Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
Lázár György Jugoszláviába utazott Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Dzsemál Bije- dícsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság végrehajtó tanácsa elnökének meghívására szerdán' hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. ’ A Minisztertanács elnökét útjára elkísérte Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Ros- ka István külügyminiszter- helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Halász József, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakozik a miniszterelnök kíséretéhez. A kormány elnökének búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György és Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál Bosko Srdanov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről Megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa A kormány elnökének felszólalása a vitában A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propagandájának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló jelentést és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ezenkívül szervezeti, személyi kérdések szerepeltek. D A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott követelményeket támasztanak a párt szervezeteivel és a párt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ennek alapján áttekintette a marxista—leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tennivalókat. Csak a forradalmi elmélettel felvértezett párt, az elméletileg jól képzett, a marxista— leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó párttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. O A Központi Bizottság a párttagság ideológiai felkészültségét, a pártpropaganda helyzetét behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentőségét. A marxizmus—leninizmus élő, fejlődő tudo- domány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elmélete. Pártunk tevékenységében a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar forradalmi munkásmozgalom és saját csaknem 6 évtizedes harcának tapasztalataiból indult ki, épít a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira, a nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának tapasztaltaira. A marxista—leninista elmélet mélyebb elsajátítása, a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása, s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sikeresen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párttagság még felkészültebben teljesítse feladatát a politika valóra váltásában, a közéletben, a munkában, és eredményesen mozgósítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti céljaink elérésére. mek, pártiskolák — egymást kiegészítő, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a párttagoknak és pártonkívüliek- nek a folyamatos ismeretszerzést és a magasabb színtű továbbképzést is. Az MSZMP Politika: Főiskolája, buda pesti és megyei oktatási igazgatóságai, amelyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a pártoktatásban, eredményesen végzik munkájukat. A pártoktatás tartalma általában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandistának, oktatónak, s több tízezer előadónak, akiknek túlnyomó része társadalmi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a párttagok marxista— leninista ismereteinek, képzettségének növeléséért. O A párttagság elméleti, politikai képzettsége az elmúlt években gyarapodott; világnézeti megalapozottsága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg a társadalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődésük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanulási kedvük, eszmei igényességük, kriti- kusabbak önmagukhoz és környezetükhöz, tevékenyebben vesznek részt a közéletben. Csaknem ezer kollektíva több mint 300 000 dogozójá- nak képviseletében 523 szövetkezeti küldött és mintegy 200 meghívott részvételével kezdte meg munkáját szerda reggel az Építők székházában az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője is. A kongresszus résztvevőit az elnöklő Ferenci Tibor, az országos tanács tagja köszöntötte. Javaslatára egyhangú határozattal megválasztották a kongresszus tisztségviselő, it, munkabizottságainak tagjait és elfogadták a napirendet. Ennek értelmében megvitatják az országos tanács beszámolóját, a felügyelő bizottság jelentését, állást foglalnak az országos tanács munkájáról és az ipari szövetkezetek előtt álló feladatokról, valamint a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvény- erejű rendelet továbbfejlesztéséről. Továbbá napirendre kerül az OKISZ alapszabályának módosítása és az országos tanács kiegészítése. Rév Lajos, az OKISZ elnöke egészítette ki szóbeli referátummal az országos tanácsnak az elmúlt öt év gazdasági és társadalmi munkájának eredményeit összegező, s az elkövetkező évek feladatait körvonalazó írásos beszámolóját. Rév Lajos bevezetőben hangsúlyozta: az országos taLÁZÁR GYÖRGY: nács beszámolójából is kitűnt, hogy számottevőek a gazdasági eredmények. Az 1975-ben elért, a tervezettet meghaladó mértékű, összesen 45 milliárd forintos termelési érték, a termékek jobb minősége, a megnövekedett belkereskedelmi értékesítés, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javuló színvonala, az állami vállalatokkal fokozódó termelési együttműködés, valamint a különösen gyorsan fejlődő tőkés export a szövet, kezeti dolgozók odaadó munkája mellett egyúttal jelzi az ipari szövetkezetek megelőző kongresszusán elfogadott tízéves fejlesztési program első szakaszának tervszerű megvalósítását is. Ezek után Rév Lajos a szövetkezetek szocialista jellegének erősödéséről szólt. Az oszthatatlan szövetkezeti vagyon már megközelíti a 93 százalékot. E szocialista tulajdonnal a szövetkezetek ál. tálában szocialista módon gazdálkodnak, e vagyont a szocializmus érdekében működtetik. A szocialista jelleghez tartozik — folytatta —, hogy egyre nagyobb mértékben vesznek részt szövetkeze, teink a társadalmi munka- megosztásban, részt vesznek a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. Korszerűsödött szövetkezeti üzemeinkben javult a munka társadal. masításának foka. a termelés szervezettsége, a munka hatékonysága. Az ipari szövetkezetek tevékenységének ma már hajtóereje a szocialista munkaverseny, és a szélesedő szocialista brigádmozgalom normái egyre inkább szövetkezeti magatartássá válnak. A beszámoló a továbbiakban elismeréssel méltatta azt a támogatást, amelyet a szövetkezetek a területi pártbizottságok és tanácsok részéről kaptak munkájukhoz, amit tovább segített az ágazati minisztériumokkal kialakult egyre szorosabb kapcsolat is. A szövetkezetek mozgalmi munkájukban nagy súlyt helyeztek a társadalmi szervekkel való együttműködésre, s szívesen vették ki részüket az országos és helyi akciókból, szerveztek kom. munista szombatokat, teremtettek anyagi forrást lakóhelyük szebbé tételéhez, szociális intézményekkel való jobb ellátásához. Befejezésül Rév Lajos hangsúlyozta: az országos tanács a szóbeli kiegészítésben külön is szeremé kiemelni azt a ránk nézve nagyon fontos megállapítást, hogy a pórt szövetkezetpoliti- kája bevált, alapvető változtatásra nincs szükség. Ez maga is mintegy biztatás számunkra. hogy eddig végzett munkánkat magasabb színvonalon, a fejlett szocialista társadalom építésének változott körülményeit figyelembe véve folytassuk. Végezetül az OKISZ megvitatásra előterjesztett módosított alapszabályának tervezetét érintő kérdésekről beszélt, majd a napirendi anyagok, a megvitatásra javasolt témák kidolgozásához; a következő öt év munkájához kért segítséget és útmutatást a kongresszus résztvevőitől Rév Lajos. Ezt követően Rosta István, a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresszus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Az elnöklő Ferenci Tibor javaslatára a kongresszus résztvevői úgy határoztak, hogy valamennyi napirendre kiterjedően nyitják meg a vitát, amelyben elsőként Lázár György emelkedett szólásra. A szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal O A Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagandában meghatározó szerepe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente átlagban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt a marxista—leninista képzésben, tanulmányozta ideológiánkat a pártoktatásban, a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kívül jelentős számú pártonkívüli tanult. Az egyetemek és a főiskolák nappali és levelező tagozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus—leninizmus elsajátításával. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett figyelmet fordított az ideológiai kérdésekre, hozzájárulva eszméink terjesztéséhez. O A pártoktatás szervezete megfelel a követelményeknek. A különböző oktatási formák — előadássorozatok, vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyete2 O A Központi Bizottság az eszmei ne- velőmunká továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálva megállapította: a pártoktatásnak az a feladata, hogy a XI. kongresz- szus követelményeinek színvonalára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás minőségének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista—leninista alao- elveink ismeretének elmélyítésével, a jelen teendőinek és a fejlődés távlatainak bemutatásával készítse fel a párttagságot, hogy a jövőben is eredményesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje le az elmélet leegyszerűsítésére, mechanikus elsajátítására irányuló törekvéseket. Úgy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban meghatározó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogmatikus, mind a revizionista téveszmékkel szemben. (Folytatás a 4. oldalon) Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány és személyesen Kádár János nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd a következőket mondotta: — A szövetkezetek, köztük az ipari szövetkezetek, fontos és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunk építésében. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a mozgalom a párt iránymutatásai alapján immár húsz év óta töretlenül fejlődik. Különösen szembetűnő az utóbbi években végbement fejlődés. — A szocialista építésben ma és a távolabbi jövőben is számolunk a szövetkezeti mozgalommal. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette és leszögezte, hogy tovább folytatjuk jól bevált szövetkezetpolitikánkat. Eközben abból indulunk ki, hogy noha van bizonyos eltérés a munka társadalmasításának fokában, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában, az állami és a szövetkezeti tulajdon egyaránt szocialista tulajdon. Ezután arról szólt, hogy az eredményes gazdálkodással összhangban fejlődött a közösségi élet, erősödött a tagok kötődése a szövetkezetekhez. A szövetkezetek széles körű felhatalmazást és lehetőséget kaptak arra, hogy sajátos viszonyaikat — a jogszabályok keretei között belső szabályzataikban — maguk rendezzék. Ezzel egyidejűleg erősödött az ágazati irányítás, a gazdálkodás hatósági eszközökkel való támogatása, az állami szervek magasabb színvonalon és nagyobb hatékonysággal látták el a törvényességi és az ágazati felügyeletet. A fejlett szocialista társadalom építésének útján előrehaladva a soron következő feladat most az, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk az V. ötéves és az évi tervünk eredményes teljesítéséhez. Pártunk Központi Bizottsága kellő időben értékelte az V. ötéves terv indulásának tapasztalatait. Igen alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a felkészülés tervszerűen megtörtént, a végrehajtás jó lendülettel folyik. A kormány időben közreadta a végrehajtás megszervezéséhez szükséges határozatokat, a pártszervezetek aktív közreműködésé(Folytatás a 4. oldalon) XXXIII. évfolyam, 255. szám ARA: 80 FILLÉR 1976. október 28., csütörtök