Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
1976. szeptember 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Különmunka Augusztus negyediki számunkban több kismama érdeklődésére már választoltunk: a gyermekgondozási segély időtartama alatt bedolgozói munkát nem vállalhatnak. A családokat érintő szociálpolitikai intézkedések ugyanis pontosan a gyerekek vállalásának és nevelésének megkönnyítésére születtek. Egyik célja az, hogy a dolgozó nő egy bizonyos ideig anyai hivatásának éljen, gyermekét nevelje. A gyermekgondozási szabadság ideje alatti munka- vállalással a rendelkezés eredeti társadalompolitikai célja csorbát szenvedne. A segély — az újabb munka- viszonyból származó jövedelem miatt — családi pótlék jelleget öltene, ez pedig a kismamák kötdött anyagi egyenlőtlenséget okozna. Cikkünkben a bedolgozói munkavállalásról volt szó, akkor más lehetőségre nem is gondoltunk. Erre egyik mátészalkai levélírónk hívta fel a figyelmünket. A következőket írja: „Szeretném tudni az önök véleményét egy ügyről, melynek tanulságát közérdekűnek tartom. Gyermekgondozási segélyen lévő ismerőseim közül többen alkalmi munkát vállalnak. Gyermeküket arra az időre a 70—80 éves dédnagymamákra bízzák. ügy tudom, a gyermek- gondozási szabadság célja az, hogy az anyák gyermeküket maguk neveljék. Ha erről lemondanak, ráadásul a rendelkezést is kijátsszák — nekem az a véleményem — hogy gyermeküket, önmagukat csapják be elsősorban. Szeretném elmondani — anélkül, hogy valaki ezt közhelynek tekintené — sokszorosan nehéz életünk volt ifjan (a most negyven—ötven éveseknek). Nem volt bölcsőde, óvoda is csak kevés, és az is csak félnapos, nem volt külön szabadság, mert valakinek gyermeke született. Vannak olyanok, akik nem lettek, nem lehettek, s most már nem is lehetnek anyává, nagyanyává, mert dolgozniuk kellett, mert esetleg a közért vállaltak felelős munkát, és eközben nem tudták a gyermeknevelést vállalni. Mert nem volt egy áldozatos nagymama, aki segített volna a gyermek gondozásában, nevelésében. Ma a gyermek- vállalás és a munkavégzés összeegyeztetését a közösség lehetővé teszi, ügy tudom, erre államunk milli- árdokat fordít évente. Milyen jó a mai fiatalasszonyoknak, hogy élhetnek a lehetőséggel.” Levélírónk mintha azt akarta volna mondani: a fiatalok nem érzik eléggé a családokat érintő szociálpolitikai intézkedések jelentőségét, értékét. Dehogyis- nem! Nem erről van szó. Csak néha tájékozatlanok, vagy egy kis „különpénz” csábítása viszi őket meggondolatlanságokba. Mi nem csak őket hibáztatjuk. A munkaadókat sem értjük. Nekik kötelességük tudni, hogy a gyesen lévők nem vállalhatnak különmunkát. Soltész Ágnes BALESETVESZÉLYES! Nyíregyházán a mezőgazdasági főiskola épületei mosott folyó patakrész mindkét partján található szennyvízátemelő akna hónapok óta fedetlenül van. A patakpartok egyikén jól kijárt gyalogos ösvény vezet. Gyakran ezen közlekednek a Himes- ben lakók. A városba vezető útjuk a töltésen haladva lerövidül. Igenám, csakhogy — különösen a kora reggelig es esti időpontban — igen óvatosnak kell lennie, mert a szennyvízakna felső _ rés^f súlyos baleseti forrást jelent. Magasan szennyvízzel töltött, mely látványnak sem _ szép. Vajon meddig lesz ez így kérdezi S. E. segít a brigád A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár „Április 4” szocialista brigádja egyik brigádtagjuknál a hálózati vízvezeték bevezetési, beszerelési munkálatait végzik. Szabad idejükben árkot ástak, majd a csövek Ö6szeszereleset es lefektetését is elvégezték. Az egy éve alakult brigádnak mar nem ez az első ilyen jellegű munkája. Tavaly sznhen egyik brigádtagjuk lakásépítésénél segítettek az alapozástól a tetőszerkezetig Szocialista szerződést kötöttek a Pethe Ferenc Általános Iskolával is, akiknek szemléltetőeszközöket készítenek az oktatásokhoz. Patronaljak még Tiszavasvári legifjabb óvodáját is, mindezek mellett még arra is jut idejük, hogy tanuljanak, fejlesszék szakmai tudásukat. Testvérbrigádjukkal, a „Március 21. szocialista brigáddal kapcsolatuk kitűnő. Vetélkedőket szerveznek egymás között, szeptember végén pedig közös kiránduláson vesznek részt. — írja Rácz Sándor. FÖLDES UTCA Nyíregyházán az Öz köz az Északi lakónegyedet és a Búza terét köti össze. Ez az utca teljes terjedelemben földes utca. Körülbelül két eve betonlapos járda készült társadalmi munkával, mint ahogy annak idején a villany bevezetése és az utca egyengetése is. További _ tócsa dalmi munka végzésére lenne hajlandó az utca lakossága, ha azt igényelnek es segítséget is kapnánk, hogy ne kellene sok száz embernek, kisgyermekes anyanak porban, sárban közlekedni, az ott lakóknak a száguldó gépkocsik által ./elkevert port szívnia, lakasaik obiakat állandóan zárva tartani. Tud juk, fontosabb feladatok is vannak, s a pénzügyi keret is korlátozott, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az eddig forgalmatlan utca olvan átmenő forgalomnak van kitéve, — különösen piaci napokon — s ezert megérdemelne egy útburkolatot és néhány fát, melyet mi magunk is elültetnénk. Szeretnénk végre tudni, lesz e csa^ tomázás, szilárd útburkolat, vagy legalább sebességkorlátozás? — kérdezi az utca lakói nevében Garay József, Nyíregyháza, öz köz 17. szám alatti olvasónk. ELHANYAGOLJAK... Egy hetet töltöttem a fes tőién szép szatmári tájakon _ olvashattuk Tóth Béla, Debrecen, Gyergyó u. 9. szám alatti lakos levelében Az idegenforgalmi hivatal tájékoztatói nagyon sok erde kés látnivalót, maradandó él ményt ígértek. A vásárosna- ményi Tisza-partot választotNEKI SIKERÜLT — Erre gyere, itt rövidebb!... tam táborhelyül. A camping azonban nagy csalódást okozott. Se mosdó, se főzőhelyiség, gondozatlan, s a céllövölde „szívküldi”-je is zavarja a pihenni vágyókat. És hogy egy lövés a céllövöldében miért öt forint, az rejtély? Az egyre növekvő forgalom megkívánná, hogy ne elégedjenek meg az illetékesek a jelenlegi állapottal. Túráinkon nagyon sok érdekes látnivalóval ismerkedtünk meg. De kérdem, Na- gyarban miért nincs egy tábla, amelyik Petőfi fájához kalauzolná az érdeklődőt, s miért olyan elhanyagolt a fa? A csodálatosan szép tá- kosi templom falán vajon miért nincs egy — a templom történetét, műemléki jelentőségét ismertető tábla, ha már felkészült idegenvezetés nincs? A túristvándi vízimalom idillikus környezetben nem működik annak ellenére, hogy a tájékoztatók működőnek tüntetik fel. Az árnyoldalak mellett azonban feltétlenül említenem kell a szatmárcsekei Kölcsey-szoba gazdag anyagát, rendjét, a csekei híres temető gondo- zottságát, a csarodai templomban a szakszerű vezetést, a szabolcsbákai harangtorony rendben tartását, a vásárosna- ményi múzeum gazdag gyűjteményét. Érdemes volt végigjárni, megnézni a Bereg és Tisza-kanyar nevezetességeit. Jó lenne, ha jövőre ezek az apró, de az érdeklődő túristát bosszantó hibák megszűnnének. * ' „NAGY VÁLTOZÁST TALÁLTAM... !” Az elmúlt hetekben utam Szabolcs mesébe vezetett, ahol évtizedek óta nem jártam. Nagyon nagy változásnak voltam szemtanúja, mely nagy örömmel töltött el. Jórészt eltűntek a régi kis nád- fedeles házak, új, korszerű, szép lakások kerültek helyére. A nagy fejlődés mellett tapasztalhattam az emberek egyszerűségét, segítőkészségét, önzetlenségét. Nekem — aki idegen a megyében — nagv gondot jelentett volna a tájékozódás, de akit megkérdeztem, szívesen útba igazított fáradtságot, időt nem kímélve. Jóleső érzés volt segítőkészségük — írja levelében Takács Lajosné, Salgótarján, Schulyer Ferenc utca 10. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Bay Ferencné nyírmadai, Pongó József ököritófülpösi, Laza Lajos nyírbélteki, Bihari Károlyné mátészalkai, Cseh Mihály felsősimái, Sipos József berkeszi, Gombos Kálmánná szamossályi, Dudás Jánosné máriapócsi, Székely Tamás nyíregyházi, Dán Sándorné nagykállói, Ács János tiszakerecsenyi, Mursa Elek csaholci, Rézműves Miklós piricsei, Kosa Pálné jármi és K. Szabó Lajos lónyai lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Papp György nyíregyházi, id. Nemess Endre nyíregyházi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Kovács István nyíregyházi lakost tájékoztatjuk, hogy minden házas ingatlan után házadót köteles a tulajdonos fizetni. Amenynyiben a házat bérlet útján hasznosítja, úgy jövedelem- adót is köteles fizetni és a szokásos évi adóbevallás alkalmával a bérletből származó jövedelmet is be kell vallani. Sándor Istvánná olcsva- apáti olvasónk özvegyi nyugdíját 1976. július elsejével megszüntették, mert árvaellátásra jogosult gyermeke már nincs. Debreceni József fehér- gyarmati lakosnak üzenjük, hogy az 1975. évi 2. törvény 28. paragrafusa szerint családi pótlékra az a biztosított jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. IÍIÉÍI|Íite$ válaszol KÜRBE-KÖRBE „Körbe-körbe” címmel jelent meg augusztus 18-án észrevétel a Vöröshadsereg útja forgalomkorlátozásáról, amely az út korszerűsítése miatt vált szükségessé. Az említett korlátozás a Vöröshadsereg úton az Inczédi sor becsatlakozásáig lehetővé teszi a járművek célforgalom-közlekedését, így a kerékpáros-forgalmat is. Az Inczédi sor, és az Ady Endre utca között viszont az útépítési munkák olyan jellegűek, hogy az útszakasz teljes elzárását követelték. Ezen a szakaszon azonban a KRESZ 54. § (2) bek. értelmében lehetőségük van a kerékpárosoknak a járdán való közlekedésre. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza JOGOS VOLT „Dobjam el?” címmel Budai Erika nyírbogáti lakos arra panaszkodott, hogy óráját már több alkalommal javították, de még mindig nem tudja használni, és kicserélni sem akarják. Panaszát megvizsgáltuk, s jogosnak találtuk, ezért az óra kicserélésére engedélyező okmányt kiadtuk, melynek alapján a panaszos óráját kicserélték. Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat Nyíregyháza FIGYELMEZTETTÉK--.„Szabály” című cikkükre az alábbi tájékoztatást adjuk: a jegykezelő meghallgatása során elmondta, hogy a 7,25-kor induló autóbusz- járatnál nem szokott kiállás lenni, megfordulás után azonnal indulnak vissza. A jegykezelő figyelmét felhívtuk, hogy a beszállítási időpontot nem feltétlenül szükséges megtartani, különösen, ha az időjárási viszonyok indokolttá teszik. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza ELZÁRJÁK a VIZET Nyíregyházán, az Északi temetőben napok óta elzárják a vizet. Valóságos nép- vándorlás van a vízért, holott este a járdát és az úttestet is locsolják. Kegyeletből — legalább hetente kétszer — illene vizet szolgáltatni a temetőben is. Ne így takarékoskodjunk — javasolja Jeni- kovszky Willibald, Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 44. szám alatti olvasónk. A fölépítésr Ha valaki egy kicsit figyelmesebben tanulmányozza Magyarország történetének igazságszolgáltatását, tapasztalhatja, hogy igen nagy számban fordulnak elő úgynevezett mezsgyeperek. Adódott ez mindenekelőtt abból, hogy a szegény- és a középparasztság birtokában lévő földterület igen kicsi volt és éppen ezért minden négyszögölnek rendkívüli jelentőséget tulajdonított a tulajdonos. Egyenes következménye volt ennek, hogy a mezsgyehatárokat gyakrabban sértették meg, mint általában, vagy valamelyik tulajdonos úgy vélte, hogy azt megsértették. Az ilyen viták ma is meglehetősen gyakoriak, de mindenekelőtt a belterületi ingatlanok esetében és különösen a fejlődött nagyközségek és városok területén, mert az építési telkek száma egyre inkább fogy, egyre inkább beépítésre került, ritka ma már falun is a 2—3 kh-s porta. Ehhez Kapcsolódik Zsoldos Imre olvasónknak a levele, melyben előadja, hogy szomszédja az idén tavasszal új házat épített és véleménye szerint az új ház, az ahhoz csatlakozó melléképületek úgy lettek felépítve, hogy az az ő területére mintegy 30 cm-rel átér, és így az elfoglalt terület kitesz 12—14 négyszögölet, ami igen jelentős, mert az ő összes területe mindössze 137 négyszögöl. Szóban több esetben tárgyalt már a szomszéddal, amikor a szomszéd hol elismerte a túlépítést, hol nem ismerte el, arra fs hivatkozott, hogy az építési hatóságok részére kijelölte, hogy hova tartozik az épületet építeni, így ha még történt is túlépítés, ő azért nem felelős, mert ő a hatóság által kijelölt helyre épített. Történt olyan beszélgetés is, hogy amennyiben bebizonyosodik a túlépítés, a szomszéd azt a területet hajlandó megvásárolni, olvasónk viszont területét nem hajlandó eladni, azt akarja kérni, hogy az épületet bontsák le és adják vissza az őt megillető területrészt. Kérdése, hogy milyen törvényes lehetőségek állnak fenn? Az alapvető jogszabályok szerint, ha valaki a más területére épít, a tulajdonos — akár hallgatólagos hozzájárulásával — megszerni a beépített terület tulajdonjogát. Az adott esetben ilyenről nem lehet szó, hiszen az építkezés tartama alatt is vitás volt az, hogy megfelelő helyen van-e az épület, vagy sem. A levélből kitűnően szakember a területet nem mérte fel, és a telket elválasztó mezsgyehatárt nem állapította meg. Enélkül nem dönthető el a kérdés sem, hogy történt-e túlépítés, vagy nem történt. Amennyiben a túlépítés ténye megállapítható, lehet kérni az épület elbontását, de nem tartjuk valószínűnek, hogy a bíróság elrendelné, mert az ellenkezne az okszerű gazdálkodás követelményeivel. Az épület, legyen az bárkinek a tulajdona, nemzeti érték is, a levélből kitűnően egy új épületről van szó, annak teljes elbontása és újraépítése nem áll arányban az állítólag elfoglalt 12—14 négyszögöl értékével. Következő lehetőség, az, hogy a bíróság valóban megállapítja, hogy a szomszéd a túlépítéssel megszerezte az elfoglalt terület tulajdonjogát és kötelezi az ellenérték megfizetésére. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, hogy ha a mezsgyehatár megváltoztatásához az építési hatóság hozzájárul, mert a belterületen lévő területváltozáshoz minden esetben szükséges az építési hatóság engedélye. Amennyiben az engedély nem adható meg, úgy csak egyetlen megoldás marad, hogy a bíróság arra kötelezi a szomszédot, hogy az elfoglalt területtel arányban használati díjat vagy egyéb kárpótlást fizessen. Dr. Juhász Barnabás
