig tart. A fesztivál ve­zető filmje a Prémium című alkotás, melynek színdarab­változatát már láthatták a színházlátogatók, és a tévéné­zők: Egy pb-ülés jegyzőköny­ve címmel. tatási osztályvezetője, Nagy Bertalan, a Mátészalkai 4-es számú Általános Iskola igaz­gatója, Váradi Lajos, a Ho- dászi Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke, Zilahi Benjá­minná, a nyíregyházi tüdő­gyógyintézet ápolónője. ★ Ugyancsak a megyei taná­cson rendezett ünnepségen adták át a Honvédelmi ér­demérem miniszteri kitünte­tést Görömbei Józsefnek, a megyei földhivatal vezetőjé­nek és dr. Baráz Sándornak, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztály vezetőhelyettesé­nek. A „Tanács kiváló dolgo­zója” kitüntetést ötvenegyen kapták. Képzőművészeti vetélkedő Képzőművészeti vetélkedőt hirdettek középiskolásoknak az Oktatási és a Kulturális Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Szép- művészeti Múzeum és a Ma­gyar Nemzeti Galéria. A vi­zuális nevelés hatékonyabbá tétele érdekében első ízben írtak ki ilyen vetélkedőt 14— 18 éves fiataloknak. Az iskolai csapatok egy-egy pályaművel nevezhetnek. A Szépművészeti Múzeum, illet­ve a Magyar Nemzeti Galé­ria által megjelölt műalkotá­sok egyikéről kell megírniuk két-három gépelt oldalon: mit mond, mit ad számukra a műalkotás? A pályamunkákat az Okta­tási Minisztérium középisko­lai főosztályára kell bekülde­ni november 30-ig. Szovjet filmek fesztiválja

Next

/
Oldalképek
Tartalom