Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

/ 1976. november 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Lakásügyben Szaporodnak a társashá­zak, s velük együtt a gon­dok, a panaszok is. Hiába védik, korlátozzák ezeket a társulásokat jogszabályok. Amikor ugyanis néhány család elhatározza, hogy közösen telket vásárolnak, építkeznek, ehhez az OTP- től hitelt igényelnek, kivi­telezőt keresnek és szerző­dést kötnek, megállapod­nak tehát az átadási határ­időben, a minőségi követel­ményekben — ez mind na­gyon szépen hangzik. Csak­hogy ezek az érvényes meg­állapodások legtöbbször csorbát szenvednek vala­melyik fél hibájából. Nem ritka, hogy már az építke­zés is elkezdődik, s akkor lép vissza valamelyik társ- tulajdonos, mert esetleg nem tudja befizetni az úgynevezett „saját erőt”. Ennél még gyakoribb, ami­kor a kivitelező hagyja fél­be az építkezést egy kifi­zetődőbb vállalkozás mi­att, s ezért esetleg hóna­pokkal, — sőt előfordul, hogy évekkel — később kjöltözhetnek a családok régvárt otthonukba. Nyíregyházán a Maka­renko utca 5. szám alatti társasházépítkezéssel kap­csolatban például két évvel ezelőtt tették először szóvá levél­íróink, hogy az építkezés — illetve akkor még csak a bontási munkák — miatt indokolatlanul hosszú időre zárták le a járdát. Egy év múlva hasonlóról írtak, panaszkodtak olva­sóink, kiegészítve a koráb­biakat azzal, hogy az épít­kezés áll, a területet pedig ember nagyságú gaz borítja. Több ízben foglalkoztunk ezzel lapunkban is, a váro­si tanács műszaki osztálya mindannyiszor intézkedett. Legutóbb például bírságot fizettek az építtetőkkel, de úgy tűnik, ez is kevés. Le­vélíróink újra panaszkod­nak (s erről mi is meggyő­ződtünk): a járdát ugyan megnyitották, de az építke­zés áll, a város központjá­ban immár évek óta rontja az utcaképet ez a foghij. Valóban nem volna olyan jogköre a hatóságoknak, amellyel kikényszeríthet- nék az építkezés mielőbbi befejezését? Ha nincs, az élet diktálja, a példa bizo­nyítja, hogy legyen. Vagy csak éppenséggel arról van szó, hogy erélyesebben kel­lene élniük a hatóságoknak a meglévő jogkörükkel? A közelmúltban tettük szóvá, hogy Mátészalkán a Ráckertben épülő társashá­zak átadási határideje el­húzódik, a leendő lakók joggal türelmetlenked­nek. A lakásszövet­kezet azzal véde­kezett — és hozzá kell ten­ni, hogy jogosan, mert va­lóban így van — nincs olyan hatáskörük, amely le­hetőséget adna, hogy már a kezdet kezdetén — ami­kor nyilvánvalóan látják, hogy az építkezés nem a kívánt ütemben halad — a kivitelezőt kényszeríthet- nék, hogy a szerződésben vállalt határidőt vegye fi­gyelembe, illetve azt tart­sa meg. Pedig szüksége volna ilyen lehetőségre is a szö­vetkezetnek, hogy a jelen­legi és a leendő tagok bi­zalmát mindenkor messze­menően élvezhessék. Soltész Ágnes Az illetékes válaszol FŰRÓ 1976. november 10-én a Ke- let-Magyarországban „Fej nélkül” címmel írás jelent meg, melyben kölcsönzőbol­tunk tevékenységéről — véle­ményünk szerint — félreveze­tő tájékoztatás áll. A szóban forgó villanyfúrót nem fej nélkül adjuk ki bérlőinknek, hiszen ez képtelenség lenne. Az újságíró tévesen jelölte meg: a fúrqbetétre gondolt. Ezt valóban nem adunk a fú­róhoz, mivel kölcsönadása célszerűtlen volna, hiszen ol­csón beszerezhető a boltban. Az igaz, hogy nem minden méretben kapható fúróbetét, a vídia időnként hiányzik is, ezért talán jó lenne boltunk­ban bevezetni az értékesíté­sét. Közel két éve kölcsön­zőnk fúrót, ám eddig ilyen igény bérlőink részéről nem volt — írja Orosz Béláné, az iparcikk kölcsönző és szolgál­tató vállalat 40. számú bolt helyettes vezetője. Megjegyzésünk: ha a fúró­betétet közismerten nehéz be­szerezni, a kölcsönző valóban megoldhatná a betétek köl­csönzését: ha eltöri a bérlő, kifizeti. Miért vásároljon va­laki pár lyuk fúrásához fú­róbetétet, hogy aztán többé semmire se használhassa? VASLOGIKA Lapunk 1976. november 3-i számában megjelent „Vaslo­gika” című írásra válaszolt a Kelet-magyarországi MÉH Vállalat: „Az útttörők csak a lakossági erede­tű másodnyersanyagok begyűjtését végezhetik. Az ipari, illetve a szocialista szektorból származó hulladék társadalmi tulajdon, annak védelméről minden gazdasági vezető köteles gondoskodni. Értékesítése, illetve az ipar­nak történő visszaadása az illető vállalat, intézmény fel­adata. A társadalmi tulajdon­ról lemondani egyetlen gaz­dasági vezetőnek nincs joga, ezért munkatársunknak a termelőszövetkezeti eredetű anyagot nem állt módjában átvenni az iskolától. Munka­társunktól a hangnem nem volt megfelelő, ezért őt el­marasztaltuk. A nem megfe­lelő hangnemért elnézést ké­rünk”. MEDDIG KELL BEFIZETNI A RÉSZLETET? A Kelet-Magyarország 1976. október 15-i számának 5. ol­dalán „A jobbkéz...” c. írás jelent meg. A cikk az Orszá­gos Takarékpénztár hátralé­kos adósainak felszólításával kapcsolatos tevékenységét iro­nikus hangnemben tűzte toll­hegyre, azonban a megfelelő információ hiányában az nem mindenben helytálló. Tájékoztatásul közöljük, hogy minden OTP-hitel tör­lesztésének esedékessége — a törlesztés megkezdését kö­vetően — a hónap első napja. Ez azt jelenti, hogy adós ügy­feleink a havi törlesztőrészle­tet a hó első munkanapján tartoznak a hitelt kibocsátó OTP-fióknál befizetni, vagy postahivatalnál továbbí­tásra feladni. Előírás volt: ha az ügyfél a tárgyhó 15-ig kö­telezettségének nem tett ele­get, az OTP késedelmi kamat felszámítására is jogosult. Különböző indokok alap­ján ez a feltétel az ügyfelek javára kiszélesedett, mely szerint az esedékesség hónap­jának utolsó munkanapjáig tehetnek eleget hiteltörlesz­tési kötelezettségüknek, ké­sedelmi kamat felszámítása nélkül. Az idézett cikk megírását az alábbi félreértés inspirál­ta: Ha az adós törlesztőrészle­tét továbbításra valamely pos­tahivatalnál adja fel, az 4-10 nap elteltével kerül az érde­kelt OTP egyszámlájára, ezt követően az ügyfél számláján jóváírásra. (A postán történt befizetések Budapesten ke­rülnek elszámolásra.) Ennek következtében az esedékesség hónapjában — mivel a kér­déses összeg nem került az OTP illetékes fiókjánál jó­váírásra — az adós hitelhát­ralékba kerül, mint hátralé­kos adóst felszólítjuk a hát­ralék rendezésére, a késedel­mi kamatot is felszámoljuk terhére, jóllehet, az illető ab­ban a hiszemben él, hogy idő­ben eleget tett fizetési köte­lezettségének. Az a kitétel, mely szerint „ha hátralékát időközben be­fizette, kérjük levelünket te­kintse tárgytalannak” azért szerepel felszólító levelünk­ben, mert a levél kiküldésé­nek időpontjában még az OTP előtt nem ismeretes, hogy az adós — időközben — fizetési kötelezettségének elé­gett tett-e. vagy sem. Amennyiben az adós fel­szólításunk ellenére sem ten­ne eleget fizetési kötelezett­ségének, a megadott határ­idő után a takarékpénztár — követelésének beszedése ér­dekében — megteszi a szük­séges kényszerbehajtási in­tézkedést. Ezúton is kérjük adósain­kat, hogy a havi esedékes tör. lesztőrészletet legkésőbb min­den hó 21-ig adják postára, így megszűnnek a felszólítá­sok, a félreértések, a késedel­mi kamat felszámítások, és elmarad egy tetemes mennyi­ségű — társadalmilag nem szükséges — többletmunka. OTP Szabolcs-Szatmár megyei igazgatósága CSERÉPKÁLYHA 1973 őszén az IKSZV ki­bontotta a cserépkályhát, s helyette olajkályhát adott. Idős beteg asszony vagyok, s velem lakik 90 éves anyósom is, s bizony igen nagy gon­dot jelent nekünk a fűtés. Fé­lünk tőle, sőt az első évben berobbant a kályha, s azóta nem is mertünk vele fűteni, csak akkor ha valaki bekap­csolja a kályhát. A beszerelés óta állandóan kérjük az IKSZV-t, hogy rakják vissza a cserépkályhát, mert az anyósom, és én is könnyen tudnánk kezelni. Az olaj szállítása is nagy gondot je­lent a számunkra. Ennek el­lenére a kérésünk eddig nem talált megértésre. A télen kénytelenek vagyunk a hideg szobában lenni, vagy a kony­hában meghúzódni, — teszi szóvá özv. Lukács Jánosné Nyíregyháza, Asztalos János u. 13. szám alatti lakos. HARC A HELYEKÉRT Nyíregyházán és Debrecen­ben közelharc folyik az első osztályú helyekért minden reggel a Debrecen—Miskolc között közlekedő személyvo­naton, ami a debreceni ál­lomásról 7 órakor indul. Kora nyár óta ugyanis egyetlen ko. csit kapcsolnak a hosszú sze­relvényre, s az utasok hiába közük a kalauzzal, jelentse ezt a tarthatatlan helyzetet az igazgatóság illetékeseinek, azonban intézkedés nem tör­ténik. A zsúfoltság érthető, hiszen nagyon sok a Nyír­egyházán dolgozó bérletes utasok száma (a pontos ada­tot nyilván megtudhatja a MÁV) és a vasutasok is nagy számban utaznak minden reggel a szabolcsi munkahe­lyekre, — írja B. J. GYERMEKOVERALL Van két kis iker fiú uno­kám, akiknek karácsonyra szeretnék vásárolni egyrészes overallt. Sajnos, sehol nem kapok. Már nagyon sok üzle­tet végigjártam, s állandóan érdeklődöm, de a válasz min­dig mindenütt ugyanaz: „Nincs, nem tudjuk mikor lesz”. Nem tudom, mi az oka: az üzletek nem rendelnek, vagy már nem gyártják ezt a hasznos kis gyermeköltözé­ket? — kérdezi Sarkady Bertalan Nyíregyháza, Maka­renko utca 95. szám alatti la­kos. Szerkesztői üzenetek Hajdú András nyíregy­házi, Török Béla besenyő- di, Szabó László urai, Ko­vács Ignác fehérgyarmati, Boda Antal fényeslitkei, Szabó Lajos nyíregyházi, Baráth István baktalóránt- házi, őri Bálint nagydobo­si, Kocsis Miklós ópályi, Kapitor József csegöldi, özv. Koncz Mihályné vit- kai, Vass Miklósné nyírpa- zonyi, Kontig Lászlóné nyírmadai, Bojtos László­né mátyusi, Török László­né mátészalkai, Kovács La- josné újfehértói, Czibere Gáspár porcsalmai, Krausz- mann József nyíregyházi, ifj. Svetla Andrásné magyi lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Szabó Józsefné kocsordi levélírónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Kazsuk Jánosné aranyos­apáti levélírónk panaszát a megyei illetményhivatal orvosolta. Az elmaradt csa­ládi pótlék összegét a no­vember 3-i fizetéssel együtt levélírónknak számfejtet­ték. Sipos József nyírkarászi, lakost a TITÁSZ Vállalat tájékoztatta, s mi is csak azt tudjuk tanácsolni le­vélírónknak, feltétlen fo­gadja meg a vállalat taná­csát, — saját érdekében — még akkor is, ha az anya­gi áldozatot kíván. Rinyu Károlyné máté­szalkai lakost tájékoztat­juk, hogy amennyiben a ka­pott határozattal nem ért egyet, úgy lehetősége van a járási hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály­hoz fellebbezni. Hegyaljai Endre nagy- varsányi levélírónknak üzenjük, hogy az elbirtok­lás tényét csak a bíróság állapíthatja meg, ezért azt tanácsoljuk: kérésével ke­ressen fel egy szakembert, — ügyvédet — aki részletes felvilágosítást ad önnek az ügyben. Kovács László mátészal­kai levélírónkat tájékoztat­juk, hogy a háztartási tü­zelőolajok tárolásával kap­csolatban az ÁFOR vevő- szolgálata áll minden fo­gyasztó rendelkezésére. Cí­mük: Budapest, VIII., Jó­zsef krt. 51., vagy Buda­pest IX., Közraktár utca 30. VIRÁGOK — Bácsi, névnapra tetszik menni? (Kiss Ernő rajza) „Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet”, — mond­ja egy sokat emlegetett köz­mondás. Egyesek azonban ezt az alapigazságot sajátos mó­don értelmezik. Az utóbbi időben több alkalommal ész­revettük, hogy lakásunk elől a virágoskertből ismeretlen tettesek virágot „szereznek”. Ügyes, olcsó beszerzési mód, de ezzel a házban lakók mun­káját teszik tönkre, — pana­szolja Szilágyi István Nyír­egyháza, Korányi Frigyes ut­ca 68. szám alatti levélírónk. A kamatról Zámbori József 1973-ban jó ismerősének három rész­letben 63 000 forintot adott kölcsön. A kölcsön felvevője minden esetben elismervényt adott az összegről, melyben ki volt kötve a visszafizetési 'határidő is. Olvasónk a köl­csönadott összeget határidőre nem kapta meg. Szóban többször kérte, s mivel az eredménytelen volt, pert indí­tott a kölcsön felvevője ellen. Ennek során a bíróság meg is ítélte a követelt összeget. Az elsőfokú ítélet ellen az adós fellebbezett, de a levélből kitűnően csak azért, hogy a tel­jesítési határidő hosszabb legyen — nehéz anyagi helyze­tére hivatkozással. A fellebbezést a II. fokú bíróság any- nyiban vette figyelembe, hogy a visszafizetésre 90 napos határidőt adott. Olvasónknak a megítélt összeget a mai napig sem si­került behajtani és jelen levelében lényegében azt kifo­gásolja, hogy a bíróság részére kamatot nem ítélt meg, pe­dig számítása szerint attól az időponttól kezdve, ahogy az összegeket kölcsön adta, maga a kamat is tekintélyes össze­get tenne ki. Az igazságszolgáltatási gyakorlatban több faj­ta kamatot ismerünk és az alapvető törvényi rendelkezés az, hogy magánfelek között kamat csak abban az esetben jár, ha azt a felek külön kikötik. Olvasónk leveléből ki­tűnik: bár az adós elismervényeket adott a felvett össze­gekről, de az elismervény nem tartalmazott olyan kitételt, hogy a felvett összeg után az adós kamatot köteles fizetni és mennyit. (Ezzel kapcsolatosan jegyezzük meg, hogyma- gámfelék között a legmagasabb kamat évi 5 százalék lehet, ezen a határon belül megegyezés kérdése, de ha 5 száza­léknál magasabb kamatot kötnek ki, az ilyen megállapo­dás törvénysértő és éppen ezért semmis, sőt, ha a kikötött kamat túlságosan magas, uzsorának is minősülhet, ami bűncselekmény és ennek megfelelő büntetőeljárást is von­hat maga után.) Miután kamatkikötést a megállapodás nem tartalma­zott, a per megindításáig olvasónkat kamat nem iüeti. A per megindításakor olvasónknak módjában volt kérni, hogy a bíróság ne csak a tőkét, hanem a kamatot is ítélje meg, ezt hívjuk perkamatnak és ez esetben a bíróság meg is ítélte volna a kamatot attól az időponttól kezdődően, ami­kor olvasónk a pert megindította — tehát nem a kölcsön­felvétel időpontjától kezdődően. A polgári peres eljárás­ban azonban a bíróságnak van egy kötöttsége, nevezetesen, hogy a felek kérelmén nem terjeszkedhet túl. Tehát ha ol­vasónk nem kérte a kamatot, a bíróság azt nem ítélheti meg, bár az kérelem esetén jogos. A törvény azért rendel­kezik így, mert számtalan oka lehet annak, hogy a felek milyen kérdéseket visznek bíróság elé és milyet nem. A törvény nem kíván beleavatkozni illetéktelenül az állam­polgárok magánügyeibe, ha az közérdeket nem sért és a felek külön nem kérik. Jelenleg olvasónkat kamat attól az időponttól illeti meg, amikor lejár a bíróság által megsza­bott fizetési határidő. Ha a bíróság 90 napban állapította meg a visszafizetési határidőt, ez attól a naptól kezdődik, amikor az adós kézhez vette a másodfokú ítéletet és e nap­tól számított 90 napon belül kamatmentesen fizethetett volna, de a lejárat után tartozik a kamatot, mint késedel­mi kamatot megfizetni. Ha esetlegesen a végrehajtás erre a kamatösszegre nem lenne elrendelve, az pótlólag még mindig kérhető, mert a késedelmi kamatot a Polgári Tör­vénykönyv 301. paragrafusa, valamint a Végrehajtási Tör­vény 10. paragrafusa világosan előírja és k írelem esetén a bíróság pótlólag is elrendeli a végrehajtást a késedelmi kamat összegére. .u Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom