Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
8 KELET-MAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. október 24 Hároméves a népesedéspolitikai határozat Kedvezmények — asszonyoknak 1 973 októberében kelt az a határozat, amely az évek során „népesedéspolitikai határozat” néven vált közismertté. Államunk azelőtt is komoly részt vállalt a családok gondjaiból, a népesedéspolitikai határo- rozat azonban még sokoldalúbb támogatást adott az utódneveléshez. Felemelték a gyermekgondozási segélyt, és a két gyermek után járó családi pótlékot, s az egyszeri anyasági segélyt. A baba- kelengye-juttatást 2500 forintra emelték. A gyermekes anyák évenként több fizetett szabadnapot kapnak, — a több gyermekes anyákat meg illető jutalomszabadságon felül; kiterjesztették a beteg gyermeket ápoló szülők táppénzjogosultságát. Ezek valójában szociálpolitikai intézkedések, de tulajdonképpen rendszerünk lényegéből eredő elhatározások: a gyermek ápolása és nevelése egyre inkább közüggyé válik. Gondoljunk csak az óvodák és bölcsődék fejlesztésére irányuló társadalmi megmozdu, lásokra, erőfeszítésekre. Ha a helyek száma az igényekhez képest még kevés is. de az előrelépés jelentős. Megyénkben például az utóbbi három évben 369 bölcsődei helyet építettek, a negyedik ötéves tervben 7200-zal gyarapodott az óvodai helyek száma. Az utóbbinak a fele üzemek, vállalatok, szövetkezetek támogatásának és a lakosság társadalmi munkavállalásának köszönhető. Például megyénk három kereskedelmi vállalata (iparcikk, élelmiszer és vendéglátóipari) közel 500 ezer forintot adott fejlesztési alapjából erre a célra, és mintegy 200 ezerfo. Ma mar az autósiskolába járók fele nő, s a gépkocsi varázsa egyre többüket csábítja a jogosítvány megszerzésére. Újoncok ezen a téren: néhány éve még csodaszámba ment egy volán mellett ülő nő. Milyen vezetőnek tartják a „szebbik nemet” a férfiak, az oktatók, s milyen, nek látják magukat a nők — ezekre a kérdésekre kerestünk választ. Először az Autóközlekedési Tanintézet néhány oktatóját — Rinyú Lászlót, Németh Istvánt és Gunyecz Györgyöt — kérdez, tűk meg. Hol a fék? — Az elméleti részt általában a férfiaknál jobban tudják, vezetni azonban nehezen tanulnak meg — mondják. — Ennek elsősorban az az oka, hogy korábban sokuknak egyáltalán nem volt számottevő technikai ismerete, s így a gyakorlat megkezdésekor a sok. egymást gyorsan követő mozdulat végrehajtása — az eddig általában ismeretlen szerepű műszerekkel — nagy feladat elé állítja őket. Érdekes, hogy az évek óta kocsitulajdonos, de jogosítvánnyal nem rendelkező nők többsége sem tudja, hogy az autó különböző műszerei milyen célt szolgálnak. mindent itt kell megtarint értékű szakipari munkát végeztek társadalmi munkában. A kereskedelem — a népesedéspolitikai határozatot követően — intézkedési tervet készített és ennek eredménye: megyénk üzleteiben a korábbinál rangosabb helyet kaptak a gyermekápolási — és nevelési célokat szolgáló cikkek: kilenc boltban árusítanak szabottáras gyermekruházati cikkeket; a kockázati alap terhére például a gyermeknap előtt játékot, máskor gyermekruhákat árusítanak olcsóbban. Nyíregyházán bé_ bi-szaküzletet nyitott az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat. Az utóbbi években a lakás- kiutalásnál és az intézményes lakáscserénél előnyben részesülnek a három- és több gyermekes családok. A vállalatok megkülönböztetett figyelemmel kísérik a nagycsaládos dolgozóikat. Az iskolai év kezdetén segélyt adnak, hogy ezzel is átvállaljanak gondjanulniuk. Vezetésüket a férfiakénál erősebben befolyásolják a családi problémáit, a gyermek betegsége, vagy, az, hogy esetenként az oktatás ideje alatt gyermeküket felügyelet nélkül kell hagyniuk. — Hogyan változik mindez a gyakorlat megszerzése után? — kérdeztük. — A nők nagyon jó közlekedési partnerek: fegyelmezettek, óvatosak, alkoholt szinte nem fogyasztanak, s dúrva közlekedési hibákat sem követnek el. — dicsérik volt tanítványaikat az oktatók. — Probléma csak akkor szokott előfordulni — mondják, — ha hosszabb ideig nem ülnek volánnál, mert a férjek olykor „babérjaikat” féltve nem szívesen adják oda a kocsit. Ilyenkor az lenne jó, ha a begyakorlásig oktató felügyelete mellett vezetnének néhány órát, mert az újratanulás ára igen nagy lehet. Gyakorlat teszi a mestert Egy „új” Zsiguliban beszélgettünk Bányai Györgynével, aki pénzügyi előadó a Nyíregyházi ÁFÉSZ-nél. Hároméves a jogosítványa, s kisebb karcolás sem érte ezalatt a kocsit. A férje át szokta adikból. A gyermekgondozási segélyen lévő kismamákkal a legtöbb munkahely állandó kapcsolatot tart — többek között — a kismama-találkozók révén. De szép példája ennek, hogy a közelmúltban tartott ifjúsági parlamentekre is sok helyen meghívják a gyesen lévő fiatalasszonyokat. S, hogy az otthonmaradás ne okozzon túlságosan nagy szakmai kiesést számukra, a munkahelyek egy részén gondoskodnak továbbképzésükről is. Távollétük alatt, illetve amikor újra munkába állnak, emelik fizetésüket — ezt törvény írja elő. Megyénkben sem ismeretlen fogalom a kismamák klubja. Népszerű rendezvé. nyein gyermeknevelési és egészségügyi kérdésekben hasznos tanácsot ad az orvos és a pszichológus. Ezen túl pedig a közösségtől egy időre távollévő asszonyok társaságra lelnek, amelyben a közös téma- a család és a gyermeknevelés. A népesedéspolitikai határozat óta nagy lépést tett megyénk a szocialista egészségügy terén is. A három év alatt megyénkben jelentős mértékben nőtt az élveszüle- tések száma. A nők szinte kivétel nélkül megfelelő orvosi ellátás mellett, intézetben hozzák világra gyermekeiket, A családvédelmet szolgálja a házasság előtti kötelező tanácsadás, a családi és a nővédelmi tanácsadás, amelynek hálózata az utóbbi években megyénkben jelentősen fejlődött. M indezek jelzik: az ember, a család legszemélyesebb ügye társadalmi üggyé válik. Soltész Ágnes ni neki a volánt, bár lakott területen inkább ő vezet, mert túl óvatosnak tartja a feleségét. Ez abból adódik, hogy Bányainé keveset vezet, kisebb a rutinja, pedig úgy érzi, jó vezető, s nagyobb gyakorlattal még jobb lenne. Szinte szó szerint ugyanezt hallottuk Balogh Lajosáétól is, aki a Nyírfa Áruház osztályvezető-helyettese, s már 9 éve vezet balesetmentesen. Gépkocsivezető Andrejkovics Istvánné, az 5-ös Volán gépkocsivezetője. 1970-ben ő volt a vállalat első női vezetője. Kezdetben sokan furcsának találták, hogy nő létére ezt a szakmát választotta, de ma már megszokták. Kicsi kora óta vonzották az autók, s mikor olvasta a hirdetést, hogy a Volán női gépkocsivezetőt is felvesz, örömmel jelentkezett, s választását azóta se bánta meg. Szeretett volna autóbuszt vezetni, — férjének is ez a foglalkozása — de nem engedélyezték, ahogyan azt sem, hogy nő 2,5 tonnán felüli kocsit vezessen, pedig Pesten már dolgoznak nők ilyen járművökön is... Kántor Éva Nők a volánnál Gondok és tervek Nagykállóban A fonoda tempója „Minden probléma a fonodából indul ki. Ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű fonal, akkor a többi üzemrész is kénytelen lassúbb tempóban dolgozni. S nemcsak ez a gondunk. Nagyon sok géphez, elsősorban a kártolthoz nincsenek jó szakembereink, akik azonnal meg tudnák javítani a gépet. Látják, hogy rossz, de a hibát lassan találják meg. Előfordul két-három napos gépállás is, így kevesebb a fizetés. Aztán a munkásnők legtöbbjének ez az első munkahelye, nem érzi még mindenki kellően sajátjának a gyáregység gondjait. S ha már a nehézségeknél tartunk: vezető, művezető itt szerzi meg a szükséges szakmai gyakorlatot, így nyugodtan nevezhetnénk a Magyar Posztógyár nagykállói gyáregységét „tanulóüzemnek” is. A beszélgetésre a két éve átadott modern üzemben került sor. A nagykállói járásban talán ez teremti a legjobb feltételeket a lányoknak, asszonyoknak. Jöttek is ide még a szomszédos MEZŐGÉP-gyáregységből is, amikor az adminisztrátori munkát hagyták ott, a környékről pedig sokan a mezőgazdaságból pártoltak át. De nem kevés azok száma sem, akik most váltottak először munkakönyvét. A 625 dolgozó közül 384 a nő. A tizennégy éves kislánytól a nyugdíjhoz közeledő asz- szonyig minden korosztály megtalálható. A munkát úgy osztják el, hogy könnyebb, nehezebb, órabéres és teljesítményes között választhatnak — ki-ki korára, lehetőségeire való tekintettel. Szilágyi Jánosnénak a napszám, az almaszedés idénymunkái után ez az első állandó munkahelye. Nyugdíj előtt áll. Harsányi Béláné is csak most —, hogy a harmadik gye. rek is felnőtt — tudott munkát vállalni. Mindketten a csévélőrészlegben hüvelyválogatók. — Igaz, így 1400 forintot keresünk, de nem kell gép mellé állni, mi azt már nem bírnánk és minek feltartani a munkát, ha nem tudunk gyorsabban haladni — mondja Sziiá- gyiné. Két karikagyűrűt hord még egy évig Tor- dai Mihályné. A férje katona, az asszonykának most kétszeresen is nehéz a helyzete: gyermeket vár. — A MEZÖGÉP-től jöttünk ide a barátnőmmel. Nem szerettem az egyhangú adminisztrációt. Pesten voltam egy előkészítő tanfolyamon a központi üzemben, itt alaposan elmagyaráztak mindent. Nemrég kerültem a kivarróba, ezt kismamaüzemnek is nevezik. Itt igyekezettel lehet jól keresni. A múlt hónapban 2500-at vittem haza. Mi nem függünk géptől, anyagtól, a tű nem áll meg, rajtunk múlik, mennyit keresünk. Tordainé belépett a KISZ-alapszervezetbe, négy éve párttag. Az információs bizottság tagjává választották. Havonta jelentést készít a dolgozók problémáiról, ötletek, javaslatok is szerepelnek ebben. Monori Istvánnét a napokban osztották egy műszakba. A kismamák 8-tól négyig dolgoznak. Az üzemi konyhán hat tízért ebédel naSzilágyi Jánosné Molnár Éva Tordai Mihályné ponta. A fizetése volt már 2600 forint is, most kevesebbet tud elérni. — Nagyrészt befolyásolta a teljesítményt a gyakori gépállás. S ebben a szakmában nagyobb gyakorlat kell a pontosabb, automatizált műveletek végzéséhez. S nem utolsósorban az akaraton is sok múlik — mondja. Molnár Éva gyakorlata egyidős a gyáregységgel. Az egyik legnehezebb szakmát, a szövést tanulta ki. Nyolc órát állni a gép mellett, éjszakázni, nem könnyű. Nem véletlenül korkedvezményes állás ez, innen öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba a nők. 24 kilométerről jár be, oda nem megy munkásbusz. — Elég sok időt vesz el az ide-oda utazgatás, de 2000 forintos átlagfizetést mindig elérek. Jól összeszoktunt itt a munkatársakkal, s lassan a szövés is többet hoz a konyhára. — Ahhoz, hogy dolgozóink szakmai műveltsége, munkásszemlélete kialakuljon, legalább 4—5 évnek kell még eltelni —, mondja Simon Mthály, a pártalapszervezet titkára. — A „berázódás” kell az üzemnek is, a dolgozóknak is. — A munkások csaknem mindegyike jelentősen kötődik még a mezőgazdasághoz. Nem megy úgy a termelőmunka, ha előtte valaki délelőtt kapált, vagy a kukoricatörés miatt nem jött be a műszakba. Igen sokan még gyárat sem láttak, mielőtt idejöttek, nemhogy a fonást, szövést ismerték volna. Az átállás nem megy simán. Mindannyiunknak gyakorlatot kell még szerezni — foglalta össze a fiatal üzem helyzetét Gödény Vince gyáregységvezető. Tóth Kornélia Fotók: Gaál Béla Harsányi Béláné
