Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-23 / 251. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 23. Közeleg az amerikai elnökválasztás Foggal és körömmel „Vége a .kedves fickó’ pózának” — tartja az amerikai mondás az olyan esetekre, amikor a mosollyal már semmire sem lehet menni; ilyenkor jönnek a „mélyütések”, a westemfilm cowboy a maga is átveszi a rablók módszereit, a rendőr a gengszterét, és a politikus — megsértődik. Az első Carter—Ford- tévévitán a felettébb udvarias elnökjelöltek inkább monologizáltak, mint szópárbajt vívtak. A másodikon a demokrata jelölt — Fordot hallgatván — megengedett magának gúnyos fintorokat és kölcsönösen kellemetlenkedtek egymásnak. Mivel az elnök belesétált ráadásul egy politikai csapdába is, a kedélyek alaposan felbprzolód- tak az október 22-i harmadik tévévita előtt. Illem a sutban A két álelnökjelölt, Dole republikánus és Mondale demokrata szenátor 15-i vitrio- los hangú külön tévécsatája is fokozta a feszültséget, amely értelemszerűen amúgy- is növekedik, hiszen már csak néhány nap van hátra a választások napjáig. Az US News and World Report ezért jelenthette legfrissebb számában, hogy mindkét fél sutba dobta az illemet, az elnökjelöltek harmadik — és ráadásul „bármi témát” érintő — kamerák előtti vitájában „foggal és körömmel esik majd egymásnak” Carter és Ford... Persze a külvilág eddig is aggódva tapasztalta, hogy az amerikai választási harcban ismét semmibe veszik a diplomáciai illemet. A minap a moszkvai Pravda kénytelen volt állást foglalni: továbbra sem egyik vagy másik jelölt mellett, hanem mindkettőt figyelmeztetve a szélsőséges megnyilatkozások tarthatatlanságára. Az amerikai megfigyelők nem győzik magya- rázgatni a külföldnek, hogy mindez csak november másodikéig tart, az utóbbiak élnek a gyanúperrel, hátha maradandó sebeket kap a világpolitika ettől a „vagyok olyan legény, mint fe...” stílusú választási kampánytól. Amint előre sejthető volt, a szavazás napjának közeledtével a hátrányban lévő jelölt „mindent” megpróbál. Sok érdemi politikai különbség azonban köztük nem léSzeberényi Lehel (4 vént REGÉNY 60. Buda tanító elől ment, s ők utána. Felhúzószkodtak a sziklatömbön. Gyökerekbe, silány bokrokba kapaszkodtak, meg alkalmas, kiugró sziklafokokba. S kezüket nyújtották az utánuk jövőnek. Dombaj Gyurka a csákányát vagdosta bele egy- egy sziklarésbe, s a nyelénél fogva feljebb és feljebb húzta magát. Végül már mindannyian fenn voltak, ahol már meg lehetett állni, és kapaszkodás nélkül is előrehaladhattak. Azon csodálkoztak, hogy éppen olyan kultúrerdő tárult eléjük, mint amit ismertek. Szálfák levegős oszlopai, s fölöttük a zöld kupola. Az erdőben derengő templomho. mály. S ebben sarjnövény- zet alig tudott megélni. Ellenben száraz gallyak mindenütt a vastag harasztsző- nyegen. Mint valami szét- cibált drótakadály. És ahogy ropogott a talpuk alatt, zengett az egész erdő. A nép itt nem gyűjtött. És nemcsak a távolság miatt. S vén — mindketten az „erős vezető” nimbuszát szeretnék maguknak kisajátítani, rásütvén a másikra a csélcsap és a gyengekezű bélyegét. Kínos fordulatok Az idei amerikai választási harcban (amely már február óta tart) számos kínos fordulat, meglepetés érte a politikusokat: az elnökjelöltség megszerzéséért folyó, majd az azt követő küzdelemben mindig úgy tett szert vezetésre az egyik, hogy valamelyik akadályban elbotlott a másik. Augusztus végén Carter biztos győztesnek tűnt, majd kijelentései (a Playboynak adott kínos interjúja) miatt előnye gyorsan fogyni kezdett, és Ford „feljött”. Ám ez a felzárkózás is megtorpant: az elnök korábbi pénzügyeinek utólagos vizsgálatai, a mezőgazdasági miniszter csúnya, négerellenes kiszólása (és lemondása), majd Ford „bakija” a tévévitában újfent módosította az állást. Azóta Fordot tisztázták a pénzügyeiben, de neki is, Carternak is akad újabb meg újabb buktató az útjában. Jellemző persze az egész küzdelem színvonalára, avagy inkább színvonaltalanságára, hogy ekkora szerepet kaphatnak huszadrangú kiszólások, nyelvbotlások, a magánélet csip-csup ügyei. Még a világ sorskérdéseiről lezajlott politikai vitában is számított, „ki bakizik többet?”, s nem nyílt mód a leendő elnök várható vonalának felmérésére. Az ingadozók kegyeiért Dehát mindkét oldalon úgy számolnak: a már biztosított szavazókhoz meg kell nyerni az ingadozókat, akik „középen” vannak és nézeteik is vegyesek. S mivel a sok egykori politikai és — még ma sem szűnt — gazdasági baj miatt az amerikaiak milliói kedélytelenül, hangulatukat gyakran változtatva szemlélik a két párt és jelöltjei vetélkedését, görcsös félelemben próbálnak megélni a politikusok a másik hibáiból. Avar János az erdészetnek se voltak húsz év távolában tervei. Hacsak az nem, hogy meg kell hagyni a maga ősállapotában, a turisztika gyönyörűségére. A fákon itt-ott valóban láttak kopott turistajelzéseket. S minthogy az útat még sejteni se igen lehetett, némiképp ezek iránt tájékozódtak. Beszélni nemigen beszél, tek, de lépteik ropogása kétszer is felriasztott gyanútlan őzcsapatot, s muflont is láttak. Esetlenül futott előlük, rókavörös hátát mutatva, s fehér ülepe alá kapkodva lábát. El is tűnt egy pillanat alatt a sűrűben. Mert ott, ahol a muflont látták, sziklás és vad lett az erdő. és néhol áthatolhatatlan sűrű. — Meddig megyünk? — kérdezte Králik Jozso. — Menjünk csak — mondta Buda tanító. Nem volt kétséges, Buda tanító hová akar eljutni. Noha ő is csak térképen látta a helyet, s a napról tájékozódott, mely erőteljesen kezdte mutatni a nyugati irányt. A nap most már sűrűn kibukkant 'a rendetlenül nőtt erdőből, melyet a sziklák is szétdobáltak a szeszélyes terepen. Nem egyszer megcsúsztak. és nadrágféken jutottak előre. A turistajelzéseket végképp elvesztették. Eljutottak egy gyepes tisztásra. Kis lapos hely volt, egy csepp udvarnál nem nagyobb, de valóságos enyhely VÁLASZTÁSOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN. Pénteken délután 2 órakor Csehszlovákiában mintegy IS ezer választási helyiség nyílt meg a több, mint 10 millió választópolgár előtt, hogy az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással öt évre megválasszák a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb szerveként és törvényhozó testületéként működő szövetségi gyűlés két kamarájának, valamint a Cseh Szocialista Köztársaság, a Szlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb államhatalma szerveinek képviselőit, és a különböző szintű nemzeti bizottságok (tanácsok) tagjait. (Képűnkön: Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök Prága 1. kerületének 1-es számú választókörzete szavazóhelyiségében adta le szavazatát.) Szombaton reggel 7 órakor ismét kinyitják a szavazóheiyisége- ket. Az urnákat délután 2 órakor pecsételik le, s ekkor kezdődik a szavazatok összeszámlálása. Koszigin— Jaroszewicztalálkozó Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke pénteken Moszkvában találkozott Piotr Jaroszewicz-csel, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökével, aki rövid látogatásra érkezett a szovjet fővárosba. A megbeszélésen áttekintették a Szovjetunió és Lengyelország közötti sokoldalú kapcsolatok további fejlesztésével és erősítésével összefüggő kérdéseket. Megállapították, hogy a szovjet—lengyel testvéri együttműködésnek jelentős szerepe van az SZKP XXV. és a LEMP VII. kongresszusa által kitűzött társadalmi-gazdasági feladatok megoldásában. A találkozót szívélyes, elvtársi légkör jellemezte. Piotr Jaroszewicz pénteken este elutazott Moszkvából. a nyaktörős út után. Itt várták be egymást, mert meglehetősen szétszakadoztak. Míg kifújták magukat, körülnéztek; eddig erre nem ju. tott. elég volt a lépteikre ügyelni. S ekkor látták, hogy a tisztásuk egy sziklaterasz. Lábuk alatt feneketlen mélység tátongott, s a túloldalon szik- laszömyetegek nyúltak fel az égre, és vakítottak a napba, noha már csak oldaliról kapta el őket a fény. s hatalmas árnyékuk, mintha suhogó fekete uszályt viselnéneK, be_ leomlott a mélységbe. Dermedten álltak, a látványba feledkezve. Ámbátor tekintetük visz- sza-visszahúzódott, hogy megkapaszkodjék egy közeli sajmeggybokorban. vagy csak egy kásafűcsomóban, mely ismerősen rájuk mosolygott • Kosznovszki Feró szédült, s mintha percekre elvesztette volna magát. A vakító fénytől van — talált rá okot. Meg kellett reszelnie a torkát, mert nem akart a hang kijönni. Aztán mégis Kijött, némileg fúltan. elrekedten: — Mikor érünk oda vajon? — Hova? — nézett rá Buda tanító, mint aki furcsállja a kérdést. — Ahova megyünk ... A szurdokhoz. — Ott vagyunk. Hallgattak. (Folytatjuk) Túl a „csizma" orrán (2.) Á szereplők felvonulása Palermo, csupa vibrálás, csupa nyugtalanság. Sehol sem gazdagabb, csillogóbb, dúsabb, szertelenebb a barokk, mint itt, Szicília fővárosában. Sehol sem száguldanak olyan iramban az autók, a motorok, mint itt. Sehol sem olyan hangosak, nem olyan túlfűtöttek az emberek, mint Palermóban. Az arab, normann, német, francia, spanyol uralom nyomait viseli magán a város. Gyönyörű normann katedrá- lisa, piros kupolás, keleties hangulatú templomai, korareneszánsz palotái, későgótikus kapujai, barokk terei, kútjai, mégis harmonikus egységbe olvadnak. Az utcák, a terek, — megannyi színpad. A puttókkal, barokk angyalokkal, allegorikus szobrokkal telezsúfolt oszlopos, árkádos épületek, a szökőkutak, a díszkertek. A balkonokat szörnyek, szirének, széles vállú atlaszok tartják. A harmonikusan kiképzett tereken, olykor igazi drámák játszódtak. Leülök egy lépcsőfokra és figyelem a „szereplők” felvonulását. Elegáns, középkorú pár, egy csomó fiatal, tetőtől-talpig farmerben, anya, öt apró gyerekével. Aztán egy hosszú hajú szépség — pillanatok alatt leszólítják. Turisták, rossz arcú suhancok. Az ékszerbolt ajtaján biztonsági zár. Az ajtó csak csengetésre nyílik és minden vevő után gondosan bezárják. A cukrász unottan kínálja a világ legjobb édességeit, fagylaltjait. Az utcára rakott ruhák, pulóverek mindegyike odaerősítve a rúdhoz, amelyen függnek. Éjjel sűrű rács védi a kirakatokat, s az „előfizetett” rendőr minden jobb üzletbe (sőt, a lakásokba is) bedobja a névjegyét — bizonyítva ezzel, hogy ott járt, és mindent rendben talált. Némiképpen biztonságot nyújtva a tulajdonosnak. Szűk sikátorokból visszhangzik az alku, a vásár zűrzavaros zaja. Az árut emelt hangon dicséri az árus, és ócsárolja a vevő. Egész hegyek farmernadrágokból, táskákból, ruhákból, intim fehérneműkből. Csipke, selyem, bársony, óriási végekben. Cipők, papucsok, övék, lámpaernyők. S egyre-másra fagylaltot, édességet és sült-főtt húsokat, halakat árusító bódék. A vásár boltjai itt-ott csak egy asztalból, tolható, felállítható kocsilapból állnak. A tehetősebbeknek üzletük is van, kétszer kétméteres zsúfolt fülkék, ami elé kiöntik, kihalmozzák az árut. Mások egész udvarokat bérelnek. Hosszú asztalsorra, pultra rakodnak. S az ütött-kopott utcasorban itt-ott míves homlokzat, faragott kapualj, málladozó címer, reneszánsz ablakkeret utal a hajdanvolt gazdagságra. A piac és a belváros üzleteiben igen sok helyen gyeA Capelia Palatina, a királyi várkápolna. A barokk Palermo — puttók díszítik az épületeket. rek az árus. Alig 8—10 éves, koravén apróságok. Alkudoznak, rábeszélnek, az üzletbe csalogatnak. Imi, olvasni alig, számolni annál jobban tudnak. Ilyen ötlet is csak Szicíliában támadhat, hogy egy meglévő, mozaiktól aranyló templomnak felépítsék a sokszorosra nagyított mását. Ba- lermóban a 12. századi Ca- pella Palatinát, a királyi várkápolnát vették alapul, hogy a várostól alig 8 kilométerre még ugyanabban a században felépítsék a monre- ale-i dómot. S csaknem szó- ról-szóra lemásolták a kápolnát. Ugyanolyan beosztású, háromhajós templomot építettek, ugyanolyan arckifeje- zésű Krisztust illesztettek a főoltár fölé. S az egyik templom szebb, mint a másik. Az antik, római márványoszlopok, a falat a mennyezettől az oszlopfőkig borító mozaikok sora, a gazdag díszítésű szentély, a márványberakású padozat, a festett-faragott cédrusmennyezet! Azt mondják, a monreale-i Szicília, sőt, egész Olaszország legremekebb, leggazdagabb mozaikja. Az aranyalapú üvegmozaikok ezernyi fényben csillognak. Ó- és új- testamentumi történeteket megjelenítve. A bizánci, az arab, a római stílus jegyeit magán viselő dóm, minden szöglete külön tanulmányt érdemelne. S ennyi szépség után még fokozzuk a látvány okozta kábulatot! Menjünk fel a templom tornyába, ahonnan pompás kilátás nyílik az alattunk elterülő másik monreale-i nevezetességre, a Benedek rendiek kolostorára. 228 mozaikberakásos csavart, faragott páros oszloptörzs, korinthoszi oszlopfő tartja a félköríves árkádsort. A kerengő egyik szegletében pálmafát mintázó szökőkút. A nap sugarai megtörnek, s aztán százszorosra, ezerszeresre erősödve ragyognák vissza az arany-ezüst-már- vány oszloperdőben. Kádár Márta A monreale-i Benedek-rendi kolostor udvara;
