Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-22 / 250. szám
6 KELET-MAG Y ARORSZÁG Í97d. október 22. Új részlegek, új bedolgozók a Tápéi Háziipari Szövetkezetben Kész bárgarnitúra. Huszonöt esztendős a mi szövetkezetünk és Tápén van a központja. Annak idején gyékényfonók és szatyorkészítők alakították. Tápé Szegeddel határos község, azaz 1973 óta Szeged része. Tagságunk egyötöde Tápén él, a többi 1800 Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Borsod, Bács-Kiskun és Szabolcs- Szatmár megyében több, mint 110 községben. Ez a szorgalmas 2500 szövetkezeti tag szerzett jó hírnevet bel- és külföldön egyaránt. A tagság többsége bedolgozó, vagyis mintegy 2200 ember a saját otthonában termeli meg a szövetkezet által meghatározott termékeket. A fennmaradó rész csomagolással, szállítással, forgalmazással és irányítással van elfoglalva. A szövetkezet termelési értéke és taglétszáma a IV. ötéves terv időszaka alatt megtöbbszöröződött. Évente mintegy 10—20 millió forinttal növelte termelési ér. tékét. Ez az esztendő is előreláthatólag kimagasló eredményeket hoz. A szövetkezet tér. mékei iránt nagyon nagy az érdeklődés kül- és belföldön egyaránt. Többek között ezért is döntöttünk úgy, hogy a szövetkezet termelési értékét és taglétszámát is tovább növeljük. A taglétszám növeléséhez megkaptuk az illetékes megyei tanácsok engedélyét. Az export fejlődése Szövetkezetünkben a termelésnek van egy olyan érdekessége. hogy az előállított termékmennyiség több, mint 70 százaléka exportra kerül, s az export fejlődése az általános fejlődésnél jóval gyorsabb. 1970-ben 8 millió forintos terméket exportáltunk, s ebben az évben az export megközelíti a 90 milliót. Nálunk tehát az export, termelés fejlesztését állandó feladatnak tekinjük, ugyanakkor a belföldi termelésre is nagy gondot fordítunk. Exporttermelésünk érdekessé, ge. hogy többségében szalmát, gyékényt, sást és emberi munkát értékesítünk a nyugati piacokon. Teljesítjük a párt- és a kor_ mányhatározat ránk eső részét. Kihasználjuk a tőkés piacokon rejlő lehetőségeket, jó minőségű termékeket gyártunk. Széküléslapból pél. dáui ebben az évben több mint 500 ezer darabot szállítunk Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába. Svédországba ... stb. De az igény jóval nagyobb, a kivitelt akár meg is duplázhatnánk. Ezenkívül kárpitozott bárszékeket és egyéb típusú, szalmával, gyékénnyel, sás. sál befont székeket, széküléslapokat készítünk külföldi megrendelők részére tízezer, számra. Ugyanakkor a belföldi kereskedelemnek és megrendelőknek is szállítunk többféle termékeket gyékényből, sásból, textilből, műanyagokból. Pl. sisál lábtörlőt, bőrgyékényt, subaszőnyeget, papírkosarat, portór. löt, gyermekkocsihálót, ruhaszárító kötelet, gyékény- és műraffia táskát. Textíliából munkaruhát, munkakö. penyt, otthonkákat, ágyneműt. Az utóbbi hónapokban pedig gyékényből készült divattáskát, szakajtót, vázát, stb. Termékeinket a 7 megyében működő bedolgozó tagjaink termelik meg. Vannak 20—25 éve működő gyékénytakaró szövők, szatyorkészítők. 10—15 éve bedolgozó műanyaghorgolók és 3—4 éve tevékenykedő székülés- lapkészítők, textilvarrók, fiatalok és idősebbek egyaránt. A nagy többség természetesen nő. Női bedolgozóink száma több, mint kétezer. Bedolgozóinknak korábban csak időszakonként tudtunk munkát adni az utóbbi években viszont annyi munkát vállalhatnak, ameny- nyit akarnak, illetve ameny- nyit bírnak. A termelésbe bevonhatják a családtagokat: gyermekeket, férjeket, idősebbeket egyaránt. A nagy felfutás természetesen nagy kockázattal jár. De az a véleményünk, hogy kocká. zatvállalás nélkül nem lehet eredményesen és dinamikusan fejlődni, újabb és újabb piacokat meghódítani. Ugyan akkor a kockázatvállalással együtt a nagyobb felelősséget is vállaljuk. Eredményeink titka Eredményeink egyik titka, hogy bízunk tagjainkban, tá_ maszkodunk rájuk, meghallgatjuk véleményeiket. Dea- vatjuk őket a szövetkezet életébe. Rendszeresen tanácskozunk velük, elmondjuk eredményeinket és problémáinkat, ha sürget a munka, hozzájuk fordulunk, tőlük kérünk segítséget, egyetlen egy értékesítési lehetőséget sem akarunk elszalasztani. A mi dolgozóink a nagy szétszórtság ellenére — hiszen a kétezren kétezer helyen termel, nek — megszokták a rendet, a fegyelmet és a jó munkát. A szövetkezet vezetői és tagsága közötti szoros kapcsolat alapja annak a nagyon szigorúan tartott termelési, határidő-tartási fegyelemnek amely nélkül a 110 községben működő bedolgozó tagsággal nem volna lehetséges kiváló minőségű, sőt olykor különleges kívánság szerint elkészített termékeket határidőre szállítani. A termelés emelkedésével együtt emelkedett szövetkezetünkben az átlagbér, valamint a bedolgozók egy főre eső átlagkeresete. Az a célunk, hogy ez az összeg a jövőben tovább emelkedjen. Erre ösztönözzük dolgozóin, kát, a különféle feladatok teljesítésére heti ütemezéssel szerződést kötünk tagjainkkal. A szerződés betartása érdekében tekintélyes ösz- szegű célprémiumot tűztünk ki. Ha a bedolgozó a negyedév minden hónapjában pontosan teljesíti a szerződésben előírtakat, a negyedév végén komoly összegű prémiumban részesül. Havi 40—50 darab után széküléslaponként 1,50 forint, 51—60 darab után darabonként 3 forint. 61 darab után darabonként 6 forint célprémiumot kap, természetesen a béren felül. Egy széküléslap bére 1976. április 1- től 32 forint. Aki azonban a saját anyagából — sás, gyékény — készíti a széküléslapokat, az több mint 40 forintot keres darabonként. Miután ezen a területen elég sok a gyékény — úgy is lehet mondani, hogy a gyékény hazája — a nyári időszakban minden bedolgozó beszerezheti éves szükségletét. A szövetkezet érdeke is azt kívánja, hogy a nyersanyag minél rövidebb úton kerüljön bedolgozóinkhoz. A jövőben a varróknál és a gyékénytáska-készítőknél is bevezetjük a premizálást. Az a célunk, hogy a kereskedelem igényeit minél jobban kielégítsük. Új részlegek szervezése Miután termékeink 'ránt az igények állandóan emelkednek,, az év elején hatodik, majd a hetedik megyében kezdtük meg a szervezést. Január óta 8 Szolnok megyei községben tartottunk tanfolyamot a jelentkezők részére. Tiszaderzs, Tiszasző- lős, Tiszaszentimre, Üjszent- györgy, Tomaj monostora. Ti- szaigar, Tiszaörs, Tiszaroíf községekben több, mint kétszáz fő tanulta meg a szék. ülés-kárpitozás tudományát. A nyári hónapokban a Szabolcs-Szatmár megyei Tanácstól kaptunk engedélyt, hogy a megye egyes részein új részlegeket szervezhetünk. Már befejeződött a tanfolyam Nagyecseden, Csengersimán, Márokpapin és Méhteleken. Ugyanakkora téli hónapokban más közsé. gekben is beindul a tanítás. Üj bedolgozókkal emelkedett a létszám, Borsod megyében is. Golopon 12 fő, Gesztelyen 21, Megaszon 15, Monokon 15 fő dolgozik és a részlegek száma 15. Szinte naponta nő a bedől, gozóink száma Hajdú-Bihar megyében és lassan eléri az 500 főt. Itt új részlegek is vannak, a régi részlegek létszáma is nő. Békés megyére ugyanez vonatkozik. Csongrád megyében különösen a szegedi járás területén van fejlődés. Itt alakultak ki a legerősebb részlegek, s érdeklődés továbbra is van a bedol_ gozás iránt. A kezdet természetesen nem könnyű, hiszen ez a szakma is olyan, mint a többi: először meg kell tanulni. Aki mindjárt az első hetekben nagy keresettel szá. mól, az nagyon csalódik. A tanuláshoz nemcsak nagy ügyesség, hanem akarat, idő és türelem kell. Az elején bizony előfordul, hogy egyeseknek rögtön elmegy a kedve a bedolgozástól. Aki azonban kitart elhatározása mellett, s a kezdeti sikertelenség nem veszi el a kedvét, az mégis tanulja a széküléslap kárpitozásának mesterségét. Az első keretek bekárpitozása, befoná. sa napokig is eltart. Mert arra nagyon ügyelni kell, hogy mindjárt az elsők jók legyenek. Minőségileg kifogásol ha_ tót nem érdemes gyártani egyet sem, azt az átvevő úgysem veszi át. s akkor fölösleges volt a munka, és az anyag is veszendőbe megy. Később naponta meg lehet csinálni egy keretet, a begya. koriás után pedig 4. majd 3 órára csökken egy széküléslap elkészítésének ideje. Sőt vannak olyan asszonyok, lányok, akik állítják, hogy két, két és fél óra alatt bekárpitoznak egy keretet. Minden községben, minden részlegnél vannak asszonyok, lányok, akik hetente 15—20 da_ rabot adnak le a részlegvezetőknek, havi termelésük el. éri a 70—80 darabot. Ezek persze már 2—3 éve termelnek. Az első hónapokban meg kell elégedni a napi egy darabbal, majd néhány hónapi termelés után a 2—3 dara. bot is el lehet érni, s akkor a havi kereset eléri. vagy meghaladja a 2 ezer forintot. Sok bedolgozónk van, aki még ennél is többet keres. A hírnév kötelez A Szolnok megyei, a Szabolcs-Szatmár és a Borsod megyei új községekben is az volt a helyzet, hogy jó néhá- oyan belekezditek a tanulásba. aztán az első esetleges sikertelen nekifutás után el-1' ment a kedvük. De ma mór a példák mutatják, hogy akik maradtak, jól jártak. Kis idő elteltével bizonyára megtalálják számításaikat szövetkezetünkben. A bedolgozásnak ugyanis olyan előnye van, hogy össze lehet egyeztetni a csalódneveléssel és a háztartási munkával. Sem reggel, sem este nincs időhöz kötve, a bedolgozó akkor veszi elő a keretet, amikor akarja. Természetesen a napi 7—8 órát itt is le _kell dolgozni egyrészt ezért, mert csak így kereshet, másrészt, mert a szövetkezet, nek minden hónapban szüksége van a leszerződött termékekre. Ha valaki tehát a bedolgozást vállalja, az nyáron sem hagyhatja cserben a szövetkezetét. A megrendelő ragaszkodik a szállítási határidőhöz, azt pontosan be kell tartani. Ez az a terület, ahol kockáztatni nem szabad. Egy külföldi piacot nagyon nehéz megszerezni, elveszíteni viszont pillanatok alatt. Márpedig mi egyetlen piacot sem akarunk elveszíteni, sem kül. földit, sem belföldit. Ezért ragaszkodik a szövetkezet vezetősége a pontossághoz, és ahhoz, hogy egy-egy községben legalább 20 bedolgozó legyen. A szétszórtság így is nehézzé teszi a munkát, a körzetek összefogása elég komplikált, arról nem is beszélve, hogy a termékek szállítása is rengeteg pénzbe kerül. A nagy részlegek termelése a leggazdaságosabb, s ma már szövetkezetünkben jó néhány olyan részleg van, ahol a létszám meghaladja az 50—70, sőt a 100 főt is. Csongrád megyében 900 bedolgozónk van. Bé. késben 300, Hajdú-Biharban 460, Borsodban 160, 3ács- Kiskunban 100 fő. Szolnok megyében és Szabolcs-Szatmár megyében nagyobb körzet kialakítását terveztük. Itt is legalább 300—300 főt szeretnénk foglalkoztatni. Körül, belül ilyen létszám kell ahhoz, hogy egy-egy körzet eredményesen termeljen. Az említett községekben már többen termelnek. Igaz, hogy most az őszi betakarítási időszak van. s ilyenkor a határban elég sok a munka. Az otthon dolgozó háziasz- szonyoknak is van tennivalójuk. De az nem akadályoz minket a szervezési munkában. Szolnok, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye több községéből jelentkeztek asz- szonyok és lányok bedolgozóknak. Mi azonban a megyei tanácsok engedélye alapján, a járások vezetőinek egyetértésével csak olyan községekben alakítunk részlegeket, ahol a környéken nincs és a közeljövőben sem várható ipartelepítés. Az iparból nem akarunk embereket elcsábítani. Viszont mindenhová el. megyünk, ahol van bedolgozásra alkalmas munkaerő. A községek vezetőivel is koordinálunk és kérjük a segítségüket. Általában az ő véleményük, egyetértésük alapján alakítunk ki új rész. legeket. Ebben az évben mintegy 500 fővel akarjuk növelni a létszámot, annak érdekében, hogy a ránk váró nagy feladatokat eredményesen tudjuk megoldani. 100 milliót terveztünk tőkés exportra, 1980-ra pedig 150 milliót, összesen 200 milliót. Erre készülünk fel, az említett területekről várjuk az új jelentkezőket. (x) Szabolcs-szatmári bedolgozók. Anyaggal, késztermékkel felszerelve.
