Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 9. Üdvözlő távirat Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából TODOR ZSIVKOV ELVTÁRSNAK, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsa elnökének; SZTANKO TODOROV ELVTÁRSNAK, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének, Szófia Kedves elvtársak! A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe, Bulgária fel- szabadulásának 32. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, s önökön keresztül a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak és kormányának, s a testvéri bolgár népnek. A magyar nép őszinte rokonszenvvel és elismeréssel kísé­ri figyelemmel a szocialista építés előrehaladását a Bolgár Népköztársaságban. A bolgár dolgozó nép, kommunista párt­jának vezetésével, kiemelkedő sikereket ért el hazája felvirá­goztatásában, a fejlett szocialista társadalom építésében. Tár­sadalmi és gazdasági fejlődésük a dimitrovi örökség méltó folytatása. Eredményeik nyomán szocialista hazájukat tisztelet és megbecsülés övezi. A béke és biztonság megszilárdítását szol­gáló tevékenységük a Bolgár Népköztársaság növekvő nem­zetközi tekintélyének további záloga. Őszinte örömünkre szolgál, hogy népeink, országaink, pártjaink sokoldalú és szoros kapcsolatai jól fejlődnek az élet minden területén. Együttműködésünk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szervezeteiben jól szol­gálja népeink biztonságát és országaink felvirágoztatását, egy­ben hozzájárul az európai kontinens és az egész világ béké­jének és biztonságának megteremtéséhez. Meggyőződésünk, hogy a szocializmust építő népeink megbonthatatlan barátsága és együttműködése tovább mélyül és erősödik a marxizmus—leninizmus eszméi, a proletár in­ternacionalizmus elve alapján. Nemzeti ünnepükön szívből kívánjuk, hogy a bolgár nép a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán kitűzött célok valóra váltásával újabb nagy sikereket érjen el hazájuk fel­virágoztatásában, a népek barátságának és együttműködésé­nek fejlesztésében. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Üdvözlő távirat a KNDK nemzeti ünnepe alkalmából Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság elnökének, Fák Szong Csői elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási tanácsa elnö­kének P h e n j a n Kedves elvtársak! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásá- hak 28. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében forrón köszöntjük önöket és önökön keresztül a Koreai Munkapárt Központi Bizottságát, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság közigazgatási tanácsát, a testvéri koreai népet. A koreai nép, a Koreai Munkapárt vezetésével az elmúlt időszakban újabb kiemelkedő eredményeket ért a szocialista építőmunkában és hazája nemzetközi tekintélyének erősítésé­ben. Ezek a sikerek egyben hozzájárultak a szocializmus és a béke erőinek térnyeréséhez az egész világon. Hazájuk demokratikus alapokon történő békés' egyesítésé­ért, a Dél-Koreában állomásozó külföldi csapatok haladékta­lan kivonásáért folytatott igazságos küzdelmükben továbbra is számíthatnak pártunk, kormányunk és egész népünk támo­gatására. Meggyőződésünk, hogy országaink és népeink hagyomá­nyos testvéri barátsága és együttműködése tovább erősödik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Zavargások a Dél-afrikai Köztársaságban Szerdán is folytatódtak a zavargások a Dél-afrikai Köztársaságban. Johannes­burg külvárosában, Sowetó- ban, ismeretlen tettesek fel­gyújtották a városrész egyik legnagyobb munkásszállóját. Az épület nagy része leégett és a lángok legkevesebb két halálos áldozatot követeltek. A hatóságok állítása szerint az akciót a Zulu törzs tagjai követték el. A szálló körzete már két héttel ezelőtt is tör­zsi villongások színhelye volt. Szerdán kora reggel Fokvá­rosban a rendőrség gumibo­tokkal és könnygázzal igyeke­zett szétverni egy tiltakozó megmozdulást és tüzet is nyi­tott a tüntető diákokra. Hír- ügynökségi jelentések szerint számos tüntetőt letartóztattak. Napi külpolitikai kommentár Katonai szakértőnk írja: A „Pajzs—76” közös gyakorlatról Sokféle aláírás létezik. Ami valamennyiben közös vonás: kezünk írásával azt hitelesítjük, amivel egyetér­tünk, aminek a mondaniva­lóját a magunkénak elismer­jük. Levelet, okmányt, szer­ződést, vallomást és cikket — temérdek a vállfája az aláírásra érdemes szövegek­nek. Ezúttal az aláírt dokumen­tum is külön hangsúlyt ér­demel. A 2. stockholmi fel­hívás negyedszázaddal kö­vette az elsőt. 1950-ben a svéd fővárosbeli Főiket Hu- setben, a Népek Házában Fréséric Joliot-Curie olvasta fel az elsőt. Akkoriban, a hidegháború feszültsége kö­zepette fénysugárként hatott a Béke-világtanácsnak a földkerekség népeihez inté­zett felhívása, amely az atomháború megakadályo­zásáért hívta harcba az em­beriséget. Rövid idő alatt félmilliárd ember tanúsította aláírásával: egyetért a felhí­vással, helyesli, támogatja a béke-világmozgalom érve­lését a tömegpusztító fegyve­rek alkalmazásának megtil­tásáért. A második felhívás az el­sőnél lényegesen kedvezőbb világpolitikai körülmények Élet- és munkakörülmé­nyeikkel elégedetlen korzikai tehergépkocsi-vezetők ked­den, az esti órákban Ajaccio közelében, a Campo del Oro légikikötőben pokolgépes merényletet követtek el az Air France francia légifor­galmi társaság Boeing 707 típusú utasszállító gépe el­len. A robbanás következté­ben a gép kigyulladt, a tűz átterjedt az üzemanyagtartá­lyokra, a repülőgép a lángok martalékává vált. A rendőr­ség 80 személyt letartóztatott. Fieschit a földközi-tengeri sziget és a kontinentális Franciaország közötti fuva­rozási nehézségek, a korzika- iak számára előnytelen fu­vardíjtételek elleni tiltakozó akciója miatt augusztus 30- án letartóztatták és hat hóna­pi börtönre ítélték. Az elnökük szabadon bo­csátását követelő kamionve­zetők kedden délután teher­autóikon Ajaccióba indultak, hogy részt vegyenek a terve­zett tüntetésen. Ám a város külső kerületeiben a rendőr­között látott napvilágot. Idő­szerűsége azonban vitatha­tatlan: a leszerelést még ma is számtalan tényező akadá­lyozza. Bolygónk lakossága és teljes élővilága többszörö­sen elpusztítható, annyi nuk­leáris fegyverzet halmozódott fel. Egyetlen ésszerű kiút kí­nálkozik: a teljes leszerelés. Ebből a célból sokasodnak az aláírások a 2. felhívás alatt, ezt követelik azok a százmilliók, akik nálunk és határainkon túl aláírásukkal fejezik ki felelősségérzetüket a jelen és a jövő nemzedé­keinek boldogulásáért. Tízezerszám érkeztek táv­iratok, egyéni és kollektív aláírások ezekben a hóna­pokban az Országos Béketa­nácshoz. Legalább 7,5 millió honfitársunk nyilvánította ki egyetértését. Az egészség- ügyi szakszervezet szentend­rei járási bizottsága vala­mennyi tagja nevében kül­dött állásfoglalás a többi között így fogalmaz: „Az egyszerű kisembertől a ve­zető államfőkig mindenkinek össze kell fognia, hogy meg­szülessék az évezred törté­nelmének legjelentősebb döntése, a teljes leszerelés megvalósulása.” ség zárógyűrűjébe ütköztek. Irányt változtatva a repülő­térre hajtottak. A légikikötő­be érkezve kamionjaikkal a kifutópályán helyezkedtek el, s megbénították az egész forgalmat. Valamivel később körülzárták a Boeing 707-es gépet, amelynek 181 utassal éppen Párizsba kellett volna indulnia. öt fegyveres férfi a piló­tának megparancsolta, hogy a repülőgépet vezesse a ki­futópálya végére, az utaso­kat és a személyzetet távo­zásra szólította fel, majd robbanószerkezeteket helye­zett el a gépben. A tűzol­tóknak több mint egyórás megfeszített munkával si­került megfékezniük a rob­banássorozatot követő tűz­vészt. Emberéletben nem esett kár. Ám a tiltakozó ka­mionvezetők és a hozzájuk csatlakozott fiatal korzikai tüntetők valamint a rendő­rök közötti összecsapások szerdán a hajnali órákig tar­tottak. A HIVATALOS KÖZLE­MÉNY SZERINT a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erői a Lengyel Népköz- társaság területén „Pajzs— 76” fedőnévvel szeptember 9-e és 16-a között közös gya­korlatot tartanak. A gyakor­lat célja a szövetséges had­seregek parancsnoki állomá­nya, törzsei és csapatai ki­képzésének további tökélete­sítése. A „Pajzs—76”-on az NDK nemzeti néphadserege, a lengyel néphadsereg, a szovjet hadsereg és a cseh­szlovák néphadsereg száraz­földi és harcászati légierői­nek egységei vesznek részt, összesen mintegy 35 ezer fő. Érdemes emlékeztetni ar­ra, hogy amíg a NATO euró­pai fegyveres erői minden évben — így például a múlt évi helsinki biztonsági és együttműködési konferencia utáni enyhültebb légkörben is — jelentős létszámú csa­patok részvételével és nagy területre kiterjedő demonst­ratív hadgyakorlatokat tar­tottak, á szocialista országok határainak közelében, addig a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői legutoljára négy évvel ezelőtt, Csehszlo­vákia területén „Pajzs—72” fedőnévvel rendeztek na­gyobb közös gyakorlatot. A testvéri szocialista országok párt- és állami vezetése mintegy ezzel is kifejezésre akarta juttatni, hogy — az atlanti tömbbel ellentétben — távol áll tőle az erőfitog­tatás és álláspontja szerint az európai problémák meg­oldására a katonai eszközök egyáltalán nem alkalmasak. Az azonban kézenfekvő, hogy a NATO-nak a helsin­ki szellemmel ellentétes fo­kozott katonai aktivitását aligha lehetne passzívan szemlélni. Ilyen helyzetben a testvéri szocialista országok egyes hadseregeinek, vagy egyesített fegyveres erőinek gyakorlatai meghatározott politikai-katonapolitikai cé­lokat szolgálnak, békevédel­mi funkciójukat és eltökélt­ségüket fejezik ki. Ezt a jel­lemző vonósukat különösen hangsúlyoznunk kell, hiszen a katonai enyhülés nyugati ellenzői — a fegyverkezés magas színvonalát igazolan­dó — előszeretettel hivatkoz­nak a Varsói Szerződés szer­vezetének állítólagos fenye­getésére, holott a valóságban ilyen nem létezik. Azt vi­szont senki sem vonhatja két­ségbe, hogy a szocialista kö­zösségnek joga és kötelessége megtenni minden szükséges­nek tartott intézkedést a kollektív önvédelem haté­konyságának növelésére. Ezt szolgálja — egyebek között — a most bejelentett közös gya­korlat is. A KORÁBBI IDŐSZA­KOKHOZ KÉPEST minden­képpen újdonságnak számít, hogy a helsinki értekezlet zá­róokmányának a bizalomerő­sítő intézkedésekről elfoga­dott ajánlásai szellemében kellő időben — vagyis 21 nappal előbb — kölcsönösen bejelentik a legalább 25 ezer főt megmozgató gyakorlato­kat. Általában ez alkalom­mal közlik az adott gyakorlat fedőnévét, célját és időtarta­mát. így járt el a Szovjet­unió mind a „Kaukázus”, mind pedig az „Észak” ese­tében, sőt ezekre külföldi ka­tonai megfigyelőket is meg­hívott. Idegen államok képviselői­nek meghívása az egyes gya­korlatokra a mindenkori po­litikai elhatározás kérdése. A helsinki fő dokumentumban arról van szó, hogy „a meg­hívó állam fogja meghatá­rozni minden egyes esetben a megfigyelők létszámát” és persze azt is, egyáltalán meghívják-e más államok katonai képviselőit. Az ön­kéntesség a meghívás elfoga­dására szintúgy vonatkozik, mint magára a meghívásra. Egyikre nézve sincs kötelező előírás, bár a helsinki záró­okmányt aláíró államok „a stabilitás és a biztonság nö­velése céljából” az előrejel­zést kívánatosnak tartják. Most elsőként a térségben lé­vő egyik NATO-ország, Dá­nia kormánya jelentette be, hogy két fővel képviselteti magát a közös gyakorlaton. A szovjet hírügynökség köz­lése alapján a dán fegyveres erők vezérkarának egy ezre­dese és egy alezredes tekinti majd meg a „Pajzs—76”-ot. A GYAKORLATRÓL MÉG CÉLSZERŰNEK LÁTSZIK elmondani, hogy azon csak az erre kijelölt csapatok vesznek részt. Ellentétben az időről időre sorra kerülő törzsgyakorlatokkal — ahol csak a parancsnoki állomány tevékenykedik az egységek mozgatása nélkül — ezúttal meghatározott arányban és összetételben NDK, lengyel, szovjet és csehszlovák csapa­tok is részt vesznek a közös tervben rög,- i tett fegyverzet­tel és haditecnikai eszközök­kel. Serfőző László alezredes 80 személyt letartóztattak Pokolgépes merénylet Korzikán Szeberényi Lehel i4 fent REGÉNY 35. A gyereket felvezették a lépcsőn. A hivatalsegéd min­den hivatali tekintélyét latba vetette, hogy távol tartsa, s némileg visszaszorítsa a mö­göttük felnyomulókat. — Hagyják szabadon az utat! — kiáltotta. — Meg­tudnak mindent úgyis. A külső szobában egy fia­talasszony ült az íróasztal mögött, a titkár. Ijedten ug­rott fel a székről. Szólni is elfelejtett, csak a szemében repdesett a riadt kérdés. Ke­ze viszont rögtön tudta, mit kell tenni, s már tolta is a széket a gyerek alá, kinek falfehér feje rángatózni kez­dett, s némileg elalélt. Az asszony poharat raga­dott, s a vízcsaphoz ugrott. A beszédesebb bányász az­tán megszólalt: — Behoztuk — mondta. Majd hozzátette: — Megtá­madták. Az asszony vízzel itatta a gyereket. Tarkóját, halánté­kát dörzsölte. S közben a gyanús zajra kijött a tanács­elnök. — Mi történt? — nézett furcsán a szelíd kék szemé­vel. Rögtön látta, hogy az öreg bányából valók, mely községi tulajdon, és tulaj­donképpen már régen nem üzemel, s a bozót csak azért nem nőtte be egészen, mert néha mégis kimennek oda fejteni, amikor a tanácsnak szüksége van kőre valamely középítkezéshez. — Vízért küldtük a forrás­hoz — mondta a bányász. — Vártuk, mikor jön már. Az­tán, hogy nem jött, utána mentünk. Hát ott feküdt, az élet ki volt szállva belőle. Ütésnek, szúrásnak nem lát­tuk nyomát. De a kanna, az szőrén-szálán eltűnt. A víz, az ott volt kifolyva a gyepen. Hát a kannát, azt elvitte az illető. — Nagyon őt megijeszthet­te — mondta a másik bá­nyász komoran és jelentő­séggel. Ez volt az egyetlen, amit mondott. — Megijesztett valaki? — kérdezte a tanácselnök a fi­út. De az csak nézett homá­lyos, riadt szemmel. Koco­gott a foga. — Mi is hiába kérdeztük — mondta a beszédesebbik bányász. — Elvesztette a sza­vát. A tanácselnök felvette a telefont, s hívta a rendőrka­pitányságot. Nem állt az eset magában, s a rendőrség is kíváncsi volt rá. Fél órán belül két nyomo­zó érkezett a városból. A nép félretakarodott az autó­juk elől. A nyomozók egy pillantást vetettek a gyerekre. — Ö az? — ő — felelte a tanácsel­nök. — Mint a múltkori eset. A múltkori eset egy idős paraszt volt. Azt is úgy szed­ték össze az erdőn, rémület­be fagyva. Egy szót se tud­tak kihúzni belőle. De azon legalább karcolások voltak, mintha zsilettel szabdalták volna meg a képét. Ám az is lehet, a tövis karcolta össze, ahogy beleesett a bozótba. — Nem nagyon képzelődö- sek itt az emberek? — kér­dezte félreszaladó szájjal a korban és rangban tekinté­lyesebb, miközben kalapját a fogasra, táskáját az asztalra helyezte. S noha még csak le­ülni készült, mosolygós sze­me, mely nagy és kizökkent- hetetlen nyugalmat árasztott, máris áthatóan fürkészte a gyereket, mint egy láthatat­lan bonckés. — Mert vari egy ilyen érzésem, hogy óvatosan fogalmazzak. A tanácselnök is félrehúzta a száját. Kesernyésen rámo- solygott. — Eléggé. A nyomozó térdére helyez­te kezét, és -lőrehajolt. — Mondd fiam, hogy né­zett ki a támadód? A gyerek hallgatott és reszketett. Tekintete bom­lott volt, zavaros, egy má­sik világba meredő, s a ré­mület tócsái még mindig nem oszlott- ' szét a tükrén. — Láttál -:y általán va­lakit? Hallgatott és reszketett. Ügy látszott, nem jut el hoz­zá a kérdés. — Láttál valakit?! Azt kérdeztük! - kiáltott rá a másik, a fia- d, ki föl-alá sé­tált, és men éppen oda lé­pett. A gyerek egész testében ossz rázkódott, és könnyek potyogtak a szeméből. Az öreg, ki ült. és térdén nyugodott a keze megfogta ifjú, még túlbuzgó társának karját. — Ejnye — mondta neki csendesen, majd visszafordult a fiúhoz. — Na, ne sírj! Nyu­godj meg szépen. Mi nem bántunk. Megvárta, míg lecsillapo­dik, reszketése szűnik. — Na. jól van. És most fi­gyelj rám! Mi jót akarunk, és megvédünk téged. Azért jöttünk, hogy megvédjünk. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom