Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

1976. szeptember 19. KELET-MAGYARORSZÁG —VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Egyenes út H a az írónak, költőnek, mű­vésznek van, miért ne lehetne egy munkásnak hitvallása. Ha már dolgozik tudat alatt, vagy tudato­san alakul, formálódik, él és erősödik és előbb-utóbb kifejezésre is jut tö­rekvéseinek legfőbb elve. Beszélgettem egy üzemvezetővel. Legbensőbb érzéseit fejezte ki akkor amikor kijelentette: „Legnagyobb örömömre az szolgál, ha én és az ál­talam irányított 63 esztergályos telje­síti napi feladatát.” Őszinteségét iga­zolja a múltja és az, hogy mindennap teljesíteni akarta és teljesítette is az önmaga által meghatározott normát. 1963-ban technikusi végzettséggel ke­rült a tiszavasvári gépjavító állomás­ra. Akkor motorszerelő volt, majd dol­gozott mint hűtő- és hengerfelújító, később csoportvezetőnek nevezték ki, volt művezető, most üzemvezető. Egyenes út. De mennyire nem lett volna az, ha a dolga végzésében könnyelmű, hanyag, felelőtlen, ha sza­kadatlanul kényszernek, tehernek érezte volna a feladatok teljesítését, a munkát.. Mondják a művész belefeled­kezik az alkotásba, használnak olyan kifejezéseket is, hogy alkotói mámor, alkotói ihlet. Alkotás-e egyáltalán az esztergálás, a motorszerelés, a vas és az acél formálása? Igen is, nem is. Igen, mert a munkához a gép, a rajz, a műveleti utasítás az anyag csak esz­köz, ebből kész munkadarab úgy lesz, ha a munkás használja az eszét és be­lefeledkezik a munkába, közben ész­szerűsít, újít, tehát alkot. Nem alkot az az ember, aki rest, akinek terhes és nehéz a munkahely levegője, aki­nek van ideje arra, hogy az órát néz­ze: „mikor dudál a gyár”. Szóval az út csak akkor egyenes, ha mi is úgy akarjuk, ha mi is te­szünk érte. Mi tűzzük ki az irányt, mi kövezzük az úttestet úgy, hogy ne le­gyenek bukkanok. Nem véletlen, ha­nem tudatos tevékenység ez. Az üzem­vezető mondta: „nem bántam én, hogy motorszerelőként kezdtem, sőt akartam is és nemcsak dolgozni ta­nultam meg, de emberismeretre, élet­ismeretre tettem szert.” Kell-e a munkához ember- és életismeret? Vezetők esetében erről még vitatkozni sem lehet. A jó mun­kásból viszont bármikor válhat bri­gádvezető, csoportvezető, művezető, üzemvezető, s ehhez az ember- és életismeret szintén szükséges. Egyéb­ként nálunk az előrelépés nem napó­leoni marsallbot kérdése, hanem a párt káder- és személyzeti munkájá­ról szól határozatának érvényesülése, végrehajtása. Visszatérve a munkáshitvalláshoz, szükséges tisztázni, hogy az említett üzemvezető munkás volt és munkás maradt, mert nála ez nem státus- kérdés. Egy olyan félreérthető dolgot is bővebben kell magyarázni, hogy az üzemvezető életútja nem recept akar- nokok, törtetők, karrieristák számára. Egyébként kellő iskolai végzettséggel, anélkül is lehet üzemvezető valaki, sőt jó üzemvezető, hogy kalapáljon. Más: azért mert kiváló szakember egy munkás megmaradhat munkásnak is, mert abban jut kifejezésre hitvallása, elhivatottsága. Sokan maradnak is a munkapadnál, hiszen teljesítménybér­rel több a jövedelem. Végül a törekvésekben érvénye­sülő legfőbb elvekről, ami a hitval­lással egyenlő. Abban az üzemben, ahol az üzemvezető irányít, nem ré­gen új gyártmányok alkatrészeinek megmunkálásában egy sor ésszerűsí­tést hajtottak végre. Nem munkaköri kötelességből tették ezt, hanem mert „úgy hozta az élet”. Az ezzel kapcso­latos kérdésekre, miértekre hangzott el: „az ésszerűsítés nálunk folyama­tos, mert nemcsak néha, mindég elő kell venni a józan eszünket.” M ennyire egészséges gondolko­dásra vall „a józan ész elővé­tele” és mennyire egészségte­len az, amit másutt más ember szájá­ból hallottam: „mit érdekel engem, az hogy nem lesz kész a munka, azért van vezető, gondolkodjék helyettem.” Akinek örömet okoz a munka, soha nem mond ilyet. Nagy gondok köze­pette sem hárítja át a felelősséget, a megoldás lehetőségét, hanem józan ésszel, rugalmasan cselekszik, csele­kedetre bír másokat. Holló Lászlóval, a nyíregyházi gumigyár KISZ-bizottságának titkárával Az ifjúsági parlamentekről Ä A megye egyik legnagyobb üzeme a 9 Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára. Milyen a fiatalok aránya a dol­gozók között? — Csaknem két és fél ezer dolgozója van a gyárunknak — közöttük több, mint ezer a harminc éven aluli. Szakmunkások, betaní­tott munkások, mérnökök, technikusok... Közülük hatszázan tagjai az ifjúsági szövet­ségnek. Egyik-másik gyárrészlegben minden fiatal KISZ-tag, másutt körülbelül a felük. — Őszintén szólva meglepett: nem! Nem azért lepett meg, mintha el kellett vol­na hangoznia személyes panasznak is — egyszerűen a részvevő fiatalok fegyelme­zettsége lepett meg. Az, hogy sem két évvel ezelőtt, sem most nem vált „panasznappá” az ifjúsági parlament. Valóban közérdekű, sokakat érintő kérdésekről volt szó, nem pedig egyéni sérelmekről, bérvitákról vagy effélékről. A fiatalok tudják, hogy az ilyes­mit hol és hogyan kell elintézni, kihez for­dulhatnak, hogy orvosolják is a panaszaikat. Az idei a második ifjúsági parlament. Milyenek voltak a tapasztalatok a két évvel ezelőtti parlamentről? Felhasz­nálták-e ezeket az idei előkészítésében? — 1974-ben jó tapasztalatokat szerez­tünk, úgy éreztük, jól sikerültek a parla­mentek. Lényeges dolgokról esett szó, aktí­vak voltak a fiatalok. Az idei parlamentek­nél a még jobb előkészítésre tettük a hang­súlyt. A KISZ vállalta a mozgósítás döntő részét, de természetesen nem maradtunk egyedül. Például a szakszervezettel is szorosan együttműködtünk: a műhelybi­zottsági titkárok feladata is volt, hogy munkahelyükön mozgósítsák a fiatal dolgozókat. A KlSZ-alapszerveze- tek — tizenöt van a gyárban — áttekin­tették az ifjúsági törvény rendelkezéseit, és az annak megvalósítására tett helyi intézke­déseket. — Emellett minden fiatalt — a KISZ-en kívülieket is! — arra ösztönöztek, hogy nézzenek körül a „házuk táján”, és te­gyenek javaslatokat, mit kellene jobban, másképp. A gyárrészlegek vezetői minden fiatal dolgozónak névre szóló meghívót küld­tek az ifjúsági parlamentre. _ Parlamenteket említett. Milyen rend- 9 szerben zajlik az ifjúsági parlament egy ekkora gyárban? — Minden gyárrészleg külön tart ifjúsági parlamentet — összesen öt van a gyári par­lament előtt. Itt minden fiatal dolgozó részt vehet, illetve úgy is mondhatom: részt vesz! Csaknem százszázalékos volt a részvétel... Itt választják meg aztán a gyári parlament százötven küldöttét. A gyári parlament — erre beszélgetésünk után fog sor kerülni — ötven fiatalt küld Budapestre, a vállalati if­júsági parlamentre. Természetesen határoza­tok is születnek — ezeket viszik magukkal a küldöttek. A gyári parlament határozatai a gyárrészlegek javaslatai alapján állnak ösz- sze. _ Mint mondta, több munkahelyen min- 9 den fiatal KISZ-es. Eszerint itt KISZ- rendezvénnyé vált az ifjúsági parla­ment? — Ha a KISZ-rendezvényt úgy értjük, hogy minden a KISZ-berkeken belül zajlott, és ott is maradt, akkor szó sincs erről. Ezek elsősorban a munkahelyek rendezvényei — a KISZ mozgósít, politikailag előkészíti a tanácskozást. Ellenben, ha a számszerűséget nézzük, akkor tényleg „KISZ-rendezvény” volt némelyik parlament, mivel alig akadt KISZ-en kívüli. Viszont több gyárrészlegben több a nem KISZ-es, mint a KISZ-tag! Melyek voltak a központi témái az if- 9 júsági parlamentnek? Miről esett szó a gyárrészlegekben? — Arra törekedtünk: tömör, lényegre- törő legyen a beszámoló és a hozzászólások egyaránt. Nem akartunk maratoni parla­menteket — nem is lett az. Másfél-két óra volt egynek-egynek az időtartama. Ez azért lényeges, mert nincs szükség arra, hogy esetleg unalomba fulladjon a parlament, vagy a bejárók ne hallhassák a végét... El­hangzott a gyárrészleg vezetőjének beszá­molója, amely tartalmazta az ifjúsági tör­vény végrehajtására hozott intézkedési terv megvalósulását, a gazdasági célokat, ame­lyekhez a fiatalok munkája szükséges, a különféle termelési feladatokat. Ez nem volt több húsz percnél. Ezután a KISZ-titkár be­szélt nyolc-tíz percet: értékelte a beszámo­lót, kiegészített a KISZ-szervezet vélemé­nyével, javaslatokat is tett. Ezt a hozzászó­lások, a vita követte. Végül megválasztották a küldötteket, s elfogadták a gyári parla­mentre vitt határozati javaslatot. Hogy miről esett szó? Körülbelül három témakörbe csoportosíthatók: pályakezdő fia­talok, továbbtanulás, termelési feladatok. Ezek voltak a központi témák. Persze, eze­ken kívül szó esett egyébről is, például az üzemi négyszög tevékenységéről, a fiatalok érdekképviseletéről, és így tovább __ Ä Egyéni sérelmek, kérések, szubjektív 9 panaszok nem hangzottak el? Akkor azt kérném, beszéljen egy ki­csit részletesebben arról a három köz­ponti témáról! — Kezdjük a pályakezdő fiatalok hely­zetével. — Külön, részletes szabályzata van a pályakezdőkkel való foglalkozásnak. Kidol­goztuk a „menetrendet”, hogy egy újonnan belépő fiatal miképp illeszkedhet be leg­gyorsabban és legkönnyebben a kollektívá­ba. Bejön a munkaügyre, megtudja, melyik gyárrészlegben fog dolgozni, találkozik a gyárrészleg vezetőjével, ő vázlatosan meg­ismerteti a részleg munkájával, majd átad­ja a csoportvezetőjének. A csoportvezető kijelöli az új dolgozó patronálóját! Azt, aki mellette fog állni az elkövetkező időkben, míg betanul, beilleszkedik. A patronáló rendszeresen beszámol „védence” haladásá­ról, mellette áll, ha gondja van. _ Kap-e áttekintést a pályakezdő fiatal az 9 egész gyár munkájáról? — Ha KISZ-tag az illető, akkor kisebb a gond, mivel a KISZ-esek mindjárt meg­keresik, rögtön kialakul a személyes kap­csolat, a taggyűlésekre eljár, ott megtudhat mindent, ami érdekli. Ezenkívül azonban van egy új kezdeményezése is a KISZ-nek. Évente két alkalommal ünnepélyes fogadást rendezünk az újaknak, ahol a gyár vezetői részletesen tájékoztatják a gyár, sőt, a vál­lalat teljes tevékenységéről. _ Ezzel kapcsolatban született-e új ja- 9 vaslat az ifjúsági parlamenteken? — Igen. Tovább kell fejleszteni a pá­lyakezdők beilleszkedésének segítését. Na­gyobb feladatot kell vállalnia a KISZ-nek, hogy e téren ne legyen különbség a KISZ- tag és KISZ-en kívüli között. — Hadd folytassam a továbbtanulás kérdéseivel. Kevesen tudnak arról, hogy ná­lunk különleges kedvezményt kapnak a to­vábbtanuló fiatalok. Amíg végzi a középis­kolát vagy felsőfokú intézményt, eredmé­nyétől, itteni munkájától függően havonta bizonyos összegű jutalmat kap — erre egy betétkönyvet nyitnak neki. Havi száz-négy­száz forint a betét, s ezt az iskola sikeres elvégzése után egyszerre kapja meg! Négy­öt év után nem is kis summa. Ez komoly eredmény. Viszont javaslat született arra, hogy terjesszék ki e kedvezményt a techni­kusi vizsgára tanulókra is. A továbbtanu­láshoz kapcsolódik az a javaslat is, hogy — mivel nagy feladatok várnak a gyárra az új ötéves tervben, — intenzívebben foglalkoz­zunk a betanított munkások továbbképzésé­vel, hogy szakmát szerezhessenek. — Ami pedig a termelési feladatokat illeti: a fiatalok igen nagy részt vállaltak ezekből — elég, ha a védnökségeinket em­lítem. Például a kempingmatracok minősége fölött vállalt védnökséget a KISZ-szervezet — de ez nem szorítkozik csak a KlSZ-esek- re. Az ifjúsági szocialista brigádok, ahol együtt dolgoznak a KISZ-esek és KISZ-en kívüliek, kiveszik a részüket e munkából. A termeléshez kapcsolódik ifjúsági parlamen­teknek az a határozati javaslata is, hogy a fiatalok körében elterjedtebbé kell tenni a részjegyes mozgalmat. ® Mi ennek a lényege? — Az új dolgozó egy év elteltével je­lentkezhet, elvégez egy nyolcvanórás tanfo­lyamot, s a vizsga után részjegyes lesz. Ez annyit jelent, hogy különféle célfeladatok elvégzése, vagy kiemelkedően jó munkája után részjegyeket kap, melyek pénzt érnek. A nyereségrészesedéssel egyidőben kapja meg a részjegyekkel szerzett összeget — ami több ezer forintra rúghat egy év alatt. A fiatalok körében népszerűsíteni kell ezt, aktívabban be kell vonni őket. E részje­gyesség azzal is jár, hogy közvetlenül kap tájékoztatót a dolgozó a vezérigazgatótól a vállalat termelési eredményeiről, feladatai­ról, közvetlen levélben fordulhat oda ja­vaslataival, újítással, ésszerűsítéssel. Ki kell hangsúlyoznom, hogy csak fizikai dol­gozók lehetnek rész jegyesek! < Az ifjúsági parlamenteken volt-e kü­lönbség a KISZ-tagok és a KISZ-en kí­vüliek aktivitása, véleménynyilvánítá­sa között? — Volt különbség! Tapasztalatunk sze­rint a KISZ-esek érettebben szóltak hozzá, felelősségteljesebben javasoltak. Erre büsz­kék is vagyunk! Sikeres volt a politikai előkészítés, a KISZ-esek felkészítése az ifjú­sági parlamentre. Viszont egyúttal a felada­tainkra is rávilágított ez a tény: arra, hogy méginkább ki kell szélesítenünk a KISZ-en kívüliekkel való foglalkozást. Nem toboroz­ni akarunk, de nagyon szeretnénk, ha to­vább növekedne a szervezettség a gyárban. Azt hiszem, eredményeikre büszkék is lehetnek. Már háromszor nyerte el a gumigyári KISZ-szervezet a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Legutóbb idén tavasszal. — Ügy vélem, ezt elsősorban annak kö­szönhetjük, hogy megvalósítottuk a célun­kat: a KISZ-tag elsősorban a munkában le­gyen KISZ-es! Csak ezután következhet a szabad idő, a szórakozás, a művelődés. Az egyéni feladatvállalások csaknem mindegyi­ke valamilyen termelési tevékenységhez kapcsolódik, a jobb munkát célozza. Évente tízezer óra társadalmi munkát vállalunk és végzünk is el. A védnökségeket már említet­tem. Még azt is hozzáteszem, hogy az ifjú­sági parlamenteken természetesen beszá­molt a KISZ-titkár vállalásaink teljesítésé­ről is, meg a további teendőkről. £ ön tagja a KISZ megyei bizottságának is, Lépjünk hát túl a gumigyár keríté­sén: véleménye szerint általában mi a legfőbb feladata egy üzemben az ifjúsá­gi parlamentnek? — Egyrészt a fiatal dolgozók közéleti aktivitásának serkentésében, a közéletiségre nevelésben van igen jelentős szerepe az if­júsági parlamenteknek. Olyan fórumot kap­hatnak a fiatalok, ahol nemcsak hogy lehet, de kell is véleményt nyilvánítaniuk, állást foglalniuk. Ezt úgy értem, hogy nem hi­szem, közömbösen hallgathat végig egy fia­tal olyan beszámolót, amellyel nem ért egyet, vagy új javaslata van némely dol­gokról... A „kaphatnak”-ot azért így mond­tam, mert a gazdasági vezetésen nagyon sok múlik: ösztönzik-e a fiatalokat az őszin­teségre, figyelembe vették-e az előző parla­menteken elhangzottakat; úgy érzik-e a fia­talok, hogy érdemes szólniuk. — Másrészt az üzem, a vállalat közös­ségének összefogásában jelent nagy erőt az ifjúsági parlament. Az, hogy a fiatalok úgy érzik: várják a véleményüket, fontosnak tartják. Szavuk van! Ez alapvető jelentősé­gű az üzemi demokrácia szempontjából. — Végül pedig — de nem utolsósorban — a termelőmunkában is nagyon sokat je­lent az ifjúsági parlament. Javaslatok hang­zanak el — legyenek azok munkaszervezési kérdések vagy a munkaversennyel kapcso­latosak. Közvetlenül azok mondják el ja­vaslataikat, akiket a legközelebbről érint — feltétlenül hasznos hát. • Az eddigi tapasztalatok alapján mit tud tanácsolni más üzemek fiataljainak — illetve vezetőinek az ifjúsági parla­mentekkel kapcsolatban? — A vezetőknek elsősorban azt: ve­gyék nagyon komolyan a parlamenteket. Hallgassák meg a fiatalok véleményét, ke­zeljék azt súlyának megfelelően, és kövesse is intézkedés a felvetéseket. Ugyanakkor használják fel ezt a fórumot arra, hogy szé­les körben ismertté váljanak a vállalat előtt álló feladatok, kérjék a fiatal dolgozók ak­tív részvételét. Bizonyára nem lelnek süket fülekre. Azonkívül csak ajánlani tudom a következőket: ne feledkezzenek meg a par­lament összehívásakor azokról a fiatalokról sem, akik időlegesen távol vannak az üzem­től. Mi meghívtuk a gyermekgondozásin lé­vő kismamákat, és a katonáskodó fiúkat is. Aki tudott, eljött közülük! És roppant örül­tek... A fiataloknak — saját tapasztalataink alapján — azt tudnánk ajánlani: legyenek nagyon aktívak. Ne kerteljenek, ha gondok­ról beszélnek, ugyanakkor ne csak és kizá­rólag a problémákkal foglalkozzanak! A jó kezdeményezések dicséretet is kaphatnak — főleg akkor, ha még jobbra van javas­lat... Az ifjúsági parlament váljék valódi fórummá — ahol a vállalat ifjú tulajdono­sai cserélnek véleményt. Mégpedig azért, hogy utána még jobban menjen a munka... 9 Köszönöm az interjút! Tarnavölgyi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom