Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

1976. október 28. KELET-MAGYARORSZÄG 7 Megújul a textilipar Az utóbbi másfél évtized során a világ textilipara je­lentős technológiai, műszaki fejlődési fokozatokon ment át. E korszaknak egyik fő jellegzetessége az emberi munka szerepének — ezen belül az igényesebb szak­munka részesedésének — a csökkentése, helyettesítése volt, amit részben a gépesí­tés és az automatizálás foko­zásával, részben az üzemszer­vezés javításával értek el. A fonóipar egészét tekint­ve az állapítható meg, hogy elsősorban a hagyományos gyártási eljárásokat javítot­ták meg igen nagy mérték­ben. Ezt a gépsebesség foko­zásával, az automatikus mű­veletek kiterjesztésével való­sították meg. Bár a fonás alapelvei nem sokban változ­tak, a gyártási eljárások fej­lődése mégis azt eredmé­nyezte, hogy a korszerűsített üzemek munkaerőigénye — egy adott termelékenységre számítva — felére, harmadá­ra csökkent. A pamutfonóorsók száma a fejlett és fejlődő országok­ban csak jelentéktelen mér­tékben nőtt ugyan, a fonalak világtermelése mégis kb. 30 százalékkal emelkedett. A gyűrűs fonás gyorsasága meg­kétszereződött, s ez a folya­mat tovább tart. Mindezt az automatikus leszedők és más újítások teszik lehetővé. A konvencionális fonógépek ke­zelése még így is elég mun­kaigényes marad, ezen a je­lenleg még kísérleti stádi­umban levő automatikus fo­nalkötözés segíthet. Forradalmian új az úgyne­vezett open-end fonás, amely a gyűrűs fonásnál kétszerte termelékenyebb, egyes válto­zatainál pedig még az előfo- násra sincs szükség. A textilipar műszaki hala­dásának legnagyobb tartalé­ka a modern mintaüzemek és az átlagüzemek közti telje­sítménykülönbségben rej­lik. Jól tudják ezt hazai szak­embereink is, ezért visznek véghez erőteljes rekonstruk­ciót textiliparunkban. Hipnotizált béka Régen kuruzslásszámba ment, .esetleg cirkuszi mu­tatvány volt a hipnózis is. Ma a modem orvostudomány meghatározott esetekben, például bizonyos idegrend­szeri megbetegedésnél, mű­tétnél altatás helyett, ma­kacs alkoholisták elvonó kú­rájánál rendszeresen alkal­mazza a hipnózist, mint gyógymódot. Sajátos ideg- rendszeri állapot a hipnózis, valahol az alvás és az ébren­lét között, amelyet bizonyos embereknél erre alkalmas személyek tudnak kiváltani. Könyvtárnyi irodalma van, nézetek csaptak össze felet­te, de élettani hátterét még ma sem ismerjük pontosan. A kérdés tanulmányozásá­ban sokat segítettek az állat- kísérletek, hiszen az állatok idegrendszerében lejátszódó folyamatok könnyebben megérthetők, mint a bonyo­lult idegrendszerű embernél. Rájöttek, hogy a legtöbb ál­lat hipnotizálható, nemcsak azok, amelyek élettanilag az emberhez állnak közel. Rég­óta ismert például, hogy a bé­kát könnyű „megbűvölni” hipnotizálni. Bárki kipróbál­hatja: ha hasával fölfelé te­nyerünkbe helyezzük, majd másik kezünkkel könnyedén megkopogtatjuk a hasát, órákra megmerevedik. De nem is kell minden esetben megérintenünk a hasát, elég, ha ujjunkkal egyszer-két- szer csettintünk. Ha a meg­merevedett állatot valami­lyen erős ingerrel nem éb­resztjük fel, magától esetleg nem is „tér észhez”, hanem megmerevedett helyzetben akár ki is szárad. Hasonló kísérletek végezhetők ba­romfival és sok más, még va­don élő állattal is. Képünkön egy békahipno- tizálási kísérlet látható. Az állat a hipnotikus reakció­gátlás miatt szokatlan hely­zetben mozdulatlan marad: kinyújtott végtagjait a meg­szokottól eltérően, nem húz­za vissza. A fáknak két nagy ellen­sége van a városokban: az építőtevékenység és a közle­kedés. A fák életműködésé­nek a megzavarása súlyos következményekkel jár. Az építőtevékenységgel össze­függő legbrutálisabb cseleke­det a fák válogatás nélküli kivágása, ami szerencsére ma már egyre ritkábban for­dul elő. Annál gyakoribbak azok a közvetett kártevések, amelyek hosszabb idő eltel­tével idézik csak elő a fák tömeges pusztulását. Ugyanez a veszély jelent­kezik akkor is, ha a fák kör­nyezetében aszfalttal, beton­nal, salakkal burkolják a ta­lajt. Előfordulhat az is, hogy a termőtalaj lehordása miatt kevés tápanyagot kapnak a gyökerek. Munkagödrök ki­ásásánál a gyökérzet részbeni megsemmisítése, megsértése nemcsak a fa nedvszívó ké­pességét csökkenti, hanem le- horgonyzását, stabilitását is meggyengíti, így az első erő­sebb szélvihar kidönti. A talaj olajos és maró fo­lyadékokkal — gázolaj, ben­zin, cementlé stb. — való szennyeződése mérgező ha­tással van a fákra (különö­sen veszélyesek ilyen vonat­kozásban a téli jég- és hóoldó szerek). Gyakoriak a lombko­rona sérülései is, mélyeket a tüzelésből származó füstgá­zok és a daruk mozgási te­rületének biztosítására vég­zett csonkítások okoznak. Felülről, a lombkorona irá­nyából kezdi meg lassú pusz­títását a jármű-kipufogógáz ia Végezetül, de nem utolsó­sorban meg kell említeni azo­kat a törzssérüléséket is, me­lyeket járművek, munkagépek, anyagdepóniák, sodronykö­tél- és vezetékfelerősítések okozhatnak. Annak elkerülé­sére, hogy ilyen törzssérülé­sek ne fordulhassanak elő, több országban a képen lát­ható megoldást választják. Diagnózis — távolból Talajfertőt­lenítési munkák Házikertek, kis üzemek őszi növényvédelmi munkáiban egy­re fontosabb szerepet játszik a talajlakó kártevők elleni vé­dekezés megszervezése. Külö­nösen indokolja ezt az inten­zív gyümölcstelepítés, vala­mint fellendült kisüzemi zöld­ségtermesztés. E kultúrák ered­ményes termesztésének egyik alapvető kritériuma az idejé­ben elvégzett talajfertőtlenítés. A fiatal csemetéket károsító pajorok egyedsűrűsége az elmúlt két év erős cserebogárrajzása miatt a megye középső, laza homoktalajú területein ugrás­szerűen megemelkedett. Felmé­résünk szerint különösen fer­tőzöttnek tekinthető Nyíregy­háza és környéke, valamint Napkor, Baktalórántháza, Kis- várda, Mátészalka, Nyírbátor térsége. A zöldségnövényeket csere­bogárpajorokon kívül a drót­férgek és a vetési bagolylepke lárvája, az úgynevezett mocs­kospajor is károsítja. Drótfér­gek kártételével a kötöttebb, mélyebb fekvésű szatmári táj­egységben kell számolni. A kártétel! veszélyt növeli, hogy a populáció zömét már fejlet­tebb lárvák (egyedek) alkotják. Mocskospajor és egyéb bagoly­lepke fajok lárváinak (her­nyóinak) száma a nyár vége- felé szintén megemelkedett. Erős fertőzés különösen azokon a táblákon alakulhatott ki, ahol július végén, augusztusban a terület erősen begyomosodott. A fertőzések megszüntetése, illetve a következő évi erős kártétel megelőzése érdekében a veszélyeztetett területeken ajánlatos még most ősszel, a talajművelési munkákkal egye­temben elvégezni a fertőtlení­tést. Kisüzemi gazdaságokban ehhez a Basudin 5 G (3,5 g/m2), Basudin 10 G (1,7 g/m2), és a Lindán tartalmú ké­szítmények (Hungária L—2 3,5 —8,7 g/m2, Hungária L—7 1,4 g/m2) állnak rendelkezésre. Vé­dőhatásukat ezek a készítmé­nyek úgy fejtik ki, hogy kijut­tatás után azonnal bedolgozzuk a talajba. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Lindán hatóanyagú készít­ménnyel fertőtlenített területen a következő évben zöldségfélét — a készítmény kellemetlen mellékhatása miatt — ne ter­messzenek. Az óvó rendszabá­lyok betartására külön felhív­juk a figyelmet. Keresztesi István, megyei növényvédő állomás Az őszi vetések foltos pusztulása A kalászosok őszi átvizsgálá­sa során a megye egy-egy tér­ségében szembetűnően sok bú­za- és rozstáblán foltos kipusz­tulást észleltünk. Ez különösen a megye középső — nyíregy­házi, nyírbátori, nagykállói já­rások — laza homoktalajú te­rületeire korlátozódik. A károsítást a különböző ba­golylepkefajok lárvái okozták. A fajok között domináns a vetési bagolylepke (Agrotis se- getum) lárvája — közismert ne­vén az un. „mocskospajor” volt, amely kifejlődve csupán 40—50 mm nagyságig megnövő, szürkésbarna, a hasoldalon vi­lágosabb színű és zsírfényü hernyó. A kipusztult foltokon a vetések tövig lerágottak, a le­vélcsonkokon a rágás karélyos. Fénycsapdahálózatunk ada­tai alapján — amelyek nagy számban fogtak vetési bagoly­lepke imágókat — augusztus második felében rövid előrejel­zésben hívtuk fel a termelő­üzemek figyelmét a lepkeraj­zásra, s a várható kártételre. A lepkerajzás, tojásrakás és lárvakelés idején uralkodó ked­vező időjárás, a megkésve vég­zett agrotechnikai műveletek­kel (tarlóápolás, gyomirtás) elősegítette a kártevők felsza­porodását az említett körzetek­ben. A kikelt lárva fejlődése folyamán fokozatosan fényké- rülő lesz, s elsősorban éjszaka károsít, nappal a talajban a károsított növények mellett, vagy a rögök között lehet meg­találni. Az idei hosszú, meleg és vi­szonylag száraz őszön a her­nyók teljesen kifejlődtek — s a vizuálisan észlelhető vetéská­rosítások után telelőre vonul­tak. A telelés a talajban 5—20 cm mélyen történik, összekunkoro- dott, dermedt állapotban. A kö­vetkező évi fertőzések megelő­zése érdekében a károsított üzemekben indokolt a kipusz­tult foltokon az újravetés előt­ti talajfertőtlenítés elvégzése. Erre a célra a következő ké­szítmények állnak az üzemek rendelkezésére: Furadan 10 G 15—20 kg/ha, Thimet 10 G 18— 25 kg/ha, Basudin 10 G 17,5 kg/ha, Hungária L—7 porozó szer 14 kg/ha dózisban. A kifejezetten mérgező ké­szítmények (Furádon 10 G, Thi­met 10 G) alkalmazása esetén felhívjuk a figyelmet a munka- védelmi óvó rendszabályok fo­kozottabb betartására. Budai Csaba, növényvédő állomás Köszmétetelepítés, növényvédelem A fák védelmében A technika fejlődése újabb és újabb megoldásokat, lehe­tőségeket teremt az orvostu­dományban is. Az egyik ér­dekes terület, ahol a techni­ka nagy lendületet adott az orvostudománynak, a biote- Iemetria, vagyis bizonyos adatok távolból való felvéte­le. Nem kell sem a készülé­ket a beteghez vinni, sem a beteget a készülékhez és en­nek több előnye is van. Az orvostudományban elő­ször Einthoven holland or­vos végzett távmérést, már 1906-ban, ugyanaz az Eint­hoven, aki feltalálta a máig legfontosabb szívvizsgáló ké­szüléket, az elektrokardiog- ráfot, amiért Nobel-díjjal tüntették ki. Az akkori ké­szülék 150—200 kg súlyú volt, amit természetesen ne­hezen lehetett szállítani. Egy alkalommal laboratóriumá­tól 1,5 km-re levő kórházban kellett vizsgálatot végeznie. A beteg állapota nem enged­te meg a szállítást. A bete­get és a készüléket kábellel kapcsolták össze, és a vizs­gálat kitűnően sikerült. Azóta a módszer két irány­ban fejlődött tovább. A ké­szülék természetesen kór­házban van elhelyezve, és mód van arra, hogy a szív akciós feszültségének a jele­it akár telefonvonalon, akár rádión továbbítsák a kiérté­kelő központba. A távméré­seknek óriási jelentősége van a sportorvostanban is. Sportoló szívműködését a ha­gyományos EKG-készülék- kel nem lehet vizsgálni mozgás közben. A távmérés továbbfejlesz­tése, hogy a kiértékelő köz­pontba telefonon vagy rádi­ón befutó jeleket számító­gép értékeli. Ilyen megol­dást láthatunk képünkön egy nyugatnémet klinikán. Te­lefonvonal továbbítja a jele­ket a számítógéphez, amely 30 másodperc alatt elvégzi az értékelést. Ezzel a mód­szerrel nyolc órás munkaidő alatt 600 EKG-t lehet érté­kelni. A köszméte 1—1,5 m magas, a talaj felszínén sokfelé elágazó, tüskés cserje. A vesszők csúcs­rügyeiből mindig tenyésző haj­tások fejlődnek, a vesszők hónaijrügyeiből inkább termő­hajtások. A hajtásokon jól fej­lett tüskék vannak. A köszméte érett gyümölcse ízek, zselék, befőttek, bor ké­szítésére kiváló. Bő pektintar- talma, egyéb értékes tulajdon­sága alapján minden házikert­be ajánlható. Talajban, éghaj­latban a köszméte nem válo­gat. Szárazabb talajokban le­veleit korán lehullatja, s gyü­mölcse is apró marad. Laza ho­moktalajokon, forró Időjárás­ban gyümölcse apró, élvezhe­tetlen lesz. Erősen kötött talaj­ban a növények korán meg­öregednek, s hamar elpusztul­nak. Mérsékelten nyirkos, kö­zépkötött talajon a kissé hűvös, párás éghajlat alatt terem jól. Újabban, különösen Debrecen környékén elterjedt az oltvány „köszmétefácskák" telepítése. A „fáeskák” 50—30 cm magas törzsét aranyfloiszkéből neve­lik. A törzses „köszmétefács­kák” sok előnye miatt, házi­kertben ezek telepítése is cél­szerű. A „köszmétefácskák” előállításával magunk is kísér­letezhetünk, vagy megvásárol­hatjuk azokat az üzemi faisko­lákban. A köszmétét 40—50 cm mélyen felásott, vagy megforgatott ta­lajba ültetjük, ültetés előtt ajánlatos a talajt istállótrágyá­val megtrágyázni. A köszméte­bokrok és -„fáeskák” viszony­lag gyenge növekedésűek, ezért a házikertekben 100—120 cm-es sor- és tőtávolságra telepíthe­tők. Mivel a köszméte viszonylag gyenge növekedésű, ezért a te­lepítés előtti talajforgatással egyidőben célszerű a talajlakő kártevők ellen védekezni, hogy így kártételüket megelőzzük. Jó hatású a Basudin 5 G-vel végzett talajfertőtlenítés; száz négyzetméterre 35 dkg növény­védő szert szórjunk ki, majd a szert dolgozzuk be a talajba. (A talaj fertőtlenítést érdemes a következő tavasszal megismé­telni.) Ültetésre legalkalmasabb az október—november hónap. Te­lepítésre ajánlható fajták: a Zöld óriás (rendkívül bőter­mő, gyakorlatilag önterméke- nyülő, eléggé ellenálló fajta), a Szentendrei fehér (igen bőter­mő fajta, gyakorlatilag önmed­dő, ezért javasolt a Zöld óriás fajtával együtt telepíteni, amellyel kölcsönösen jól ter­mékenyítik egymást), Gyön­gyösi piros (rendszeresen te­rem, gyümölcse nyers fogyasz­tásra kiváló). A köszméte ter­mését a 2—3 éves gallyakon hozza. Ápolása a bokrok ritkí­tásából, az elöregedett és a gyenge sarjak, gallyak eltávolí­tásából áll. A bokor elegendően ritka legyen, mert ha elsűrűsö­dik, a köszméte amerikai liszt- harmata (Sphaerotheca mors- uvae) rögtön megtámadja és károsítja. A krizantém növényvédelme A krizantém növényvédelmi munkái során — különösképpen a fólia- vagy a takaróablakok felrakása után — a legna­gyobb figyelmet a krizantém- poloska (Lygus pratensis) fellé­pésére és annak idejében tör­ténő leküzdésére kell fordíta­nunk. A krizantémpoloska szlvoga- tásának következtében a leve­leken sárga foltok keletkeznek, melyek megbámulnák, kitöre­deznek. A poloska súlyosabb kártétele a bimbókat érinti, mert ezek a szivogatá^ hatásá­ra nem nyílnak ki, később el­száradnak, vagy féloldalassá válnak. Az ilyen virágok pia­ci értéke csökken. A poloska 4,5—6,5 mm, sárgás­vagy fehéreszöld, feketés, sár­ga rajzolattal tarkított. Évente két nemzedéke károsít. Védekezni a bimbók megjele­nésével egyidőben: 0,1%-os Bi 58 EC-vel, vagy Anthio 40 EC- vel 0,1—0,15%-ban lehet. Széles Csaba, mezőgazdasági főiskola ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom