Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-25 / 227. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 25. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Tükörkép HÁROMMILLIÓ CSALÁDNAK, 1980-RA Gázból — szabad idő Hűvösek a hajnalok, az es- ték: küszöbön a fűtési szezon. A korszerű fűtésre családok millióinak megnyílt a lehetőség. Az olaj- és főként a gázfűtés terjed, a földgáz kényelmes felhasználását szolgáló eszközök — fűtőtestek, etázskazánok, vízmelegítők, infra-gázhősugárzók — tömeges megjelenése tapasztalható. A 60-as években összeállított gázprogram tervszerű végrehajtása során tavaly már 45 városi és 62 kisebb- nagyobb település háztartásai használhattak vezetékes földgázt. A gázprogram eredményeként a háztartások 66—67 százalékában már vezetékes, vagy palackos gázt használhatnak. A vezetékes gázzal ellátott 707 ezer lakásból 350 ezerben földgáz van. háromszorta több háztartásban, mint 5 évvel ezelőtt. Föld- gáztüzelésű hőközpontokból pedig napjainkban már több, mint 100 ezer lakást fűte- nek. A növekvő gázfelhasználás gyökeresen átalakította az emberek életét. A gázkonvektorok pillanatok alatt felmelegítik a lakást, tiszta, szagtalan a fűtés. A gázégőkkel újjászületett a hagyományos cserépkályha. Elégedettek vele — stabil fütőér- téke miatt — a háziasszonyok. S mindenütt: kályhában, tŰ2íhelyben, boylerben — gombnyomásra lobban a gáz. A levegőt egytized any- nyira sem szennyezi, mint a 6zén, sokkal tisztább a fafűtésnél, sőt az olajtüzelésnél is. A hagyományos tüzelőanyagokat használó családokban a háztartási teendők általában napi 1,5—2 /órával több időt igényelnek, mint azokban, ahol gázzal, olajjal, villannyal számolhatnak. Ez a napi másfél-két óra megtakarítás nagyon nagy lépés a háztartási munka nyűge alóli teljes szabadulás felé, s ez nemcsak a nőket, a családok valamennyi tagját érinti. A távlati földgázprogram végrehajtása tovább foly:k, ennek során a következő öt évben, az előzőhöz képest mintegy 70 százalékkal több földgáz kerülhet felhasználásra. 1980-ban a mai 5—5,5 milliárd köbméter helyett már 10 milliárd köbméter lesz a felhasználás. Ennek 40 százaléka import lesz, a „Testvériség” gázvezetéken érkezik majd a Szovjetunióból. Ebből a nagyobb alapból több jut majd az iparnak — energia és nyersanyagként egyaránt —, ám sokkal több a háztartásoknak is. 1980-ban a 2 millió „pébé” gázfogyasztó mellett 615 ezer család használhat majd vezetékes földgázt — Budapesten 257, vidéken 358 ezer s negyedmillió család fogyaszt majd városi gázt. így együtt csaknem 3 millió család élvezheti majd e korszerű tüzelőanyag előnyeit, a sok milliónyi óra többlet szabad időt. (*.) „Szabolcsinak érzem magam..." Takács Erzsébet alkotás közben. fában, kőben. ólomban, bronzban. Mégis mi adta az időszerűséget, hogy szeptember 13- án — a képzőművészeti világhét előtt — a mándoki közönségnek megnyitották Takács Erzsébet kiállítását? A dátum a rétközi egészség- nevelési napokhoz kötődik. A művész a Dohányzás ellen küzdő társaság egyik védnöke, s ilyen minőségben ő tervezte meg a Fleming-plaket- tet, amelyet a dohányzás ellen küzdő legtevékenyebb embereknek adják. A kiállításon egy sarok tiszteleg művészi plakettek formájában az egészségnevelés, a gyógyítás nagy alakjainak. „Én szavakban nem tudom kifejezni azt az emberséget, amit ebben a szabolcsi községben tapasztaltarh. Szoborban fogom majd elmondani.” Valójában már „beszélnek” Takács Erzsébet szobrai a szabolcsi emberről: Krumpliszedők című plakettje itteni élmények talaján született. De kedves modelljei (milyen rossz szó ez, mondja) a gyermekotthon kis lakói, akik megérezték a „szobor néniben” az anyát. A Nemzeti Galéria főigazgatója így írt Takács Erzsébetről egyik budapesti kiállítása alkalmából: „Művészi rangját főként a környezetéhez, a munkásokhoz fűződő érzelmi szálaknak, emberi és szellemi önzetlenségének köszönheti. Kitűnő adottságait érzékeny szíve, a szenvedések, örömök iránti megértése tette alkalmassá arra, hogy műveiben általános érvényű megállapításokat tegyen a valóságról a mindennapi szép élményekről...” Páll Géza Két éve kezdődött: Pilcsák Mihályné, a mándoki. egészségügyi gyermekotthon vezetője a tévé műsorát nézte. Egy SZOT-díjas szobrászművésznő alkotásait mutatták be, a nő- és gyermekportrék nagyon megtetszettek a mándoki nézőnek. Arra gondolt: milyen jó lenne, ha a gyermekotthon udvarán is elhelyezhetnének egy-egy szép szobrot. Irt a szobrászművésznőnek, Takács Erzsébetnek, akiről a műsorban megtudta: nehéz, munkássorból került a képző - művészek közé, az élet egyetemét járva vált művésszé. Takács Erzsébet szobrász- művész elfogadta a feléje nyújtott baráti kezet, a gyermekotthon patronálását. Eljött Mándokra, a sohasem látott községbe, hogy megismerkedjen az otthon kis lakóival, akik az első napok után megszerették. Ott téblá- boltak körülötte, amikor néhány szép fatörzset kezdett faragni az udvaron. „Szobor néni”, így hívják a gyermekek, mióta a szépen gondozott udvaron elhelyezték alkotását. az „Éneklőt”. De a gyermekotthont díszíti az egyik legkedvesebb szobra, a „Copfos”, néhány bronzplakett is a falon függ már. Sőt jutott a gyermekotthont segítő kisvárdai és tuzséri szocialista brigádnak is. „Olyan eredeti, őszinte, ragaszkodó emberek közé kerültem, amilyenekkel az ország más vidékein nem találkoztam. Legszívesebben palotát emelnének itt nekem. Azt mondják, én vagyok az első kiállító a községben, eddig kétezren nézték meg a szobraimat, a plaketteket. Másfél hete itt élek Mándo- kon, s már szinte szabolcsinak érzem magam...” A kétéves barátság a fővárosi szobrászművész és a szabolcsi nagyközség között ez év szeptemberében kiállítássá érett. A Petőfi Művelődési Házban szeptember 13- tól 27-ig kíváncsiak százai nyitnak be, s ott találják az ismerős arcokat, vonásokat — szobrokban. Anyaság, Kendős, Töprengő, Asszony kosárral, Olvasó lány. Női fej, és még több portré, plakett Á tömegközlekedés Nyíregyházán Reggeli zsúfoltság Beküldte: Stick Gyula, Nyíregyháza. Nem váltotta be az elképzeléseket a lépcsőzetes munkakezdés a megyeszékhelyen. Az okok között egyaránt kereshető a vidékről bejárók korábbi érkezése, a már kialakult utazási szokások és a vállalatok, intézmények magatartása. Ám éppen szeptember, az iskolai tanítás megkezdése mutatja, hogy különösen a reggeli órákban, 8 óra előtt egyes vonalszakaszokon már-már elviselhetetlenné válik a zsúfoltság. Ahogy az ország más városaiban is csak a lépcsőzetes munkakezdésben találják meg a megoldást a zsúfoltság csökkentésére, ugyanígy Nyíregyházán is ez marad a járható út — nagyobb körültekintéssel és szigorral a bevezetésben. Jegykiadó automaták A szervezési intézkedésekhez tartozik, hogy a csuklós autóbuszokon várható a jegykiadó automaták alkalmazása. A forgalomirányítás javulását eredményezi, hogy a fontosabb vonalak legalább egyik végállomásán forgalomirányító pontot alakítanak ki. így a vasútállomás után néhány héten belül a tbc-szanatóriumnál lesz irányítópont, a későbbiekben pedig Jósavárosban létesítenek egyet. A különböző intézkedésekkel elérhető, hogy az autóbuszok számának és kapacitásának mintegy 25 százalékos növekedése mellett is el tudja szállítani a Volán az utasokat. Miután Nyíregyházán a helyi vonalhálózat az országos viszonyok szerint is jó, ezért a járatok számának növelése segíthet a zsúfoltság csökkentésében. L. B. Általános jelenség, hogy a 80—100 ezer lakosú nagyvárosokban rohamosan nő az autóbusszal utazók száma. Függvénye ez az iparosítás szintjének, a városon belüli távolságoknak. Nyíregyházán — az országos átlaghoz képest — ma még kisebb ez az utazási igény, hiszen amíg a hasonló nagyságú és fejlettségű városokban egy lakosra évente 250 utazás jut, addig itt csak 175 utazás történik. Ahhoz, hogy a város lépést tartson az igények növekedésével több intézkedésre van szükség. Erről beszéltek a szakemberek a műszaki hónap egyik rendezvényén, amelyen a tömegközlekedés fejlesztése szerepelt. Szabadi Farkas, a Voláft Tröszt tömegközlekedési osztályvezetője az általános fejlődési irányokkal foglalkozott, s ezt egészítette ki Szabó Jó- szefnek, a Volán 5. számú Vállalata személyközlekedési osztályvezetője azokkal a tervezett intézkedésekkel, amelyeket a következő években vezetnek be. Fontossági sorrend Nem Nyíregyháza elhanyagolását jelenti, hogy kevesebb új autóbuszt tudnak beállítani a forgalomba, mint amennyire szükség lenne. Az ország mis városaiban is hasonló a helyzet, a népgazdaság teherbíró képessége nem engedi meg, hogy a közeljövőben annyi jármű álljon rendelkezésre, ami megszüntetné csúcsidőben a zsúfoltságot. Ezért a szakemberek fontossági sorrendet állapítottak meg a fejlesztésben, ahol a kiemelt nagyvárosok után közvetlen következnek a felsőfokú központok: köztük Nyíregyháza is. A szűkös helyzet kívánja meg, hogy szervezési, útvonal-kialakítási módszerekkel csökkentsék a zsúfoltságot. Az egyik módszer, hogy csökkentsék az átszállásra forgalmat, a nagyobb utazási irányokat közvetlen autó- buszjárat kösse össze. Ehhez Nyíregyházán segítséget nyújt az UVATERV által készített tanulmány, amely megmutatja a fő közlekedési irányokat. Ezért a már kialakult törzshálózat mellett — ezt a 7-es, 8-as és 12-es vonalak alkotják — a város legnagyobb lakónegyedét, Jó- savárost kell összekötni az ipartelepekkel, a kórházzal. A megoldás: az 5-ös, a 9-es és a 15-ös járat egyik végállomása Jósavárosban lesz. Naponta 42 ezer utast szállítanak a helyi járatú autóbuszokon Nyíregyházán, öt év múlva viszont napi 60 ezer utas elszállítását kell megoldani. Versenyfutás alakult ki, amelyben a közlekedési igények növekedését a korábbi módszerekkel aligha tudja követni a Volán 5. számú Vállalata, a közlekedés lebonyolítója. A műszaki hónap programjából SZOBOR NÉNI Hozzászólás Ér-patak A Kelet-Magyarország több esetben foglalkozott már segítő szándékkal a várost átszelő Ér-patakkal. Köztudomású, hogy a patakot (VIII. sz. főfolyás) a környék lakói csakúgy, mint a környező ipari üzemek, hosszú időn át szeméttárolónak és szennyvízcsatornának tekintették. Bár sok vonatkozásban számottevő változás tapasztalható, gond van még ma is bőven. Bizonyítéka ennek a lapban szeptember 18-án — (tgy) aláírással — megjelent glossza. Bízunk benne, hogy elolvasták és megszívlelték az érintettek: azok a környékbeli apukák és anyukák, akik a „rozsdás motortankot” és a ma már „jórészt felismer- hetetlenné enyészett hulladékot” annak idején az Ér-patakba juttatták, és akik gyermekeiket elfelejtették megtanítani az élővizek tisztaságának védelmére csakúgy, mint mások munkájának megbecsülésére. Ami a hulladék kiszedését végző munkásokat és az Érpatakot fenntartó vízügyi igazgatóságot illeti: bizony valamennyiünknek szemet szúr és elszomorít bennünket az a sok felesleges munka és pénzkidobás, amit a városi szakasz viszonylagos rendben tartása igényel. A partra kirakott szemét, hulladék elszállítását a jövőben is a korábbiakhoz hasonló rendszerességgel, az ésszerű szállításszervezés szempontjainak figyelembevételével 1 —2 hetenként tudjuk és fogjuk megoldani. Ismételten megjegyzem: a legjobb megoldás az volna, ha a környező lakosságtól kikerült szemét nem a csatornába kerülne, hanem a városi, szervezett szemételhor- dáson keresztül jutna az erre a célra kijelölt helyre. Ezt kívánja meg a város és az igazgatóság anyagi és környezeti érdeke is. A városi tanács vb műszaki osztályával ezt a kérdést — az 1976. szeptember 2-án tartott közös megbeszélésen — rendezni kívántuk. Reméljük, a tárgyalás eredménye pozitív változást fog a VIII. számú főfolyás környezetében mutatni. Segítőkészségüket ezúton is köszönjük. Jeczkó János, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke Gyűrűzik a madarakat A szokásosnál előbb kezdődött az idén a madarak őszi vonulása, melyet a korán Jött augusztusi hűvös idő váltott ki. E hatalmas mozgás titkainak kutatása érdekében az ország különböző pontjain figyelik, hálóval fogják és gyűrűzik a szakemberek a madarakat. Augusztus 8—IS között a Kiskunsági Nemzeti Park rendezésében dolgozott 35 ornitológus a fülöpházl Kondortó partján, ahol több, mint 1200 madarat jelöltek meg. Augusztus 20-án indult a munka a szentendrei sziget csúcsán, a kisoroszi gyűrűzőtáborban, ahol lengyel és magyar szakemberek közreműködésével tart a madarak jelölése egészen október közepéig. Mindez az Akció Hungária keretében történik, amely programja szervesen illeszkedik a balti országok kutató tevékenységéhez, az Akció Baltlká- hoz. Ennek során ez évben már harmadszor indul — a Tisza-ak- ció. Szeptember 15 és 31 között a folyó három pontján — Tisza-' lökön, Szolnokon és Hódmezővásárhelyen — létesített gyűrűző pontokon végzik a madarak hálózását és jelölését a szakemberek. Megyénkben ezt a munkát a Madártani Egyesület tlszavas- vári „Hermán Ottó” csoportjának tagjai látják el. A kutatómunka érdekében tilos a hálókhoz nyúlni, mert az zavarja a fogást, és rongálja a rendkívül drága és nehezen beszerezhető eszközöket. Kérés továbbá, hogy ha valaki elhullott madár lábán jelzőgyűrűt talál, azt a megkerülés adatainak feltüntetésével — hol, mikor, ki találta — küldje meg a Maéyar Madártani Intézet címére — 1121 Budapest, Költő u. 21,
