Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Losonczi Pál hazaérkezett Latin-Amerikábél Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és kísérete kubai látogatása befejeztével hétfőn — helyi idő szerint délután — elutazott Havannából. A magyar államfő búcsúztatásánál a Jose Marti nemzetközi repülőtéren megje­lent Osvaldo Dorticos kubai államfő, Raul Roa külügyminiszter és más magas rangú kubai személyiségek. Ott volt dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagykövete. Az Elnöki Tanács elnöke havannai tar­tózkodásának utolsó napján baráti beszélge­tést folytatott Osvaldo Dorticos kubai állam­fővel. A beszélgetésen jelen volt Raul Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisztere is. A magyar államfőt és kíséretét Dorticos elnök hétfőn délután baráti hangulatú ebé­den látta vendégül, majd Losonczi Pál el­utazott Havannából. Losonczi Pál kedden délben hazaérke­zett kéthetes latin-amerikai körútjáról amelynek során hivatalos látogatást tett Ve­nezuelában, Peruban, Panamában és Kubá­ban. A társaságában volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnök- helyettese. Ä Havanna—Budapest közötti mintegy 14 órás repülőutat rövid technikai pihenő sza­kította meg Rabatban. Az Elnöki Tanács el­nökét Ahmed Oszmán, a Marokkói Királyság miniszterelnöke és Ahmed Laraki, a Marok­kói Királyság külügyi államminisztere kö­szöntötte. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Fri­gyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több vezető személyisége. Ott voltak Antonio Pittol, a Venezuelai Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztársaság nagykövete és Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság nagykövete. Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata Megérkezése után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda tudósítójának. — Latin-Amerikában el­ső ízben járt hivatalos látogatáson magyar ál­lamfő. Miként értékeli útjának politikai jelen­tőségét? — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy or­szágot kerestünk fel. Négy ország államfőjével, illetve miniszterelnökével folytat­tunk hivatalos tárgyalásokat, megbeszéléseket. Várakozás­sal néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársa­ságban, a Perui Köztársaság­ban és a Panamai Köztársa­ságban eszmecseréink a várt­nál kedvezőbb eredmények­kel jártak, míg a szocialista Kubában a két ország test­véri kapcsolata eleve garan­tálta megbeszéléseink gyü­mölcsöző voltát. A megláto­gatott országok vezetőivel történt személyes találkozá­sok önmagukban is kedvező tényezők voltak, hiszen így ezúttal is könnyebb, egysze­rűbb és eredményesebb volt a felmerülő kérdések tisztá­zása, értelmezése, a cselek­vési segítő megoldások kere­sése. Ezt támasztja ala, hogy a hivatalos tárgyalásaink ered­ményét közös nyilatkozatok­ban rögzítettük. — Milyen területeket öleltek fel a tárgyalá­sok? — A nemzetközi kérdése­ket és a kétoldalú kapcsola­tainkat. Venezuelával és Pa­namával viszonylag kevés kapcsolatunk volt, most tár­juk szélesebbre a kapukat. A Kubai Köztársasággal — és hozzátehetem: Peruval is — kiterjedt és szakadatlanul bő­vülő kapcsolataink voltak már eddig is. Most ezeknek az országoknak a legmaga­sabb rangú vezetőivel össze­geztük elért eredményein­ket, kerestük a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudo­mányos és a kulturális együttműködés lehetőségeit, új területeit, illetve konkrét megállapodásokban körvo­nalaztuk a kapcsolatok fej­lesztésének teendőit. A nem­zetközi élet legalapvetőbb kérdéseiről közösen megfo­galmazott álláspontunkat rögzítettük — ez már ismert nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatokból. I — A meglátogatott álla­mok eltérő megoldáso­kat keresnek társadal­mi, gazdasági felemel­kedésük érdekében. Ez, valamint a bennünket elválasztó földrajzi tá­volság nem hat-e köze­ledésünk, közös fellépé­sünk ellen? — Ami a távolságot ille­ti, történelmi hasonlattal él­ve azt mondhatom: ha az európai gyarmatosítókat er­kölcstelen és becstelen tö­rekvéseik keresztülvitelében nem tartóztathatta fel évszá­zadokkal ezelőtt az akkor valóban végtelen távolság, miért emelne közénk aka­dályt az óceán ma, amikor a szó szoros értelmében össze­zsugorodtak földünkön a tá­volságok? Amikor hazánk­nak, a Magyar Népköztársa­ságnak és a meglátogatott országok kormányainak olyan életbevágóan közös ér­dekeik vannak, mint a béke megőrzése, a leszerelés, a bé­kés egymás mellett élés nyújtotta lehetőségek kihasz­nálása, teljes felszámolása a gyarmatosításnak, az új gyar­matosításnak, a faji megkü­lönböztetésnek, s az az elide­geníthetetlen és elévülhetet­len jog, hogy minden állam nemzeti érdekeinek megfele­lően, szabadon rendelkezhes­sen természeti kincseivel. Venezuela, Peru, Panama kormánya és népe erélyesen és határozottan törekszik ha­zája gazdasági és politikai függőségének lazítására, pon­tosabban: a teljes független­ség és szuverenitás kivívásá­ra. Hazánkban, a szocialista Magyar Népköztársaságban e küzdelmükhöz megbízható partnert látnak. Együttműkö­désünk nemcsak népeink, ha­nem a békeszerető népek és nemzetek legáltalánosabb ér­dekeit is szolgálja. Ebben minden tárgyaló partne­rünkkel vita nélkül egyetér­tettünk. — Milyen személyes be­nyomásokat szerzett Lo­sonczi elvtárs? — A hivatalos látogatások számos emberi vonatkozást tárnak fel, erre — részben — már az előzőekben is utal­tam. Minden ország vezetőjé­vel, politikusaival, népének hivatalos és nem hivatalos képviselőivel, állampolgá­raival történő találkozás ele­ven nyomokat hagy az em­berben. Éppen ez adja — hogy csak a vendéglátó or­szágok államfőinek egyszerű, rokonszenves magatartására hivatkozzam — azt a bizo­nyos többletet, amit a szemé­lyes tárgyalások mindig eredményeznek. Ahol csak megfordultunk — gyárban és egyetemen, faluban vagy vá­rosban — érezhetően meleg szeretettel köszöntöttek ben­nünket. A szavakból, gesztu­sokból, különféle megnyilvá­nulásokból a szocialista Ma­gyarország megbecsülése su­gárzott. A kedves, kellemes benyomásokat teljes eleven­ségükkel zártuk szívünkbe. Különösen a Kubai Köztár­saságról mondhatom el ezt, arról a szocialista államról, amellyel azonosak eszméink, amellyel egyazon célért küz­dünk, amelynek harcban és munkában egyaránt tisztele­tet érdemlő, nagyszerű népé­vel már történelmi múltra tekintő kapcsolataink épültek ki. Mostani látogatásunkkal újabb jelentős lépést tettünk az országaink közötti legma­gasabb szintű személyes kap­csolatok továbbépítése terén. Szeretném ezzel kapcsolat­ban elmondani, hogy vala­mennyi meglátogatott ország államfőjét meghívtuk hivata­los magyarországi látogatás­ra. — összegezve: két hétig tartó latin-amerikai látogatá­sunkról elmondhatom, hogy mind a négy országban újabb mérföldkőhöz érkeztünk el államaink kapcsolatának, né­peink barátságának, nemzet­közi fellépésünk összehango­lásának egyre szélesedő út­ján. Érdemes több figyelmet fordítani erre a világrészre — fejezte be nyilatkozatát Lo­sonczi Pál. Burgonyabetakarítás Gyulatanyán A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságának gyulatanyai területé­ben 300 hektáron termeltek burgonyát az idén. A betakarítás nagy részét az esőzés előtt elvégezték, s a mérések alapján átlagban 240 mázsás termést értek el hektáronként. (Elek Emil felvétele) November másodikára összehívták a megyei tanácsot Dinamikusan fejlődik kereskedelmünk Ülést tartotta megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden tartotta sorón következő ülését. A végrehajtó bizottság határo­zatot hozott: a megyei tanács legközelebbi ülését 1976. no­vember 2-án délelőtt 9 órára hívja össze. A tanácsülés na­pirendjén szerepel többek között a munkáslakta telepü­lések ellátásának helyzetéről szóló jelentés, valamint Sza- bolcs-Szatmár megye közle­kedése távlati fejlesztési koncepciójának megállapítá­sa. A végrehajtó bizottság be­számolót vitatott meg a Má­tészalkai Városi Tanács V. B. tevékenységéről. Az ülésen az előterjesztett beszámolót, valamint az ahhoz adott ki­egészítő jelentést a vitában elhangzott javaslatokkal a végrehajtó bizottság elfogad­ta. Megállapították, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága feladatát eredmé­nyesen oldotta meg. Töreke­dett a rendelkezésre álló esz­közök céltudatos felhasználá­sára. A fő feladatok megol­dásába széleskörűen bevon­ták a lakosságot, öf év alatt Mátészalka lakossága több mint háromezer fővel gyara­podott. Az iparban foglalkoz­tatottak száma kétszeresére nőtt. A városban csaknem minden harmadik család új lakásba költözhetett, több mint 1700 lakást építettek a negyedik ötéves terv idején. Eredményesen számolták fel a cigánytelepet, 105 család részére építettek új lakást. A tervnek megfelelően, követ­kezetesen alakítják a város- fejlesztést. A kiskereskedel­mi üzlethálózatot több mint háromezer négyzetméterrel, a szolgáltató egységek háló­zatát 500 .négyzetmérrel nö­velték. Fejlődtek az egészség- ügyi, oktatási intézmények. A tervezett 304 millióval szem­ben tanácsi költségvetésből 400 milliót fordítottak vá­rosfejlesztésre. Jelentősen fejlődött a ta­nácsi munka, de további mi­nőségi erőfeszítésekre van szükség a város és vonzáskö­rébe tartozó település lakos­sága ellátásának biztosítása, az állampolgárok ügyei inté­zése, a hatósági munka szín­vonalának emelése érdeké­ben. A végrehajtó bizottság be­számolót vitatott meg a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztálya tevékenységéről. Az osztály munkájáról a végre­hajtó bizottság megállapítot­ta, hogy irányító, vállalat­felügyeleti tevékenysége, ha­tósági munkája megfelel a párt- és kormányhatároza­tokban, az ágazati jogszabá­lyokban megjelölteknek. A munkavégzés színvonala emelkedő. Az osztály is ré­szese annak, hogy a negye­dik ötéves tervben a megye kiskereskedelmi forgalma másfélszeresére növekedett. A kereskedelmi hálózat 73 ezer négyzetméterrel bővült, mely országosan is kimagasló eredménynek számít. Keres­kedelmi hálózatfejlesztésre a tervidőszakban 430 millió fo­rintot fordítottak megyénk­ben. A kereskedelem szemé­lyi állománya tervszerűen alakult: 3100 szakmunkást, 400 középfokú végzettségű szakembert képeztek, tovább­képzésben közel kétezer főt 1 észesítettek. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt, bővül­tek a közvetlen ipari beszer­zések, szélesedett a határ menti áruforgalom. Az osztályra háruló fel­adatokhoz a személyi és tár­gyi feltételek megfelelőek. A feladatok a következő évek­ben sem lesznek kisebbek, mint az elmúlt öt évben. Az 1975. évi 9 milliárdos kiske­reskedelmi forgalomról 1980- ra 14—14.5 milliárd forintra növekszik — ötéves tervünk szerint — a megye kiskeres­kedelmi forgalma. Ennek tárgyi, személyi feltételeinek koordinálása, szervezése, el­lenőrzése igen nagy feladatot jelent. A végrehajtó bizottság az osztály feladatának meghatá­rozásakor többek között a következőket hangsúlyozta: fordítson továbbra is meg­különböztetett figyelmet a kereslet—kinálat egyensú­lyának biztosítására. Az osz­tály tegyen intézkedéseket a munkáslakta és a külterüle­tek. ellátására, tárgyi feltéte­lek további javítására. For­dítsanak az eddiginél is na­gyobb gondot a napicikk- ellátó hálózat szélesítésére, a vendéglátásban az ételkí­nálat és üdítőital-értékesítés fokozására, az iskolatej- ellátás bővítésére. Segítsék a lakossági zöldség-gyümölcs termeltetést és ellátást, meg­különböztetett figyelmet for­dítsanak a nyíregyházi vá­sárcsarnok gyors felépítésére. Erősítsék tovább az árelle­nőrzést, a fogyasztói érdekvé­delmet. Legyen az osztály egyik fő feladata továbbra is a kereskedelmi dolgozók képzése, továbbképzése. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság előterjesztést vitatott meg a veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági szövetkezeteknek óvadék ki­helyezésére; elfogadta az 1977. évi ingatlannyilvántar­tás ütemezését, majd szemé­lyi és egyéb ügyek tárgyalása szerepelt a vb előtt. Társadalmi bíróságok az egészségügyi intézményeknél Október 19-én ülést tar­tott Nyíregyházán az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottsága. Jelentést vitattak meg a szakszervezeti könyv­tári tevékenységről a nyír­egyházi anyás csecsemő in­tézetben, a nyíregyházi szak- szervezeti bizottság társada­lombiztosítási tevékenysé­géről, elfogadták a megyei bizottság 1977. évi költség- vetését. Állást foglalt a megyei bi­zottság a társadalmi bizott­ságok újjáválasztásáról, illet­ve ahol ilyen eddig nem volt, s a szakszervezeti tagság lét­száma százon felüli, a társa­dalmi bíróságok létrehozásá­ról. A társadalmi bíróságo­kat 1977 első negyedévében taggyűlés, szakszervezeti ta­nácsülés keretében választ­ják meg, melyen a megyei bizottság patronálói is részt vesznek. A társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei. Feladatuk, hogy a hatáskö­rükbe tartozó ügyeket elbí­rálják, döntéseikkel neveljék a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak meg­tartására, a fegyelmezett munkára, a szocialista mun­kaerkölcs erősítésére, a tár­sadalmi tulajdon védelmére és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesztését. PCXXIII. évfolyam, 248. szám ÁRA: 80 FILLER 1976- október 20., szerda |

Next

/
Oldalképek
Tartalom