Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1976. október 13. Szovjet űrhajósok az NDK-ban Magyar—kubai barátság nevet viselő havannai üvegkombinát. Á győztes szo Erich Honeckemek, az NSZEP KB főtitkárának meg. hívására kedd délelőtt a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba érkezett a Szojuz 22 két szovjet utasa, Valerij Bi- kovszkij és Vlagyimir Aksz- jonov. Berlinben a legmaga­sabb rangú vendégeknek szo­kásos módon üdvözölték a két űrhajóst, akik legutóbbi űrutazásuk során — a szocia­lista országok közös ínter- kozmosz programjának része­ként — tudományos felvéte- ' leket készítettek a szovjet— NDK együttműködés eredmé­nyeként, a jénai Zeiss Mű­vekben készített „röntgen­szemű” MKF—6 multispektrá. lis fényképezőgéppel. A schö- nefeldi repülőtéren fogadá­sukra Erik Honeckerrel az A Szovjetunió és Francia- ország közötti együttműködés politikánk alapvető és állan­dó alkotóeleme — jelentette ki kedden Valery Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi elnök. Az államfő a fran­cia televízió szovjet hetének politikai adásait zárta az in­terjúval. amelynek során az Elysée palotában lévő irodá­jában felelt Yves Mourousi vezető riporter Moszkvából feltett, műhold segítségével továbbított kérdéseire a tele­vízió első csatornájának déli híradójában. A moszkvai televízió az es­ti órákban felvételről sugá­rozta a maga nemében út­törő beszélgetést. Gus Hall, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak főtitkára, a kommunisták jelöltje az Egyesült Államok elnökének tisztére, a Public Broadcasting Service televí­ziós társaság programjának keretében elhangzott nyilat­kozatában hangsúlyozta: az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja a választók elé terjeszti a legkiélezettebb társadalmi-gazdasági problé­mák megoldásának konkrét programját. A jelenlegi választási kam­pány során — mondotta Gus Hall — az amerikai kommu­nisták indítványozzák a problémák hatékony megol­dását, miközben a két vezető burzsoá párt vezetői még csak nem is érintik az ország tényleges gondjait. Az egyik ilyen probléma a munkanél­Szeberényi Lehel |4 fém REGÉNY 53. A kőbányát karéjosan er­dők vették körül. Csak a be­járata volt nyitott többé-ke- vésbé a falu iránt. Lankás, világos táj terült el ar­ra, ritkuló erdőfoltokkal. A megszelídült szekérúton nemcsak a kocsik gurul­tak, láncaiktól megszabadít­va, hazafelé vidámabban; az ember is úgy nekitudott iramodni, mintha a hátizsák­ját eldobta volna, vagy leg­alábbis a lelke súlyát, a vég­telen sötét erdőből kiérvén. A kőbánya úgy festett itt, ahogy a bozót kezdte birtok­ba venni, mint ősidőktől itt maradt őrhely az erdőség ka­pujában. Évekig használaton kívül állott, s most újra hangos volt. Zengtek a vastuskók, az acélfejű, hosszú ékvasak, csengtek-bongtak a maciik, a élen megjelentek az NDK párt- és állami vezetői. Berlinben kedden bejelen­tették, hogy megkezdődött az MKF—6 kamera által a Szovjetunió, az NDK és Bul­gária fölött készített csaknem 2500 felvétel kiértékelése. A Tribune című lap rá­mutat, hogy az Interkoz- mosz—I 1969-ben történt fel- bpcsátása óta az NDK — együttműködve Bulgária, Csehszlovákia, Kuba. Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, Románia és a Szov­jetunió szakembergárdájá­val — 80 különböző műszert és berendezést bocsátott a szocialista országok közös űr­kutatási programja rendelke­zésére. súlyos kalapácsok. És robaj- lott a kő. De az erdő sötét és mély csendjét ennél is élesebben felverték az emberi hangok. Vidám társaság dolgozott a kőbányában. A meredek fa­lak visszazengték a jókedvű kiáltozásokat, uram bocsá’: tarzánüvöltéseket. S mint kö­zibe keveredett aranyrögök, a kőgörgetegekkel kacagás gu­rult. Buda tanító fiai megmászták a leglehetetlenebb helyeket. És egyáltalán nem gondoltak rá, hogy ez munka. Jó kis virtus, szórakozás — így fog­ták fel. S Buda tanító is „harci cselekedetnek” ne­vezte inkább. S ők maguk szí­vesen buzdultak fel. de vi­lágért nem nevezték volna így, amit csináltak. Egymás előtt szégyellték a nagy sza­vakat. S ez általános jelenség volt az ifjúság körében. Buda tanító azt is mondta, hogy a klubkönyvtár kövei „mindétig” megőrzik az ő emléküket, „magukba fa­gyasztva”. Mert a kő a leg­maradandóbb anyag. S meg­látják majd, ha öregek lesz­nek, és akárhányszor elmen­nek a klubkönyvtár előtt, eszükbe jutnak a régi vidám napok; mintha csak ma lett TELEX... MOSZKVA A szibériai olajmezők fel­tárásának egyik legnagyobb technikai problémáját — a 60 százalékban elmocsaraso- dott vidéken való megbízha­tó közlekedést oldja meg az a hároméltű mocsárjáró ko­csi, amelyet a napokban si­kerrel kipróbáltak Szurgut környékén. A „Szibéria” ne­vű, 17 tonna önsúlyú és 20 tonna teherbírású jármű a vizen hajócsavarral, a mo­csaras részeken lépegető ex­kavátor módjára, kemény ta­lajon pedig traktorkerekeken gördülve halad. Sebessége kereken óránként 40 kilomé­ter, vizen óránként 5—10 ki­lométer. BOMBAY Kedden hajnalban Bombay közelében lezuhant az indiai légitársaság egyik utasszállí­tó repülőgépe. A 89 utas és a 6 főnyi személyzet életét vesztette. A »légitársaság szó­vivője szerint a gép Bom- bayból történt felszállása után kigyulladt és a pilóta hiába próbálkozott a kény­szerleszállással. PAPEETE A csendes-óceáni Papeete szigetén lévő Gauguin-múze- um nevét mindeddig részben jogtalanul viselte. A múzeum egyetlenegy Gauguin-portré- val sem rendelkezett. Októ­ber elején' azonban ez a gond is megoldódott, miután egy amerikai milliomos a birto­kában lévő Gauguin-portrét a múzeumnak adományozta. TOKIO A Japán Kommunista Párt kezdeményezésére széles körű aláírási kampány bontakozott ki Japánban annak követe­lésére, hogy a konzervatív kormány tárja fel a Lock­heed megvesztegetési bot­rány hátterét és vonja fele­lősségre a bűnrészes politi­kusokat és gazdasági veze­tőket. Szeptember végéig be­zárólag összesen 6,2 millió japán írta alá a Lockheed- botrány tisztázását követelő íveket. MOSZKVA Leesett az első hó a szov­jet fővárosban. A havazást hozó éjszakai vihar után kedden reggelre Moszkva ut­cáin idén először megjelen­tek a hóeltakarító brigádok. MEXIKÓVÁROS Áramszünet bénította meg hétfőn este Mexikóváros éle­tét. A rendőrség és a tűzol­tóság több, mint 150 ezer em­bert szabadított ki az állva maradt földalatti vasutakból és liftekből. A több órás áramkiesés oka ismeretlen. volna. S azt fogják mondani: „Lám csak, az én kezem mun­kája is benne van.” A fiúk nevettek: hiszen ma van. — Lesz az még tagnap is — mondta Buda tanító. — Az is benne lesz, hagy leszedte a körmöm? — vi­gyorgott keservesen Kosz- novszki Feró. — Bőven — mondta Buda tanító. Anyicska is mosolygott, ö volt ott az egyetlen lány. Sza­badságot vett ki a gyároól, hogy ide jöhessen. A kisebb köveket ölelgette, gyenge ha­sához szorítva, s Holub Cip- riánnak adogatta, ki fenn állt a szekérderékban, s vén kecs­ke módján virgonckodott ott. A lányra csikkangatott sű­rű ráncainak bokrából. Anyicskának muszáj volt ne­vetnie, ahogyan mulatságos szeme golyója ki-be ugrált. — Húsz év csinálna vissza, és volnák fiatal! — Kevés lenne az, tata! — röhögték a fiúk. Anyicska pedig édes mo­solyt küldött fel a szekérde­rékba. Harmatos kék mosolyt, a tekintete tükréből. (Folytatjuk) szigete N emrégiben Havanná­ban hallgattam végig a latin-amerikai hala­dó polbeat-zenekarok hang­versenyét, ahol a legna­gyobb sikert a hatvanas évek jelszóvá vált dala, a „Cuba si — Yenkie no” cí­mű szám aratta. Elsősorban nem a fülbemászó dallam, hanem az újból hangsúlyt kapott aktualitása miatt Fel­gyorsult a Kubához közele­dés folyamata, nő a sziget- ország nemzetközi tekinté­lye. Némi túlzással állíthatjuk, hogy a Havannában dolgozó diplomaták, újságírók gép­kocsijai már vezető nélkül is megtalálnák a központtól 20 kilométerre lévő Jose Marti-repülőteret. A pálma­fákkal szegélyezett sugár­úton a múlt években szinte hetente tűntek fel a piros mellényt és sarkantyút vi­selő motoros rendőrök, akik egy-egy magas rangú ven­dégnek biztosítottak szabad utat. Az utóbbi esztendők­ben a baráti országok párt­jainak első titkárain, mi­niszterelnökein kívül, a nyugat-európai kormány­fők után a zöld kontinens­ről, a környező országokból is mind nagyobb számmal érkeztek vezető államférfi­ak. Az utóbbi azért érdemel nagyobb figyelmet, mert az USA vezető körei még nem is olyan rég mindent meg­tettek, hogy a szocialista Kubát elszigeteljék szom­szédaitól. De hiábavalónak bizonyult -a mérhetetlen pénzt és energiát felemész­tő kísérlet. E rövid idő alatt „színesebb” lett Havanna. Az örök nyár hazájá­ban népi a természet változtatta színeit. A zöld növényzet nyáron is olyan ruhát ölt magára, mint télen. De a sokasodó követségi épületek, a rajtuk A leszerelés és az enyhülés kérdése kapott hangsúlyt az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülés­szakának általános politikai vitájában a küldöttek túl­nyomó többségének felszóla­lásában. Victor Saude Maria Bis­sau-Guinea külügyi főbizto­sa kijelentette, hogy az eny­hülés jó előfeltételeket te­remt a gyarmatosítás végle­ges felszámolásához. Felszó­lította az ENSZ szervezetét, hogy hozzon sürgős intézkedő, seket annak érdekében, hogy megvalósuljanak az ENSZ Dél-Afrikával és Rhodesiá­val kapcsolatos határozatai. Abdallah al-Asznag, a Je­lengő sokszínű zászlók jel­zik: gyökeres változás kö­vetkezett be a Kuba iránti viszonyban. Két év alatt 18 ország ismerte el újra, létesített vele diplomáciai kapcsolatot, S ezzel együtt járt a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelem fel­lendülése is. A szocialista közösség or­szágaival folytatott gazdasá­gi együttműködés szélesíté­sén túl Kuba kapui nyitva állnak minden olyan ország előtt, amelyek politikájukat egymás érdekeinek tisztelet­ben tartására alapozzák. Hol van már a „megfojtás, térdre kényszerítés”? Mexi­kó olajat szállít Kubának. Venezuela rizst és más élel­miszert ad el. Argentína az 1,2 milliárdos hitel alapján gépeket, berendezéseket küld. Hasonlóan Kanada és Peru is. A Japánnal folyta­tott külkereskedelem értéke két év alatt megduplázódott. Spanyolország pedig azzal, hogy 900 millió dolláros exporthitelt nyújtott, új le­hetőséget teremtett a két ország gazdasági kapcsola­tainak fejlesztéséhez. Jól tükrözi a valóságot a vene­zuelai külkereskedelmi in­tézet elnökének véleménye: „Olyan időket élünk, amikor versenyeznek a kubai pia­cért”. Emlékszem rá, éjszakákat átvitatkoztunk külföldi kol­légákkal arról, hogy mi a kubai varázs titka. Az ana­lízis lehet sokoldalú, de egy ponton közös a vélemény: a forradalmi kormány követ­kezetes, egyértelmű politi­kája. Abban is, hogy a te- kitélynövekedés a szocialis­ta közösség nemzetközi po- zicióerősödésének szerves része, e folyamat egy lánc­szeme. Természetesen, a szi­getország legbiztosabb part­nerei a KGST-tagországok, különösen azóta, amióta Ku­ba is tagja a szocialista gaz­dasági integrációnak. A for­radalmi kormány felhasz­nálja a testvérországok for­radalmi tapasztalatait, nem­csak gazdasága fejlesztése­men! Arab Köztársaság kül­ügyminisztere hangsúlyozta az enyhülés kibővítésének szükségességét. Azt, hogy az enyhülés folyamata ne csak Európában, hanem a világ más térségeiben is érvénye­süljön. A jemeni külügymi­niszter felszólalásában köz­ponti témaként szerepelt a közel-keleti kérdés. Kijelen­tette: a béke és a biztonság nem állítható vissza a tér­ségben addig, amíg Izrael nem adja vissza az elfoglalt arab területeket és nem te­szi lehetővé, hogy a palesztin arab nép elnyerje nemzeti jogait. ben, hanem a nemzetközi küzdőtéren is. Hazánk a többi szocialista országgal együtt elsőként sietett Amerika szabad föld­jének segítségére. Az akkor kialakult kapcsolatok azóta bővültek, tartalmasabbá váltak. Kezdve az első Ika- rus-buszoktól a magyar szerszámgépeken, híradás­technikai eszközökön át a telefonokig, gyárberendezé­sekig — jelzik együttműkö­désünk szélesedését. Jelenleg is dolgoznak magyar szak­emberek a kubai gazdaság különféle ágazataiban. Sportedzőink sikerei, kultu­rális csoportjaink, előadó- művészeink fogadtatásai, a különböző kiállítások arra is utalnak, hogy kapcsola­taink kiterjednek arra is, hogy a két nép jobban meg­ismerje egymás történelmét, kultúráját, művészetét. Tör. ténelmünknek vannak száz évre visszanyúló közös lap­jai is: amikor Kossuth ka­tonái 1851-ben Magyaror­szágról menekülni kénysze­rültek, több mint 200 sza­badságharcos küzdött a ku­baiakkal együtt a spanyol hódítók ellen. Egyikük Ha­vanna kincstárnoka is volt. Ma a békés építőmunka közepette a magyar üveg­gyár, a havannai Budapest- rakparton a Ganz-daruk jel. zik a testvéri segítség új­kori példáját. A havannai külügvmi- nisztériumbr.n láttam egy kiállítást A bejá­rattól balra volt egy rangos kép: Che Guevara aláírja a magyar—kubai diplomáciai kapcsolatok felvételéről szó­ló okmányt. A dátum: 1960. december 18. Akkor még el­sősorban az imperializmus- ellenesség, a tartós szabad­ság megteremtésére irányú, ló akarat kötött össze ben­nünket. Később az eszmék közössége, a szocialista rend melletti kubai döntés fűzte még szorosabbra a szála­kat. Ennek az izmosodó ba­rátságnak megannyi iánc- szeme mondatja velünk is: Cuba si! — Kuba igen! Király Ferenc A felszólalások egész sora, köztük Bhutan é6 a Közép-afrikai Köz­társaság külügyminiszte­re, továbbá a fejlődő orszá­gok, köztük Szenegál, Barba­dos és Gabon képviselője is foglalkozott a leszerelés problémájával és követelték, hogy az Indiai-óceán váljék a béke övezetévé. A felszó­lalók aggodalommal szóltak a monopóliumoknak és az őket támogató kormányok­nak arra irányuló tevékeny­ségéről, amely a szabad, ki­zsákmányolás és diszkriminá­ciómentes új világgazdasági rend meghiúsítására törek­szik. Giscard d’Estaing tv-interjúja Gus Hall nyilatkozata A francia köztársasági el­nök a húszperces interjúban méltatta az enyhülés politiká­ját. Hangsúlyozta, hogy kor­mánya nagy fontosságot tu­lajdonít a szovjet—francia kapcsolatok fejlesztésének és bejelentette, hogy ebből a cél­ból a francia—szovjet nagy­bizottság következő ülésén országának küldöttségét ma­ga a miniszterelnök, Raymond Barre fogja vezetni. Giscard d’Estaing Yves Mourousi kér­déseire válaszolva röviden is­mertette a francia politikai intézményeket és néhány adatot közölt az ország életé­ről, majd befejezésül a szov­jet és a francia nép barátsá­gát méltatta. küliség — tízmillió amerikai sorsa. Ez elsősorban az ifjú­ságot sújtja, akik körében a munkanélküliség szintje 40— 50 százalék. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának főtitkára közölte, hogy az amerikaiak érdeklődése érzékelhetően megnövekedett a kommunista párt iránt. A kommunisták jelöltjeinek neve felkerült 20 állam választási névjegyzéké­re. Pártunk létszáma és befo­lyása megnövekedett és ez különösen érzékelhető a mun­kások körében és a szakszer­vezeti mozgalomban — je­gyezte meg Gus Hall, majd kifejezte azt a szilárd meg­győződését, hogy Amerikában győzni fog a szocializmus, mert az történelmileg elke­rülhetetlen. Felszólalások az ENSZ-ben a leszerelésről és az enyhülésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom