Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

1976. szeptember 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Támogatás a tsz SZÁZHATVANÖTMILLIÓ FORINTTAL támo­gatja az állam ebben az évben megyénk mezőgazda- sági üzemeit. A támogatás nagyobb részét — 130 és fél milliót — már ez év áprilisában elosztotta a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága, a napokban újabb 34 és fél millió sorsáról döntöttek. A támogatás évi teljes összegéből legtöbbel — 63 millióval — azokat a közös gazdaságokat segíti az ál­lam, amelyek meliorációs beruházásokat végeznek és 35 millió forintot kapnak a kedvezőtlen adottságú tsz- ek beruházásaik elősegítésére. 24 millió forint az az összeg, amelyet a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szarvasmarha-állományuk fejlesztéséhez kapnak. Az alacsony állóeszközű tsz-ek 12 millió forintot kapnak eszközeik növelésére, 7 millió jut a rét- és legelőtele­pítése, felújítások segítésére, ötmillió pedig a szamó­catelepítések támogatására. Az újonnan kapott támogatások összegéből leg­többet — húszmilliót — a szakszövetkezetek támoga­tására adta az állam, s a megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt a pénzt a balkányi szakszövetkezetek termelőszövetkezetté szervezésére juttatta. A balkányi szakszövetkezetekben a tagság döntő többsége már évek óta egyetért az átszervezés szükségességével, ám az anyagi feltételek eddig megakadályozták a maga­sabb szintre való áttérést A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ üzemek szarvas­marha-fejlesztési támogatására 8 termelőszövetkezet nyújtott be pályázatot. Közülük a végrehajtó bizott­ság az ajaki szarvasmarhatelep megvalósításához, a barabási tsz telepének benépesítéséhez, a gyulaházi borjúnevelő és -ellető megvalósításához és a nagyhalá­szi tsz állományának növeléséhez és minőségi cseréjé­hez adott különböző nagyságú összegeket. Szamócatelepítés támogatására a kállósemjéni, a vajai, a mátészalkai, a tiszaberceli, a kocsordi, a nyír- tura-sényői és 1977 tavaszi telepítés segítésére a nyír- meggyesi tsz kapott pénzt. A meliorációs munkákra adott állami támogatás pótkeretének elosztásánál a végrehajtó bizottság megkülönböztetett módon vette figyelembe azoknak az üzemeknek a kérelmét, ame­lyek az almarekonstrukció végrehajtásának feltételeit teremtik meg. AZ UTÖBBI ÉVEKBEN a szokásos támogatásokon kívül az állam különtámogatást nyújt azoknak a nem kedvezőtlen adottságú tsz-eknek is, ahol rossz az álló­eszköz-ellátottság. Ebben az évben két termelőszövet­kezet nyújtott be ilyen igényt: a demecseriek és a nyír­egyházi Alkotmány Halászati Tsz. A nem kedvezőtlen adottságú tsz-ek állóeszközértékének átlaga 12 256 fo­rint hektáronként, a demecseri tsz-é pedig mindössze 6900. A 3 millió 300 ezer forint támogatásból a deme­cseri tsz-ben a juhtartást fejlesztik, s 1979—80-ra az állomány létszáma eléri majd a 22 ezer darabot, az anyajuhok száma pedig a 8000 darabot. A halászati tsz a halastavak műszaki állapotát kí­vánja javítani a támogatással, mert ezeket a tavakat felújítás nélkül üzemeltetni már nem lehet. A támo­gatás összege 1 millió 600 ezer forint. B. J. Nagy teljesítményű, programvezérlésű vegy­tisztító géppel dolgoznak a Nyírségi Patyolat Vállalat központi telepén. Az olasz gyártmányú berendezés 6 óra alatt kétszáz darab ruha vegy- tisztítására alkalmas. Felvételünkön ősi Ferenc gépkezdő tisztításra váró ruhákat rak a gépbe. (Gaál Béla felvétele) Szakmunkások szakközépiskolája Az idén először szervezték meg a dolgozó szakmunkások levelező, esti tagozatos szak- középiskoláját, a nyíregyhá­zi 110-es számú ipari szak­munkásképző intézetben. Je­lentkezni csak szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelke­zőknek lehet. Különösen azok számára kedvező ez a lehe­tőség, akik a 110-esben fris­sen szerzett szakmunkás-ok­levéllel közvetlenül iskolá­jukban folytatják tanulmá­nyaikat. A szakközépiskolába jelentkezőknek sem felvételi, sem különbözeti vizsgát nem kell tenniük. Három tanéven át, heti egy napon egy2temi végzettségű tanárok foglal­koznak a dolgozó szakmunká­sokkal. Ebben a tanévben há­rom osztályban — a Kossuth Szakközépiskolából átvett több, mint száz hallgatóval együtt — kezdődik az okta­tás. A képzés érettségi vizs­gával zárul. A 110-esen kí­vül kisebb létszámmal indít­ják a dolgozók szakközépis­koláját a nyíregyházi 107-es számú ipari szakmunkás- képző intézetben, a Mátészal­kai Esze Tamás Szakközép- iskolában, valamint a kis- várdai ipari szakmunkáskép­ző intézetben. HÍRADÁS HUSZTRÓL (1.) Otthon érzik magukat Magyar barátaink, akik az orenburgi gázvezeték kárpátuk­rajnai szakaszát épí­tik, nem csak kiváló­an dolgoznak. Teljes életet élnek. Tartal­masán és érdekesen alakítják szovjet Kár- • pát-Ukrajnában töl­tött napjaik szabad óráit. De erről más­kor ... Így fejeztem be a Zakarpatszka Pravdá­ban egyik írásomat. £s a fentiekről most ejtenék szót. Nemes komplex építőbrigádokkal. Budaházi Ferenc, aki a KISZ-es fiatalok kőműves szocialista brigádját irányí­totta, mesélte: — Nemes versengés kez­dődött, amelyet jó kedv és öröm tetőzött. Észre sem vet­tük, hogy milyen gyorsan teltek a percek, hogy milyen hamar vége lett a napnak. Másfélszeres normát teljesí­tettünk! — Amikor készülődtünk a munkára — mondja Kiss Pál Károly — azon törtük a fe­jünket, hogy miképpen fog­juk legyőzni a nyelvi korlá­tokat. De ilyenek elő sem álltak. Akikkel beszélgetésbe keveredtünk, szinte kivétel nélkül tudtak magyarul. Tanulják a nyelvet versengés Magyar barátainkkal foly­tatott beszélgetésekben egyre többször hangzik el: — Ügy érezzük magunkat, mint otthon. Az önök csoda­szép vidéke megigéz bennün­ket ... A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat huszti építkezéseinek fő- építésvezető-'helyettese, Tóth Zoltán a gondolatot tovább folytatja: — Párt-, társadalmi és tö­megszervezeti vezetőink — Hudák István párttitkár, Pankotai Lajos szakszerve­zeti titkár, Bartha István KISZ-titkár — már úgy ösz- szehangolták munkájukat az itteni elvtársakkal, hogy va­lamennyi dolgozónk szinte husztinak érzi: magát. A kö­zös programok — a hang­versenyek meghallgatása a huszti járási kultúrházban, a közös kommunista szom­batok és a többi hasonló rendezvény, megteremtik kollektívánk számára az együvé tartozás atmoszférá­ját. Magyar barátainkra az egyik legnagyobb benyomást a lenini kommunista szom­bat gyakorolta. Azóta is em­lékeznek rá, lelkesedéssel be­szélnek róla. Elmondják, hogy április 17-én együtt dolgoztak a huszti szovjet A Huszton dolgozó ma­gyarok orosz nyelv tanulási kedve nem hagyott alább. A nálunk dolgozók itt-tartózko- dásuk idején szinte vala­mennyien el akarják sajátí­tani az orosz nyelv elemeit. Már vannak tanfolyamok — a különböző csoportokban 40 fő — amelyekben szorgal­masan tanulmányozzák a gazdag orosz nyelvet. Az építők új, megválto­zott, számukra szokatlanabb életkörülményeik sok érde­kes momentumát tartják szá­mon. Elmondták azt is, hogy milyen nagy izgalommal várták a huszti fiatalokkal közösen rendezett barátsági estet. Az építésztechnikus, Mi­hályi István mondta: — Emlékszem a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom és május elseje közös megünneplésére, az Ukrán Kommunista Párt megyei előadójának, A. A. Szikszáj­nak érdekes előadására, a Filharmónia kamaraegyüt­tesének a fellépésére, a ze­neszerzővel, az Ukrán Szo­cialista Köztársaság érdemes művészével, Sz. F. Márton­nál való találkozásra, a „Ju- noszty Zakarpatszkaja” tánc- együttes, valamint a Vis- kovszkij középiskola öntevé­keny művészeti csoportjának a színes műsorára, a kijevi esztrád zenekarrra, a huszti munkáskollektívákkal ját­A képen: a nemrég átadott és üzembe helye­zett étterem nagytermében ebédelnek a ma­gyar munkások. Itt rendezik a különböző gyű­léseket, összejöveteleket. (Fotó: V. Tóth) szott sportmérkőzésekre... — Nem olyan régen va­gyunk szovjet földön — folytatja Tóth Zoltán főépí- tésvezető-helyettes — de szovjet barátaink segítségé­vel mi már nagyon sok he­lyen jártunk, sok érdekeset láttunk és hallotunk. — Az önök vidéke olyan csodálatosan szép, hogy dol­gozóink között sokan elkép­zelni sem tudnak szebbet Nem véletlen, hogy minden­ki a hegyekbe akar kirándul­ni. Nekünk magyaroknak, akik az Alföldön élünk, itt minden új, tiszta és éles a levegő, lebilincselő a táj. Program szabad időben Igen sokat tesznek a ma­gyar párt-, állami és társa­dalmi szervek a dolgozók szükségleteinek, igényeinek a kielégítéséért. Megépítettek és működtetnek egy rádiós központot, televíziókat állí­tottak be. Összejöveteleiket, gyűléseiket a nemrég átadott étterem ebédlőjében tart­ják. Szabad idejükben magyar barátaink gyakran kirándul­nak, járják Kárpát-Ukrajnát és pihennek a Tisza part­ján. Tóth Zoltán felsorolja, hogy a magyar építők eddig milyen helyeken fordultak meg. Ötször voltak autóbusz- szal a sziniverszkiji tónál, hetenként két-három autó­busszal a rahói hegyekbe és más tájakra. Majdnem minden héten ér­keznek új munkások. Néhá- nyan egymással is csak itt ismerkednek meg. De ez nem zavarja a munka szervezé­sét, az ütemes tervteljesítést. Az építkezés az előírt ütem­ben halad. Magyar barátaink kárpát­ukrajnai munkája és élete nemcsak gazdasági sikerek­ben fog jelentkezni. Munká­jukkal gazdagítják barátsá­gunkat. Mihajlo Babidorics Leönyíd Szo&znynnt \A szeretem százalékaránya A könyvtárban ismer- ul kedtünk össze. Már el- w w ső látásra megtetszett nekem a kislány: olyan szi­gorú, tartózkodó, éppen az én ízlésemnek megfelelő. Megragadtam az alkalmas pillanatot, s mikor beállt a sorba a könyvet leadni, én mögé siettem. Nem volt előre átgondolt, eredeti „fellépé­sem”, így egyszerűen meg­kérdeztem: — Tetszett önnek a könyv? — A könyvnek ez a máso­dik kiadása, ha nem számít­juk, hogy újságban folytatá­sokban is megjelent — felel­te a kislány. — Az olvasói közvélemény-kutatás tanúsága szerint a legnépszerűbb köny­vek között a negyedik helyen áll. Olvasói tábora főleg a középfokú végzettségű mun­kásnők közül kerül ki. — Milyen érdekes! És hon­nan tudja mindezt? — Szociológus vagyok! Aztán néhányszor találkoz­tunk még a könyvtárban, majd könyvtáron kívül, és minden alkalommal új szám­adatokat tudtam meg a tár­sadalom életéből. Egyszer elmentünk moziba. — Tetszett neked a film? — Gondolom, a közepes szintűek közé sorolhatjuk. —De, neked, személyesen, tetszett vagy sem? — A filmnek tíz-tizenkét- milliónál több látogatója hem lesz. — De te magad?... — A filmnek nem lesz olyan sikere, hogy az után­játszó mozikban is adják — fejezte be saját gondolat- menetét. — De mért, mért beszélsz így? — Hiszen én szociológus vagyok. Legközelebb csak nagyso­kára találkoztunk. Teljesen véletlenül. — Mért nem akartál te ak­kor velem járni? — kérdez­te. — És még azt mondtad, hogy az eseted vagyok. — Azért — válaszoltam egyenesen — mert a múlt évi statisztika szerint a vá­lások száma a házasságköté­sekhez viszonyítva elérte a 28 százalékot. — És ebben az évben? — kérdezett rá gyorsan. — Ebben már 28 és fél. — Igen, igazad van — egyezett bele. — És a válóok a legtöbb esetben a partne­rek jellembeli különbsége volt. Soha többé nem találkoz­tunk ezek után. Mégis igazi szociológus volt. Lityeratumaja Gazjeta, 1976. február 28. Fordította: Laczik Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom