Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 28. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus—leninizmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin műveire. A sokoldalúbb és elmélyültebb munka megköveteli, hogy a párttagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellentmondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően több figyelmet kell fordítani pártunk tapasztalatainak közkinccsé tételére. A párt munkájának, küzdelmeinek története időtálló tanulságokat ad a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, politikai következtetéseinek jobb megismerése és megismertetése hozzásegít a marxizmus alkotó alkalmazásához, a hibák elkerüléséhez, fegyvert szolgáltat a jobb- és baloldali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a téstvérpártok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemléletét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, konkrét összefüggéseit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében, a párt gyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járul, jón hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. O A propaganda meggyőző erővel fejtse ki marxista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világrendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kérdések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az államhatalom jellegével, a szocialista hazafi- sággal és a proletár internacionalizmussal összefüggő témákra. a) A fejlett szocialista társadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód között. A dolgozók mozgósításának, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazdasági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását. b. A hatalom a világfejlődés jelenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése; nálunk a munkásosztály hatalma a szocialista építés feltétele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletár- diktatúra állama történelmi szükségszerűség, ként jött létre, A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki, minőségileg különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is. de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia minden oldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szocialista társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednek a kormányzás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segítik a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz. hogy a forradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az álla. mi teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosz- szabb távon és fokozatosan megvalósuló cél. hoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. c. Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Ezek tiszteletét és megbecsülését ápolja népünk és ifjú. Ságunk tudatában. Munkásosztályunk és forradalmi pártja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építőmunkánk nagy lendítő ereje a cselekvő szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitás, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sok oldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb po. litikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága. egyenlősége és önkéntes együttműködés alapján. A proletár internacionalizmus magába foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás eredményeiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködés gyakorlati megnyilvánulása a proletár internacionalizmusnak. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen és a felszabadult országok népeinek imperialistaellenes harca értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista hazafiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a koz- mopolitizmus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezzék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az amikommunizmus és a szovjetellenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításának pártiskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és tovább- vábbképzésre, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja; a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus— leninizmus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül felesz. szék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. O A Központi Bizottság felhívja a párt_ bizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglévő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen. Önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát. A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden lévő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről, és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei hevelőmunka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért. A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett Központi Bizottsági titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság új titkára Borbély Sándor 1931-ben Nagybun községben született. Munkáscsaládból származik. 1947 óta vesz részt a munkás- mozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlakatosként dolgozott a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjúsági vezetőként tevékenykedett, járási MINSZ-titkár volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később a Pest megyei DISZ- bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ központi vezetőségének főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ- bizottságának első titkári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságának, majd a KISZ szervező bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, pártszervező. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották. 1959—62. között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfőiskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepel Vas- és Fémművek párt- bizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi párt- bizottság első titkára, 1970- től pedig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává választotta. Tanácskozik az ipari szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) vei elkészültek a helyi tervek és a végrehajtási programok. S bár még több mint két hónap hátravan az esztendőből, az eddigiek alapján jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a sok nehezítő külső és belső, részben munkánktól független tényező ellenére az indulás sikeres volt. Kibontakozóban vannak azok a tartós gazdasági folyamatok, amelyek ötéves tervünk legfőbb gazdasági céljainak elérését biztosíthatják. Az ez évi tervhez közelálló- an alakulnak a termelés és elosztás arányai, javul a termelékenység, az ipari termelés szerkezete, a hatékonyság, a gazdaság egyensúlyi helyzete. A korábbinál szervezettebb, fegyelmezettebb munka folyik a gazdaság minden területén. Tudjuk, hogy gondjaink nehezén még nem jutottunk túl, de az első év alapjában kedvező tapasztalatai bíztatást adnak a jövőre is. A párt és a kormány határozatainak szellemében erőinket továbbra is arra kell összpontosítanunk, hogy meggyorsítjuk a népgazdasági tartalékok hasznosítását, többet termeljünk a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes árukból, hogy optimálisan használjuk ki a munkaidőt, a gépek és berendezések kapacitásait, takarékosabban bánjunk az anyaggal, energiával és idővel egyaránt. Társadalmi fejlő- d&ünk olyan szakaszába léptünk, amikor a jól meggondolt, a fő célokra összpontosított, tervszerű fejlesztéssel egyidőben a korábbiaknál is fontosabbá válik, meghatározó jelentőséget kap a hozzáértő irányító munka, ezért szüntelenül munkálkodnunk kell a vezetés színvonalának emelésén is. A szövetkezetek öt évre szóló feladatai is azokból a gazdaságpolitikai célokból következnek, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg és amelyeket népgazdasági terveink tartalmaznak. E követelménynek akkor felelnek meg a legjobban, ha további erőfeszítéséket tesznek a termelés növelésére, gazdaságosságának javítására, a lakosság ipari, építőipari szolgáltatások iránti igényeinek magasabb színvonalú kielégítésére és ha még nagyobb mértékben elősegítik külkereskedelmi feladataink teljesítését, fejlesztik a szövetkezeti demokráciát, megfelelő figyelmet fordítanak tagjaik, élet- és munkakörülményeinek javítására. — Az írásos és szóbeli beszámoló hű képet adott az eredményekről, a termelés fejlődéséről, s egyben önkritikusan arról is szólt, ami hátráltatjá a fejlődés ütemét, s ami éppen ezért kijavításra, módosításra szorul. Ennek most különösen megnő a fontossága, hiszen mindany- nyian tudjuk, hogy az utóbbi években megváltoztak munkánk hazai és külgazdasági feltételei, szigorúbbá váltak a követelmények, hogy terveink megvalósításának elengedhetetlen feltétele a hatékonyság gyorsabb ütemű növelése. A megnövekedett feladatok teljesítése a szövetkezetektől is megköveteli a műszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének nagyobb fokú növelését, a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, a több műszakos munkarend szervezésével az álló és forgóeszközök jobb kihasználását és a termelés minőségi színvonalának emelését. Mindezt a rendelkezésre álló erőforrások koncentrálásával és gazdaságos felhasználásával, magasabb színvonalú vezetéssel, fegyelmezettebb munkával lehet csak elérni. Erősíteni, javítani kell az ellenőrző tevékenységet is, mind az állami szervek, mind az érdekképviseletek részéről, jobban biztosítva ezáltal a szövetkezeti törvény és alapszabály szerinti működést, a színvonalasabb tevékenységet. A megnövekedett feladatok megkövetelik továbbá a káder- és személyzeti munka színvonalának javítását, a káderutánpótlás tervszerű biztosítását. A jó munkához szükséges feltételek adottak. Biztosíthatom önöket, hogy az ipari szövetkezetek tagsága és választott vezetőségei, az országos tanács, a területi és szakmai szövetségek testületéi a jövőben is számíthatnak a párt és a kormány segítőkészségére és bizalmára — fejezte be beszédét Lázár György miniszterelnök. A kormány elnökének nagy tetszéssel fogadott beszéde után valamennyi napirendi pontra kiterjedően megkezdődött a vita. A nap folyamán csaknem harmincán szólaltak fel, mondották el a beszámolókhoz és az előterjesztett dokumentumokhoz kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat. A kongresszus csütörtök reggel folytatja munkáját. Sarlós István látogatása Békés megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szerdán Békéscsabára látogatott. A párt megyei székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a párt megyei bizottságának titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. Ezt követően Sarlós István részt vett a párt megyei végrehajtó bizottságának ülésén, amelyen egyebek között a háromnegyedév gazdasági feladatainak teljesítéséről, tapasztalatairól és a további tennivalókról tárgyaltak. A megye vezetőinek társaságában ezután a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságára látogatott, ahol a népfront-tisztségviselőkkel találkozott és tájékoztatót hallgatott meg a társadalmi szervezet munkájáról. — Délután Sarlós István az ezervagonos békéscsabai hűtőházat kereste, fel, s megismerkedett a tartósítóüzem munkájával, eredmény eiveL Látogatási programját Sarlós István az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságán fejezte be, ahol a megye politikai, gazdasági és tömegszervezeti vezetőinek adott tájékoztatást az időszerű politikai kérdésekről.
