Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
2 1976. október 3. KELET-MAG Y ARQRSZ$G ----------------------------------------------Húszezer ember melege minc-negyven (!) százaléka is elillanhat a réseken — lassan már kritikussá válik sók házgyári lakás fűtése, ha így készítik az ajtókat és ablakokat ... Ezért aztán még időben gondoljanak a lakók arra, hogy megfelelően szigeteljék rosszul záródó ablakaikat — más megoldás nincs! A Jósavárosban egy hideg északi szél több meleget elvisz, mintha háztömböket kapcsolnának ki a távfűtésből ... Hőközpontok Az ellenpéldáról, a sokat emlegetett ,,utcafűtésről” Szeptember huszonnnegye- dikén N^íregyházáh'is megindult a távfűtés <— több, mint hatezer lakásban. Az elmúlt héten újra melegedés indult meg, amely pensze egyik napról a másikra megtorpanhat. Nincs hát könnyű helyzetben a nyíregyházi ingatlankezelő vállalat, a távfűtés gazdája: fűtsön vagy ne fűt- sön ... Ha a következő hétre melegebb időt jósol a meteorológia, akkor október hatodikéig leáll a távfűtés. Ekkor helyezik üzembe ugyanis a városi távfűtés egyik gerincvezetékének kicserélt szakaszát, melynek átadásával ismét teljes lesz a hálózat. hőerőművéből meginduló forróvíz. Azóta rohamos tempóban fejlődött a szolgáltatás — különösen a jósavárosi lakások gyors gyarapodásával. . Jelenleg mintegy két és fél ezer lakást fűtenek az új városrészben! Nyíregyházán körülbelül húszezer ember élvezi a távfűtés adta előnyöket. S ha most valaki megkérdőjelezi az „élvezi” szót, hadd tegyük hozzá: túlnyomó többségük elégedett vele! Hiszen az IKV-hoz az elmúlt télen mindössze kétszáz panasz érkezet — miből húsz sem volt olyan, hogy valóban a távfűtési rendszer hibájából adódott ... A Nyírmadai Állami Gazdaság barabási szőlőházában készítik az óriási prést a szüreti munkákhoz. (Elek Emil felvétele.). Kik és mennyit kapnak Lakásépítés — vállalati támogatással Hogyan képezik és hogyan használják fel a vállalatok a dolgozóik lakásépítésének támogatására szánt összeget, milyen szempontokat vesznek figyelembe a kölcsönök adása és a visszafizetés feltételeinek meghatározása esetén, milyen arányban részesülnek támogatásban a munkások és egyéb alkalmazottak, s végül: milyen egyéb módon segítik a dolgozók lakásépítkezéseit? Ezekre a kérdésekre keresett választ a megyei, a kisvár- dal, a mátészalkai és a nyírbátori járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság 13 ipari és mezőgazdasági üzemben. Sajátos és különleges helyzet alakult ki azoknál a vállalatoknál, amelyek központja Budapesten van. Itt ugyanis az alapok képzése központi szinten történik, s nem állapítható meg, hogy milyen elvek alapján kapják meg a gyáregységek a visszatérítést. Annyi azonban kiderült, hogy olyan nagy gyárak, mint a Csepel Művek Szerszámgépgyár és a Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat olyan csekély összeget ad a nyírbátori gyáregység dolgozóinak, hogy a legkisebb tanácsi vállalat is többet tesz a lakásépítés támogatásáért. Vállalatonként változik és igen eltérő képet mutat a támogatási alapok képzése. Többségük a fejlesztési alapból ad 100—150 ezer forint közötti összeget, a részesedési alapból 20—200 ezer forint közötti összeg jut a lakásépítésre, ám olyan vállalat is van, amelyik a részesedési alapból egyetlen fillért sem szán ilyen célra. A legkirívóbb példa a Kis- várdai Szeszipari Vállalat, ahol két év alatt a 19 milliós fejlesztési alapból 200— 200 ezer forintot képezett, csaknem hárommilliós részesedési alapjából pedig egyetlen fillért sem, így nem csoda, hogy az egy dolgozóra jutó kölcsön összege igen alacsony. Hasznos kezdeményezést tapasztalt a vizsgálat a Mátészalkai Állami Tangazdaságban, ahol a fejlesztési alap terhére évente 5 dolgozónak 40—40 ezer, a részesedési alapból pedig évente 2 dolgozónak 20—20 ezer forint kamatmentes kölcsönt adnak kizárólag tanyáról és faluról bejáró, a városban letelepedni kívánó dolgozójuk részére. S ezzel még nincs vége: a vételár 10 százalékáig adnak kölcsönt az OTP-től lakást vásárlóknak, s bérlőkijelölési jogot is vásárolnak a tanácstól a dolgozók lakásgondjainak megoldásához. Kedvező tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök a kérelmek elbírálásának gyakorlatáról: általában nem egy személy, hanem széles körű társadalmi bizottság foglalkozik az odaítéléssel, a rangsorolással, így mindenütt előnyben részesítették a törzsgárdatagokat, a kiemelkedő munkát végzőket, a fiatal házasokat, a többgyermekes családokat és a kedvezőtlen szociális körülmények között élőket. A megvizsgált 13 vállalatnál és szövetkezetnél két év alatt összesen 249 dolgozó kért támogatást és 191 kérelem nyert kielégítést. A támogatást kapott dolgozók közül 142 munkás, 49 alkalmazott volt. A segítség átlagos mértékében nincs lényeges differencia: nagyjából azonos összeget kapnak a munkások és alkalmazottak. Van viszont eltérés a visszafizetés idejében és feltételeiben: vap olyan vállalat, ahol a kölcsön visszafizetésének idejéig, van ahol 15 évig kell dolgozni a vállalatnál. A visszafizetés ideje csak eddig volt eltérő: az idén megjelent rendelet egységesen 15 évben határozza meg a törlesztés idejét. A törlesztési idő természetesen befolyásolja a részletek összegét is: van ahol 700 —900 forintot is eléri a havi törlesztés összege, másutt 200—400 között alakul. A helyes arányok ott alakultak ki, ahol figyelembe vették a dolgozók szociális körülményeit. A Kisvárdai Villamosszigetelő és Műanyaggyár például két dolgozójának előtörlesztését vállalta _ át: egyik esetben a dolgozó halála miatt a család igen rossz anyagi körülmények közé jutott, a másik esetben pedig a dolgozó kiemelkedő munkája, s az eltöltött idő szolgáltatott alapot a kedvezményre. Az átvállalt előtörlesztést a részesedési alapból fizeti a vállalat. Balogh József Gondatlanok — r | rr ■■ ■■ I es bűnösök Miért fékezett hirtelen a gyorsvonat? — csapta össze a két kezét D. József né, a Nyíregyháza és Üjfehértó közötti őrház udvarán. Rosszat sejtve futott a sínekhez és szörnyű látvány fogadta: meghalt a kétéves kisfia. Meghalt, mert míg ő a házban dolgozott, a nagyobb fiú kinyitotta az őrház udvarának ajtaját. Nagy büntetés ez az anyának — gondolhatják sokan —, így nem is vonják felelősségre. Felelősségre vonják, az ügyészség vádiratában egyebek között ez áll: „A gyanúsított a gyermek gondozásával és felügyeletével ösz- szefüggő szülői kötelességét megszegte.” A nagyhalászi T. F-né „forró- vizes” esete tipikusnak mondható. Egy tizliteres fazékban vizet forralt, majd a forróvíz- zel telt fazekat a padlóra tette és kiment. A hároméves kisfia játszani akart a gőzölgő vízzel, beleesett és szörnyű kínok után pár nap múlva belehalt égési sebeibe. Az asszonyt gondatlan emberölés miatt egy év szabadságvesztésre ítélte a bíróság, a büntetés végrehajtását azonban három év próbaidőre felfüggesztették. Szinte szóról- szóra ez történt Nyíregyházán, csak a fazék 15 literes volt. S. Istvánná hároméves kislánya esett bele. A kislány is élt még néhány napig. A bíróság a gondatlan anyát i hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyész azt állapította meg, hogy a gondatlanság következménye nem áll arányban a büntetéssel, ezért súlyosabb, felfüggesztett börtönbüntetésért fellebbezett. A kemecsei S. Erzsébet (élettársa van) beszélgetni ment a szomszédba, s felügyelet nélkül hagyta nyolchónapos kislányát. A kislány az ágy melletti vízzel telt fazékba esett és megfulladt. A felelőtlen anyát tíz hónap szabadságvesztésre ítélték, s a büntetést a börtönben le Is kell töltenie, mivel más bűncselekményért már állt a bíróság előtt. A nagykál- lói P. István részegen csatará- szott otthonában, s a tűzhelyről leverte a nyolcliteres fazékban levő forró ételt. Az étel a kétéves kislányra zuhant, s a kislány másodfokú égési sebeket szenvedett. A bíróság a részeg apát gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés miatt tíz nőnap felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte. Az ítélet indoklásában is olvashattuk: a kétéves kisgyermek a figyelmet, a gondoskodást egy percre sem nélkülözheti! (nábrádl) Ekkor már nem várnak október tizenötödikéig, a hivatalos idénykezdetig: megkezdődik a fűtés. Nyolcszázzal több A tavalyi fűtési idény befejezése óta körülbelül nyolcszázzal nőtt a megyeszékhelyen a távfűtéses lakások száma — ez év végére eléri a hatezer-kétszázat. Ezt a számot érdemes megjegyezni, hiszen ez lesz a tizedik távfűtéses tél Nyíregyházán, s 1966 telén éppen tizedennyi lakást melegített a TITÁSZ Szigetelés Régóta emlegett az „ellentét” az északi városnegyed és a Jósa város között. Az Északiban jóval melegebbek a lakások, mint Jósavárosban. Az ok: a régebben épült lakásokban alaposan ráhagytak a fűtőfelületre, .míg Jósavárosban szigorúan az előírt radiátorelemeket építették be. Ezen változtatni már nemigen lehet. Egy másik bajforrás: az ajtók, ablakok hőszigetelése. Mérések szerint a meleg harannyit: egy ekkora távfűtési rendszert leállítani és újraindítani nem annyi, hogy megnyomnak egy gombot. Hogy hibátlanul működjön a hatalmas rendszer, mind a 134 hőközpontot gondosan szabályozni kell, ami nem egy-két órás munka. Ilyen ingatag időjárás mellett annyit tehetnek: a legalacsonyabb hőméréskletű vizet adják ki az erőműből, .a jó idő van. Hogy sokszor még ez is meleg? A radiátorok többségén van elzáróberendezés ... (tgy) ítél, ruha, cipő, bútor GYERMEKEKNEK Megyénkben évente sok gyermek születik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy több gyermekintézményre — óvodára, bölcsődére — van szükség, hanem megnőtt például a kereskedelem felelőssége is. Megyénkben a múlt évben 889 mázsa fogyott el a bébi- ételkonzervből. Hazánkban eddig csak a Dunakeszi Konzervgyár készítette. Hivatalosan 14 félét, az üzletekben azonban csak 5—6 fajta volt kapható rendszeresen. Bizonyára jelentős változást eredményez, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár négy fajta főzelék-alapanyagú bébiétel- konzerv gyártását kezdte el, amelyek előreláthatólag október elején már az üzletekben is kaphatók lesznek. A bébiholmik ízlésesek és változatosak. Ami nagyon lényeges, ugyanaz a tipegő, kocsikabát, napozó olcsóbb és drágább kivitelben is kapható. A megyei tanács kereskedelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint, megyénkben kilenc olyan üzlet van, ahol stabiláras gyer- mekruázati cikkeket árusítanak. Mindenki tehát pénztárcájához mérten vásárolhat és öltöztetheti gyermekét. A gyapjú helyét a pamut és a műszál vette át. A hazai ipar termékein kívül a honkongi, az iráni, a francia, és az angol is megtalálható. Nyíregyházán 1974 novemberében nyílt meg a bébi- szaküzlet, ahol a gyerekek hároméves koráig úgyszólván mindent megvásárolhatnak a szülők. Ebben az üzletben láttuk az olasz Chicco-áruk gazdag választékát: a fiahordót, a tapadótálat, a hőálló cumisüvegeket, a vízáteresztő pelenkát. Az utóbbi években bővült a bébibútorok repertoárja is. Jelenleg háromféle etetőszék, gyermekágy — olcsóbb és drágább egyaránt — kaphatók. Kedveltek a pólyázók, a járókák, a különböző ülőkék, közöttük is említésre méltó a Taurus Gumigyár műbőrfotel és puff kombinációja. Ezt a bölcsődék is szívesen vásárolják. Rendkívül nagy a választék a bébiápolási cikkekből is. Tucatnyi hazai és import készítmény közül válogathatnak a kismamák. Ebből is évről évre több az igény. Például babakrémből megyénkben már tavaly is másfélszer annyi fogyott el, mint 1973-ban. Amikor járni kezdenek a a gyerekek, a cipőgondok jelentkeznek. Általában a szülők nem azt találják az üzletben, amit elképzeltek, amit keresnek. Bár a Keletmagyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat szerint az idén a stabiláras gyermekcipőkből kielégítő volt az ellátás, és gyermekszandálból is volt elegendő, viszont a választékkal baj volt. Emiatt sok szülő bosszankodott. A nagykereskedelmi vállalat debreceni központjában hallottuk — öt megyét látnak el —, hogy Szabolcs- Szatmárba szállítják a legtöbb gyermekcipőt. A jövőre nézve bíztató, hogy az ipar és a kereskedelem a gyermekcipő-ellátást központi kérdésként kezeli. Soltész Ágnes Mire jó a méhszurok? Szabolcs-Szatmar megye főméhésze, — hivatalosan megyei méhészeti szaktitkára — Kapcsos Sándor több mint 22 évvel ezelőtt szerzett méhészmesteri oklevelet. Milyen nagy a méhészbirodalom? A megyében 44 ezer méhcsalád van, 2300 méhész foglalkozik velük, a tagság fele az ÁFÉSZ keretében működő 39 szakcsoportban végzi hasznos munkáját. Tavaly 54 vagon mézet termeltek a szabolcsi méhészek, az idén már túl vannak az ötven vagonon, meglesz az 55—60 vagon méz. Soha ennyi mézet nem pergettek, mint az idén... Miért? — kérdeztük. Több oka van. Az egyik: 1781-ben csupán 37: akácfát számláltak a megyében, ma pedig az akácerdők 23 ezer hektárt borítanak be. Jobban gondozzák megyeszerte a legelőket, ez sem mellékes. S van egy viszonylag új felfedezés: az almáskertek. Korábban ugyanis elég sok vita, félreértés és félreismerés hátráltatta a méhek gyűjtőmunkáját az almásokban. A kertészek nem nagyon örültek az almáskertekben megjelenő méhészeknek, a méhészek se szívesen kockáztatták a méhcsaládokat. Egy- egy előre nem jelzett permetezés nagy pusztítást okozott volna a méhészetben. Így a gazdag almavirág-legelők jórészt kimaradtak a méhészek hatóköréből. Ma pedig mind több tsz, gazdaság keresi a méhészeket. Nem csak hívja őket és megengedi, hogy virágzáskor odatelepüljenek, jutalomként almával, pénzzel is ösztönzik őket? Külföldi és hazai tapasztalatok bizonyítják, hogy szinte semmivel nem pótolható az almásokban a méhek meg- porzó munkája. A megyében az első felismerője ennek a vásárosnaményi-olcsvai Vörös Csillag Tsz volt. A tsz méhcsaládonként 5 kiló jóminőségű almával és 50 forint készpénzzel honorálja a megporzást. Egy év alatt 11,5 millió forint pluszbevételt, jövedelemkiegészítést hozott a méhészet a szabolcsi méhészeknek, tagonként 9400 forintot. De nem csak a méz, hanem több melléktermék is kikerül a méhészetekből. A lépesméz elsősorban a hazánkba látogató külföldiek keresett eledele, de exportálják is. A méhszurok, melyet a fák rügyeiről gyűjtenek a méhek, gyógyászati alapanyag, fertőtlenítő, érzéstelenítő hatása van. fiivfufés, északi szél
