Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-14 / 243. szám
1976. október 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Az ember minden dolog mértéke Műszerek és mértékek U nnak érzékeltetésére, nem az ebből levezetett, súly, hogy a műszerek és űr és térfogat mértékegysé- mértékak honnan in- ge is. Kialakult az egysége- dultak el, mindössze egy na- sen elfogadott mértékegység- gyon kézenfekvő példát em- rendszer, amely előfeltétele lítünk. Babilóniában 4 ezer volt a mérőműszerek és mé- évvel ezelőtt a királyok röeszközök tömeges gyártása- üvegkemény dioritsziklábói nak. szobrokat faragtattak, s ezek Az első laboratóriumi fi- lábán jelölték meg a „láb” nőm mérleget például 1770- hosszát, amihez mindenki- bem Harrison angol órás kének igazodnia kellett. A ba- .szítette Cavendish kémikus bíloniai „láb”-at 15 egyenlő számara. Johann Baptist részre osztották, így kapták Schwilgué, a strassburgi vi- az „ujjat”. Protagorász ókori lághírű automata óra terve- filozófus szerint: az ember z.ője és készítője találta fel minden dolog mértéke. Ujj, a múlt század első éveiben a hüvelyk, arasz, láb, könyök, hídmérleget. Hasonló^ állo- marék, lépés — ilyen mér- mások vannak _ az időmérés lékkel határozták meg a eszközeinek fejlődésében, mennyiségeket. A merőműszerek sokaságaAz emberek testméretei ból még említsük meg a azonban nem egyformák, így mai hőmérő kialakulásának aztán a mértékegységek is történetét. Az első „gőzhő- igen gyakran változtak. A mérőt” Santorio Santorio zűrzavaron úgy próbáltak se- olasz orvos készítette a XVII. gíteni, hogy nem ritkán az XVIII. század fordulóján. uralkodó testméreteiből ve- Készített hőmérőt Galilei, zették le az alapvető mérete- II. Ferdinánd toszkán tiagy- ket. herceg és Halley angol üstöNagyobb távolságokat a köskutató, hogy végül Gabri- hajdani időkben jnyillövés- el Fahrenheit elkészítse az nyi”, „futamnyi”, „egy napi 1700-as évek_ elején a rólael- járóföldnyi”, „puskalövés- nevezett hőmérőt, amelyet nyi”, „kiáltásnyi” stb. jedölé- Amerikában mindmáig hasz- sekkei adták meg. Érdekes nálnak. Ezen árskálán az itt megemlítenünk, hogy a emberi test hőmérséklete szögmérés talán az egyetlen, 100, a jeges víz hőfoka 32, amely a babiloni kultúra míg a víz forráspontja 212. óta szinte semmit sem váltó- Vele nagyjából egyidőben zott. René-Antoin Réaumure elA méretek zűrzavarából a készítette a róla elnevezett -nagy francia forradalom te- hőmérőt. Ezen nulla foknak remtett kivezető utat. A ja- a viz fagypontját tekintik, s kobinus Romme javaslatára 80-nak a forrpontot. A mind- csillagászokat, geodétákat, máig legelterjedtebb hőmérőt tudósokat bíztak meg azzal, Anders Celsius svéd csilla- hogy megmérjék a föld kü- gász alkotta meg a XVIII. lönböző méreteit és a kapott században. Eredetileg ezen a adatokból vezessék le az új hőmérőn nulla fokkal jelöl- mértékrendszert. ték a víz forráspontját, a faMegáliapodás szerint a gyáspontot viszont 100 foktőid kerületének negyven- kai. Csak később fordították milliomod része a hosszúság meg a skálát, egysége: 1 méter. Az „ősmétert’’ Kruspér István ter- B legprimitívebb, _Iegvei szerint 1874. május 13- II egyszerűbb mérőeszán a párizsi Conservatoire _ közök megjelenése is des Arts Métiersben öntőt- már óriási forradalmat je- ték ki. A hiteles méterrúd lentett az emberi gondolko- platina—iridium ötvözetből dásban: a minőségi érzékelés készült. 