Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-02 / 233. szám
ARA: 80 FILLÉR évfolyam 233. szám 1976. október 2., szombat Kádár János találkozott a Libanoni KP főtitkárával Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó Nicolas Chaouit, a Libanoni Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben, az internacionalista szolidaritás szellemében megtartott találkozón vélemény- cserét folytattak a két párt kapcsalatairól, áttekintették a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Különös figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzetre, a libanoni válság problémáira. Rámutattak, hogy a libanoni vérontás a közel-kelfeti helyzet rendezetlenségének, az imperialista körök, az izraeli agresszió, az arab reakció mesterkedésének következménye. Állást foglaltak a vérontás azonnali beszünteté. se, a válság politikai rendezése mellett. Elítélték Izrael terrorakcióit és a libanoni pártok köré vont blokádját. Hangsúlyozták, hogy a libanoni válságot csakis a libanoni nép oldhatja meg, minden külső beavatkozás nélkül. Újabb erőfeszítésekre van szükség, hogy az arab haladó, antiimperialista erők elhárítsák az imperializmusnak Libanon egysége és szuverenitása, az arab nemzeti felszabadító mozgalom ellen indított támadásait. Megállapították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Libanoni Kommunista Párt kapcsolatai tovább mélyültek, a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében. Kádár János kifejezte az MSZMP, a magyar nép szolidaritását a libanoni kommunistákkal, s más haladó, hazafias erőkkel, valamint a Palesztinái felszabadító mozgalommal. A megbeszélésen részt vett Nádim Abdel Samad, a Libanoni Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Georges Batal, a KB tagja. Jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB titkára, és Dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Október végére összehívták az MSZBT országos értekezletét Pénteken a Parlament va- désztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a baráti társaság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Nagy Mária főtitkár tájékoz- tatót adott az MSZBT-tag- csoportoknak az elmúlt hetekben lezajlott megyei és fővárosi kerületi értekezleteiről, amelyeken az októberben összeülő országos értekezletet készítették elő. Mint az ülésen szó esett róla, beszámolótervezetről folytatott országos eszmecsere és az országos elnökséghez továbbított észrevételek élénk, alkotó vitákról tanúskodnak. Az élő, eleven kapcsolatok továbbfejlesztésében, ' népeinknek a szocializmus és a kommunizmus építésében elért legújabb sikerei bemutatásában mind nagyobb szerepet kérnek és vállalnak a tagcsoportok. Az eltelt időszakban nőtt tömegbefolyásuk, a helyi politikai életben való részvételük is. Az ipari, mezőgazdasági üzemben, intézményben, iskolában működő 1205 MSZBT-tagcsoport a barátsági munka biztos támasza. Tevékenységüket mindinkább áthatja az a törekvés, hogy a barátsági munka — a hagyományos évfordulók megünneplésén túl — a mindennapi életben, a közös boldogulásért végzett munkában öltsön testet. A vállalati, üzemi tagcsoportok indították útjára például a kezdeményezést, hogy védnökséget vállalnak a Szovjetunióba szállítandó áruk minőségéért, határidőre történő szállításáért. A beszámolótervezetről folytatott országos eszmecsere híven tükrözte az utóbbi esztendőkben elért eredményeket, azt hogy a tagcsoportok eleven, széles tömegmozgalomként működnek, méltón fejezik ki és reprezentálják népünk őszinte, baráti érzéseit a szovjet nép iránt. Az országos értekezlet írásos beszámolójának tervezetéhez és a főtitkár szóbeli kiegészítőjéhez kapcsolódó hozzászólások hangzottak el. Az országos elnökség úgy döntött, hogy az MSZBT országos értekezletét október 30—31-re hívja össze. Leonyid Brezsnyev fogadta Raul Castrút Leonyid Brezsnyev, a SZKP KB főtitkára pénteken találkozott Raul Castroval, a Kubai Kommunista Párt Po litikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság másodtitkárával, aki átutazóban a Szovjetunióban tartózkodik. Leonyid Brezsnyev és Raul Castro megállapították, hogy sikeresen fejlődik a sokoldalú testvéri együttműködés a Szovjetunió és Kuba között. Kitüntetések a kozmonautáknak Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénteken a Kremlben kitüntetéseket nyújtott át a Szojuz—21 és a Szojuz—22 űrhajósainak. „Mindkét űrrepülés ragyogóan teljesítette az eléje állított feladatokat, ismét hozzájárult a világűr birtokba vételéhez” — mondotta Podgornij. Podgornij az űrrepülések sikeres befejezése és a magas kitüntetések átnyújtása alkalmából tolmácsolta a koz_ monautáknak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának forró üdvözletét. Lenin-renddel és — másodízben — „Arany Csillag” Érdeméremmel tüntették ki Borisz Volinovot és Valerij Bi- kovszkijt, akik másodszor jártak a világűrben. Lenin-rendet, Arany Csillag Érdemérmet és „A Szovjetunió űrrepülője” jelvényt kapott Vitalij Zsolobov és Vlagyimir Akszjonov. Egyúttal megkapták a „A Szovjetunió Hőse” címet is. Nekik ez volt az első űrutazásuk. Újabb társadalmi munkaakciók Nyíregyházáért Az úttörőmozgalom 30. évfordulóján gyerekeink, unokáink nyári táborozási és napközis lehetőségeire meghirdetett, immár hagyományos „Együtt Nyíregyházáért” társadalmi munkaakció eddig nem tapasztalt érdeklődést váltott ki a városban. Az elmúlt évi 37 ezres részvételi rekordot idén, október 2-ig túlszárnyalták. Az akciót szervező KISZ városi bizottságánál eddig mintegy 150 gyár, vállalat, intézmény, hivatal és iskola dolgozói és tanulói jelentették be részvételüket. Október 2-án és 3-án szombaton és vasárnap több mint 7 ezren dolgoznak az üzemekben és az almáskertekben. Az SZMT-től 60-an, a közúti építő vállalattól 500-an, a gyógyszertári központból 200- an az őszi betakarítást a Nyírtassi és a Kemecsei Ál lami Gazdaságban segítik. A 2-es számú általános iskola, a gyors- és gépíró iskola, a 107- es szakmunkásképző intézet, s* Váci Mihály Kollégium és a Zrínyi Ilona Gimnázium teljes létszámmal részt vesznek az alma szüretelésében. Műszakot szervezett a Szabolcs Cipőgyár, az ELEK- TERFÉM Szövetkezet, a MÉK-központ és a Cipőipari Szövetkezet. Az ipari üzemek közül többen saját munkával és az őszi betakarításban való részvétellel segítik a mozgalom sikerét. A közművelődésről tárgyalt a megyei képviselőcsoport AZ ÜLÉSEN RÉSZT VETT ÉS FELSZÓLALT BISZKU BÉLA, A POLITIKAI BIZOTTSÁG TAGJA A képviselők a vásárosnaményi tsz újtelepítésű gyümölcsösében. (Elek Emil felvétele) Az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár megyei csoportja pénteken a Vásárosnaményi Járási Művelődési Központban tartotta ülését, amelyen részt vett és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a megye országgyűlési képviselője. Az ülésen Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára, országgyűlési képviselő a közművelődési törvénytervezet vitájáról, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, a Központi Bizottság köz- művelődési határozatának megyei- végrehajtásáról, a munkásművelődésről, a bejáró dolgozók kulturális neveléséről tartott tájékoztatót. A két tájékoztatóban és a vita során elmondták: a határozat végrehajtásának legfőbb eredménye, hogy a köz- művelődés, a napi politikai munka szerves részévé vált, s mind jobban megteremtődnek a művelődés személyi és tárgyi feltételei. Kiépült a művelődési házak, könyvtárak hálózata. Csupán a negyedik ötéves tervidőszakban 27 közművelődési létesítményt köztük a nyíregyházi megyei könyvtárat, a vásárosnaményi és nagykállói járási művelődési központot adtak át rendeltetésének. A párthatározat nyomán fellendült a kulturális, színházi, zenei, képzőművészeti élet. Évenként mintegy 300 színházi előadást tartanak zsúfolt nézőterek előtt. Nyíregyházán 10 ezer dolgozónak van színházbérlete, a megyében 9 ezer fiatal rendelkezik hangversenybérlettel. Újabban egyre több országos kulturális rendezvénynek ad otthont a megye. Igen kedvező eredmények születtek a munkások művelődésében. Az üzemek támogatásának és szervezésének hatására ismét megnövekedett a tanulási kedv. Az 1970. évi hétszázötvennel szemben tavaly már négyezer felnőtt dolgozó tanult az általános iskolákban és hatezer a középiskolákban. Míg 1975-ben csupán Tarpán, ez évben már Dombrádon, Fényeslitkén, Nagyecseden és Tiszaszalkán is működik kihelyezett felnőtt gimnáziumi osztály. Ez évtől három szakmunkásképző intézetben, szakmunkások kihelyezett szakközépiskolájában mintegy 600 szakmunkás kezdi meg középiskolai tanulmányait. Az üzemi tanfolyamokon évenként ezer felnőtt dolgozó szerez szakmunkás-bizonyítványt. Az üzemi könyvtáraknak 16 ezer rendszeres olvasójuk van az ipari dolgozók köréből. A munkások művelődésének, nevelésének megszervezésében az ingázók jelentik a legnagyobb gondot. A megyéből mintegy 30 ezer dolgozó jár az ország különböző részébe és ekörül van a megyén belüli ingázók száma is. Az utazással és várakozással töltött idejük hasznosítására történtek már kezdeményezések — Záhonyban, Nyíregyházán, Mátészalkán — lényeges változás azonban csak az utazási körülmények javulásától várható. A megyében lévő 79 munkásszállás kulturális tevékenységére nagyobb gondot kell fordítani. Igen lényeges az oktatási törvény következetes végrehajtása. hogy lehetőleg minden fiatal még a tanköteles korban megszerezhesse az általános iskolai végzettséget, mert eredményes közművelődésről csak az alapismeretek megszerzése után beszélhetünk. Ez azonban nemcsak iskolai feladat, hanem a megye egész társadalmának ügye. Ebben a sokrétű munkában a párt- és tanácsi szervek az eddigiekhez hasonlóan számítanak a Hazafias Népfront, a KISZ, a szakszervezet és más szervek aktív közreműködésére. A törvénytervezet vitája után a képviselők ellátogattak a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, ahol megtekintették az almaszedést és feldolgozást. Tisztújító közgyűlés a közgazdasági társaság megyei szervezeténél Vezetőségválasztó közgyűlést tartott pénteken délután, a megyei tanács nagytermében a Magyar Közgazdasági Társaság Szabolcs- Szatmár megyei szervezete. Az írásban megküldött beszámolóhoz dr. Czimbalmos Béla, a szervezet elnöke, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Szólt arról, hogy1 a megye valamennyi ágazatában dolgozó közgazdasági szakemberét egyesítette a közös munkára az 1971-ben megalakult szervezet. A mintegy kétszáz tagot számláló szervezet az öt év alatt 143 előadást tartott, 11 ezer résztvevővel. A szervezeti élet középpontjában a IV. ötéves terv végrehajtása szerepelt, hogy a közgazdaság eszközeivel is hozzájáruljanak a megye gyors ütemű fejlesztéséhez, a nagyobb mérvű iparosításhoz, a mezőgazdaság kedvezőtlen adottságainak leküzdéséhez. A következő időkben a gazdaságpolitika még inkább a hatékonyságot, annak erőteljes növekedését tűzi célul. Ennék a jegyében — a megyei pártértekezlet útmutatásait követve — szükséges tevékenykedni a társaságnak a megyében is. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a megye iparfejlesztésében az ágazati és a területi munka- megosztásra, a termelési struktúra javítására. Többet érdemes foglalkozni a mező- gazdaságban kialakult helyzet tanulmányozásával, de figyelmet érdemel a nem termelő ágazatok közgazdasági problémáinak vizsgálata is. A vitában hozzászólók hangsúlyozták a testvérszervezetekkel, az MTESZ-szel és a TIT-tel való kapcsolat jelentőségét, az egyes szakosztályok feladatait, a jogi tagoknak nyújtható segítséget. Felszólalt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára is, aki hangsúlyozta: — Az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományokban elért eredményekért sokat tettek az elmúlt években megyénk közgazdászai. Megyei pártértekezletünk megállapította, hogy a szabolcsi munkahelyek, az itt dolgozó tehetséges szakemberek segítették a fejlettebb technikai és technológiai eljárások bevezetését, a korszerű üzem- és munkaszerevezést, a munka hatékonyságának javítását. A társadalomtudományokban végbement fejlődésről elmondta: a tudományos tanácskozások, az előadások megyénkben is segítették az egységes gondolkodás kialakítását. A közgazdasági szemlélet és gondolkodás elterjesztése azonban az egész társadalom érdeke, amiért a megyei szervezet sokat tehet. A tervek végrehajtásában továbbra is számítanak a közgazdászok aktív részvételére. A közgyűlés ezután megválasztotta az elnökséget a számvizsgáló bizottságot és az országos közgyűlés húsz küldöttét. Elnökségi ülésen választották meg az egyes tisztségviselőket. A megyei szervezet elnöke ismét dr. Czimbalmos Béla lett, titkára Farkas Ferenc, az MNB megyei igazgatója.
