Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 30. Záhonyban 8 millió forintos beruházásból szolgáltatóházat építenek. Átadás után fodrászattal, szabósággal, GELKA-val és Patyolattal áll a vasutasközpont lakói rendelkezésére. (Elek Emil felvétele) Melegítő, tornacipő, kézi súlyzó Sportolás otthon A naptári évben még csak őszt írunk, a sportszerboltba azonban napokon belül megérkeznek a szánkók, korcsolyák, a műanyag bobok és a sílécek. Az idei őszön minden eddiginél többet adtak el melegítőből, tornamezből és sportcipőből. Igaz, az iskolai szezon kezdete is növelte a vásárlást, de egyre nagyobb azoknak a száma, akik az otthoni testmozgáshoz, a szabad idő hasznos eltöltéséhez vásárolnak sporteszközöket. S idén nem volt hiány az olcsó tömegsportcikkekből sem. Nem járt sikertelenül a testedzés szükségességét hirdető kampány. Sokan végeznek otthon és a szabadban tornagyakorlatokat vagy túráznak, kirándulnak, játszanak. Nyíregyházán a sportszerboltban ősszel 2 ezer garnitúra melegítő kelt el. Háromféléből — olcsóbból és drágábból egyaránt — válogathattak a vásárlók. Itt meg kell állni egy pillanatra. A legdrágább lastex általában oldalt csíkos megoldással készül, s jó néhány iskola kiköti, hogy a tanulók csak csíkos melegítőt szerezzenek be. Ez mindenképpen igazságtalanul nagy megterhelés az alacsonyabb jövedelmű szülőknek. Noha, futni, mozogni pontosan úgy lehet a 180 forintosban, mint a 400-on felüliben . .. A sportnadrágokból és mezekből is jóval több fogyott, mint tavaly. Most nemcsak a drágább expandert lehet kapni, a gyerekeknek van 17 forintért is, s a nagyobbak közt van 110 forintos. Igen népszerű a húsz forintos marokerősítő és az ugrókötél. A házi sportoláshoz sokan szereznek be 2, 3, 5 és 10 kilogrammos kézi súlyzót. S ezeknek az ára sem haladja meg a 100 forintot. Közel 3 ezer pár torna-, tenisz-, edző- és tornászcipő kelt el. S nem hiányoznak a 25 forintos olcsó tornacipők sem. Egyre többen vesznek tollaslabdát, görkorcsolyát. S a túrák kedvelői pedig a hátizsák, a túrabot mellett döntenek. A vadászszenvedélynek hódolók most szerzik be a vadászathoz szükséges ez- közöket. A sporthorgászok növekvő tábora az olcsóbb és a drágább horgászfelszerelések közt egyaránt válogathat. (t. k.) Kelendők a nyíregyházi férficipők JÖVŐRE 420 EZER PÁRAT KÉSZÍTENEK A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet az idén 380 ezer férficipőt készít — főként exportra. Eddig már 300 ezer párat el is szállítottak. A férfi mokaszíncipők fekete, barna színekben készülnek a legdivatosabb formákban. A nyíregyházi cipők jó minőségét bizonyítja, hogy évről évre nagyobb kereslet mutatkozik a külföldi piacokon a nyíregyházi cipők iránt. Sokat szállítanak a TANIMPEX közreműködésével Belgiumba, Dániába. A legnagyobb exporttételek a szocialista országokba irányulnak: a Szovjetunióba 80 ezret, Romániába 20 ezret, és Csehszlovákiába ugyancsak 20 ezer pár nyíregyházi cipőt szállítottak. A KOMZUMEX külkereskedelmi vállalat közreműködésével a Német Demokratikus Köztársaságba 80 ezer pár cipőt szállított a cipőipari szövetkezet. Már 1977-re is nagyobb rendelések érkeztek. A terv szerint a jövő évben 420 ezer pár cipő készül a szövetkezetben, ebből a szovjet partner 185 ezer párat rendelt, a csehszlovák és a lengyel piacra pedig várhatóan 50—50 ezer pár cipő kerül 1977-ben a szövetkezetből. A napokban Kanadából érkezett rendelés: „próbakép. pen” 20 ezer pár férficipőt kérnek 1977-re. A kanadai exportcég hajlandó lenne arra is, hogy Nyíregyházán tárgyalásokat folytasson a cipőipari szövetkezettel: részt venne a termelés esetleges fejlesztésében és a gyártás további korszerűsítésében. Farkas Pál TODOR HADZSINIKOLOV Szófiából jött. Bulgáriában a Kelet és Nyugat találkozás meglepi az idegent. A művész nagyapja „hadzsi” volt, keleti zarándok, nevében a szó ezt jelzi, őt magát pedig inkább egy disztingvált angol utazónak nézné az ember, ki amellett alapos francia és orosz műveltséggel rendelkezik. 1920-ban született Pazar- dzsikban. A szófiai akadémián Borisz Mitov osztályán tanult, ki Párizsban Bonatnak volt a növendéke, s az akkori idők reprezentatív portretistája volt. A művésznek Bulgária csaknem minden városában volt már kiállítása, de a nemzeti kiállításokkal képei csaknem az egész világot megjárták, s közülük a világ minden múzeumában megtalálható egy-kettő. Szófia város aranyérmét többször elnyerte, Párizsban négyszer volt, járt Hollandiában, Belgiumban, Rómából most érkezett haza, hogy aztán ide jöjjön hozzánk Sóstóra. Magyarországon eddig csak keresztülutazott. Sóstón eleinte még hazai témák éltek benne, de azután lassan megbarátkozott Szabolccsal. Olajjal, vízfestékkel, pasztellel dolgozik. Művészeti felfogása tradicionális, közelebbről posztimpresz- szionista, erős emocionális elemekkel. Nagy gondot fordít az árnyalatok, tónusok, ritmusok vibrálására. Egy- egy képe ilyen módon, olyan mint egy szimfonikus zene, melyben minden még jelentéktelennek látszó dolognak is az összhatás miatt fontos szerepe van. Sóstón jól érzi magát, csak esténként hiányzik neki a társaság. JURÄJ KRESILO Nyíregyháza testvérvárosából Eperjesről jött, így külön figyelemre tarthat igényt. Emberileg nagyon szinpati- kus, közvetlen, mindig vidám, igen udvarias, nyoma sincs benne semmi művészi nagyképűségnek, de tud, habár törve a nyelvet, magyarul is, ami csak növeli népszerűségét. 1932-ben született a Ho- monnai járás Michajlov nevű falucskájában. A képző- művészeti gimnáziumot Uherské Hadisteben végezte FIGYELJ A FEHÉR BOTRA! Kétezer yak és csökkentlátó él megyénkben Egy közepes nagyságú község lakosságával egyenlő a megyében élő vakok ésG csökkentlátók száma. Bács-Kiskun megye után Szabolcs-Szatmár megyében található a legtöbb világtalan és csökkentlátó. A Vakok és Csökkentlátók Szövetsége megyei szervezetének taglétszáma eléri a kétezret. Többségük vak, 211 pedig csökkentlátó. A megye- székhelyen 270 tagja van a szövetségnek. Kétszázan dolgoznak Milyen gondoskodásban részesülnek? Mit nyújt tagjainak a szövetség? Milyen segítséget várnak a látóktól? Ezekről a kérdésekről számolt be az elmúlt napokban megtartott évi taggyűlésükön Varró János, a szövetség megyei titkára. A nyíregyházi Krúdy moziban sorra került taggyűlésen több mint háromszáz vak és csökkentlátó foglalt helyet. A segítségre szoruló embereket a 4. sz. általános iskola úttörői kísérték a helyükre, gondoskodtak számukra ivóvízről, kíséretről. Kulturális műsorral kezdődött a találkozó, a szövetség Váci Mihály irodalmi köre, színjátszói és énekkara lépett színre, majd a rövid politikai tájékoztató után a vakokat érintő mindennapi gondok, tennivalók kerültek sorra. Az egyik legfőbb dolog továbbra is: a munkába helyezés, amely lehetővé teszi, a világtalan és csökkentlátó emberek érezzék, hogy a társadalomnak szükség van a munkájukra, hasznossá tehetik magukat. A megyében 208 vak és csökkentlátó dolgozik a legkülönbözőbb munkahelyeken, többen telefonközpont-kezelők. A vakok iskolájában A munka a lelkiegyensúlyt jelenti számukra, nem csupán a jobb megélhetést. Ezért a szövetség megyei szervezete nagy gondot fordít a a vakok és csökkentlátók szakmai képzésére, különösen arra, hogy a fiatalok elvégezzék az általános iskolát, azon túl esetleg a középiskolát, illetve a szakmunkásképzőt. A hagyományos kefe- és seprűkészítő mesterség mellett a masszőri szakmát is elsajátíthatják az érdeklődők. A megyében a telefonközpont kezelését tanulhatják 1955-ben. Majd 1961-ben a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát Milly és Zelibsky tanárok keze alatt. Hazatérve tanársegéd az Eperjesi Pedagógiai Főiskolán, majd 1967- től a Safarik Egyetemen. Első önálló kiállítása Homon- nán 1962-ben volt, melyet a trencséni, eperjesi, s az idén a szinnai kiállítások követtek. Murális munkái közül a homonnai pártbizottság a szinnai áruház épületének homlokzatán lévő műveit kell megemlítenünk. Minden műfajban dolgozik, különösen szereti szűr kebb szülőföldjének, Kelet- Szlovákiának kék tájait, nagyon jó portrékat is tud festeni és rajzolni, könnyű, biztos keze van. Realista felfogású, s őt is legjobban a színhamóniák, kompozíciós problémák érdeklik. Először jár Magyarországon, Sóstón jól érzi magát, eddig tíz képet festett és szinte megszámlálhatatlan arcképtanulmányt. Koroknay Gyula meg a jelentkezők a szövetség tanfolyamán. Tizennyolc szabolcsi fiatal tanul Budapesten a vakok általános iskolájában, egy fiatal a gimnázium nappali, kettő pedig az esti tagozatán. Óra, tejőr, tűbefűző Milyen a vakok megélhetése? A megyében több mint 1700 ember kapja a vakok személyi járadékát. Ez lényegesen javította a megélhetést. A járadékot a községi tanácsokon kell kérni, s a hivatalos út az Országos Nyugdíj Intézethez vezet, ahonnan a járadék érkezik. Több különleges kedvezmény illeti meg a szövetség tagjait, vasúti utazásnál, postai küldeményeknél. A balatonboglári üdülőben két hétre 252 forintért pihenhetnek. Érdekes segédeszközök is segítik a vakokat: 60 forintért kapható a szövetségnél ébresztőóra, 3,60 forintért úgynevezett tejőr, amely jelzi, ha felforr a tej, 70 fillér a tűbefűző, a fehér bot ára, amelyet a társadalombiztosítási igazgatóságon szerezhetnek be, Széchenyi utca 2. sz. alatt, 6 forint, az összecsukható 11 forint. 1977-ben, amint dr. Bódi István, a szövetség országos főtitkára a taggyűlést tájékoztatta az Egészségügyi Minisztériummal történt tárgyalások alapján, várhatóan újabb vakügyi segédeszközök kerülnek forgalomba. Vakírás, olvasás Igyekeznek minél több világtalannal megismertetni a pontírást és olvasást, amely pótolhatatlan kapcsolatot teremt számukra a látó világgal. A szövetség megyei szervezete rendszeresen tart pont- írási-olvasási tanfolyamokat, amely lehetővé teszi az írást, a vakírással készült könyvek, folyóiratok, újságok olvasását. Még sok a teendő, hogy a jelenleginél többen éljenek ezzel a lehetőséggel. A vakok sajtója gazdagon tájékoztatja olvasóit a hazai és világhelyzetről, irodalomról, zenéről, sportról. A „Vakok Világa”, az Irodalmi Értesítő, a Rádió Űjság mind elérhetővé válik, csakúgy, mint a megyei szervezet pontírásos könyvtárnak sok klasszikus és mai alkotása. Van, aki elfordul Pezsgő kulturális életet tetemtett tagjainak a megyei szövetség: harminctagú a kultúrcsoportjuk, évente tíz- tizenkét alkalommal lépnek fel a megyében és más vidékeken. Az elmúlt hónapok kulturális eseménye volt Szabolcsban a fővárosi Homéros kórus fellépése, és Németh Tamás vak zongoraművész nyíregyházi hangversenye. S miről szóltak a felszólalások? Még sok a tájékozatlan, segítségre szoruló ember, akik olykor azt sem tudják, hogyan szerezhető be a fehér bot. Volt aki régen húzódó lakásgondját, háztáji ügyét hozta szóba. De legtöbben a látó világ nagyobb megértését kérték. Több figyelmet, gépkocsivezető, kerékpáros, gyalogos részéről. Kevesebb jgödröt járdán, úttesten. Többen ismerjék fel: mit jelent a fehér bot. Van, aki nem tudja mit jelképez, van aki elfordul, a többség segít... Páll Géza FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Munkásőr tüzelőállásban Beküldte: Bereczki Zoltán, Fehérgyarmat.
