Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
1976. október 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT Szövetkezeti ipar Szabolcsban G AZDASÁGI CÉLJAINK megvalósításában jelentős feladatok hárulnak a szövetkezeti iparra — olvashatjuk az MSZMP XI. kongresszusának határozatában. Az ipari szövetkezetek alapvető feladata dinamikusan fejleszteni szolgáltató tevékenységüket, mind jobban részt venni a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Fontos, hogy legyenek kezdeményezők a hiányzó cikkek körének szűkítésében ; az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészítésében; az itthon és külföldön is keresett termékek gyártásában. Pártunk, kormányunk támogatja, hogy az ipari szövetkezetek rendeltetésüknek megfelelően hozzájáruljanak a gazdasági, társadalmi feladatok megoldásához, tevékenységükben erősödjenek a szocialista vonások. Megyénk szövetkezeti mozgalma ma arról adhat számot, hogy a IV. ötéves terv időszakában dinamikusan fejlődött, a reá bízott feladatoknak becsülettel eleget tett. Az ipari szövetkezetek számadása is ezt példázza. 1975-ben például 66 százalékkal termeltek többet, mint 1970-ben. Ezen belül a késztermék'és szolgáltatás 79,1, az építő- x ipari termelés 48,5, a lakosság részére végzett munka 46,9 százalékkal nőtt. Az export termelése a két kongresszus között 206,8 százalékkal emelkedett. Kedvezően változott a termelésszerkezet, tartós kooperációs tevékenység fejlődött ki a nagyiparral a gépipari és a faipari ágazatokban, jelentősen növekedett a tőkés bérmunka a textilruházati iparban. n Z OKISZ VII. KONGRESSZUSÁNAK (október 27—28) joggal jelenthetik majd a szabolcsi küldöttek: az ipari szövetkezetek aktív szerepet vállaltak a nép- gazdasági feladatok megvalósításában, részesei Szabolcs-Szatmárban a sokrétű és sok irányú társadalmi, gazdasági eredményeknek. Jelenleg 43 ipari, két háziipari és néhány megyén kívüli ipari szövetkezet üzeme működik Szabolcsban. 1975-ben 1,7 milliárd forint termelési értéket értek el, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 15 ezret. Termelő tevékenységük csaknem minden iparágra kiterjed, rendkívül sokrétű. A cipőipar, a textilruházat exporttevékenysége különösen figyelemre méltó. 1975- ben az export -volumene elérte az 500 milliót: Jellemző, hogy a rhegye könnyűipari ágazatán bélül a külkereskedelmi árbevétel 68 százalékát az ipari szövetkezetek adták. A világpiacon keresett termék a nyíregyházi, a gávavencsellői, a nagykállóí, a raka- mazi férfi- és női cipő, csizma. Európa szinte minden országába elismert női és gyermekruházati terméket szállít a Nyírség Ruházati Szövetkezet. Az ipari szövetkezetek számadásából nem hiányoznak a fejlődést szolgáló beruházások: a munkavédelmi és szociális teljesítmények az új szolgáltatóházak. Az elmúlt tervidőszak alatt 5500 dolgozó különböző szintű oktatására, képzésére mintegy 6 milliót fordítottak; hogy öt év alatt 16 szövetkezet kapta meg az ágazat „Kiváló szövetkezet” címet. A szövetkezetekben 399 szocialista brigád dolgozik 4410 taggal. A dolgozók bérszínvonala átlagosan évenként 4,4 százalékkal növekedett. A SZABOLCSI KÜLDÖTTEK ELMONDHATJÁK a kongresszuson, hogy az V. ötéves terv első évének kilenc hónapjára előirányzott 9 százalék helyett a termelés 15,2 százalékkal nőtt; hogy a tőkés export a bázishoz viszonyítva 20 százalékkal magasabb; hogy 240 lakást adtak át. Az ipari szövetkezetek dinamikus fejlődését bizonyítja: ebben az évben a tervezettnél 230 millióval termeltek többet. (1960-ban az egész évi termelésük 200 millió forint volt!) Az elért eredmények azonban további helytállásra köteleznek. Mint a kongresszusi irányelvekben is megfogalmazódott: további feladat a lakossági árualapok választékának növelése; a szolgáltatás bővítése, a tőkés export jelentős fokozása, az állami nagyipart gazdaságosan kiegészítő termelés dinamikus fejlesztése, a lakásépítés növelése. Fontos feladat, hogy erősödjenek a szövetkezetek szocialista vonásai, gyarapodjék az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon, érvényesüljön a szocialista elosztás elve és valósuljon meg a társadalmi tulajdon fokozott védelme. Fejleszteni szükséges a szövetkezeti demokráciát, erősíteni a szövetkezeti tagok szocialista tudatát, a gazdálkodás hatékonyságát. El kell érni, hogy érvényesüljön a szövetkezetek munkájában az érdekek összhangja, a társadalmi érdekek elsődlegessége mellett. K ongresszusra készül a szabolcsi szövetkezeti mozgalom. Ezúttal az ipari szövetkezetek felkészülésével, munkájával foglalkoztunk. Róluk szóltunk, azokról a szövetkezetekről, akik 1947-ben alapították megyénkben az első szövetkezeteket; az ipari szövetkezetekről, amelyek ma már a szocialista nagyipar egyenrangú partnerei. Az V. ötéves tervidőszakban várhatóan további sikereket érnek el a társadalmi, gazdasági munkában, a mozgalmi feladatok végrehajtásában. Dragos Gyula ny'omá-Nj / •' Mityja Maszov igazi csodagyerek volt. Hároméves korában kezdett olvasni. Négyben már írt. ötéves volt, amikor a memoriterhez kezdett. — Ki tudhatja, mi várható még ezektől a csodagyerekektől! — panaszkodott az apja. Hatéves korában már a második osztályt fejezte be, hetet töltötte 3. osztályos korában, nyolcat a negyedikben. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az iskolai tanulás Mityjának olyan könnyen ment, akárcsak az ismert gyermekjáték, az iskolásdi... Tizennégy évesen Mityja aranyéremmel fejezte be a középiskolát. Hamarosan egyetemi hallgató lett, és saját elhatározásából borotválkozni kezdett. Erre az időre hozható nézeteinek megváltozása, mely figyelmét azokra a lényekre irányította, akiknek iskolában a copfját huzigálják, de az egyetemen már nem, mert ott véglegesen eltűnik a copf. Nagyon könnyen magyarázható Mityja azon könnyű viselkedése is, amikor egyszer vizsgára sietve egy aranyos copfos kislányt vett észre, amint izgatottan állt az egyik ablaknál. Ahelyett, hogy a hátramaradt perceket kihasználva átnézte volna a kibernetikus motorok működési alapelveit, Mityja bemutatkozott a copfoknak, és azon munkálkodott, hogy kiderítse a copfok viselőjének a nevét. — Nem tud egyszerűbbet k: dezni? — mondta zavar- t a kislány. — A mi egyetemünkre jár? — kérdezte kicsit gőgösen, önkéntelenül is hangsúlyozva a „mi” szót. — Nem — mosolyodott el a kislány. — És maga már hallgató? Azt gondoltam, innen a szomszédos iskolából jött át. — Még mit nem! — válaszolta Mityja. Már harmadéves vagyok. Most egy igen nehéz vizsga előtt állok. — Én is — lélegzett fel a kislány. — És mit csinál itt? — csodálkozott a fiú. — Remegek a félelemtől — ismerte be őszintén a copfos. — És maga? — Még csak az hiányzik! — húzta ki, büszkén magát Mityja. — Egy szemernyit f!Hzsqán Hárman mentünk be a terembe. A vizsgáztató hosszú sovány ujjával, ami a logarléc tolókájára emlékeztetett, Misára bökött. — Milyen tankönyvből készült? Az enyémből vagy a Petrusenyko féléből? Misa Vovára nézett, Vova . rám, aztán mindhárman a professzora. — Tényleg, melyikből? — Természetesen az önéből — mondta széles mosoly- lyal Misa. — Ejmehet — szakította félbe a professzor, és Vovká- hoz fordult. — No és ön? — Az csak érthető, hogy a Petrus'' sem félek, bár nem volt időm, hogy jó alaposan átnézzem a kibernetikus gépek működési alapelveit. De az annyira egyszerű, hogy nem fogják kérdezni, meggyőződésem. Tíz perc múlva Mityja átlépte a terem küszöbét. Az első, amit meglátott a vizsgáztató asztalnál, az ismerős copfok. — Gyerevjanszkij profesz- szor úr megkért, hogy vizsgáztassak egy darabig, amíg ő nem tud itt lenni — magyarázta félénken a kislány. — Nemrégen fejeztem be az aspirantúrát... Nem, ne húzzon tételt! Beszéljen nekem a kibernetikus gépek működési elveiről. Á vörös és izgatott Mityja Maszov kijött a teremből élete első és egyetlen hármasával és elpanaszolta bánatát az első útjába kerülő ismeretlennek: — Ki tudhatja, mi várható még ezektől a csodagyerekektől! •(KUíU.JÁXUS/íKÍJ — Kifelé! — vörösödött bele a professzor. — És ön mit mond, fiatalember? Az enyém vagy a Petruseny kőé ? Laposat pillantottam, az én találékonyságom már szinte a főiskola büszkesége. — Az önéből... A professzor felemelkedett. — ... és a Petrusenykoé- ból — fontam körül büszke pillantásommal. — Azonnal hagyja el a termet! — lendítette meg karját a professzor. Kijöttem. — Szélhámosok!!! — kiáltott utánam. Ebből a tárgyból egyáltalán nincs is tankönyv. Fordította: Laczik Mária A spirálüzem nagycsarnokában 170 fő dolgozik. Izzógyár Kis»ár dán Két évvel ezelőtt még a MEZŐGÉP kisvárdai gyára volt, most az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregysége. így nevezik azt a helyet, ahol a rövid idő alatt nemcsak névváltozás történt, hanem több, mint ezer dolgozónak teremtettek jó munkalehetőséget. A munkába állók nagy többsége fiatalasszony és lány. Korábban háztartásban, vagy a mezőgazdaságban dolgoztak. Rövid betanulás után — amelyet Budapesten, illetve a hajdúböszörményi gyárban végeztek — ma már az autőlámpák spiráltekercseit, valamint komplett törpelámpákat készítik. Ezeket az izzókat a Trabant gépkocsitól a szuperszonikus repülőgépekig mindenütt használják ellenőrző, vagy segédvilágítóként. Elek Emil képriportja A meóból kifogásolt lámpák próbaégetését végzi Gomba Margit. A törpelámpák meós brigádja műszakonként 20 ezer égőt vizsgál át. Éles Margit és Strankula Margit egy éve végzik a nagy figyelmet igénylő spiráltekercselést. KONZERVGYÁR: Megkezdték az alma feldolgozását Megkezdődött hétfőn az alma feldolgozása a Nyíregyházi Konzervgyárban. A folyamatosan érkező friss gyümölcsből többféle készítményt; pudingalmát (angol megrendelésre), almasűrítményt, natúr és különböző kiszerelésű alma-, illetve más gyümölcsök felhasználásával vegyes befőttet gyártanak részben hazai, részben külföldi megrendelésekre. A gyárban hét végéig terv szerint 1500 vagon almakészítmény hagyja el az üzemet.