1899-ben Nagy-Bri- helyett a mennyiségi szemlé- tan/nia és Oroszország kivé- let megjelenését. „Az idő tér- í el ével valamennyi európai ré vált és a tér súllyá’ — ír- aílam csatlakozott az egyez- ta Thomas Mann. A mérés ménvhez. A mértékügyi meg- maga a termelés szolgálatába állapodás volt az első átka- állt ugyan, de egészen más lom, amikor sikerült nagy jellegű volt, mint a többi em- nemzetközi tudományos béri tevékenység: kezdettől együttműködést kialakítani. fogva ki kellett elégíteni az Tulajdonképpen ezzel a állandóság, a reprodukálha- megállapodással egységese- lóság és a minél nagyobb dett világszerte nem csupán pontosság igényét, a hosszmérték egysége, ha- R- T. Háziállat lesz-e a víziló ? Jól ismert állat, az állatkertből az esetlen mozgású, ormótlan testű víziló. Ma már természetes körülmények között kizárólag Afrikában él, erre utal teljes neve is: nílusi víziló. Kevesen gondolnák, hogy egykor hazánk területén is élt, pedig csontleletek bizonyítják, hogy a jégkorszak előtt Budapest közvetlen környéken meleg vizű forrásokban tartózkodott. A kutatók szerint az eredetileg is Afrikában élő állat átvándorolt a két kontinenst összekötő földnyulványon Dél-Eurőpába, sőt még Angliába is eljutottak. A jégkorszak vége felé tűntek el végleg Európából. De éltek vízilovak Kis- és Eiő-Ázsiában, valamint Palesztinában is. Emléküket még a biblia is őrzi, amelyben gyakran szerepel a „behemót” nevű állat, és ez kétségtelenül a víziló volt. Számuk ma már ősi területükön, Afrikában is megcsappant, bár a kíméletlen üldözés ellenére is minden jelentős vízben megtalálhatók. Sok kutató szerint kisebb állományuk akkor is fennmarad, amikor az elefántok és orrszarvúak már régen nem élnek az afrikai kontinensen: a vízilovak ugyanis nehezen megközelíthető mocsaras vidéken élnek és életük nagy részét vízben töltik. Újabban több kutató szerint lehetséges, hogy a vízilovak sorsa egészen meglepő módon alakul majd a jövőben, s értékes húsuknak nagy szerepe lesz a kontinens lakóinak a fehérjeellátásában. Ennek előfeltétele, hogy tervszerűen irányítsák az állomány létszámát, csak a felesleges pél- Cáftyskaí .tojjék ki. Sok tudós véleménye szerint legalább is részben háziasítható lenne, illetve félvad körülmények között lehetne tartani ezt a hatalmas testű, könnyen táplálható víziemlőst. Fontos szempont az is, hogy a vízilovak terhessége — hatalmas testnagyságukhoz képest — meglepően rövid ideig, mindössze 8 hónapig tart, tehát évente szaporodnak, a fiatalok pedig már a második vagy harmadik évükben ivarérettek. Négyezer éves szótár Egy olasz régészeti expedíció Szíriában négyezer éves, körülbelül 15 ezer teljes és töredékes szövegre bukkant. A felfedezés helye Elba városa, amelyet ma Teli Mardikh- nak hívnak — közölte Saba- tino Moscatí olasz régész. A dokumentumokat részben sumér nyelven, az akkori idők kultúrájának és diplomáciájának nyelvén, részben pedig egy számunkra új sémita nyelven írták, amelyet bizonyára ebben a szíriai városban beszéltek. Az 1975 nyarán és őszén végzett és nemrégiben befejezett ásatásokban az olasz archeológusok feltárták azt a helyet, ahol a helyi uralkodók a magas tisztségek viselőit és alattvalóit fogadták. Hatalmas méretű nyitott terem volt ez, amelynek két oldalán két fából készült könyvespolcokkal felszerelt terem helyezkedett el olyan berendezéssel, mint a mi mai könyvtáraink. Az itt őrzött anyag ékírásos agyagtáblákból állt. Az időpontot időszámításunk előtti 2300-ra teszik. A szövegek vizsgálatából kiderül, hogy az archívumban nagyrészt a kor hatalmasaival, elsősorban mezo- potámiakkal kötött nemzetközi szerződéseket, és politikai és jogi kérdésekkel kapcsolatos királyi útmutatások találhatók. Még szótárt is találtak, a legrégebbieket, amelyeket a történelem ismer, amelyek segítségével sumér nyelvről sémita nyelvre való fordítások találhatók. Kutatóhajó Pröbaútján hajózik az első tengerjáró típusú, Bajkál-kutató hajó, a Merkur. Eurázsia legnagyobb és a világ legmélyebb édes vizű taván időnként olyan viharok tombolnak, mint az óceánokon. Ezért volt szükség olyan tengeri hajózásra alkalmas kutató- hajóra, amely szinte állandóan úton van. A tudományos szea Bajkálon mélyzet a helybeli Limnológiai Kutató Intézet tagjaiból és amerikai tudósokból áll. Az utóbbiak a tó kutatási módszereivel kívánnak megismerkedni. Az expedíciós hajóról rendszeresen ellenőrzik a tó vizének ösz- szetételét és a környéken üzemelő gyárak tisztítóberendezéseinek hatékonyságát. Málnatelepítés, növényvédelem A málnafajták mindegyike több-kevesebb sarjat nevel, amelyekből ültetésre annyit szedünk fel, amennyire szükségünk van. A bőséges gyökérze- tű sarjak a legalkalmasabbak ültetésre. Az olyan málnafajtákat, amelyek különösen erős növekedésüek, de megfelelő sar- jakat nem hoznak, bújtással is szaporíthatjuk. A málna a talajt túlságosan Igénybe veszi, ezért ősszel «0—50 cm mélyen megforgatjuk, Istállótrágyával* megtrágyázzuk. A telepítés előtti lalajforga- tással egyidőben győződjünk meg a talajlakó kártevők, cserebogárpajorok, drótférgek — egyedszámáról is. Ha négyzet- méterenként 2—3 pajort találunk, málnát semmi esetre se telepítsünk. Kisebb fertőzés esetén fertőtlenítsük a talajt Hungária L 7-tel 14—15 dkg m2, vagy Basudin 5 G-vei 35 dkg/mi — dozirozással —. A szert dolgozzuk be a talajba. A talajfertőtlenítést érdemes a következő tavasszal — áprilisban —• megismételni! Az ültetés ideje októberben van. Ennek az az előnye, hogy a még meleg talajba ültetett növények a fagyok beálltáig jól begyökeresednek. Az ilyen jól sikerült telepítés a második évben számottevő termést ad, A jól elkészített falajon 150 cm sor- és 100 cm iőtávolságban 30x30 cm széles és mély <ásó- nyomnyi) gödrökéi ásunk. A sarjakat a gyökérnyak felett 15—20 cm-rel visszamet- szük. ügyeljünk arra, hogy a sarjak tövében, a gyökérnyakon lévő világos színű, hosszúkás rügyeket ne törjük le. A gödrökben elhelyezett sarjak gyökerzeteit porhanyó földdel kitöltjük, s ha a gödör földdel megtelt, óvatosan megtapossuk, majd a fagyok beállta előtt fel- kupacoljuk. A maina nálunk a szőlő égöve alatt mindenütt megtermeszthető. Dombos vidéken, elegendő talajnedvesség mellett jól érzi magát. Talajzsaroló növény, a talaj tápanyagát, nedvességét nagymértékben felhasználja. Eléggé nyirkos, mély rétegű, tápanyagban gazdag, nem túl kötött talajokban terem legjobban, ahol sok a !e vegő es teljes napfényi kap. Száraz, köves helyeken, vagy futóhomokon málnát termeszteni nem lehet. Csökkentett termését megadja ugyan felárnyékos helyen is, de a gyümölcsfák alá. közé, meg se ültessük, mert talajzsaroló, burjánzó sarjai a/ útjukban lévő növényekét, fakai agyonsanyargatják. A kert félreeső részében, lehetőleg a kerítés mel- Jett van a helye. A málna közé ültetett gyümölcsfáktól vagy szőlőtől kielégítő fejlődést és termést ne várjunk, mert azokat a málna elnyomja. Védekezés az araszoló lepkék ellen A hernyóenyves Övék felrakása az erdők és szurdokos helyek közelében indokolt a teli araszolók ellen. A kis téli araszoló íOperophíhera örumata) és a nagy téli araszoló (Krannís defoliaria) nőstényei repülni nem tudnak, viszont tojásrakás céljából a fa koronájába igyekszenek. A fák törzsére kötött enyves övékén (15—20 cm széles papírcsíkok középső £ü—15 cm-es sávja hernyóenyvvei borított) a nőstény lepkéknek át kell gyalogolni, s közben t? ragacsos anyagba beleragadnak. Az öveket októberben rakjuk fel és szükség szerint cseréljük, vagy friss hernyóenyvvei kenjük át. A hernyóenyves öveket a lepkék rajzásának befejeződéséig — decemberig — hagyjuk a fákon, aztán égessük el! Zöldségbetegségek A fólia alá áttelel tetésre a hónap végén kiültetett salátát a fagyok beálltáig szürkepenész és peronoszpó. ra ellen 0,2%-os TMTD 85- tel, vagy 0,2%-os Pol-Thi lírámmal, legalább kétszer célszerű permetezni. A saláta átteleltetésének biztonságát fokozza, ha ültetés előtt négyzetméterenként 7—9 g TMTD 85-öt kiszórunk, és sekélyen a talajba gereblyézünk. Az ültetésre előkészített fokhagymagerezdeket október hónap közepén 0,2%-os Fundazol 50 WP oldatban 30 percig áztassuk, majd csepegtessük le. A sarjadékhagyma bul- billível rendelkező típusának apró hagymáit a kiültetés előtt szintén a Fur.da- zol 50 WP 0,2%-os oldatában célszerű csávázni. A sóskaágyások talaját a letisztítás után 0,1%-os Fundazol 50 WP-vel le kell permetezni. Széles Csaba, mg. főiskola Bz áram irányítja a csontnövekedést A lézersugarak felhasználása a sebészetben elől-''láthatóan néhány éven belül már nem lesz ritkaság. A lézersugarak előnye az elektromos szikével szemben az, hogy a lézer és a testszövet között nincs szükség közvetlen érintkezésre. Csonttöréseknél a jövőben az elektromos áram sokat segít majd a gyógyulásban — mondotta Werner Kraus a müncheni orvoskongresz- szuson —, a szövet gyógyulási folyamata elektromosság segítségével irányítható lesz. A csontok az őket körülvevő mágneses mezőben a kívánt mértékben megnövekednek. Mellékhatásként az első napokban húzó fájdalmat és néha megnövekedett alvásigényt említettek. A mágneses mező hatására a sebek is gyorsabban gyógyulnak. Alapos vizsgálatok után arra az eredményre jutottak, hogy nagy energiájú mágneses mezők közreműködhetnek a kötőszövet sebgyógyulási folyamataiban. Az elszakadt idegtörzsek varat- mentes egyesítése és az idegátültetések is zavaró hegkép- xődés nélkül gyógyultak. Az évszázadok óta változatlan módon készült totoracsónak. Dél-Amerika nagy tava Dél-Amerikában, a Kordil- lerák láncai között terül el a Perut Bolíviával összekötő nagy tó, a Titicaca tó, amely arról híres, hogy a Föld legmagasabban fekvő hajózható tava. Tükre majdnem 4000 m magasan csillog a tenger szintje felett. Három oldalról óriáshegyek patkóalakú gerince koszorúzza, amelyből helyenként kiágaskodnak a hósapkás csúcsok. A tó ősi közlekedési és halászó járműve az ún. totora. A különös jármű hegyes végei magasan kiemelkednek a vízből. s maga a csónak is alig érinti a vizet. Könnyű nádszálakból, totorából készül, amely ott nő a part menti sekély vizekben. A totoraköte- geket hasonló módon kötik egymáshoz, mint a kenyérszakajtókon a szalmái. A csónak fenekét több réteg toto- raköteggel töltik ki. Ha nem terhelik túl, egy csepp víz sem hatol a csónakba, azért, mert a totora padlója magasabban fekszik, mint a víz szintje. Vasútvonal is vezet a tóhoz Peruból is, Bolíviából is: ezek a világ legmagasabban vezetett rendes nyomtávú vasútjai. A vasút két végállomását hajójárat köti össze: szinte ermészetes. hogy ez a hajójárat is a legmagasabb vízi útja a világnak. Az első kerekes gőzhajó már 115 éve járja a tavat. A Yavari nevű gőzös 1861-ben saját erejéből úszott át Angliából a perui partokhoz. Ott szétszedték és darabokban szállították a nyaktörő ösvényeken, indián- és ösz- verhátakon a tó partjára. A többi hajót már a századfordulón épült vasúton szállították fel. A Titicaca tó partján számos emlék maradt fenn az ősi inka birodalom idejéből. ősi inka romváros a Titicaca tó partján: Tinauacaco. ÚJDONSÁGOK. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
