Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

6 KELET-MAG Y ARORSZÁG Í97d. október 22. Új részlegek, új bedolgozók a Tápéi Háziipari Szövetkezetben Kész bárgarnitúra. Huszonöt esztendős a mi szövetkezetünk és Tápén van a központja. Annak idején gyékényfonók és szatyorké­szítők alakították. Tápé Sze­geddel határos község, azaz 1973 óta Szeged része. Tag­ságunk egyötöde Tápén él, a többi 1800 Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Borsod, Bács-Kiskun és Szabolcs- Szatmár megyében több, mint 110 községben. Ez a szorgal­mas 2500 szövetkezeti tag szerzett jó hírnevet bel- és külföldön egyaránt. A tagság többsége bedolgozó, vagyis mintegy 2200 ember a saját otthonában termeli meg a szövetkezet által meghatáro­zott termékeket. A fennmaradó rész csoma­golással, szállítással, forgal­mazással és irányítással van elfoglalva. A szövetkezet ter­melési értéke és taglétszáma a IV. ötéves terv időszaka alatt megtöbbszöröződött. Évente mintegy 10—20 millió forinttal növelte termelési ér. tékét. Ez az esztendő is előrelát­hatólag kimagasló eredmé­nyeket hoz. A szövetkezet tér. mékei iránt nagyon nagy az érdeklődés kül- és belföldön egyaránt. Többek között ezért is döntöttünk úgy, hogy a szövetkezet termelési érté­két és taglétszámát is tovább növeljük. A taglétszám növe­léséhez megkaptuk az illeté­kes megyei tanácsok engedé­lyét. Az export fejlődése Szövetkezetünkben a ter­melésnek van egy olyan ér­dekessége. hogy az előállí­tott termékmennyiség több, mint 70 százaléka exportra kerül, s az export fejlődése az általános fejlődésnél jó­val gyorsabb. 1970-ben 8 mil­lió forintos terméket expor­táltunk, s ebben az évben az export megközelíti a 90 mil­liót. Nálunk tehát az export, termelés fejlesztését állandó feladatnak tekinjük, ugyan­akkor a belföldi termelésre is nagy gondot fordítunk. Ex­porttermelésünk érdekessé, ge. hogy többségében szalmát, gyékényt, sást és emberi munkát értékesítünk a nyu­gati piacokon. Teljesítjük a párt- és a kor_ mányhatározat ránk eső ré­szét. Kihasználjuk a tőkés piacokon rejlő lehetőségeket, jó minőségű termékeket gyártunk. Széküléslapból pél. dáui ebben az évben több mint 500 ezer darabot szállí­tunk Franciaországba, Belgi­umba, Hollandiába. Svédor­szágba ... stb. De az igény jóval nagyobb, a kivitelt akár meg is duplázhatnánk. Ezenkívül kárpitozott bárszékeket és egyéb típusú, szalmával, gyékénnyel, sás. sál befont székeket, székülés­lapokat készítünk külföldi megrendelők részére tízezer, számra. Ugyanakkor a bel­földi kereskedelemnek és megrendelőknek is szállítunk többféle termékeket gyé­kényből, sásból, textilből, műanyagokból. Pl. sisál láb­törlőt, bőrgyékényt, subasző­nyeget, papírkosarat, portór. löt, gyermekkocsihálót, ruha­szárító kötelet, gyékény- és műraffia táskát. Textíliá­ból munkaruhát, munkakö. penyt, otthonkákat, ágyne­műt. Az utóbbi hónapokban pedig gyékényből készült di­vattáskát, szakajtót, vázát, stb. Termékeinket a 7 megyé­ben működő bedolgozó tag­jaink termelik meg. Vannak 20—25 éve működő gyékény­takaró szövők, szatyorkészí­tők. 10—15 éve bedolgozó műanyaghorgolók és 3—4 éve tevékenykedő székülés- lapkészítők, textilvarrók, fiatalok és idősebbek egy­aránt. A nagy többség ter­mészetesen nő. Női bedolgo­zóink száma több, mint két­ezer. Bedolgozóinknak koráb­ban csak időszakonként tud­tunk munkát adni az utóbbi években viszont annyi mun­kát vállalhatnak, ameny- nyit akarnak, illetve ameny- nyit bírnak. A termelés­be bevonhatják a család­tagokat: gyermekeket, férje­ket, idősebbeket egyaránt. A nagy felfutás természetesen nagy kockázattal jár. De az a véleményünk, hogy kocká. zatvállalás nélkül nem lehet eredményesen és dinamiku­san fejlődni, újabb és újabb piacokat meghódítani. Ugyan akkor a kockázatvállalás­sal együtt a nagyobb felelős­séget is vállaljuk. Eredményeink titka Eredményeink egyik titka, hogy bízunk tagjainkban, tá_ maszkodunk rájuk, meghall­gatjuk véleményeiket. Dea- vatjuk őket a szövetkezet éle­tébe. Rendszeresen tanácsko­zunk velük, elmondjuk ered­ményeinket és problémáin­kat, ha sürget a munka, hoz­zájuk fordulunk, tőlük ké­rünk segítséget, egyetlen egy értékesítési lehetőséget sem akarunk elszalasztani. A mi dolgozóink a nagy szétszórt­ság ellenére — hiszen a két­ezren kétezer helyen termel, nek — megszokták a rendet, a fegyelmet és a jó munkát. A szövetkezet vezetői és tagsága közötti szoros kap­csolat alapja annak a nagyon szigorúan tartott termelési, határidő-tartási fegyelemnek amely nélkül a 110 község­ben működő bedolgozó tag­sággal nem volna lehetséges kiváló minőségű, sőt olykor különleges kívánság szerint elkészített termékeket határ­időre szállítani. A termelés emelkedésével együtt emelkedett szövetkeze­tünkben az átlagbér, vala­mint a bedolgozók egy főre eső átlagkeresete. Az a cé­lunk, hogy ez az összeg a jö­vőben tovább emelkedjen. Erre ösztönözzük dolgozóin, kát, a különféle feladatok teljesítésére heti ütemezés­sel szerződést kötünk tagja­inkkal. A szerződés betartá­sa érdekében tekintélyes ösz- szegű célprémiumot tűztünk ki. Ha a bedolgozó a negyed­év minden hónapjában pon­tosan teljesíti a szerződésben előírtakat, a negyedév végén komoly összegű prémiumban részesül. Havi 40—50 darab után széküléslaponként 1,50 fo­rint, 51—60 darab után dara­bonként 3 forint. 61 darab után darabonként 6 forint célprémiumot kap, természe­tesen a béren felül. Egy szék­üléslap bére 1976. április 1- től 32 forint. Aki azonban a saját anyagából — sás, gyé­kény — készíti a székülésla­pokat, az több mint 40 fo­rintot keres darabonként. Miután ezen a területen elég sok a gyékény — úgy is le­het mondani, hogy a gyé­kény hazája — a nyári idő­szakban minden bedolgozó beszerezheti éves szükségle­tét. A szövetkezet érdeke is azt kívánja, hogy a nyers­anyag minél rövidebb úton kerüljön bedolgozóinkhoz. A jövőben a varróknál és a gyékénytáska-készítőknél is bevezetjük a premizálást. Az a célunk, hogy a kereskede­lem igényeit minél jobban ki­elégítsük. Új részlegek szervezése Miután termékeink 'ránt az igények állandóan emel­kednek,, az év elején hato­dik, majd a hetedik megyé­ben kezdtük meg a szerve­zést. Január óta 8 Szolnok megyei községben tartottunk tanfolyamot a jelentkezők ré­szére. Tiszaderzs, Tiszasző- lős, Tiszaszentimre, Üjszent- györgy, Tomaj monostora. Ti- szaigar, Tiszaörs, Tiszaroíf községekben több, mint két­száz fő tanulta meg a szék. ülés-kárpitozás tudományát. A nyári hónapokban a Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nácstól kaptunk engedélyt, hogy a megye egyes részein új részlegeket szervezhe­tünk. Már befejeződött a tanfolyam Nagyecseden, Csengersimán, Márokpapin és Méhteleken. Ugyanakkora téli hónapokban más közsé. gekben is beindul a tanítás. Üj bedolgozókkal emelke­dett a létszám, Borsod me­gyében is. Golopon 12 fő, Gesztelyen 21, Megaszon 15, Monokon 15 fő dolgozik és a részlegek száma 15. Szinte naponta nő a bedől, gozóink száma Hajdú-Bihar megyében és lassan eléri az 500 főt. Itt új részlegek is vannak, a régi részlegek lét­száma is nő. Békés megyére ugyanez vonatkozik. Csong­rád megyében különösen a szegedi járás területén van fejlődés. Itt alakultak ki a legerősebb részlegek, s érdek­lődés továbbra is van a bedol_ gozás iránt. A kezdet termé­szetesen nem könnyű, hiszen ez a szakma is olyan, mint a többi: először meg kell tanul­ni. Aki mindjárt az első he­tekben nagy keresettel szá. mól, az nagyon csalódik. A tanuláshoz nemcsak nagy ügyesség, hanem akarat, idő és türelem kell. Az elején bizony előfordul, hogy egyeseknek rögtön elmegy a kedve a be­dolgozástól. Aki azonban ki­tart elhatározása mellett, s a kezdeti sikertelenség nem ve­szi el a kedvét, az mégis ta­nulja a széküléslap kárpito­zásának mesterségét. Az első keretek bekárpitozása, befoná. sa napokig is eltart. Mert ar­ra nagyon ügyelni kell, hogy mindjárt az elsők jók legye­nek. Minőségileg kifogásol ha_ tót nem érdemes gyártani egyet sem, azt az átvevő úgy­sem veszi át. s akkor fölös­leges volt a munka, és az anyag is veszendőbe megy. Később naponta meg lehet csinálni egy keretet, a begya. koriás után pedig 4. majd 3 órára csökken egy székülés­lap elkészítésének ideje. Sőt vannak olyan asszonyok, lá­nyok, akik állítják, hogy két, két és fél óra alatt bekárpi­toznak egy keretet. Minden községben, minden részleg­nél vannak asszonyok, lá­nyok, akik hetente 15—20 da_ rabot adnak le a részlegve­zetőknek, havi termelésük el. éri a 70—80 darabot. Ezek persze már 2—3 éve termel­nek. Az első hónapokban meg kell elégedni a napi egy darabbal, majd néhány hóna­pi termelés után a 2—3 dara. bot is el lehet érni, s akkor a havi kereset eléri. vagy meghaladja a 2 ezer forintot. Sok bedolgozónk van, aki még ennél is többet keres. A hírnév kötelez A Szolnok megyei, a Sza­bolcs-Szatmár és a Borsod megyei új községekben is az volt a helyzet, hogy jó néhá- oyan belekezditek a tanulás­ba. aztán az első esetleges si­kertelen nekifutás után el-1' ment a kedvük. De ma mór a példák mutatják, hogy akik maradtak, jól jártak. Kis idő elteltével bizonyára megtalál­ják számításaikat szövetke­zetünkben. A bedolgozásnak ugyanis olyan előnye van, hogy össze lehet egyeztetni a csalódneveléssel és a ház­tartási munkával. Sem reggel, sem este nincs időhöz kötve, a bedolgozó akkor veszi elő a keretet, amikor akar­ja. Természetesen a na­pi 7—8 órát itt is le _kell dolgozni egyrészt ezért, mert csak így kereshet, másrészt, mert a szövetkezet, nek minden hónapban szük­sége van a leszerződött ter­mékekre. Ha valaki tehát a bedolgozást vállalja, az nyá­ron sem hagyhatja cserben a szövetkezetét. A megrendelő ragaszkodik a szállítási ha­táridőhöz, azt pontosan be kell tartani. Ez az a terület, ahol kockáztatni nem szabad. Egy külföldi piacot nagyon nehéz megszerezni, elveszíteni viszont pillanatok alatt. Már­pedig mi egyetlen piacot sem akarunk elveszíteni, sem kül. földit, sem belföldit. Ezért ragaszkodik a szö­vetkezet vezetősége a pon­tossághoz, és ahhoz, hogy egy-egy községben legalább 20 bedolgozó legyen. A szétszórt­ság így is nehézzé teszi a munkát, a körzetek összefo­gása elég komplikált, arról nem is beszélve, hogy a ter­mékek szállítása is rengeteg pénzbe kerül. A nagy részle­gek termelése a leggazdasá­gosabb, s ma már szövetke­zetünkben jó néhány olyan részleg van, ahol a létszám meghaladja az 50—70, sőt a 100 főt is. Csongrád megyé­ben 900 bedolgozónk van. Bé. késben 300, Hajdú-Biharban 460, Borsodban 160, 3ács- Kiskunban 100 fő. Szolnok megyében és Szabolcs-Szat­már megyében nagyobb kör­zet kialakítását terveztük. Itt is legalább 300—300 főt sze­retnénk foglalkoztatni. Körül, belül ilyen létszám kell ah­hoz, hogy egy-egy körzet eredményesen termeljen. Az említett községekben már többen termelnek. Igaz, hogy most az őszi betakarítá­si időszak van. s ilyenkor a határban elég sok a munka. Az otthon dolgozó háziasz- szonyoknak is van tenniva­lójuk. De az nem akadályoz minket a szervezési munká­ban. Szolnok, Borsod és Sza­bolcs-Szatmár megye több községéből jelentkeztek asz- szonyok és lányok bedolgo­zóknak. Mi azonban a megyei tanácsok engedélye alapján, a járások vezetőinek egyetér­tésével csak olyan községek­ben alakítunk részlegeket, ahol a környéken nincs és a közeljövőben sem várható ipartelepítés. Az iparból nem akarunk embereket elcsábí­tani. Viszont mindenhová el. megyünk, ahol van bedolgo­zásra alkalmas munkaerő. A községek vezetőivel is koordinálunk és kérjük a se­gítségüket. Általában az ő véleményük, egyetértésük alapján alakítunk ki új rész. legeket. Ebben az évben mintegy 500 fővel akarjuk növelni a létszámot, annak érdekében, hogy a ránk váró nagy feladatokat eredménye­sen tudjuk megoldani. 100 milliót terveztünk tőkés ex­portra, 1980-ra pedig 150 mil­liót, összesen 200 milliót. Er­re készülünk fel, az említett területekről várjuk az új je­lentkezőket. (x) Szabolcs-szatmári bedolgozók. Anyaggal, késztermékkel felszerelve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom