Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

1976. november 4. KELET-MAGYARORSZAG 3 Három műszakban Á folyamatos mun­karendben dolgo­zók helyzetét meg­különböztetett figyelem­mel kíséri a Textilipari Dolgozók Szakszervezete. Ezzel foglalkozott legutób­bi ülésén a szakszervezet elnöksége is. A hét válla­lat 46 ezer dolgozóját — az ipari létszám 36 száza­lékát — felmérő vizsgálat értékes tapasztalatokkal szolgált. Mindenekelőtt je­lezte, hogy a további fel­adatokat a meglehetősen változatos képhez kell igazítani. Érdekes példá­ul. hogy a három műszak­ban dolgozók aránya is mennyire eltérő: a pamut­ipari vállalatoknál 50—65, a kötszövőiparban viszont csak 12—15 százalék. Nem egyforma a heti munkaidő sem. helyen­ként ugyanis a nyolc éve bevezetett munkaidő­csökkentést még mindig nem sikerült teljes mér­tékben megvalósítani. A felmérés fontos meg­állapítása, hogy a több műszakban dolgozók ki­magasló arányban működ­nek közre a szocialista brigádmozgalomban. Ezek a munkások, illetve job­bára munkásnők viszony­lag kedvezőtlen munkabe­osztásuk miatt megkülön­böztetett figyelmet érde­melnek, és általában kap­nak is. Ez elsősorban bé­rükben nyilvánul meg. fő­képpen a 32 százalékos éjszakai pótlékban. Bizo­nyos azonban, hogy a so­rozatos intézkedések ered­ményei ellenére, még mindig nem megfelelő te­vékenységük, terheik anyagi elismerése. Hogyan festenek szociá­lis juttatásaik? Idetarto­zik a munkaközi szünet, frissítő-, kávé-, tea-, jutta­tás a gépeken dolgozók­nak; többgyermekes, il­letve egyedülálló anyák mentesítése az éjszakai munka alól; 50—53 éves kortól a törzsgárdatagok bérkiegészítése, előny az üdüléshez. Ami az utóbbit illeti, is­mét vegyes a kép. Néhol valóban élvezik az előnyt, néhol azonban elgondol- koztatóan kevés beutaló jut a három műszakban dolgozóknak. A szakszervezetek­nek is bőséggel jut tennivaló a három műszakban dolgozók hely­zetének további javításá­ban. Mind a megfelelő anyagi megbecsülés to­vábbi szorgalmazásában, mind a munkakörülmé­nyek javításában, nem utolsósorban pedig a szo­ciális juttatások méltányo- sabb elosztásában. A megkülönböztetett fi­gyelem tehát továbbra is indokolt. És indokolt ma­rad mindaddig, amig az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények létez­nek. L. M. Szakmunkás­kép zés a gyárban Szakmunkásképző tanfo­lyamot indított dolgozói ré­szére a tiszavasvári Alkaloida a 115-ös számú Ipari Szak­munkásképző Intézettel együttműködve. A másfél éves képzésen azok a betaní­tott munkások vesznek részt, akik néhány éves gyógyszer- gyártó gyakorlattal dolgoznak a gyárban. A szakmunkás­képesítés megszerzéséért az idén 55-en jelentkeztek a tan­folyamra, amelynek első elő­adását november 1-én tartot­ták. T öbb hónapos kemény munka után feje­ződött be a hóma­ró, hókotró, sószóró gé­pek felújítása, javítása Nyír­egyházán a KPM Közúti Igaz­gatóságának géptelepén. E felkészülési munka záróak­kordjaként tartották meg no­vember másodikán a már hagyományossá vált gép­szemlét, amelyen közel 100 nagy és kisebb méretű hóma­ró, nehéz és könnyű motoros hóeke, sószórók és egyéb hó­eltakarító gépek műszaki álla­potát ellenőrizték. Megállapí­tották; a téli felkészülés meg­felelő. A keddi gépszemlét ha­marosan követi a különböző szervek munkájának össze­hangolása, a szervezési intéz­kedések kiadása. Az illetékes útügyi szervek ezzel novem­ber első felében befejezik a felkészülést a téli forgalom biztosítására. Képünkön: gépszemle a KPM Közúti Igazgató­ság központi telepén. (Elek Emil felvétele) November 7. tiszteletére w Uj létesítményi aratnak Nagykállóban Üj létesítmény avatásával kötik össze Nagykállóban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójá­nak megünneplését. Novem­ber 6-án délelőtt 10 órakor rendkívüli igazgatósági ülé­sen adják át rendeltetésének az új műszaki szaküzletet, melyet a Nagykállói ÁFÉSZ létesített. Az ünnepség részt­vevői közösen tekintik meg az új létesítményt. November 6-án délután 4 órakor kerül sor a már ha­gyományos koszorúzásra, ka­tonai tiszteletadással, a szov­jet hősök emlékművénél. A koszorúzás után ünnepi meg­emlékezést tartanak a műve­lődési ház nagytermében. Megbecsülés a népművelőknek Emelték a nem hivatásos művelődési dolgozók honoráriumát MÉRLEGEN A KERESKEDELEM Hétmilliárd 9 hónap alatt • Nagyobb készletből • Mi hiányzott? • A közétkeztetés • Olcsó ruhák • Külföldiek hete Az év kilenc hónapjában a megyei kis­kereskedelem áruforgalma 7,2 milliárd fo­rint volt; ez az évi 10 milliárdos terv 72 százalékos teljesítésének felel meg. A for­galom összetételében némi változás követ­kezett be, az árváltozások és a mérsékeltebb vásárlóerő miatt. Az élelmiszerek és az él­vezeti cikkek forgalma emelkedett, az ipar­cikkekké csak szerényebb növekedést mu­tat. Az árbevétel több, mint egymilliárd forintos árukész­letből adódott, amely 84 mil­lió forinttal magasabb az el­múlt évinél. A készletnöve­kedésben nagy szerepe van a vállalatok és szövetkezetek helyes üzletpolitikájának és a különböző vásárokra, akciók­ra való jobb felkészülésnek. Fő beszerzési helyek a nagy­kereskedelmi vállalatok vol­tak, de a hiánycikkek pótlá­sát igyekeztek más megyék­ből beszerezni. Sajnos, több­ször nem sok eredménnyel, például a vízvezeték- és sze­relvényáruk, a mezőgazdasági szerek, a kerítésfonat, a tűz­helyek, a hazai kerékpárok esetében. Milyen volt az ellátás a ki­lenc hónap során húskészít­ményekből, édességekből, tej­termékekből, péksütemények­ből? Húskészítményekből az ár- intézkedést követően csök­kent a kereslet. A mennyiség emelkedése ellenére kevés a tőkehús és a töltelékáru. Ba­romfiból nőtt a forgalom és pereszappan hiánya és ugyan­ez történt az olaj- és zománc­festékeknél is. A hiánylistára kerültek többször a kozmeti­kai és háztartásvegyi cikkek és tubusprobléma miatt a fog­krém. A vendéglátásnál jelentős az ételek 16,8 százalékos bő­vülése és a fizetéses étkezte­tés számának növekedése. Az alkoholtartalmú italok 4—4,5 százalékos emelkedése mini­mális, inkább az üdítő italok mennyisége és választéka nőtt. A háromnegyedév vendég­látóipari statisztikájához tar­tozik, hogy nincsenek kihasz­nálva szállodáink, bár az idén több volt a külföldi vendég- éjszakák száma. Nem volt probléma a kö­töttáru és gyermekruházati cikkek mennyiségével. A rög­zített áras termékekből is megfelelő készlet várta a vá­sárlókat. Az olcsó ruha- és kabátszövetekből és néhány alsóruházati termékekből vi­szont nem tudta az igényeket kielégíteni a kereskedelem. A vegyesiparcikkek értéke­sítése sem volt teljesen za­vartalan. A hiányt nem si­került felszámolni villany- boylerből a nagyobb mennyi­ség ellenére sem, akadozott az ellátás az olcsóbb zsebrá­dióból és néhány vasárufélé­ből. Megélénkült a kereslet a bútorok iránt. Hasznos kez­deményezés volt az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat há­romhetes árubemutatója és vására, ahol 15 millió forintos árukészlet várta az érdeklő­dőket. A vegyesiparcikkek forgal­mát emelte a kereskedelmi szervek összefogása, több ak­ciója. A kedvezményes tüze­lővásárlással a lakosság 8,8 millió forintos megtakarítás­hoz jutott, a vas-műszaki szakma 2,1 milliós kockázati alapfelhasználással árusított olyan készleteket, amelyek el­adása korábban stagnált. A textilipari termékek közül 6,8 milliós értékű árut adtak a vásárlóknak 40 százalékkal olcsóbban. Sikeresek voltak a szövetkezeti kereskedelem lengyel, román és szlovák he­tei, melyeken 13 millió fo­rintos bevételt értek el. (b. j.) A közelmúltban jelent meg az új rendelet, amely szabá­lyozza a nem főhivatású, tiszteletdíjas művelődésiott- hon-vezetők, könyvtárosok, szakkör- és tanfolyamveze­tők, művészeti csoportveze­tők honoráriumát. A korábbi rendelet 1961-ben kelt, azóta a tanácsok igyekeztek emel­ni a tiszteletdíjak összegét, azonban központi rendezés, költségvetés nélkül ez nem volt megoldható. A megyei tanács művelő­dési osztályán kapott tájé­koztatás szerint az új rende­let, amely a korábbinál lé­nyegesen magasabb tisztelet­díj kifizetését teszi lehetővé, feltehetően jó hatással lesz az amatőr öntevékeny moz­galomra, a kisebb művelődé­si otthonok, könyvtárak munkájára. Az országos szer­vek 1,3 millió forintot adtak a tiszteletdíjak emelésére, amelyet várhatóan a jövő év elején, a minisztériumi irány­elvek megérkezése után kap­hatnak meg az érdekeltek. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a tanácsok erőfeszítései ellenére is 150-től 500 forin­tig terjedt a népművelők havi tiszteletdíja, sokan pe­dig teljesen társadalmi mun­kában, díjazás nélkül végez­ték fáradságos munkájukat. A megyében 280—300 tiszte­letdíjas könyvtáros, 30—35 irodalmi színpad, illetve színjátszócsoport-vezető, 80 tánccsoport-, 110 énekkarve­zető, 115 zenekarvezető dol­gozik, akiket az új rendelet szerint szakmai képesítésük alapján hármas kategóriába sorolnak. Ennek alapján kap­ják meg a felemelt tisztelet­díjat. A megyei tanács művelő­dési osztálya rendszeresen, minden évben különböző tan­folyamokon! gondoskodik a nem hivatásos népművelők képzéséről, így szereztek szakmai képesítést a klub-, a művészeticsoport-vezetők, a könyvtárosok. A megbízási díj — tiszteletdíj — az A, B, C kategóriákba sorolt köz- művelődési dolgozóknak fi­zethető. Az új rendelet lehe­tővé teszi, hogy a művelődé­si ügyvezető, illetve könyv­táros havi díja heti négyórás elfoglaltság esetén az „A” kategóriában 500, heti 6 órá­nál 700, heti 8 órás munká­nál 900 forint tiszteletdíjat kapjon. A megyei tanács művelő­dési osztályán azonban el­mondták; a felemelt, a társa­dalmi munkát jobban hono­ráló tiszteletdíjak kifizetését valószínű sok esetben nehe­zíteni fogja az a rendelke­zés, amely szerint a főállá­son kívül elérhető kereset senkinél nem haladhatja meg a főhivatásáért járó fizetésé­nek 25 százalékát. Ez külö­nösen a kisebb fizetésű peda­gógusokat érinti majd, akik közül sokan végeznek tiszte­letdíjas közművelődési mun­kát a megye könyvtáraiban, művelődési otthonaiban. Több százezer képcső Az Elektromodul és a szov­jet MaSpriborintorg külkeres­kedelmi egyesülés képviselői Budapesten szerződést írtak alá, amelynek értelmében a szovjet partner 1977-ben 298 600 fekete-fehér tv-kép- csövet szállít hazánkba. Húszezer színes tv-képcső behozataláról is előrehalad­tak a tárgyalások, sőt az elő­zetes megállapodás is meg­történt. A csehszlovák partnervál­lalattal megállapodtak már 1977-re 100 000 fekete-fehér képcső behozataláról, s to­vábbi tárgyalások is folya­matban vannak. Az import képcsövek egy részét szerviz­célokra használják fel. sokan keresik az aprólékokat, melyekből 14,6 százalékkal több került a boltokba. Édes­ipari termékeknél nem volt kielégítő az ellátás sem meny- nyiségben sem választékban. Többször hiányoztak a fino­mabb lisztesáruk, a kimérhe­tő csokoládék, a díszdobo­zok. Tejből 20 százalékkal többet értékesítettek, mint ta­valy, de az iskolatej-akció még nem hozta meg a kívánt eredményt. A kenyérellátás tervszerűbb volt mint az el­múlt évben, jóval kevesebb száraz kenyeret írtak le a boltokban és bővítették az egykilósok választékát. A péksüteményekből is emelke­dett a forgalom, de még min­dig nem megfelelő a válasz­ték. A háztartási cikkek közül átmeneti gondot okozott a pi­Lenin fedőnevei M ost. amikor az egész világon a Nagy.Ok­tóberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójá­nak megünneplésére ké­szülnek. szeretnénk olvasó­inknak érdekességül bemu­tatni a forradalom vezére — V. I. Lenin fedőneveit. Lenin álneveit három cso­portba lehet osztani. Az el­ső csoportba a pártmunká­ban használt fedőneveit so­rolhatjuk. Közülük a legko­rábbi és legismertebb az öreg volt. így nevezték elvtársai az ekkor még fia­tal, mindössze 23 éves for­radalmárt. Lenin ekkori ál­neve nyomán az általa ve­zetett forradalmi marxistá­kat a 80-as években „öre­geknek” nevezték. Lenin álneveinek máso­dik. legszélesebb körébe iro­dalmi álnevei tartoznak, amelyekkel legális és illegá­lis műveit írta alá. Ilyenek voltak: Iljin, Tulin. A harmadik csoportot azok az álnevek Képezik, amelyeket szükségből hasz­nált, mivel az illegalitásban és az emigrációban hamisí­tott okmányokat, útlevele­ket használt. Ezek az álne­vek véletlen jellegűek vol­tak. Lenin születésének 100. évfordulójára az összes mű­veihez kiadtak egy kiegé­szítő kötetet is. amely tar­talmazza Vlagyimir Iijics 150 álnevét. Nagyon nehéz válaszolni arra. hogy Lenin miért vá­lasztotta egyik vagy másik álnevét. Ä Lenin-álnév eredetéről egyelőre csak egy forrás van Krupszkaja tollából. Ezeket írja: „Nem tudom, hogy Vlagyimir 11- jics miért vette fel a „Le­nin” álnevet, - erről soha­sem kérdeztem. A Jénai ese­mények — a Léna folyó munkásainak felkelése — már ezután volt, miután Le­nin az álnevet felvette. Va­lószínű. az álnév kiválasz­tása véletlenül történt, ha­sonlóan Plehanov „Volgin” írói álnevéhez.” / gy magyarázta meg a „Lenin” álnév ere­detét Vlagyimir II- jics öccse is. Uljanov. Leninnek sok álneve volt, és az álnevek mögött a nagy egyéniség életének egy-egy szakasza húzódik meg. Dr. Bállá Tamara

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom