Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

1976. október 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Levelezőink Ezekben a napokban lapunk munkatársai olvasóinkkal ankétokon találkoznak, s folytatnak eszmecserét a szerkesz­tőség munkájáról, gond­jairól, terveinkről. Ott vannak ezeken a talál­kozókon a helyi terme­lőszövetkezetek tagjai, munkások, párttitká­rok, országgyűlési kép­viselők, tanácselnökök, iskolaigazgatók, peda­gógusok, népművelők, háztartásbeli asszonyok, diákok, nyugdíjasok. Általában valamennyi­en lapunk rendszeres ol­vasói. Kérdeznek és vé­leményt mondanak, ta­nácsot kérnek és adnak. Itt vetették fel, jó volna, ha az újság a me­gye legkisebb településé­nek eseményeiről, gond­jairól is rendszeresen hírt adna, mert minden­kinek jólesik — hang­zott a vélemény —, ha lakóhelyének eredmé­nyeiről, eseményeiről az újságban is olvashat. Jogos a kérés, ez egyébként is törekvé­sünk, de valóban nem tudjuk maradéktalanul végrehajtani. Munka­társaink — bár naponta járják a megyét — min­denhová, minden alka­lomra mégsem tudnak eljutni. Olvasóink és a különböző járási szék­helyeken, nagyközsé­gekben lakó tudósítóink levelei azok, amelyek nagy segítséget jelente­nek célunk megvalósí­tásában. Ezek eljuttat­ják hozzánk a megye minden részéből olvasó­ink véleményét a párt politikájáról, a törvény- hozás, az államigazga­tás munkájáról, és sok más belpolitikai kér­désről. E levelek útján olva­sóink lehetőségei is bő­vülnek: nemcsak újság­olvasók lehetnek, hanem velünk együtt szerkeszt­hetik a lapot. Bátorítani szeretnénk olvasóin­kat: írják meg és mond­ják el véleményüket, in­formáljanak környeze­tüknek azoknak az ese­ményeiről, amelyek a nagyobb közösségek ér­deklődésére is számot tarthatnak. Lapunknál kezdettől fogva kialakult gyakor­lat, hogy olvasóinkkal sokféle módon tartjuk a kapcsolatot: levelekben, ankétokon és személyes beszélgetéseken. Ezeket ápoljuk és erősítjük. Örömmel fogadjuk tehát az ankétokon el­hangzott javaslatokat is. A levelezés útján pedig azokkal szeretnénk szo­rosabbra fűzni a kap­csolatainkat, akik a já­rási székhelyekről, nagy­községekből eddig is rendszeresen informál­tak bennünket. De szá­mukat növelni szeret­nénk. Ehhez ezúton is kérjük olvasóink támo­gatását; a jövőben is juttassák el — azok is, akik eddig még nem írtak levelet szerkesz­tőségünknek — egyéni és közérdekű, vagy ese­ményekről szóló leve­leiket. Számítunk mun­kájukra. Soltész Ágnes JÓL HALAD AZ ŐSZI MUNKA A szamostatárfalvi Auy Termelőszövetkezetben gyors ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkák — ír­ja Király Béla tudósítónk. Két legfontosabb feladatunk az alma szedése, és az őszi búza vetése. Az alma szedé­sét a héten már befejezzük. Tagságunk szorgalmasan dol­gozik, minden órát, percet kihasznál, hogy az alma mi­előbb a ládába, majd a hűtő­házba kerüljön. Az őszi búza vetése szintén jó ütemben halad. A tervek szerint 150 hektár területet kell bevetni, s ebből már 113 hektáron földben van a búza. Az idő is sürget, ezért azon vagyunk, hogy minél előbb befejezzük az őszi mezőgazdasági mun­kákat. MELLÉKHELYISÉG Nyíregyházán az autóbusz­pályaudvar mái igen nagy forgalmat bonyolít le. Nem­csak a helyi járatokat, de külföldi és más megyéből ér­kező autóbuszokat is fogad. Ez örvendetes. Van azonban egy árnyoldala is a pályaud­varnak. Nemcsak az, hogy szűkös, hanem a mellékhe­lyiség állapota, amely nem éppen szép látvány a Nyír­egyházára érkezőknek. Vagy zárva találják, vagy ha nyit­va van, olyan koszos, és olyan bűz terjeng, hogy be­menni sem lehet. Szomorú, hogy a város központjában ilyen állapotok uralkodnak. Nincs illetékes, aki felfigyel­ne a hiányosságokra és meg­szüntetné? — kérdezi Sz. ibrányi lakos. G. BOSSZÚSÁG... Még csak pár hónapja, hogy elfoglalhattuk új ott­honunkat, de máris nagyon sok bosszúság ért bennünket — olvashatjuk a Nyíregyhá­za, Búza tér B 3-as jelű épü­letben lakók panaszát. A vil­lany a lépcsőházban a 4. emelettől felfelé egyáltalán nem ég, körülbelül két hó­napja. így a sötétben kell bo­torkálnunk. A szemétledobó a beköltözés után pár nappal elromlott, s azóta sem mű­ködik, csak a szemét halmo­zódik. Többszöri kérésünkre sem intézkednek az illetéke­sek. VIRÁGOKAT, BOKROKAT... r. Hangulatosabb, szebb lett a nyíregyházi Vöröshadsereg útja, az út korszerűsítése nyomán. Széppé teszik az utcát a két oldalon lévő dús lombú fák. Mégis felvetődik bennem, és az ott lakókban a kérdés, miért nem vará­zsolják az utcát még szeb­bé azzal, hogy a lakóházak elé, s az utcán végig virá­gokat, bokrokat ültetnének. Ha a lakók összefognának, s a kertészeti vállalat adná a virágokat, bokrokat, talán már tavasszal a város egyik legszebb utcája lehetne a Vöröshadsereg útja — java­solja H. Zs. KERÉKPÁRRAL A JÁRDÁN Az utóbbi időben egyre több kerékpáros közlekedik a járdán, veszélyeztetve a gyalogosok forgalmát, testi épségét. A nyíregyházi Arany János utcán nap, mint nap sok járdán kerékpározó gye­reket lehet látni, akik kü­lönböző bravúros mozdula­tokkal ijesztgetik az idős embereket. Jó,'hogy kell a gyerekeknek a mozgás, s sze­retnek kerékpározni is, de erre nem a járdán történő közlekedés a legalkalmasabb — teszi szóvá K. B. Nyíregy­háza, Arany János utcai la­kos. PARKOLÓHELY Motorkerékpáromhoz al­katrészt szerettem volna vá­sárolni, s mivel a járműszak­bolt a Zrínyi Ilona utcán van, így a Nyírfa Áruház melletti parkolóhelyre áll­tam be. Még a helyszínen tartózkodtam, amikor a sza­bálytalan parkírozásért a rendőr megbüntetett. Való­ban -tiltja a tábla a motorke­rékpár parkolását, de a vá­ros központjában sehol nem lehet motorral parkírozni. Valószínű, figyelmen kívül hagyták, hogy itt van a jár­műbolt, pedig alkalom adtán, sürgős esetékben is be kell térnünk a motoros boltba. Javaslom: a Nyírfa Áruház mellett jelöljenek ki helyet a motorkerékpárok parkolásá­ra is — írja Láposi László, Nyíregyháza, Korányi Fri­gyes u. 20. Az örökbe­fogadásról Zombori Géza olvasónk rövid levelében az örökbefogadás körülményeiről érdeklődött. Sajnos nem határozta meg konkrétan, hogy tulajdonképpen milyen részletkérdés ér­dekli, ezért a legfontosabbakat foglaljuk össze. Az örökbefogadás kérdésével a Családjogi Törvény 46—59. paragrafusai foglalkoznak. A törvény nagyon pon. tosan határozza meg a örökbefogadás célját. Eszerint az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kap. csolatot létesítsen. Továbbá elsősorban az olyan kiskorú­ak családi nevelését kell biztosítani, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket a szüleik megfelelően nevelni nem képesek. A törvény nagyon gondosan ügyel arra, hogy kik azok, akik örökbe fogadhatnak gyermeket. Alapvető feltétel: örökbefogadó csak cselekvőképes, nagykorú személy le­het. Tehát nem fogadhat örökbe az a személy, aki a szü­lői felügyelet megszüntetését, vagy a közügyektől való el­tiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbefogadni csak kiskorú személyt lehet. Érdekes­ségként jegyezzük meg, hogy külföldi állampolgárságú kiskorút csak akkor lehet örökbe fogadni, ha megelőző­leg honosították, tehát a magyar állampolgárságot meg­ITAL ÉS IPARCIKK Vessünk véget az alkoho­lizmusnak — olvastam egy korábbi cikkükben. Én Nagy­halász községben lakom, s ahogy összeszámoltam, ti­zenkét helyen lehet szeszes italt kapni. Ezzel szemben például cipőbolt csak egy van a községünkben. Előfor­dul olyan eset is, hogy szombat délután már ke­nyeret nem lehet kapni, az hiánycikk, de a szeszes ital sosem. Kis átszervezéssel meg lehetne oldani, hogy keve­sebb kocsma, italmérő helyi­ség legyen községünkben, s növelni kellene az egyéb üz­letek számát, az olyanokét, amelyek a lakosság ellátását szolgálják — írja. H. B. Nagyhalásztól. Szerkesztői üzenetek Nagy Lászlóné nyírpazo- nyi, Kirilla János nyírkér- csi, Tasnádi István sonkádi, Takács Sándorné máriapó- csi, Szilágyi Géza ibrányi, Pankotai Györgyné ófehér­tói, Tuba Endre fehérgyar­mati, Molnár Mihályné öm- bölyi, Tóth Gézáné nyír- madai, Mitró Józsefné nyír- kátai, Gönczi Mihályné magyi, Hajdú József ibrá­nyi, Molnár Sándorné nyír­egyházi, Imre Csaba kisari, Nagy Béla tiszaszentmárto- ni lakosok ügyében az ille­tékesek segítségét kértük. Balogh Józsefné paposi, Takács János nyíregyházi, Kovács Istvánné nyíregyhá­zi, Nagy Jánosné nagyhalá­szi és Újvári Józsefné nyír­egyházi levélíróinkat levél­ben tájékoztattuk. Kovács József nyíregyhá­zi levélírónkat tájékoztat­juk, hogy a polgári tör­vénykönyv értelmében, ha valaki egy ingatlant tíz éven át jóhiszeműen, béké­sen birtokol, mintha az ő tulajdona volna, megszerzi Az illetékes válaszol KI A FELELŐS? „Nem jött a Vulkán” cím­mel megjelent panaszra az alábbi tájékoztatást kaptuk az Országos Szórakoztató Ze­nei Központ Szabolcs-Szat- már megyei kirendeltségétől: a pócspetri KISZ-szervezet szeptember 16-án kérte a Vulkán zenekar kiközvetíté­sét szeptember 18-ra. Tájé­koztattuk a megrendelőt, hogy a zenekar újfehértói, és ilyen rövid határidővel csak úgy közvetítjük ki, ha ők külön is értesítik a zenekart. Ezt azonban a KlSZ-szerve- zet elmulasztotta. A zenekar a felelősségre vonáskor közöl­te, hogy az általunk küldött értesítést csak szombat dél­ben kapta meg, s ezért nem tudtak elmenni Pócspetribe. A tíz százalék közvetítési dí­jat a KISZ-szervezet részére jóváírtuk, így anyagi kár nem érte őket. MEGJEGYZÉSÜNK: mindebből nem tűnik ki, végül is kit terhel a felelősség? A szervezők kiküld­ték az értesítést, arról „nem te­hetnek”, hogy csak szombaton kézbesítette a posta. A zenekar ilyenkor „már” nem tud felké­szülni és elmenni, a KISZ-titkár meg tanácstalanul áll, most mit csináljon, hol rontották el? A vesztesek azok a fiatalok, akik szórakozni szerettek volna, s ezt magyarázkodással nem lehet pó­tolni. FIZETÉS „Hol fizessek” címmel je­lent meg lapunkban egy le­vélírónk észrevétele. Augusz­tus 25-i számunkban Fekete István nyírszőlősi lakos azt tette szóvá, hogy villany- számláját nem tudja ki­egyenlíteni, mivel a díj be­szedésekor nem tartózkodott lakásán, s a díjfizetésre más lehetőséget nem ismer. Ész­revételére a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósá­gától kaptunk választ: a je­lenlegi előírások szerint a pénzbeszedők munkanapo­kon reggel 7—8 óra között az üzemigazgatóságon tartóz­kodnak, hogy azok a fogyasz­tók, akiket többszöri felkere­sés után sem találtak lakásu­kon, s nem tudták kiegyen­líteni számlájukat, ebben az időben rendezni tudják tarto­zásukat. Intézkedtünk, hogy szabad szombat kivételével egy dolgozó munkaidőben is átvegye az ügyfelektől a vil­lanyszámla összegét, hivata­los átvételi elismervény elle­nében. Pénzbeszedőink csak többszöri sikertelen inkasszó után hagynak értesítést fo­gyasztóinknál az áramszámla kiegyenlítése céljából. Ez dolgozóinknak is többletmun­kát jelent, ezért kérjük ügy­feleinket, segítsék, hogy a pénzbeszedő a számla bemu­tatásakor — esetleg a szom­szédok útján — kapja meg a kért összeget. kapta. Egy kiskorú gyermeket örökbefogadhat egy sze­mély, vagy két személy. Az örökbefogadás két személy esetén történhet egyszerre is. de történhet utólag is Gya­kori az örökbefogadásnak az a módja, elvált, vagy özvegy szülő köt újabb házasságot, az új házasságba beviszi kis­korú gyermekét, akit a későbbiek során a házastárs örök­be fogad. Olyan eset is van, hogy az új házasságba örök. befogadott gyermeket visz be az egyik házastárs. éppen ezért a törvény azt is kimondja, hogy az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örök- befogadó házastársa fogadhatja örökbe. Tehát amennyi­ben két személy fogad örökbe egy gyermeket, azoknak há­zastársaknak kell lenniük. Az örökbefogadáshoz az örökbefogadó kérelmén túl ál­talában az örökbefogadott kiskorú vérszerinti szüleinek a hozzájárulása szükséges, de nem szükséges annak a szü­lőnek a hozzájárulása, aki a szülői felügyeletet megszün­tető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek a szülői felügyelete a gyermek feletti intézeti gyámság mi­att szünetel. Ha a házastársak közül csak az egyik házastárs fogadja örökbe a gyermeket, ahhoz kell a másik házastárs hozzá­járulása, kivéve, ha a házastársak között az életközösség megszűnt. Nem kell sem a szülő, sem pedig a házastárs hozzájárulása abban az esetben, ha az cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Az örökbefogadott gyermek mind az örökbefogadóval, mind annak rokonai­val szemben az örökbefogadók gyermekének jogállásába lép. Ez azt jelenti: úgy kell tekinteni, mintha vérszerinti gyermeke lenne, megilletik mindazok a jogkörök (örököl, nevet visel) és terhelik mindazok a kötelességek, amelyek a vérszerinti gyermek esetében fennállnak. Dr. Juhász Barnabás annak az ingatlannak a tu­lajdonjogát. Id. Hajdú János ajaki la­ki panaszával a községi tanácshoz fordultunk. Rész­letes tájékoztatásuk alap­ján úgy ítéljük meg, hogy levélírónk panasza meg­nyugtatóan rendeződik. Kónya Béla nyírbátori le­vélírónk kérésének a Tisza menti Termelőszövetkeze­tek Építőipari Közös Válla­lata helyt adott, s szeptem­bertől kezdve folyósítják a 60 forint bérpótlékot. özv. Tóth Imréné fehér- gyarmati levélírónkat tájé­koztatjuk, hogy az egyéni gazdálkodóknak a 6/1972. II. 29. sz. kormányrendelet 1 §-a alapján SZTK-járulé- kot kell fizetniük, kivéve azokat, akiknek családjá­ban betegségi biztosítási szolgáltatásra jogosult sze­mély van. Módosított bérezés Az oktatási, valamint a mun­kaügyi miniszter együttes uta­sításban módosította a képe­sítés nélküli pedagógusok bé­rezéséről szóló 1971-es jogsza. bályt. Eszerint lehetővé vált, hogy az alsó és középfokú oktatási intézményekben dol­gozó képesítés nélküliek bérét — 1976. szeptember 1-től — 1450—1900 forint között állapít­sák meg. A pedagógushiány évek óta nem szűnő gond, és az iskolai munkahelyek képesítés nélküli­ekkel való betöltése ma még szükségszerű. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a képesí­tés nélküliek túlnyomó többsége a szakképzettség hiányából adó­dó hátrányokat fokozott szor­galommal, igyekezettel ellensú­lyozza, és munka melletti tanu­lással megszerzi képesítését. Az új rendelkezés módot ad arra, hogy alapbérük arányban le­gyen munkájukkal, erőfeszíté­seikkel, és összhangba kerüljön más munkaterületek dolgozóinak bérével. Az Oktatási Minisztériumnak az utasítás végrehajtását segítő, a Munkaügyi, a Pénzügyminisz­tériummal, és Pedagógusok Szakszervezetével egyetértés­ben kiadott rendelkezése ki­mondja, hogy 1976. szeptember 1-től a képesítés nélküli peda­gógus munkabére sehol sem le­het kevesebb 1450 forintnál. A minisztérium külön is hangsú­lyozza. hogy kezdő bérként nemcsak a legalacsonyabb ösz- szeg fizethető, célszerű ezt leg­alább 1600 forintban megállapí­tani. A béralapot a bérgazdálkodó szervnél, illetve a megyei taná­csoknál képzett tartalékból kell biztosítani. Mivel voltaképpen minden álláshelyet képesített pedagógussal kellene betölteni, a szükséges béralap minden esetben rendelkezésre áll. Vala­hányszor képesítés nélküli pe­dagógust alkalmaznak képesített helyett, a bérkülönbséget tarta­lékba vonják. A törzsfizetés megállapításánál változatlanul meghatározott sze­repe van a végzett munkának. Az új rendeletet a munkaviszony­ban álló, de jelenleg szülési vagy gyermekgondozási szabad­ságon lévő pedagógusok eseté­ben is alkalmazni kell. Törzsfi­zetésüket 1976. szeptember 1-i hatállyal úgy kell megállapítani, mintha nem lennének távol a munkahelyüktől. A béremelés — számukra jelenleg így csupán eszmei — előnyét a pedagógus­anyák munkába állásuk után élvezhetik. ÉPÍTÉS — BONTÁS Pár héttel ezelőtt öröm töltötte el a lakókat, akik Nyíregyházán, a Garibaldi utcán járnak minden nap. Megkezdődött az útépítés. Igen ám, de meddig? Egyik nap lerakták a szegélyköve­ket, s mire a beton megkö­tött, újra felszedték. S ez így megy folyamatosan Vajon miért? — találgatják a lakók. Uj technológia, vagy időköz­ben új terv készült? Vagy csupán. „csak” felelőtlen munkaszervezés az oka? — írja Kovács Sándor, jósavá- rosi lakos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom