Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

1976. november 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Francia „dobozautó" Bombakereső jármű Az autóipar nagy változa­tossággal ontja a legkülönbö­zőbb új típusokat. Ezek kö­zött akadnak egyszerűbb, ta­karékosabb kocsik is, de a hangsúly inkább a fokozott igényeket kielégítő autókra tolódik át. Kényelem, sőt bi­zonyos fokú luxus, jó menet­tulajdonságok és nagyfokú biztonság nélkül nem lehet autót megjelentetni. A francia autókat már rég­óta ismeri és becsüli a világ, köztük a Renault—5 típust is, a nagy sikert aratott_R-soro- zat egyik legutóbbi tagját. A szolid alapmodellből ez a gyár is kifejlesztett néhány igényesebb változatot, például egy olyan TS-változatot, amelynek 64 lóerős motorja óránkénti 155 kilométeres se­besség elérését teszi lehetővé. E kocsitípus karosszéria kia­lakítás szempontjából az utóbbi időben nagyon elter­jedt „dobozautók” sorába tar­tozik. Motorja még nem ke­resztirányú elrendezésű, nem úgy, mint a legújabb 14-es modellé, amelynek soros, négyhengeres motorblokkja elhelyezés tekintetében követi a legújabb „divatot”. E blokk már magába foglalja a mo­tort, a tengelykapcsolót, a se­bességváltót, a kiegyenlítő­művet, a két hajtott tengely- lyel és kerékkel. A TS-változat mellett a közelmúltban egy másik — ugyancsak a „dobozautó” koncepció szerint fogant — modellvariánst is piacra ho­zott a neves francia gyár, a képen látható Renault—5 Al- pine-t. Ez az 1393 köbcenti­méter hengerűrtaltalmú, négyhengeres, 80 lóerős mo­torjával már 170 km/óra csúcssebességet is elérhet. Kerámiából készül motor A Ford Motor Company amerikai autókonszern labo­ratóriumában kerémiából készítettek egy kísérleti gáz­turbinás motort. Az az elő­nye, hogy magasabb hőmér­sékletet bír, mint az eddig ismeretes fémmotorok. En­nek következtében a hajtó­anyag teljesebben ég el és sokkal kevesebb káros anyag keletkezik, mint a szokásos motoroknál. Sok szó esik mostanában az ipari robotokról, az olyan táv- irányítású vagy automatizált gépi berendezésekről, ame­lyek bizonyos körülmények között az emberi tevékenysé­get helyettesíthetnék. A tech­nikai fejlődés lehetővé tette, hogy ma már egyszerűbb lo­gikai feladatokat is teljesítő robotokat építsenek. A képen látható berendezéstől nem várnak el ilyesfajta teljesít­ményt a tervezői, azt viszont igen, hogy az ember helyett megközelítsen robbanásveszé­lyes szerkezeteket és azokat biztonságosabb helyre magá­val vigye. A gumírozott lánc­talppal rendelkező jármű mozgása a kábeles kapcsolat révén kellő távolságból irá­nyítható, egyenetlen terepen is jól, simán mozog a bom­bakereső jármű, sőt akár lép­csőkön is haladhat. „Szeme” az oszlopos billenőkar tetején elhelyezett tv-kamera, amely átvizsgálja a haladás irányá­ba eső terepet (a megvilágí­táshoz erős fényű reflektor is rendelkezésére áll), s a „Iá. tottakat” — ugyancsak a ká­beles kapcsolaton át — a megfigyelőállásban levő mo­nitorra továbbítja. Innen programozhatja a távirányí­tást végző személy a három dimenziójú mozgásra képes karok, a gém és az oszlop „mozdulatait”. Évezredek tanúja: a cédrus A cédrus arról nevezetes, hogy a fenyőfélék családjába tartozó néhány rokonával együtt a szó szoros értelmében véve évezre­deket megérő faóriás (már t. i. azok a ritka példányai, amelyek túlélték az évezredek minden vi­harát). A köztudatban az. él, hogy csupán az afrikai Atlasz-hegy­ségben és Libanonban, illetve Ciprus szigetén honos a cédrus. Kevesen tudják, hogy Szibériá­ban is előfordul, s annak egyik legértékesebb fája a szibériai cédrus. Különös jelentőségét az adja, hogy az az egyetlen olajos magvú évelő növény e rideg ég­hajlatú vidéken (magjainak 55- 60 százalékos az olajtartalma, te­hát nagyobb, mint a naprafor­gómagé). Különleges tulajdonsá­ga a belőle készült szekrénynek, hogy messze elkerülik a molyok. E csodálatos faóriásokra a ten­gerészek és a kereskedők egy­aránt szemet vetettek. A kőke­mény, szívós fából faragott ge­rendák, deszkák évszázadokig állják a sós víz, az eső, a szél ostromát, sőt még a fa alatto­mos ellensége, a szú sem tá­madja meg. A régi korok emlé­kei között a fáraók idejéből származó koporsók éppúgy talál­hatók, mint díszes faragású tró­nusok vagy szebbnél szebb bú­torok. Napjainkban már csak különleges belsőépítészeti és lak- berendezési célokra használják a cédrusfát. Mindenki közlekedik 3. hét 1. Személyautójával 6 éven aluli gyermekét szállítja. Melyik ülésre ültetheti? 1. Az első ülésre, de csak akkor ha felnőtt ölében ül. X. Tetszés szerint bármelyik ülésen. v 2. Csak hátul, lehetőleg rögzített gyermekülésben. 2. Lakott területen mikor szabad hangjelzést adni? 1. Csak közvetlen balesetveszély esetén. X. Bármikor. 2. Előzés megkezdése előtt. 3. Mennyi a személygépkocsi megengedett legnagyobb sebessége la­kott területen kívül? 1. 80 km/óra. X. 90 km óra. 2. 100 km/óra. 4. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, lakott területen mi­lyen lámpával kell közekedni? 1. Tompított fényszóróval. X. Városi lámpával. 2. Országúti fényszóróval. 5. Járművével hogyan közelíti meg a gyalogosátkelő helyet, ha ott gyalogosok haladnak keresztül? 1. Erőteljesen lassít, majd áthalad a gyalogosok között. X. Közvetlen a gyalogosátkelő hely előtt erőteljesen lassít, hogy a gyalogosok áthaladhassanak. 2. Már jó előre csökkenti sebességét, lassít, hogy a gyalo­gosok észrevegyék megállási szándékát. 6. Mi a legelső teendő, ha egy közúti balesetet elsőként észlel? l. Megáll és segítséget nyújt. X. Értesíti a mentőket. 2. Értesíti a rendőrséget. 7. Az alábbiak közül hol tilos megfordulni? 1. Ütkereszteződésben. X. Körforgalomban. 2. Hídon. 8. Mit jelent a forgalomirányító fényjelzőkészülék villogó sárga fé­nye? 1. Szabad jelzés következik. X. Veszélyes helyre hívja fel a figyelmet. 2. Tilos jelzés következik. Rejtvénypályázatunk második heti kérdéseire tömegével érkeztek a megfejtések. A beküldött válaszok túlnyomó többsége ezúttal is hi­bátlan volt. Az alábbiakban közöljük a második forduló helyes megfejtését: 1. A segédmotoros kerékpáron pótutast szállítani tilos. (X). 2. A jobb szélső sávban (2). 3. Mindig, ha korábbi haladási iránytól eltér. (2). 4. 70 km/óra. (2). 5. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között. (1). 6. Felkészül az elindulásra. (X). 7. 40 km/óra. (2). 8. Ha ezt a szem­bejövő forgalom kéri. (2). A helyes megfejtést beküldöttek közül a következő olvasóink nyertek könyvjutalmat: Baglyos Csaba Nyíregyháza, Asztalos J. u. 5. Balogh Anna Nyír­egyháza, Honfoglalás u. 12. Dorogi Istvánné Gávavencsellő, Lenin út 46. Dudás Jánosné Vásárosnamény, Rákóczi u. 37. Fekete Györgyné Nyírtelek, Felsősóskút PL 365. KRESZ-szakkör Tiszadob, általános is­kola. Harman Mihályné Nyíregyháza, János-bokor 18. Terebes Tünde Tiszalök, Kossuth u. 87. Tóth László Gacsály, Ady E. u. 27. Varga Andrásné Nyíregyháza, Bethlen G. u. 54. A nyerteseknek a könyveket postán küldjük el. A közlekedési rejtvénypályázaton a totó szabályainak megfelelően kitöltött és postai levelezőlapon beküldött megfejtések vehetnek részt. A feltüntetett válaszok közül minden kérdésnél csak egy lehet a he­lyes. (Az 1, X, 2 tippek közül a helyes megfejtést kell leírni.) A harmadik hét válaszainak beérkezési határideje: december 1., szerda 12 óra. A pályázatot: K. B. T. megyei titkársága. 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. kell beküldeni. A levelezőlapon kérjük feltüntetni: ,,Mindenki közlekedik 1976." K. Gy. A gyümölcsfák törzsápolása Gyakran előfordul, hogy a gyümölcsfák törzse megsérül. A sebek nagyon nehezen gyógyul­nak be, ha nem gondoskodunk időben azok kezeléséről. Az első feladatunk, hogy késsel a ke­letkezett sebeket simítsuk le, különös gondot fordítva a szé­lekre. Ezután az egészet kenjük be sebkátránnyal vagy világos színű, fémmentes olajfestékkel. Hasonló kezelésben részesítjük a fagyrepedéseket is. Az idő­sebb, egészségesebb fák törzsé­nek felületén vastag héjkéreg alakul ki. Ez fokozatosan levá­lik a törzs kérgéről, amely alatt különböző kártevők lárvái, to­jásai telelnek át. Az ilyen tör­zsű fákat először fakaparóval si­mítsuk le, majd a törzset ala­posan tisztítsuk meg drótkefé­vel. Ügyeljünk arra, hogy a ke­zelés közben a fa kérgét ne sértsük meg. Gyakori jelenség, hogy az al­mafák alanyán tősarjak nőnek. Az ilyen gyümölcsfák törzsét bontsuk ki és a kinőtt tősarja- kat metszőollóval tőben távolít­suk el. A fiatalabbakat, gyen­gébbeket legcélszerűbb kéz­zel letörni. A törzsön is keletkezhetnek felesleges hajtások, különösen fiatal fák esetében, ezeket szintén el kell távolítani. A legnagyobb kárt a gyümöl­csösökben a mezei nyulak okozzák a fa törzsének megrá­gásával. A körbe rágott fák — ha idejében nem segítünk raj­tuk — elpusztulnak. Gondos munkával a rágott sebeket vágjuk körül és kenjük be a már korábban emlitett anya­gokkal. Idősebb almafák esetében elő­fordulhat, hogy a törzs odva- sodni kezd. Az ilyen fák eseté­ben az odvasodptt részt ki kell kaparni olyan mértékben, hogy a friss szövetek '-erüljenek fel­színre. Ezeket a Helyeket ken­jük be sebvédő anyagokkal. Közepes törzsű fák esetében előfordulhat, hogy a törzs nem vastagszik kellő mértékben. Az ilyen fák esetében a törzs háncsszöveteinek hosszanti fel­metszésével elősegíthetjük a törzs megvastagodását. Ennek legjobb időpontja a rügyfaka- dáskor van. A törzsön több hosszanti, egymással nem ösz- szefüggő felmetszést alkalma­zunk. Természetesen ezt az el­járást csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni. Karádi István A mogyoró ültetése, növényvédelme A mogyoró 4-5 méter magas­ra megnövő, tősarjakat bősége­sen nevelő bokor. Bőséges olaj- és fehérjetartalma következté­ben nemcsak kellemes csemege, hanem igen tartalmas táplálék is. Szépen díszük a homokos talajokban, agyagtalajokban, meszes természetű és mészsze- gény talajokban egyaránt, igénytelensége miatt telepítésre minden házikertben javasolha­tó. A nagyobb téli hidegek nem tesznek kárt benne, de a déli, forró napnak kitett, szárazabb lejtőket nem kedveli. Árnyék­ban rosszul terem, de a félár­nyékot jól bírja. A nyílt, napos fekvéseket, a dombok, lejtők nyirkosabb alját kedveli. A mogyoróbokor természetes . tulajdonsága, hogy tövéből sár- ' jakat, erős vesszőket nevel. Azokat a tősarjakat, amelyek az anyanóvényen már gyökeret hoztak, ősszel, vagy tavasszal az anyabokorról leválasztjuk, gyökereit visszametszük és erő­sítő iskolába ültetjük, ahol 2-3 év alatt bokrokká fejlődnek. Ültetésre a 2-3 éves, iskolá­zott, jó gyökérzetű, 40-50 cm-es törzsű, kész .„katlan alakú fács- kák” vagy a 3-4 vezérág­gal bíró bokrok a legjobbak. Az ültetőgödörbe, a gyökér­szintbe szórjunk Basudin 5—G granulátumot a talajlakó kár­tevők gyökérpusztításának meg­akadályozására. A szerves és műtrágyák gö­dörbe juttatásakor vigyázzunk arra, hogy a műtrágyák a ta­lajjal jól összekeveredjenek és a gyökérzet a telepítéskor ne kerüljön a gödörbe elhelyezett szervestrágya-rétegbe. Mogyorónál törzses, laza gömbkoronájú fácskák esetében az alkalmazott sor- és tőtávol­ság talajtípustól függően 4,5x4,5, 6x6, 7,5x7,5 m. Bokor alakban nevelt mogyorónál a sor- és tő­távolság a talajtípustól függő­en, valamint a talaj tápanyag­gazdagságától és a fajták növe­kedési erélyétől meghatározot­tan 6x4, 6x3, vagy 5x3 méterben határozható meg. Telepítéskor több fajta között válogatha­tunk : a hallei óriás szeptember végén érik; termése magánosán vagy párosán ülő makkja nagy, hosszúkás, tojásdad alakú, alig lapított, héja vékony, magbele nagy, telt, tartós; bokra felfelé törő, erős növésű, igen bőven terem, de az erős téli fagyok iránt érzékeny. A római mogyoró korán, szeptember első felében érik; termését párosával vagy magá­nosán hozza, makkja nagy, erősen összenyomott, gömböly- ded alakú, héja középvastag, de puha, magbele nagy, tömött, a héjat teljesen kitölti, jól eltart­ható; nagyön erős növésű, sok sarjat hoz, korán termőre for­dul és rendszeresen bővén te­rem, edzett, betegségekre nem hajlamos. A Barcelona szeptember ele­jén érik. makkja középnagy. vagy nagy, fordított tojásdad alakú, magbele a héjat jól ki­tölti, édes, zamatos, bokra erős növésű, nagy termése mutatós, igy díszcserjeként is értékes! Széles Csaba Őszi talajfertőtlenítési munkák Házikertek, kisüzemek őszi növényvédelmi munkáiban egy­re fontosabb szerepet játszik a talajlakó kártevők elleni véde­kezés megszervezése. Különö­sen indokolja ezt az intenzív gyümölcstelepítés, valamint a fellendült kisüzemi zöldségter­mesztés. E kultúrák eredmé­nyes termesztésének egyik alapvető kritériuma az idejé­ben elvégzett talajfertőtlenítés. A fiatal csemetéket károsító pajorok egyedsűrűsége az el­múlt két év erős cserebogár­rajzása miatt a megye középső, laza homoktalajú területein ug­rásszerűen megemelkedett. Fel­mérésünk szerint különösen fertőzötti ív tekinthető Nyír­egyháza es környéke, valamint Napkor, Baktalórántháza, Kis- várda, Mátészalka, Nyírbátor térsége. zöldségnövényeket csere­bogárpajorokon kívül a drót­férgek és a vetési bagolylepke lárvája, az úgynevezett mocs­kospajor is károsítja. Drótfér­gek kártételével a 'kötöttebb, mélyebb fekvésű szatmári táj­egységben kell számolni. A kártételi veszélyt növeli, hogy a populáció zömét már fejlet­tebb lárvák (egyedek) alkot­ják. Mocskospajor és egyéb bagolylepkefajok lárváinak (hernyóinak) szama a nyár végefelé szintén* megemelke­dett. Erős fertőzés különösen azokon a táblákon alakulhatott ki, ahol július végén, augusz­tusban a terület erősen begyo- mosodott. A fertőzések megszüntetése, illetve a következő évi erős kártétel megelőzése érdekében a veszélyeztetett területeken ajánlatos még most ősszel a talajmüvelési munkákkal egy- menetben elvégezni a fertőtle­nítést. Kisüzemi gazdaságokban eh­hez a Basudin 5 G (3,5 gr m-), Basudin 10 G (1,7 gr m-) és a Lindán tartalmú készítmények (Hungária L—2 3,5—8.7 gr. m2, Hungária L—7 1,4 gr m2) állnak rendelkezésre. Védőhatásukat ezek a készítmények úgy fej­tik ki, ha kijuttatás után azon­nal bedolgozzuk a talajba. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Lindán hatóanyagú készít­ménnyel fertőtlenített területen következő évben zöldségfélét — a készítmény kellemetlen mel­lékhatása miatt — ne termesz­szenek. Keresztesi István megyei növényvédő állomás ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom