Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

XXXIII. évfolyam, 283. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. november 30., kedd Értelmes viták O öbb ízben lehetett az utóbbi időben effajta megjegyzéseket halla­ni: „most olyan időszakban vagyunk, amikor dolgozni kell, nem pedig vitatkozni”, „jelenleg nem a viták idejét éljük, hanem a cselekvését.” Adott helyen és időben, meghatározott körülmények között teljesen helyénvalóak is lehetnek ezek a megjegy­zések. Amikor eldöntött kér­déseket tesznek újra meg új­ra vitássá, amikor a cselek­vést szószaporítással helyet­tesítik, akkor nagyon is he­lye van az ilyenféle figyel­meztetésnek. De amikor va­lamiféle általános érvényt tulajdonítanak az ilyen meg­állapításnak, s egy hosszabb időszak tartós jellegzetessé­geként próbálják feltüntet­ni, akkor joggal támadhat bennünk ellenérzés. Az élet — a mozgalmi élet, a közélet, a pártélet épp oly kevéssé, mint a gazdasági vagy a kulturális élet —, nem osztható fel olyan sza­kaszokra, amelyekben vagy csak vitatkozunk, vagy csak cselekszünk. A pártszerveze­teknek gyakorlatilag szinte mindig egyszerre kell dol­gozniuk valamely döntés előkészítésén (ami a teen­dők megvitatását igényli) és valamely más elhatározás valóra váltásán (ami pedig cselekvést, vagyis szerve­zést, mozgósítást, irányítást, ellenőrzést, összehangolást stb. követel). Előfordul, hogy egyes szakaszokban az egyik, másokban pedig a másik ke­rül előtérbe. Ha a vitákat nem vala­mely „különleges” időszak jellegzetességeinek tekintjük, hanem a politikai, mozgalmi élet természetes velejáróinak, akkor ezzel egyúttal valósá­gos helyüket, értelmüket is meghatároztuk. S ez azért is fontos, mert még él néhol az a felfogás, mely a viták szere­pét eltúlozva, nekik szinte misztikus értéket tulajdonít­va, öncélként kezeli azokat. Holott egy-egy véleménycse­re értéke csakis azon mér­hető, mennyiben vitte előre az ügyet, miként szolgálta az értelmes és hasznos cselek­vést. Értelmes cselekvéshez nem akármilyen, hanem ér­telmes viták k nek — ez sohasem hagyha ^figyelmen kívül. Pártunkban már ré­gen polgárjogot nyert az a felfogás, hogy az olyan vita, mely semmit sem old meg, ha mégoly demokratikusnak is tűnik, haszontalan. A vita elevensége még nem tehet elégedetté egyetlen párt­munkást, közéleti embert sem. Elégedettségre csak az adhat alapot, ha az eltérő nézetek összecsapása alapján sikerül kialakítani a megfe­lelő következtetéseket, az ér­M ost valóban olyan idő­ket élünk, amikor egy­aránt szükség van a vitatkozásra és a cselekvés- r-e. A kérdés csak az, hogy miről kell vitatkozni, s mi az, amiben már nem a vita a dolgunk, hanem a döntés végrehajtása. Ha érdemleges kérdésekről érdemben tu­dunk vitatkozni — akkor ér­demes vitatkoznunk. Vitá­ink ez esetben nem helyet­tesítik, hanem előreviszik a cselekvést. Feszült a helyzet Dél-Libanonban Dél-Libanonban változat­lanul igen feszült a helyzet. Hétfői beiruti lapjelentések szerint az izraeli erők nem­csak nagyarányú csapatösz- szevonásokat hajtottak végre a határ mentén, hanem ne­héztüzérségük a stratégiai pontokról „próbacsapásokat” mér libanoni területre (Ar- kub térségére), ahová a kai­rói egyezmény és az arab csúcsértekezlet határozata nyomán a palesztin főerők vonulnának. Eliasz Szárkisz vasárnap és hétfőn több íz­ben is érintkezésbe lépett George Lane amerikai ügyvi­vővel és kifejtette: az arab rendfenntartó erők nem tud­ják feladatukat ellátni Izra­el fenyegetései miatt. (Misze­rint a Rabin-kormányzat nem tűri el ezeket az erőket határai mentén.) A hétfő délutáni beiruti rá­diójelentések szerint a béke- fenntartó erő néhány egysé­ge (Szaúd-Arábiából és az Arab Emirátusok Szövetsé­géből érkezett alakulatok) a Litani folyótól (a feltételezett „vörös vonaltól”) délre fog­lalt el pozíciót. Az arab bé­keerőkhöz közelálló körök szerint az elkövetkezendő na­pokban ezer főre egészítik ki a Litani folyó és az izraeli határ közötti területeken ál­lomásozó arab erőket, ezek­ben azonban Szíriái egységek nem lesznek. Libanonban egyébként foly­tatódnak az erőfeszítések az élet normalizálására. Szár­kisz elnök folytatta hétfőn is tárgyalásait az új kabinet megalakításáról. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy az új kormány megalakítása fon­tosságában mindent megelőz. Willy Brandt Brezsnyev közelgő látogatásáról — A Német Szövetségi Köztársaságban nagy érdek­lődéssel várják Leonyid Brezsnyev látogatását — je­lentette ki Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt elnöke a Pravda tudósítójának. A továbbiakban a nyugat­német politikus síkraszállt az enyhülési folyamat továbbvi­tele mellett. Reményét fejez­te ki, hogy a helsinki konfe­rencia résztvevőinek jövő nyáron Belgrádban megtar­tandó találkozóját a realiz­mus fogja jellemezni, s mel­lőzik a szükségtelen kölcsö­nös vádaskodásokat. Brandt szólt az európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről folyó bé­csi tárgyalásokról is. Annak a véleményének adott han­got, hogy most, az amerikai elnökválasztási küzdelem le­zajlása után határozott elő­relépés várható a megbeszé­lésen. Az SPD elnöke végül a szociáldemokraták és a kom­munisták közötti ideológiai nézeteltérésekről szólva meg­állapította, hogy ezek nem hátráltathatják az enyhülés ügyét. Tanácskozás az országgyűlés soron következő üléséről Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn a Parla­mentben értekezletet tartot­tak az országgyűlés állandó bizottságainak elnökei, a kép­viselőcsoportok vezetői és a parlament tisztségviselői. A tanácskozáson részt vett Sar­lós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint Péter János, Inokai Já­nos és Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnökei. Elsőként Apró Antal tájé­koztatta az értekezlet részve­vőit az országgyűlés követke­ző, téli ülésszakának előké­születeiről, majd Madarasi Attila pénzügyi államtitkár és dr. Hetényi István tervhiva­tali államtitkár számolt be a készülő 1977-es állami költ­ségvetés főbb irányelveiről. Napraforgó, repce, szója Milliários termelés a „Bóiiai” Meghaladja az egymilliárd forintot az idén a nyírbátori Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat termelése. Az ez évre szóló tervüket már októberben teljesítették. A legjobb eredményt az olaj­üzem érte el, 114 százalékot. A napraforgóolaj-termelés túlteljesítésében jelentős sze­repet játszott, hogy az ország többi gyára hozzájuk küldte feldolgozásra az alapanyagot gyakori karbantartásaik mi­att. Az éves feldolgozási terv napraforgó-, káposztarepce- és szójaolajból 14 ezer tonna volt, helyette 18 ezer tonnával zárják az esztendőt. December végéig még 500 va­gon magot használnak fel. Ezekből a termékekből októ­berben és novemberben 3500 tonnás mennyiséget exportál, tak tőkés- és szocialista or­szágokba. Mosószerekből a tervezett 26 200 tonnával szemben egy­két százalékkal többet gyár­tanak. Ez a mennyiség a ke­reskedelem igényeit teljes mértékben kielégíti. Az idén a választékbővítésben a rá­kospalotai gyár vett részt. Uniron néven hoztak forga­lomba új mosószert. A nyír­bátoriak viszont megszüntet­ték a 250 grammos Rádión A nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat laboratóriumában a mosószerek enzim­aktivitását ellenőrzi Kórik Lászlóné termosztát segítségével. (Elek Emil felvétele) gyártását a lakossági igények nagymértékű csökkenése mi­att. Ezzel megszűnt a 25 éve gyártott mosószer „pályafu­tása”. Az év végéig nem vár­ható az üzem magasabb ter­melése, mert decemberben megkezdik az általában egy hónapig tartó karbantartást, így a mosószerüzem az utol­só hónapban csak részlege­sen fog dolgozni. Régi, hagyományos termé­ke a Bóninak a gyertya, E termék iránt is évente csök­kent a kereslet. Ezért a ter­vezett 1300 tonnás mennyi­ség helyett 1200-at gyártanak. A gyertyagyártás idei utolsó szezonja a karácsony lesz. Új mezőgazdasági létesítmények Burgonya- és gabonatárolók, sertéstelepek rekonstrukciója Üj mezőgazdasági létesít­ményekkel gazdagodik Sza- bolcs-Szatmár megye. A nagyüzemekben tárolók, ga­bonasilók épülnek, a használ­ható épületeket pedig felújít­ják. A bugonya termesztése népgazdasági érdek. A kor­szerű termelés megteremtet­te a vetés, a növényápolás, és a felszedés teljes gépesíté­sét. Az iparszerű termelés ér­dekében a termény tárolását is magas szintre kell fejlesz­teni. A Mezőgazdasági Terve­ző és Beruházási Vállalat ter­vezésében épül a gávaven- csellői Szabadság Termelő- szövetkezetben egy 580 va- gonos burgonyatároló. A szö­vetkezet gesztorgazdasága a környék burgonyatermesz­tést végző termelőszövetke­zeteinek. Fél éve kezdődött az építkezés és a jövő évi termést már itt lehet tárolni. A létesítmény 27 millió fo­rintba kerül. Könnyűszerke­zetes elemekből készült és tisztító-, osztályozó-, valamint szállítógépekkel is felszere­lik, így teljesen gépesítik a burgonya manipulálását. Mán- dokon most kezdődött a gáva- vencsellőihez hasonló burgo­nyatároló építése. Ugyanígy a gabonabetaka­rítás gépesítése is megköve­teli a kenyérnekvaló gondos tárolását. Jelenleg 9 ezer va­gont tárol a gabonaforgalmi vállalat ideiglenes magtárak­ban. A megyében öt 500 va- gonos csarnoktárolót terve­zett az AGROBER, ebből ket­tő — Nyírbátorban és Tisza- vasváriban — már üzemel, a többi még ebben az évben el­készül. Mind az öt GMV ke­zelésben van, és ezek a ga­bonatárolók nagyban enyhí­tik a tárolás gondjait. Máté­szalkán az AGROBER szak­emberei egy 2300 vagonos vasbeton gabonasilónak a műszaki ellenőrzését végzik. A szakosított sertéstelepe­ken az új gyártástechnológia bevezetése érdekében re­konstrukciókat végeznek. Ezt elsősorban a telepek belső térkihasználásával, és a já­rulékos beruházások tovább­fejlesztésével érik el. Egy szakosított sertéstelep re­konstrukciója 3-4 millió fo­rintba kerül. Erre a húster­melés fellendítése adott al­kalmat. Az üzemeltetők tet­szését megnyerte a kis költ­séggel nagy eredményt fel­mutató sertéstartás új formá­ja. A mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezetben már elkészült a rekonstruk­ció, a dombrádi Petőfi, a ti- szaberceli Bessenyei, és a ti- szavasvári Munka Termelő- szövetkezetben most folyik az átalakítás. A juhtenyésztésnek hagyo­mánya van a megyében. A juh igénytelen a takarmány­ra, az elhelyezésre, de húsa és gyapja keresett a világpia­con. A demecseri Kossuth Termelőszövetkezet felis­merte a helyzetet és 6500 fé­rőhelyes anya, 6000 férőhe­lyes jerke, valamint 1500 fé­rőhelyes elletőistállót épít. A beruházás értéke eléri a 30 millió forintot, amiből az ál­lattartó épületekben 40 száza­lékos állami dotációt kapott a termelőszövetkezet. (sb) Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Hétfőn ülést tartott Nyír. egyházán a KISZ megyei bi­zottsága. Megvitatta a lá- nyok-fiatalasszonyok köré­ben végzett ifjúsági munka eredményeit, terveit, majd a nyíregyházi városi bizottság beszámolóját értékelte: ho­gyan dolgozik megyeszékhe­lyünkön az ifjúsági szövetség az ifjúmunkások körében. Megállapította a bizottság: a KISZ segíti az ifjúmunkások gyári kollektívába történő be­illeszkedését, továbbképzésü­ket, segít a szociális ellátás ja­vításában, lényeges részt vál­lal legjobbjait párttaggá ne­veléséből. A bizottság a munka javítása érdekében több feladatot határozott meg. A KISZ megyei bizottsága ezután jóváhagyta az 1977. évi Forradalmi Ifjúsági Na­pok megyei politikai prog­ramját. Együttműködési terveket fogadott el ezt követően a megyei bizottság, amelyek alapján a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség, valamint a Műszaki és Ter­mészettudományos Egyesüle­tek munkájában ezentúl szer. vezettebb keretek között vesz majd részt a KlSZ-szerveze- tek fiatalsága. Napirenden: a szociálpolitika A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a szociál­politika távlati fejlesztésének irányelveiről és a szociálpo­litika állami irányításáról szóló előterjesztést. A javas­latokat a Munkaügyi Mi­nisztériummal közösen a kormányzati szervek elé ter­jesztik. Az elnökség azzal a kér­déssel is foglalkozott, hogy a szakszervezetek milyen mó­don segíthetik még hatéko­nyabban az ifjúság testneve­lését és tömegsportjának fej­lesztését. Megállapította, hogy hazánkban a fiatalok testnevelése a fejlődés elle­nére nem tart lépést a köve­telményekkel. A SZOT el­nöksége felhívta a vállalati szakszervezeti szerveket, hogy az „Egy üzem — egy is­kola” mozgalom keretében kezdeményezzék közös válla­lati és iskolai sportlétesít­mények építését, amelyek a munkahelyi dolgozók és az iskolai tanulók tömegsportját egyaránt szolgálják. További napirendi pont­ként az elnökség intézkedési tervet fogadott el a televízió és a rádió „Mindenki iskolá­ja” című adássorozata kon­zultációs hálózatának kiépí­tésére, s ehhez központi alap képzésére. A SZOT elnöksége felkérte a szakmai szakszervezeteket, hogy szorgalmazzák a szocia­lista brigádok széles körű részvételét a program nyúj­totta ismeretek elsajátításá­ban, s dolgozzák ki annak tervét, hogy a „Mindenki is­kolája” segítségével a VII. osztály anyagából vizsgát tett dolgozók folytassák tanul­mányaikat a VIII. osztályban. Végül az elnökség elfogad­ta a SZOT és a saját 1977. első félévi munkatervét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom