Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

1976. november 27. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A vezetés: szakma K i tudja miért, az em­berek — és nemcsak a hozzá nem értők — a gazdasági vezetők munkáját és beosztását nem egyfajta szakmaként, hivatásként ítélik meg, ha­nem akként, mintha a ve­zetők kizárólag valamiféle tiszteletbeli és inkább csak reprezentatív jellegű meg­bízatást látnának el. A vezetőként dolgozók több mint ötven százaléka (egyes szakmákban hatvan százaléka) öt-hat évnél nem régebben dolgozik je­lenlegi beosztásában. Ez még nem mond sokat, mert — ugyancsak a közhit szerint — például egy cukrászüzem vezetője különösebb szak­mai megfontolások nélkül kerülhet mondjuk egy asz­talosüzem élére, mint ahogy az alkalmatlanságát nyil­vánvalóan bebizonyító ve­zetővel is lehet más válla­lat irányítójaként kísérle­tezni. Az viszont már sokat mondó tény, hogy az el­múlt években a korábbiak­hoz képest nagy változás történt a vezetői beosztá­sokban: a vezetők 35-40 százaléka cserélődött ki, s e cserék eredményeként je­lentősen emelkedett a felső­fokú szakmai végzettséggel rendelkező gazdasági veze­tők aránya. Ma már a kine­vezések alapkövetelménye a felsőfokú diploma. Csak­hogy: a kitűnő diplomát felmutató és ennek megfe­lelő szakmai kvalitásokkal rendelkező, politikailag is magasfokúan művelt mér­nök, közgazdász, vagy egyéb szakember még csap­nivaló vezető is lehet, ha egyszer hiányoznak belőle azok a képességek és kész­ségek, amelyek a vezetői munkához nélkülözhetetle­nek. A vezetés: szakma. Egye­sek szerint megtanulhatat- lan szakma. A jó vezető — úgymond — nem lesz, ha­nem születik. És mint min­den túlzásban, ebben is van némi igazság, de az ma már felismert tény, hogy ezt a szakmát is meg lehet ta­nulni, legfőképpen, ha van hol és van mit tanulni. Hivatásos vezetőképzés Magyarországon nincs (so­ha nem is volt), ám létezik a vezetők rendszeres to­vábbképzése, rangra és be­osztásra való tekintet nél­kül. A felső- és középszin­tű vezetők továbbképzésé­vel foglalkozó intézetek száma jelenleg 29, ezek mellett tevékenykedik az Országos Vezetőképző Köz­pont és még néhány más, a továbbképzéssel foglalkozó szervezet, mint megyénk­ben is az MTESZ, s a szer­vezés és vezetéstudományi társaság. Mit tanulnak a vezetők? Egyáltalán: mit tanulhat­nak a vezetők? A tantárgyi skála rendkívül széles. Ta­nulnak politikai ismerete­ket, gazdasági és gazdálko­dási tudnivalókat, pszicho­lógiát és szociológiát, sző­kébb szakmájukba vágó el­méleti és gyakorlati isme­reteket, tanulják az embe­rekkel való bánásjnód, il­letve — a gazdag ismeret- anyag másik pólusaként — a döntések meghozatalának művészetét. A vezetőtovábbképzés el­múlt öt évi tevékenységét számokba sűrítve, meg­állapítható, hogy a szocia­lista szektorban működő gazdasági egységek vezetői­nek több mint a felét java­solták a szóban forgó to­vábbképző tanfolyamokra és valamennyien el is vé­gezték ezt az iskolát. Leg­nagyobb arányban a felső­szintű vezetők vettek részt továbbképző tanfolyamo­kon. A vezetők továbbkép­zésének és a kisze­melt utánpótlás ok­tatásának fejlesztéséről kormányhatározat intézke­dik, de arra nincs határo­zat — és érthető módon nem is lehet —, hogy az efféle „beiskolázásokat” át­gondoltan és megfontoltan kell végrehajtani. Magya­rán: nem betű szerint kell eleget tenni a vezetőképzés­sel foglalkozó kormányha­tározatnak, hanem a veze­tőképzés lehetőségét kell a távolabbi káderfejlesztési tervek, elképzelések szolgá­latába állítani. Az ÁIB ajándéka Segítség a kluboknak Az ifjúsági klubok támo­gatására hirdetett akciót az Állami Ifjúsági Bizottság nemrégiben. Az „országos klubbizottság” által patro­nált kezdeményezés most vált kézzel fogható valóság­gá: Szabolcs-Szatmár ifjúsá­gi klubjai is részesülnek be­lőle. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága és a me­gyei művelődési központ ha­tározott arról a napokban, hogy mely ifjúsági klubok kapják meg az országos klub­bizottság ajándékait. Az ajándékok magnók, le­mezjátszók, diavetítők, vala­mint magnószalagra vett mű­sorok. A különféle technikai eszközöknek és a műsorok­nak közös a céljuk: javítani a klubok tartalmi munkáját, nagyobb aktivitásra ösztö­nözni a közösségek tevékeny­ségét. öt kazettás sztereó- magnó, öt orsós magnó, tíz lemezjátszó, tíz auto­mata diavetítő és negy­ven műsorcsomag szétosztá­sáról kellett dönteni. Az volt az egyik szempont az elosz­tásnál, hogy segítséget nyújt­sanak a nem rég alakult klu­boknak a jó felszerelés ki­alakításánál, másrészt pedig jutalmazzák egyes klubok jó munkáját. A járási és váro­si klubtanácsok értékelése alapján ajándékozták öt nyír­egyházi és huszonöt községi vagy tanyai ifjúsági klub­nak a magnókat, vetítőket, lemezjátszókat. A műsorcsomagok szokat­lan, ám annál hasznosabbnak ígérkező ajándékok. Három­féle műsor található a szét­osztott negyven magnószala­gon. Az első ríme: „Szabad­ságról szóló ritmus” — latin­amerikai politikai irodalmi műsor, vagy ahogyan alko­tói nevezik, zenés montázs. A másik műsor címe: „Érzé­keny lélekkel” — a szovjet irodalom színe-javából állí­tották össze, és a Radnóti Színpad művészei tolmácsol­ják a verseket, prózai rész­leteket. A harmadik egy vi­taműsor! A Magyar Rádió „polpresszójának” műsorai­ból állították össze, Ipper Pál és Huszár Tibor által vezetett vitákból. Érdekessé­ge ennek, hogy a felhangzó kérdésekre választ kapnak ugyan a szalag hallgatói, ám módjuk van arra, hogy a kérdés elhangzása után le­állítsák a magnót, s maguk próbáljanak vitatkozni a fel­vett témáról... (tgy) Körkérdés vállalatokhoz Mi maradt decemberre? Mi maradt november végé­re és decemberre az éves tér. vek teljesítéséből? Erre a kérdésre kerestünk választ a megyeszékhely néhány válla­latánál. A Vörös Október Férfiru­hagyár nyíregyházi gyáregy­sége december 6-ig fejezi be a szocialista országokba irá­nyuló tételek gyártását. Az esztendő végéig a Szovjet­unióba még nyolcszáz darab öltönyt és 3000 férfinadrágot szállítanak. Ezt követően megkezdik a következő évre szóló szocialista exportkötele­zettségeik teljesítését. Kapa­citását a gyáregység 1977-re már lekötötte. Az idei terv­feladatok teljesítéséhez tar­tozik 3500 darab jersey nad­rág szállítása az NSZK-ba és egy kisebb mennyiség a bel­kereskedelemnek. A tejipari vállalat jó gazda­sági évet zár az idén. Nem­nem a környező megyék és a főváros ellátásába is besegí­tenek. Néhány kisebb beruházás kivitelezése maradt az év vé. gére a tanácsi építőipari vál­lalat ez évre tervezett mun­kájából. Befejezik Nyíregyhá­zán a Kun Béla úton egy 130 méteres szakasz csatornázá­sát és pár száz négyzetméte­res betonburkolatot is készí­tenek ugyanitt. Fényeslitkén kétmilliós költséggel utat építettek. A vállalat ma­gasépítési részlege egy héten belül átadja a megyeszékhe­lyen a bizományi épületének egy részét, a Bocskai utca 67. szám alatt épülő lakásokat. Folyamatosan készül az Autó- közlekedési Tanintézet ú; épülete, melynek belső mun­káit jelenleg is végzik. A vállalat kivitelezési munkái­nak értéke december végére eléri a tervezett 58 millió fo­rintot. A Tisza menti Termelőszö­csak a tejfelvásárlási tervü­ket teljesítették 109 százalék­ra, hanem korszerű új egy­séggel is gazdagodtak, a má­tészalkai tejporgyárral. Ez a gyár naponta 200 ezer liter tej feldolgozásával növelte a vállalat kapacitását és ezzel jó időre megszűnt a tejipar kapacitásgondja Szabolcsban. A vásárlói igényeknek meg­felelően 10 százalékkal nö­velték az alapvető tejtermé­kek mennyiségét, amit a ha­vonta feldolgozásra kerülő 9- 10 millió liter tej tesz lehetővé. Ebből a mennyiségből nem­csak a helyi lakosság ellátá­sát tudják megoldani, ha­vetkezetek Építőipari Közös Vállalata jelentősebb mun­kái közé tartozott idén a kis. várdai baromfifeldolgozó, az ajaki tehenészeti telep utolsó szakaszának, a nyírtassi ter­melőszövetkezet konzervüze­mének építése. Még ez évben 10 millió forintos munkát vé­geznek el a vencsellői burgo­nyatároló kivitelezésén, befe­jeznek Nyíregyházán a Her­man Ottó utcában 12 lakást. Bővítik a tornyospálcai isko­lát öt tanteremmel, mely össz­költsége 4 millió forint lesz. A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárának mun­kacsarnokában a belkereskedelemnek és szovjet exportra dolgozik a 28-as, zakót gyártó munkaszalag. (Hammel József felvétele) LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974 decemberé­ben határozatot hozott a gazdasági munka színvona­lának javítására. Minden ember a maga munkaterü­letén tudja a legjobban, mi az amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg soro­zatunkban vezetőt és be­osztottat, ipari és mezőgaz­dasági munkást: milyen te­rületen lát eddig kihaszná­latlan tartalékokat. Aki válaszol: Vajda Sán­dor, a nyírbátori Növény­olajipari és Mosószergyártó Vállalat tmk-lakatosa. — Régóta jól bevált szer­vezéssel végzi a tmk-mű- hely a munkáját. Ezen a rendszeren nincs mit vál­toztatni, mert igazodik a termelőüzemek és a terme­lés igényeihez. Évente egy­szer van minden egységben a nagyjavítás, az időközbe­ni meghibásodásokat azon­nal megszüntetjük és az éj­szaka is működő üzemek­ben függetlenül tőlünk dol­goznak a lakatosok. Belső tartalékainkat úgy próbál­juk a lehető legjobban ki­használni, hogy a javításo­kon kívül üzemünk részt vesz az alkatrészgyártásban és egy-egy beruházás kivi­telezésében. — Az olajgyárakban használatos csigaprés egyes alkatrészeit mi gyártjuk egyedül az országban. A gyorsabb és minőségileg jobb munka érdekében most vásároltunk egy drága gya­lugépet, aminek üzemelte­tését két műszakra tervez­zük. Azt szeretnénk, leg­alább a nagyjavítások ide­je alatt 16 órát dolgozna. Ami a beruházásokat illeti, nem emlékszem még olyan saját erőből megvalósuló beruházásra, amelynél ne vették volna igénybe a nyolcvanegy tagú tmk mun­káját. Mindig előfordulnak olyan részkivitelezések, amelyeket az építő vállalat valamilyen okriál fogva nem tud vállalni. Ezeket végez­zük el mi, nem kis költsé­get megtakarítva. VÁLASZOL: Vajda Sándor — Célunk az üzemkiesés megszüntetése és a túlóra nélküli munkavégzés. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy az egyhónapos nagy­javítást 4-5 nappal a terve­zett határidő előtt befejez­zük, mert ezzel is milliókat takaríthatunk meg. Jó né­hány esetben sikerült már, és ebben nagy szerepe volt a törzsgárdának. Brigádunk, a Bánki Donát, régóta itt dolgozó, vállalatát szerető emberekből áll. A fiatalo­kat is úgy neveljük, hogy ne csak a fizetésért, hanem a gyári közösségért is dol­gozzanak. Övják termelő- eszközeiket, soron kívül is segítsenek ha baj van. — A gyorsaság, mint el­mondtam, nálunk milliókat menthet meg. A jó karban­tartási rendszeren kívül azonban nagyon fontosnak tartom eszközeink korsze­rűsítését is, amit fokozato­son old meg a gyár vezető­sége. A nagyobb ütemű kor­szerűsítésnek számtalan előnye, de ugyanakkor aka­dálya is van. Nagyon hiá­nyoznak a munkánkhoz a darabológépek, amelyek ki­küszöbölnék a lángvágást és alkalmazásukkal meg­gyorsulna az anyagelőké­szítés. Röviden a gépek maximális kihasználásában és fokozatos korszerűsíté­sében, a törzsgárdatagság számának növelésével lá­tom a jobb munka feltéte­leit. A hidegben is építik a Tiszavasvári úti felüljárót Teljesítették 1976-os tervü­ket a közúti építő vállalat dolgozói. Valamennyi, ebben az évben átadásra szánt lé­tesítményüket elkészítették. Nyíregyházán, a Tiszavasvári úti felüljáró munkálatait a váratlanul jött havazás elle­nére is folytatják. Az épít­kezés olyan részéhez érke­zett, melyet az időjárás lé­nyegesen már nem befolyá­sol. Szatmári képek M indig csodás a szatmári táj. Tavasszal az üde­zöld, nyáron a haragos színek, ősszel a sárgák tob­zódása, télfelé pedig a ham­vas-deres fehérség színezi. Olyanok a nagy rétek, mint a hófehér tábla, melyre új­fajta ceruza, a gép írja fur­csa betűit. Itt kukoricakom­bájn otromba vonalai rajzol­ják ki: még van munka bő­ven; ott lovak patája írta a pontosvesszőket a mondatok közé; gépek mellett még mi is itt trappolunk. És mi az a vékony próbálkozás? Egy bi­ciklista taposta a pedált a nemrég még megvolt ösvé­nyen. És mennyi fura hierog­lifa! . Madárlábak rejtelmes üzenetei. Ott a leszállófa kör­nyékén százával. Varjú va­gyok! Én meg csak veréb! És az ott?! Az az aláhúzás? Egy árokásó pennájának hosszú, szinte véget nem érő vonala: itt kábel fut majd! Kalandozik a szem, s olvasni próbál a téltől meg­lepett tájon. A befagyott tó­csa homálytükréből sápadt nap köszön vissza, s tán ka­romnak is nézhetné valaki a sokévtizedes fa kiborított gyökerét, amint mered az égfelé. De mi az a másik szörny, ami közeleg? Nem is szörny, ugyancsak békés, s s lassú, lomha gurulásával az új utat simogatja a Szamo­son készülő híd felé. És ez az út talán a legszebb vonal most e vidéken. Még fekete, az asz­falt füstje-gőze fölötte mint köd a vizeken. Vizek. Van itt az is. Vadrucák jelzik merre, csapatuk riadtan rebben a za­jokra. És a magasba nőtt sás- fűvet mozgatja a hűvös szél, ringó a tánc, mintha csak téli álomba ringató bölcsődal adná ütemét. Emberek jönnek, lábukon már csizma, összehúzva a ka­bát. Kikukucskálnak a szemek, s bár zord az idő, mégis derű­sek. Hó van, tél van, áldásos fehérség takarja be a vetést. És az örömtől vidámabb a hang, a tiszta hideg levegő­ben élesebb a kacagás, s a dörmögő tréfába belemeleg­szik az asszonynép. A csutka­kúpok is kucsmát kaptak, mégpedig fehéret, s az út menti rudaserdő fái — igeft ez hiányzott az írások közé! — fejtetőre állított felkiáltó­jelek. A csúcsokon még hety­kén büszkélkedő levélcsomó a pont. Egy kutya az út mentén eszi a havat. De nem a telet — vágja rá valaki. És az ott? Talán a makk ászt tette va­laki a fák közé? Igen, tűz lobog, körötte kezet melen­getők, szalonnát sütők. Száll az illat, s a kesernyés füstön át nézve rebeg-lebeg a világ. r E s lám, mintha csak jól szét akarna nézni, ki­bújik a felhő mögül a nap. Hirtelen fényes és szik­rázó lesz minden. Vajon mit lát? Elsőnek haragosan a sár­ga-szürke felhőt, amit ugyan­csak fúj elé az irigy szél. De egy pillanat is elég, hogy rá­jöjjön: ha uralma átmeneti­leg meg is ingott, odelenn fo­lyik az élet. Pihen a fű, a nö­vény, de szorgos az ember. És futnak a pótkocsis autók, raj­tuk a termés, platójukon az állat, belsejükben a kenyér, az áru. Elbújik, s ott marad a felhő mögött, s lassan újra hullani kezd a hó. Hajtja a pirinyó pelyheket a szél, ker­geti, s tűhegyet csinál belő­lük. A korai sötétedés és a fe­hér hó lehúzza lassan a füg­gönyt, s már csak a fények szentjánosbogarai jelzik: ta­karódéra készül egy szép no­vemberi nap. Bürget Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom