Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-10 / 240. szám
1976. október 10. KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Szemfülesek E gy vasutas észrevette, hogy a másod- és harmadosztályú almát törötten és szabálytalanul rakják vagonba. A vagonok deszkái között egykét napos ácsorgás után folyni kezd a cefre. Vedreket, fazekakat helyezett el a vagonok alatt, s főzte a pálinkát. Néhány ősz alatt 300 ezer forint haszonra tett szert. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy ennyivel károsította meg az államot. Védekezését részben el is fogadták: „Az almalevet a föld itta volna meg, miért nem az alma gazdája gyűjtötte össze?” A vasutast a lopás gyanúja alól felmentették és „csak” adó- ás íi- nánciális ügyek miatt vonják felelősségre. Nevezhető-e szemfülesnek a cefrés ember? Az értelmező szótár szerint szemfüles: „a mindenre felfigyelő, a kedvező lehetőségeket gyorsan felismerő és kihasználó személy”. Szemfülesnek, példaképnek lehetne mondani, ha a felfedezését a közösség javára hasznosította volna. Nemcsak joga, kötelessége intézkedni a társadalmi tulajdon védelmében. Felhívhatta volna az illetékesek figyelmét a szakszerű, kíméletesebb rakodásra, javasolhatta volna, hogy a meglágyult almákat szállítsák speciális ládákban, vagy vagonokban. Azokban az években főzte ki tervét (és pálinkáját), amelyekben takarékossági intézkedéseket vezettek be, s az almatermés átlagos, vagy átlagon aluli volt. S vajon hány állomáson szippant magába százezreket a föld? Az egyik szövetkezetben szintén szemfüleseknek mondhatók a középvezetők. Kár, hogy ők is szépséghibát követtek el. Kabátokat készítettek exportra, s felfigyeltek arra, hogy a megrendelés és a divatlap szerint a kabátok alja túlságosan is fel volt szegve. Minek ez a nagy felhajtás? — mondták kétértelműen. A kabátok felnőtt méretben készülnek, tehát viselőik nem fogják őket kinőni, s a divat előrejelzése szerint nem kell számítani a kabátok további hosszabbodására. A gyártásnál kabátonként megspóroltak 8—10 centi anyagot, a széria legyártása végén több száz kabát elkészítéséhez elegendő anyaguk maradt. S könnyű kitalálni, hogy mit kezdtek a megmaradt anyaggal. Abból is kabátokat készítettek. Az átvevő cég képviselői elégedettek voltak, nem érezték magukat megrövidítve. A szépséghiba az volt, hogy a vezetők „találmányukat” és többletmunkájukat nem jelentették be. Ha valóban örömükben feledkeztek meg a bejelentési kötelezettségről, nem bunda alatt gyártják a többletkabátokat, akkor szemfülességük elismerést érdemel. Szerencsére a szépséghiba nélküli szemfülesek vannak többségben. Azok, akik gondolkodó munkavégzésükkel teremtenek újat, gazdaságosabbat. Meg azok, akik aprólékos figyelmességgel mentik a menthetőt. A VAGÉP Vállalatnál például észrevették, hogy a kiselejtezett köszörűkorongok kisebb gépeken míg hónapokig hasznosíthatók. Az apró figyelmesség százezreket hoz a vállalat kasszájába. Szép számmal vannak azok is, akik nem az újítási díj ösz- szegét, hanem az alkotás örömét tartják szem előtt. Szorosan vett munkaköri kötelességük mellett mindenre felfigyelnek, észreveszik a kedvező lehetőségeket... Többfelé láthatók mostanában a betakarítás „felülvizsgálói”. Szatmárban tallózóknak, Szabolcsban mezgerélőknek nevezik őket. Szinte valamennyiőjüket nevezhetnénk szemfülesnek is. A figyelmetlenségre, vagy a felületes betakarításra apellálnak, s azt mondják, hogy inkább a zsákjuk nyelje el a kint maradt termést, mintsem a föld, vagy a hó. Igazuk van? Feltétlenül, hisz’ végső soron azt akarják, hogy a megtermelt javakból .semmi se menjen veszendőbe. Tavaly ősszel Tiszavasvári és Nyíregyháza közt több mázsa csöves kukorica hevert az út mentén, mert a Volán gépkocsijait szabálytalanul pakolták meg a rakodók. Egy motorkerékpáros szólt a Volán illetékeseinek, akik intézkedtek a veszteségmentes szállítás érdekében. Jó lenne, ha egyre több munkásra és mezőgazdasági dolgozóra illene a szótár megállapítása: mindenre felfigyel, a kedvező lehetőséget hasznosítja — a közössée iavára. Koncz Sándor főtanácsossal, a kereskedelmi felügyelőség vezetőjével a vásárlók érdekeinek védelméről A Nemrég,egy pincértől kérdeztem: mi az a három dolog, amitől munkája közben legjobban tart. Első helyen a kereskedelmi felügyelőség ellenőrzését említette. Valóban ilyen „félelmetes” emberek a felügyelők? — Nem hiszem, hogy ennyire félni kellene tőlünk. A mi feladatunk a fogyasztók érdekeinek fokozott védelme. Ez bővebben azt jelenti, hogy ellenőrző munkánk a párt és a kormáríy határozatainak, az állami rendeletek végrehajtásának biztosítására irányul. Ennek megfelelően a kereskedelmi (szövetkezeti) vállalatok központjában, azok kiskereskedelmi és vendéglátóhelyein vizsgáljuk a lakosság áruellátását, a forgalomban lévő áruk minőségét, a hatósági és vállalati hatáskörben megállapított fogyasztói árak megtartását, a jogszabálynak megfelelő haszonkulcsok alkalmazását, a társadalmi tulajdon védelmét, az áruk szakszerű tárolását, az értékkezelők leltár szerinti elszámolását, a kereskedelmi üzleti szabályzat stb. hatáskörébe tartozó jogszabályok végrehajtását, a fogyasztók panaszainak intézését. Csak annak kell félni, aki ezek közül valamelyiket megsérti. A Korábban Állami Kereskedelmi Fel- w ügyelőség néven dolgoztak, most a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának csoportjaként. Segíti, vagy gátolja ez az önök munkáját? — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 1952-ben kezdte meg működését. Feladatunkat akkor is, jelenleg is kormány- rendelet, illetve belkereskedelmi miniszteri rendeletek határozták meg. Az irányításban, hovatartozásban 1970 januárjában történt változás. A felügyelőség feladata, hatásköre lényegében nem változott meg. Az új szervezeti forma inkább segíti, mint gátolja a felügyelőség munkáját. A kereskedelmi osztály szerkezetében közvetlenül látjuk az egész megye kereskedelmének fejlődését, az eredményeket és gondokat. Segítik munkánkat a tanácsi testületek határozatai, a társosztályokkal való jó együttműködés, de az ágazati irányelvek rendszeres ismertetésével, országos jellegű vizsgálatok szervezésével segíti munkánk hatékonyságát az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség is. — Kiemelt feladat volt számunkra a hús és húskészítmények árrendezéséről intézkedő rendelet végrehajtásának ellenőrzése, a szabadkasszás rendszerben működő állami, szövetkezeti kereskedelemre vonatkozó rendelkezések végrehajtása, a szállodai szolgáltatások, besorolások vizsgálata, az építőanyagok értékesítési körülményeinek, minőségének vizsgálata. Azt is el kell mondani, hogy a kereskedelemben, a vendéglátóiparban összességében az árintézkedést, majd az új árakon való értékesítést megfelelően hajtották végre. Kirívó szabálytalanságot csak egy étteremben tapasztaltunk. — Az építőanyagok értékesítési körülményeinek vizsgálata szintén több problémát tárt fel. Az értékesítés sok kisforgalmú telepen, igen szűk választék mellett folyik, helyenként rossz árakat alkalmaztak a szövetkezeti telepek, s emiatt több helyen vásárlói megkárosítást, a falazóanyagoknál, nyílászáró szerkezeteknél, főként ipari eredetű minőségi hibákat állapítottunk meg. A feltárt hiányosságok felszámolására, — a mulasztók felelősségre vonása mellett — intézkedtünk, a hatáskörünket meghaladó ügyekben pedig az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőséget tájékoztattuk, s kértük a szükséges intézkedések megtételét. A A felügyelőség létszáma mindössze négy. w Elég-e ennyi munkaerő feladatuk ellátásához? — Ha a megyében működő mintegy 2860 kereskedelmi egységet vészem figyelembe, nagyon kevés. Egy nagyobb létszámmal működő felügyelőség évente lényegesen több ellenőrzést tudna végezni. Bővülhetne a vizsgálat alá vont egységek száma, s ez hatékonyabbá tenné a vásárlók érdekvédelmét, a feltárás és megelőzés céljait egyaránt jobban szolgálná. Mégis azt kell mondanom, hogy a felügyelőségi csoport feladatát évek óta eredményesen látja el. A vizsgálatokat rendszerint azokra a területekre irányítjuk, ahol a fogyasztók vagy a társadalmi tulajdon fokozott védelme indokolja. A Nem zavarja-e munkájukat, hogy az el- w lenőröket a megye minden településén ismerik, s jelenlétükben minden bizonynyal jobban vigyáznak a vásárlók érdekeire? A Milyen tapasztalatokat szereztek a kereskedelemben dolgozók munkájáról? — Alapvető változást eredményezett, hogy ahol új áruházak, korszerű vendéglátóhelyek épültek az előző ötéves tervek idején, jelentős mértékben javultak a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményei. Ugyanakkor a megyében működő 2860 kereskedelmi és vendéglátóegység nagy többsége régi, kis alapterületű, raktározási gondokkal küzdő bolt. Ezek a körülmények az amúgy is nehéz fizikai munka terhét növelik. A kereskedelmi dolgozók egyötöde szak- képzettség nélkül vesz részt az értékesítő munkában. Mindezek előre bocsátásával azt mondhatom: a szakmában dolgozók nagy többsége gondosan és becsületesen kezeli a rábízott vagyont, végzi a fogyasztók kiszolgálását, megtartja az üzleti szabályzat előírásait. — Ha a kérdésben a hibák elkövetésére is gondolt, arra azt válaszolhatom, hogy kevés számban fordul elő az előre megfontolt, tudatos, egyéni haszonszerzésre való törekvés, annál több a gondatlan, hanyag munkával előidézett cselekmény, a vásárlók megkárosítása, vagy azok bosszantása. Mi a tervszerűség az önök munkájában; vagy a beérkezett panaszok, bejelentések adják a munka zömét? — A kereskedelmi osztály éves munka- és ellenőrzési terve szabja meg az elvégzendő feladatokat. Csakis a tervszerű munka tette lehetővé, hogy az elmúlt esztendőben a vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek központjaiban 60 vizsgálatot végeztünk, a hálózati egységekben 700 ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzések 13 országos és megyei téma vizsgálatát tartalmazták. Ezen belül foglalkoztunk 125 lakossági bejelentéssel és más szervek jelzésében felvetett problémával. — Itt kell megjegyezni, hogy a panaszok kivizsgálása alapján az összes bejelentés háromnegyed része volt alapos, míg negyedrészét alaptalannak találtuk. Ezek vélt sérelmeken alapultak, amelyeket a kereskedelmi dolgozók megfelelő tájékoztatással eleve megelőzhettek volna. Egyébként az áruellátás kiegyensúlyozott színvonalára utal, hogy áruhiány miatt csupán 6 bejelentés érkezett. A legtöbb panasz az áruk minőségével, különösen a garanciális javítások elhúzódásával, jogos esetekben is a csereutalványok kiadásának megtagadása miatt keletkezett. A Milyen fontosabb vizsgálatok voltak w idén? az — A felügyelőség dolgozói 5—10 éve, én pedig több mint 20 éve végzem e területen munkámat. Így természetes, hogy a szakmában ugyancsak hosszú idő óta dolgozó boltvezetők, eladók és felszolgálók nagy többsége ismer bennünket. Ez a megállapítás a vállalatok és szövetkezetek központjaira is érvényes. Mivel munkánknak csak egy része a hibák és fogyatékosságok feltárása, így ellenőrzéseink során fő feladatnak a kereskedelmi munka segítését, a kereskedelmi üzletszabályzat és egyéb jogszabályok egységes értelmezését és végrehajtását, a kereskedelempolitika érvényesülését nehezítő körülmények feltárását tekintjük. A szakma dolgozóinak döntő többsége megfelelően végzi munkáját, s ha ezen még javítanak jelenlétünkben, az egybeesik a vásárlók érdekeivel. Az ellenőrzés inkább azokat zavarja, akiknek esetleg van eltakarni valója. Hogyan segítik munkájukat a társadalmi ellenőrök? — A megyében mintegy 600 választott és arcképes igazolvánnyal ellátott társadalmi ellenőr van, ám a tényleges ellenőrző munkában ennél kisebb létszám vesz részt folyamatosan. Feladatuk elsősorban az alapvető fogyasztói érdekvédelem ellenőrzése: a mérlegek, mérőeszközök hitelessége, pontossága, az élelmiszerek, ételadagok, italáruk pontos kimérése, a fogyasztói árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartása. Évente több mint kétezer ellenőrzéssel és számos jelzéssel segítik a boltok ellenőrzését. A Milyen arányban találkoznak szabály- ^ szegéssel az ellenőrzések során? — A múlt évben a gazdálkodó szervek központjában s a hálózati egységekben 760 ellenőrzést végeztünk. Ez év első felében az ellenőrzések száma 370 volt. Az ellenőrzések alapján elég sok esetben — 25 százalék — kellett intézkedni, illetve felelős- ségrevonást alkalmazni. A másfél éves időszakban 22 vállalati fegyelmi eljárást kezdeményeztünk, 239 szabálysértési határozatot adtunk ki 257 ezer forint összegű bírsággal. Ezen túlmenően több figyelmeztető határozat kiadására került sor. Egyes vállalatoktól és szövetkezetektől 8 esetben 192 ezer forint meg nem engedett nyereség elvonását kezdeményeztük. — Az árukészletek minőségellenőrzése nyomán mintegy 807 ezer forint értékű készlet árcsökkentésére intézkedtünk. Ennek alapján az eredeti fogyasztói árat kereken 80 ezer forinttal kellett az illetékeseknek csökkenteni. Az ismertetett adatok talán önmagukban is jelzik, hogy a felügyelőség ellenőrzései hatékonyak a fogyatékosságok feltárásában. Szabad legyen itt megjegyeznem, hogy a vállalatok, szövetkezetek belső hálózati ellenőrei az általuk végzett ellenőrzések számához viszonyítva legfeljebb 5 —8 százalék hibafeltárást tudnak kimutatni. A Hallhatnánk-e néhány példát a kirívó w esetek közül? — A Kisvárdai ÁFÉSZ büféjében az eljáró felügyelő 35 liter vegyes gyümölcspálinkát talált, amelynek beszerzését a büfé vezetője nem tudta számlával igazolni. Arra hivatkozott, hogy a szövetkezet egy másik vendéglátóipari egységétől vette át. A másik boltvezető írásban nyilatkozott arról, hogy sem cserében, sem más módon nem adott át vegyes gyümölcspálinkát. Miután ez a módszer nem vált be, néhány nap múlva szállítólevelet mutatott fel, amely 50 liter vegyes gyümölcspálinka beszerzését igazolta. Á felügyelőség kiegészítő vizsgálatot folytatott és megállapította, hogy a beszerzés egy héttel később történt, a pálinka az ellenőrzés idején nem lehetett a büfé készletében. Más módszereket alkalmazott a Tiszavasvári ÁFÉSZ. 3. sz. italboltjának vezetője. Az ételek készítését és értékesítését részben „maszek” alapon végezte. A.vizsgálat megállapítása szerint a különböző nyersanyagokat számla nélkül szerezte be, de az ételkalkulációk is hamis adatokat tartalmaztak, amelyek miatt a kimutatható fogyasztói megkárosítás is számottevő volt. A felelős- ségrevonás nem maradt el: mindkét boltvezető 5000 forint bírságot fizet. Találkoztak-e munkájuk során olyan ügyekkel, amikor nem tudtak a panaszoson segíteni? — Ritkán, de sajnos előfordul. Garanciális kötelezettség mellett megvásárolt hibás termék kicseréltetése végett több ízben keresnek meg bennünket. Ha a termék valóban hibás, vagy megjavításához nincs alkatrész, s a garanciális idő még nem járt le, a csereutalvány kiadását elő tudja segíteni. A garanciális idő teljes lejárta után, sajnos, a vevő kártalanításában nem tudunk segíteni. Más eset, amikor hiánycikk beszerzése miatt keletkezik panasz. Ha egy boltnak pl. 10 darab árucikk érkezik, abból legfeljebb ugyanennyi vásárlását lehet kielégíteni. Ilyen esetben a 11. vásárló kiszolgálását adott időpontban nem tudjuk biztosítani. Segíteni szándékozó szakemberként, vagy büntetéseket kiszabó ellenségként fogadják önöket az ellenőrzések színhelyén? — Már korábban is utaltam rá, hogy tapasztalataink szerint a boltok és vállalati központok többségében tudomásul veszik, hogy a mi feladatunk a hatósági ellenőrzés. A gazdálkodó szervekkel szemben, de velünk szemben is fennállnak a jogszabályban megszabott követelmények. Mi ezt a munkát következetesen, de emberségesen is végezzük. Ezért én úgy ítélem meg, hogy a segítő, a hibákat megelőző szándékunkat látják a vizsgált szervek elsődlegesnek. (Csak zárójelben említem meg, hogy a kereskedelmi dolgozók bizalmából immár 20 éve vagyok a KPVDSZ megyei elnöke.) Persze, helyenként és esetenként, főként a személyes felelősség megállapítása után más vélemények is elhangzanak. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy munkánk során nem a felelős- ségrevonást, bírságolást tűzzük ki célul, hanem a vásárlók érdekvédelmének minél jobb érvényesülését. E cél elérésének egyik szükségszerű eszköze a felelősségrevonás. Amikor erre először alkalom nyílt, önt főtanácsossá nevezték ki. Minek tulajdonítja e magas elismerést? — Munkám értékelése hivatali feletteseim dolga. De ha már megkérdezte, azt tudom mondani, hogy munkatársaimmal együtt több mint két évtizeden keresztül egyértelműen azon fáradoztunk, hogy a kereskedelmet érintő párt- és kormányhatározatok, az ágazati és tanácsi rendeletek, határozatok a legjobban megvalósuljanak. Ehhez a munkához a megyei társszervekkel olyan kapcsolatot igyekeztünk teremteni, hogy az kölcsönös alapon segítse munkánkat. Talán ezek alapján tartottak alkalmasnak arra, hogy a megyei tanács főtanácsosává kinevezzenek. Köszönöm az interjút. Balogh József
