Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

250. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. október 22., péntek i XXXIII. évfolyam, Ülés! tartott a Minisztertanács Anyag­ellátás n lyenkor, az esztendő vége közeledtén meg­szaporodnak az újsá­gokban, a rádióműsorokban és az értekezleteken a köz­ismert, refréinszerű monda­tok: „Miért sok a túlóra? ... Hajrá, kapkodás nélkül is le­het dolgozni!... Egyenlete­sebb termelés, jobb szerve­zéssel.” Megfigyelhető, hogy az ilyen vélemények mögött szinte évről évre visszatérő az ok: több munkahelyen az évközi anyaghiánnyal igye­keznek megmagyarázni, hogy miért égett körmükre a munka. Illetékes embernek, a KE- MÉV egyik főépítés-vezető­jének vetette ezt fel a na­pokban a krónikás. A szak­ember így válaszolt: „Nekem nem kell magyarázni, hogy milyen nehéz a folyamatos anyagellátás, hiszen nem do­bálják a vállalatok után a kurrens anyagokat. Ennek ellenére állítom: nálunk in­dokolatlanul verik félre a harangot egyes gazdasági ve­zetők az anyaghiány miatt. Szerintem a mi hazánkban minden olyan anyag meg­van, ami például egy építés­hez szükséges. Igaz, adódnak időszakok, amikor a tervező által megálmodott módon nem lehet elvégezni egy munkát, mert valamilyen speciális anyag pillanatnyi­lag hiányzik. Ekkor is van megoldás: engedélyt kérni a tervezőtől arra, hogy pótol­hassuk az import anyagot más, hasonló tulajdonságú hazaival. Persze ehhez jól kialakított kapcsolatra van szükség.” A „kapcsolat” kifejezés juttatja eszünkbe azokat, akik ezt akként értelmezik, hogy bizonyos helyeken, bi­zonyos beosztású emberek­nél, illegális honorárium el­lenében előnyöket próbálnak szerezni. Főépítés-vezetőnk nem az ilyen együttműködés­re célzott, hanem arra, hogy csúszópénz és természetbeni juttatás nélkül is lehet — és szükséges — jó munkakap­csolatot teremteni beruházó, tervező és kivitelező. között. Áll ez a tétel más munkate­rületekre is. Csak példaként említjük, hogy éppen a jó szervezés, és a tartalmában korrekt munkakapcsolat ré­vén beszéltünk már keveseb­bet az idei nyáron az alkat­részhiányról aratás idején. Könnyűipari üzemeinkben sem divatos ma már az anyaghiány leple mögé me­nekülni, ha például elmarad egy-egy fontos megrendelés időbeni teljesítése. M ai lapunk harmadik ol­dalán olvashatjuk egy riportban, hogy Nyír­egyházán az idei lakásépíté­si program maradéktalan teljesítésében annak is szere­pe van, hogy a SZÁÉV-nél folyamatos az anyagellátás. Nyilván, nem valamiféle sze­rencse függvénye volt ez, méginkább nem a véletlené. Miként a főépítés-vezető hangsúlyozta: „Állandóan figyelemmel kell kísérni a készletek alakulását, s nem az utolsó pillanatban kap­kodni. Emellett valamennyi hasznosítható anyagot aján­latos feldolgozni, ami ráadá­sul jelentős megtakarítást is eredményezhet.” A. S. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Huszár István, a Miniszter, tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt az ok­tóber 5—13 között Japánban tett hivatalos látogatásáról és az ott folytatott tárgyalásai­ról. A kormány a jelentést tudomásul vette. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a KGST Végrehajtó Bizottságának október 12—14. között Moszk­vában tartott 78. üléséről. A kormány a jelentést elfogad­ta. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizott­ságát, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket az ülé­sen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végre­hajtására. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön kétnapos látoga­tásra Fejér megyébe érke­zett. Martonvásáron Takács Imre, az MSZMP Fejér me­gyei Bizottságának első tit­kára és Závodi Imre, a Fejér Megyei Tanács elnöke fogad­ta Lázár Györgyöt, -aki ez­Mint lapunk tegnapi szá­mában közöltük, Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KEB elnöke október 20-án kétna­pos látogatásra Szabolcs- Szatmár megyébe érkezett. Brutyó János csütörtökön Nyíregyházával ismerkedett. Ellátogatott a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregy­házi gyárába. Útjára elkísérte dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Pénzes János megvei tanács­elnök, Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagjai, Bíró László, Nyíregyháza tanácsel­nöke és Sárközi Ferenc, a KEB munkatársa. Brutyó Jánost és kíséretét a gyár bejáratánál az üzem vezetői fogadták, majd Hek- man László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, gyárigazgató tájékoztatta a vendéget és kíséretét az üzem életéről, fejlődéséről, gondjairól, a vállalat előtt ál­ló feladatokról. Ezt követően gyárlátogatásra került sor. Az egészségügyi miniszter javaslatára a kormány ren­deletet fogadott el az egész­ségügyi ellátás részeként biz­tosított gyógyszerrendelések egyszerűsítésére és a gyógy­szertérítési díjak ennek meg­felelő szabályozására. A ren­delet 1977:- január 1-én lép hatályba. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács rendeletet hozott a gyógynövények, drogok és il­lóolajok vizsgálatáról, minő­sítéséről, forgalomba hozata­luk ellenőrzéséről. A belügy-, az igazságügy- és a munkaügyi miniszter ja­vaslatára a kormány rende­letben szabályozta a polgári fegyveres őrségek szervezetét, megszabta jogaikat és köte­lességeiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. után megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia mar- tonvásári kutatóintézetét. Lázár György útjának má­sodik állomása Székesfehér­vár volt, ahol a megyei párt- bizottság székházában a me­gye vezetői tájékoztatták Fe­jér megye politikai, gazdasá­gi és kulturális életéről, ered­ményeiről. Brutyó János ezután a me­gye vezetőiinek társaságában Mátészalkára látogatott, ahol a pártbizottság székházában dr. Forgács András, a városi pártbizottság első titkára, Danes József, a járási párt- bizottság első titkára és Hegymegi István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Mátészalkai Állami Tangazdaság igazgatója fo­gadták. A városi pártbizott­ság első titkára tájékoztatta Brutyó Jánost és kíséretét Mátészalka fejlődéséről, a várossá nvilvánitás óta elért eredményekről, a városfej­lesztésről. az iparosításról és a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának tapasztala­tairól. Ezt követően városné­zésre került sor. majd a KEB elnöke és kísérete a Mátészalkai Állami Tangaz­daság életével, munkájával ismerkedett. Megtekintette a gazdaság korszerű zárt rend­szerű új telepítésű almás­kertjét. Brutyó János a késő dél­utáni órákban utazott el me­gyénkből. Lázár György Fejér megyében Brutyó János látogatása Szabolcsban Munkában a burgonyaosztályozó a császárszállási Új Alkotmány Tsz-ben. (Hammel József felvétele) Gyorsítani kell a fagyérzékeny gyümölcsök, növények betakarítását Ülésezett a megyei szervező bizottság A fagy — amitől a mező- gazdasági szakemberek leg­inkább tartanak — október 21-én virradóra bekövetke­zett. Ezért is fogalmazott úgy az október 21-én ülésező me­gyei szervező bizottság, hogy a fagyérzékeny gyümölcsök, növények betakarítását gyor­sítani kell. Erre annál is in­kább szükség van, mert a meteorológiai intézet további fagyos hajnalokat jelez. A szervező bizottság ülésén legnagyobb gonddal a téli al­ma betakarítását tárgyalta. A megye almáskertjeiből, a te­rület 85 százalékáról eddig mintegy 33 ezer vagon almát szedtek le. A gyümölcsfákon és a fák alatt még több mint 4200 vagon alma van. A leg­sürgősebb tennivaló ennek az almának leszedése és megfe­lelő tárolása. A gyümölcs minőségének megvédése ér­dekében minden erőt mozgó­sítani szükséges. A szedés­ben, szállításban, rakodásban a honvédség 1260 tagja segít, az elkövetkező napokban több ilyen munkaerőre van szükség. Az alma szüretelését, el­szállítását az utóbbi napok­ban késleltette a göngyöleg­hiány. Mintegy 2 millió láda hiányzik, s ennek megszün­tetésére sürgősen intézkedni kell. Megoldás lehet, hogy a MÉK a belföldi értékesítést gyorsítja, ugyanakkor a láda­készítő üzemek három mű­szakban termelnek. A szer­vező bizottság felkérte a konzervgyárat, hogy a léal­mát a beszállítás ütemének megfelelően vegye át, s ezzel is nagy mennyiségű göngyö­leg szabadul fel. A termelő­üzemek azzal segíthetnek a gond megoldásában, hogy a belföldi almát átmenetileg szalmára rakva tárolják. Fel­tétlenül szükséges, hogy az üzemek kooperáljanak egy­mással, felesleges ládáikat adják át a szomszédos ter­melőszövetkezetinek. A megyéből eddig 14 ezer 100 vagon almát küldtek el exportra és 11 ezer 510 vagon almát raktak be a hűtőtáro­lókba. A megye hűtőtároló kapacitása 12 ezer 480 vagon, tehát mintegy ezer vagon be­tárolására, főleg a termelő­üzemeknél még van lehető­ség. Értékelte a szervező bizott­ság az őszi érésű szántóföldi növények betakarításának ütemét és tárgyalták a talaj­előkészítést, a vetést. A bur­gonyát eddig a terület 96—97 százalékáról takarították be. A fagyveszély itt is nagy, ezért a munka befejezése sür­gős. A cukorrépa betakarítá­sa a terület 26 százalékán történt meg, a gyár eddig 4524 vagonnal vett át. Cu­korrépából még több mint hatezer hektár vár betakarí­tásra és a továbbiakban ezt a munkát is gyorsítani kell. Különösebb gond nincs, bár a szállítás helyenként akado­zik, ezt jobb szervezéssel meg lehet szüntetni. A cukor­répa szállításában 45 honvéd­ségi kocsi segít. A napraforgó betakarítása, 16 ezer hektár­ról, 70—75 százaléknál tart. Ezt a munkát a hét elején esett csapadék nagyban hát­ráltatta. Most az szükséges, hogy a kombájnok átcsopor­tosításával is a betakarítás­sal gyorsan végezzenek a mezőgazdasági üzemek. A több mint 100 ezer hek­tár kukorica betakarítása még a kezdeténél tart, eddig mintegy 20 ezer hektárról törték le a csövet. Jó ütemű az őszi és tavaszi vetések alá a talaj-előkészítés. Meggyor­sult a vetés üteme is, 85 szá­zaléknál tartanak, de miután a vetésnél már túlhaladtunk az optimális időn. ezért ezt a munkát gondosabban, gyor­sabban kell végezni. A szervező bizottság állás- foglalása, hogy mezőgazdasá­gi üzemeink dolgozói szerve­zett és áldozatkész munkával sokat tehetnek azért, hogy a megtermelt értékek veszteség nélkül, jó minőségben beta­karításra kerüljenek. A me­zőgazdasági üzemeknek fi­gyelembe kell venni, hogy a munka kedvezőtlen körülmé­nyek között történik, ezért lőleg az alma szüretelésénél dotálni szükséges a plusz erőkifejtést. (seres) MOSZKVÁBAN MEGTARTOTTA ELSŐ ÜLÉSSZAKÁT a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa és Mexikó együttműködési vegyes bizottsága, amely meghatározta jövő évi munkatervét és gyakorlati intézkedéseket irányzott elő a KGST-országok és Mexikó együttműködésének megvalósítására. A vegyes bizottság munkaterve konkrét lehetőségek tanulmányozását helyezi kilátás­ba a KGST-országok és Mexikó sokoldalú együttműködésének fejlesztése érdekében. E kérdésekkel kapcsolatos közös ajánlások elő­készítésére munkacsoportokat hoztak létre, amelyekben a KGST-országok és Mexikó szakemberei vesznek részt a tudományos­műszaki együttműködés, a halászat és a kül­kereskedelem területén. A vegyes bizottság elhatározta, hogy második ülésszakát Mexi­kóban tartja meg. (Kelet-Magyarország tele- fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom