Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
1976. szeptember 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Támogatás a tsz SZÁZHATVANÖTMILLIÓ FORINTTAL támogatja az állam ebben az évben megyénk mezőgazda- sági üzemeit. A támogatás nagyobb részét — 130 és fél milliót — már ez év áprilisában elosztotta a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a napokban újabb 34 és fél millió sorsáról döntöttek. A támogatás évi teljes összegéből legtöbbel — 63 millióval — azokat a közös gazdaságokat segíti az állam, amelyek meliorációs beruházásokat végeznek és 35 millió forintot kapnak a kedvezőtlen adottságú tsz- ek beruházásaik elősegítésére. 24 millió forint az az összeg, amelyet a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szarvasmarha-állományuk fejlesztéséhez kapnak. Az alacsony állóeszközű tsz-ek 12 millió forintot kapnak eszközeik növelésére, 7 millió jut a rét- és legelőtelepítése, felújítások segítésére, ötmillió pedig a szamócatelepítések támogatására. Az újonnan kapott támogatások összegéből legtöbbet — húszmilliót — a szakszövetkezetek támogatására adta az állam, s a megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt a pénzt a balkányi szakszövetkezetek termelőszövetkezetté szervezésére juttatta. A balkányi szakszövetkezetekben a tagság döntő többsége már évek óta egyetért az átszervezés szükségességével, ám az anyagi feltételek eddig megakadályozták a magasabb szintre való áttérést A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ üzemek szarvasmarha-fejlesztési támogatására 8 termelőszövetkezet nyújtott be pályázatot. Közülük a végrehajtó bizottság az ajaki szarvasmarhatelep megvalósításához, a barabási tsz telepének benépesítéséhez, a gyulaházi borjúnevelő és -ellető megvalósításához és a nagyhalászi tsz állományának növeléséhez és minőségi cseréjéhez adott különböző nagyságú összegeket. Szamócatelepítés támogatására a kállósemjéni, a vajai, a mátészalkai, a tiszaberceli, a kocsordi, a nyír- tura-sényői és 1977 tavaszi telepítés segítésére a nyír- meggyesi tsz kapott pénzt. A meliorációs munkákra adott állami támogatás pótkeretének elosztásánál a végrehajtó bizottság megkülönböztetett módon vette figyelembe azoknak az üzemeknek a kérelmét, amelyek az almarekonstrukció végrehajtásának feltételeit teremtik meg. AZ UTÖBBI ÉVEKBEN a szokásos támogatásokon kívül az állam különtámogatást nyújt azoknak a nem kedvezőtlen adottságú tsz-eknek is, ahol rossz az állóeszköz-ellátottság. Ebben az évben két termelőszövetkezet nyújtott be ilyen igényt: a demecseriek és a nyíregyházi Alkotmány Halászati Tsz. A nem kedvezőtlen adottságú tsz-ek állóeszközértékének átlaga 12 256 forint hektáronként, a demecseri tsz-é pedig mindössze 6900. A 3 millió 300 ezer forint támogatásból a demecseri tsz-ben a juhtartást fejlesztik, s 1979—80-ra az állomány létszáma eléri majd a 22 ezer darabot, az anyajuhok száma pedig a 8000 darabot. A halászati tsz a halastavak műszaki állapotát kívánja javítani a támogatással, mert ezeket a tavakat felújítás nélkül üzemeltetni már nem lehet. A támogatás összege 1 millió 600 ezer forint. B. J. Nagy teljesítményű, programvezérlésű vegytisztító géppel dolgoznak a Nyírségi Patyolat Vállalat központi telepén. Az olasz gyártmányú berendezés 6 óra alatt kétszáz darab ruha vegy- tisztítására alkalmas. Felvételünkön ősi Ferenc gépkezdő tisztításra váró ruhákat rak a gépbe. (Gaál Béla felvétele) Szakmunkások szakközépiskolája Az idén először szervezték meg a dolgozó szakmunkások levelező, esti tagozatos szak- középiskoláját, a nyíregyházi 110-es számú ipari szakmunkásképző intézetben. Jelentkezni csak szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezőknek lehet. Különösen azok számára kedvező ez a lehetőség, akik a 110-esben frissen szerzett szakmunkás-oklevéllel közvetlenül iskolájukban folytatják tanulmányaikat. A szakközépiskolába jelentkezőknek sem felvételi, sem különbözeti vizsgát nem kell tenniük. Három tanéven át, heti egy napon egy2temi végzettségű tanárok foglalkoznak a dolgozó szakmunkásokkal. Ebben a tanévben három osztályban — a Kossuth Szakközépiskolából átvett több, mint száz hallgatóval együtt — kezdődik az oktatás. A képzés érettségi vizsgával zárul. A 110-esen kívül kisebb létszámmal indítják a dolgozók szakközépiskoláját a nyíregyházi 107-es számú ipari szakmunkás- képző intézetben, a Mátészalkai Esze Tamás Szakközép- iskolában, valamint a kis- várdai ipari szakmunkásképző intézetben. HÍRADÁS HUSZTRÓL (1.) Otthon érzik magukat Magyar barátaink, akik az orenburgi gázvezeték kárpátukrajnai szakaszát építik, nem csak kiválóan dolgoznak. Teljes életet élnek. Tartalmasán és érdekesen alakítják szovjet Kár- • pát-Ukrajnában töltött napjaik szabad óráit. De erről máskor ... Így fejeztem be a Zakarpatszka Pravdában egyik írásomat. £s a fentiekről most ejtenék szót. Nemes komplex építőbrigádokkal. Budaházi Ferenc, aki a KISZ-es fiatalok kőműves szocialista brigádját irányította, mesélte: — Nemes versengés kezdődött, amelyet jó kedv és öröm tetőzött. Észre sem vettük, hogy milyen gyorsan teltek a percek, hogy milyen hamar vége lett a napnak. Másfélszeres normát teljesítettünk! — Amikor készülődtünk a munkára — mondja Kiss Pál Károly — azon törtük a fejünket, hogy miképpen fogjuk legyőzni a nyelvi korlátokat. De ilyenek elő sem álltak. Akikkel beszélgetésbe keveredtünk, szinte kivétel nélkül tudtak magyarul. Tanulják a nyelvet versengés Magyar barátainkkal folytatott beszélgetésekben egyre többször hangzik el: — Ügy érezzük magunkat, mint otthon. Az önök csodaszép vidéke megigéz bennünket ... A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat huszti építkezéseinek fő- építésvezető-'helyettese, Tóth Zoltán a gondolatot tovább folytatja: — Párt-, társadalmi és tömegszervezeti vezetőink — Hudák István párttitkár, Pankotai Lajos szakszervezeti titkár, Bartha István KISZ-titkár — már úgy ösz- szehangolták munkájukat az itteni elvtársakkal, hogy valamennyi dolgozónk szinte husztinak érzi: magát. A közös programok — a hangversenyek meghallgatása a huszti járási kultúrházban, a közös kommunista szombatok és a többi hasonló rendezvény, megteremtik kollektívánk számára az együvé tartozás atmoszféráját. Magyar barátainkra az egyik legnagyobb benyomást a lenini kommunista szombat gyakorolta. Azóta is emlékeznek rá, lelkesedéssel beszélnek róla. Elmondják, hogy április 17-én együtt dolgoztak a huszti szovjet A Huszton dolgozó magyarok orosz nyelv tanulási kedve nem hagyott alább. A nálunk dolgozók itt-tartózko- dásuk idején szinte valamennyien el akarják sajátítani az orosz nyelv elemeit. Már vannak tanfolyamok — a különböző csoportokban 40 fő — amelyekben szorgalmasan tanulmányozzák a gazdag orosz nyelvet. Az építők új, megváltozott, számukra szokatlanabb életkörülményeik sok érdekes momentumát tartják számon. Elmondták azt is, hogy milyen nagy izgalommal várták a huszti fiatalokkal közösen rendezett barátsági estet. Az építésztechnikus, Mihályi István mondta: — Emlékszem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és május elseje közös megünneplésére, az Ukrán Kommunista Párt megyei előadójának, A. A. Szikszájnak érdekes előadására, a Filharmónia kamaraegyüttesének a fellépésére, a zeneszerzővel, az Ukrán Szocialista Köztársaság érdemes művészével, Sz. F. Mártonnál való találkozásra, a „Ju- noszty Zakarpatszkaja” tánc- együttes, valamint a Vis- kovszkij középiskola öntevékeny művészeti csoportjának a színes műsorára, a kijevi esztrád zenekarrra, a huszti munkáskollektívákkal játA képen: a nemrég átadott és üzembe helyezett étterem nagytermében ebédelnek a magyar munkások. Itt rendezik a különböző gyűléseket, összejöveteleket. (Fotó: V. Tóth) szott sportmérkőzésekre... — Nem olyan régen vagyunk szovjet földön — folytatja Tóth Zoltán főépí- tésvezető-helyettes — de szovjet barátaink segítségével mi már nagyon sok helyen jártunk, sok érdekeset láttunk és hallotunk. — Az önök vidéke olyan csodálatosan szép, hogy dolgozóink között sokan elképzelni sem tudnak szebbet Nem véletlen, hogy mindenki a hegyekbe akar kirándulni. Nekünk magyaroknak, akik az Alföldön élünk, itt minden új, tiszta és éles a levegő, lebilincselő a táj. Program szabad időben Igen sokat tesznek a magyar párt-, állami és társadalmi szervek a dolgozók szükségleteinek, igényeinek a kielégítéséért. Megépítettek és működtetnek egy rádiós központot, televíziókat állítottak be. Összejöveteleiket, gyűléseiket a nemrég átadott étterem ebédlőjében tartják. Szabad idejükben magyar barátaink gyakran kirándulnak, járják Kárpát-Ukrajnát és pihennek a Tisza partján. Tóth Zoltán felsorolja, hogy a magyar építők eddig milyen helyeken fordultak meg. Ötször voltak autóbusz- szal a sziniverszkiji tónál, hetenként két-három autóbusszal a rahói hegyekbe és más tájakra. Majdnem minden héten érkeznek új munkások. Néhá- nyan egymással is csak itt ismerkednek meg. De ez nem zavarja a munka szervezését, az ütemes tervteljesítést. Az építkezés az előírt ütemben halad. Magyar barátaink kárpátukrajnai munkája és élete nemcsak gazdasági sikerekben fog jelentkezni. Munkájukkal gazdagítják barátságunkat. Mihajlo Babidorics Leönyíd Szo&znynnt \A szeretem százalékaránya A könyvtárban ismer- ul kedtünk össze. Már el- w w ső látásra megtetszett nekem a kislány: olyan szigorú, tartózkodó, éppen az én ízlésemnek megfelelő. Megragadtam az alkalmas pillanatot, s mikor beállt a sorba a könyvet leadni, én mögé siettem. Nem volt előre átgondolt, eredeti „fellépésem”, így egyszerűen megkérdeztem: — Tetszett önnek a könyv? — A könyvnek ez a második kiadása, ha nem számítjuk, hogy újságban folytatásokban is megjelent — felelte a kislány. — Az olvasói közvélemény-kutatás tanúsága szerint a legnépszerűbb könyvek között a negyedik helyen áll. Olvasói tábora főleg a középfokú végzettségű munkásnők közül kerül ki. — Milyen érdekes! És honnan tudja mindezt? — Szociológus vagyok! Aztán néhányszor találkoztunk még a könyvtárban, majd könyvtáron kívül, és minden alkalommal új számadatokat tudtam meg a társadalom életéből. Egyszer elmentünk moziba. — Tetszett neked a film? — Gondolom, a közepes szintűek közé sorolhatjuk. —De, neked, személyesen, tetszett vagy sem? — A filmnek tíz-tizenkét- milliónál több látogatója hem lesz. — De te magad?... — A filmnek nem lesz olyan sikere, hogy az utánjátszó mozikban is adják — fejezte be saját gondolat- menetét. — De mért, mért beszélsz így? — Hiszen én szociológus vagyok. Legközelebb csak nagysokára találkoztunk. Teljesen véletlenül. — Mért nem akartál te akkor velem járni? — kérdezte. — És még azt mondtad, hogy az eseted vagyok. — Azért — válaszoltam egyenesen — mert a múlt évi statisztika szerint a válások száma a házasságkötésekhez viszonyítva elérte a 28 százalékot. — És ebben az évben? — kérdezett rá gyorsan. — Ebben már 28 és fél. — Igen, igazad van — egyezett bele. — És a válóok a legtöbb esetben a partnerek jellembeli különbsége volt. Soha többé nem találkoztunk ezek után. Mégis igazi szociológus volt. Lityeratumaja Gazjeta, 1976. február 28. Fordította: Laczik Mária
