Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
2 kelet-magyarorszag 1976. augusztus 17. Repülőgép a „Zfelett Ellenőrzés a vendéglőkben Édesség helyett ital Kopott helyiség, néhány sört iszogató vendég, pár bámész gyerek. A falon rövid, de velős felirat: „Baráti körben öröm a koccintás'.”. A rendelt egy deci cseresznye pálinkát és két deci bort szép arcú, 19 éves kismama szolgálja föl, a Rakamazi ÁFÉSZ Bujtó bisztrójában. A fizetés utáni ellenőrzés a pálinkánál súlycsonkítást, a bornál áremelést állapított meg. A szabálysértések mellett fegyelemsértésre is fény derült: a számlákat — szabályellenesen — a boltvezető külön helyiségben, elzárva tartja. Augusztus 10-én ár- és minőségellenőrző körútra indultunk a nyíregyházi járási hivatal gépkocsijával. Csikós Sándor, a hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának főelőadója, Pásztor Sándor, a Gávavencsellői Nagyközségi Tanács előadója, valamint Tóth Pál rendőr százados társaságában a nyíregyházi járás öt községének 11 italboltját, vendéglőjét és éttermét látogattuk végig. Úttörőtábor mellett? Az első állomás, a Bujtó bisztró után a Rakamazi ÁFÉSZ Tisza-part úti büféjét kerestük föl, a helyi úttörőtábor szomszédságában. A kiszolgáló, bizonytalan kezű nénike rendelésünkre percekig keresgél az italok között, sokáig matat az aprópénzzel. Mint utóbb kiderült csak helyettesít, míg leánya postára adja a napi bevételt. Gyors jegyzőkönyv készül a szabálysértésről, egy megjegyzéssel: úttörőtábor mellett felesleges a szeszesital-árusítás. Két hangoskodó asztaltársaság és millió légy fogad a Rakamazi ÁFÉSZ 8-as számú timári italboltjában. Csikós Sándor főelőadó ügyes segítőtársa, a refraktó mérőműszer a tűrési határon túli eltérést mutat a cseresznyepálinka minőségében. Ezért egy kis üveggel táskába kerül a kétes pálinkából — vizsgálatra. Míg a Debreceni Minőség- vizsgáló Intézet nem ellenőrzi az italt, ki kell vonni a forgalomból a teljes cseresznyepálinka-készletet. A minőségrontás mellett súlycsonkítás is jegyzőkönyvbe kerül, a borból is kevesebbet mért a boltvezető. Pavilon a Rozmaring utcában Tímár után Gávavencsellő felé fordult az utunk. A helyi ÁFÉSZ 2-es számú büféfalatozójában, és 1-es számú kisvendéglőjében ért az első kellemes meglepetés: nem követtek el semmi rendellenest. Annál nagyobb volt a csalódás az Ibrányi ÁFÉSZ Rozmaring utcai pavilonjában. A falon bekeretezett működési engedély édesség, és dohányáruk értékesítésére. Az egyszemélyes helyiségben, és a parányi raktárban , ezzel szemben 260 üveg sör, 11 egyliteres, 49 félliteres, 235 két- deciliteres és 2013 féldecili- teres pálinka várt eladásra. Az italkészlet mellett mindössze pár csomag cukorka, néhány konzerv, a hűtőben kis mennyiségű tej árválkodott. Mint később kiderült, az ÁFÉSZ korábban már ellenőrzött a pavilonban. Akkor határozat született arra, hogy az egységben sört egyáltalán nem, egyéb szeszes italt pedig csak kis mennyiségben lehet árusítani. Az első ittas társasággal az Ibrányi ÁFÉSZ 1-es számú vendéglőjében találkoztunk. A pult előtt hét, — talán munkából hazatérő fiatalember — egyszerre emelte szájához a sörösüveget. Míg a vizsgálat tartott a vendéglőben éppen verekedés készült. Ekkor már 8 óra volt. „Parancsoljanak valamit..." Az utazás utolsó állomása Nagyhalász. Az ÁFÉSZ-vendéglőben, a söntés melletti imbolygó részegek biztatták, ölelgették egymást, kezükben az elmaradhatatlan söröskorsó. A kiszolgáló pincémő lassú léptekkel hozza az italt, az előírásosnál éppen egytized résszel kevesebb barackpálinkát. A napi út során ő a második, aki helyettesít. Mikor kilépünk a helyiségből, ő sem mulasztotta el megérdeklődni, hogy fogyasz- tunk-e valamit. Negyedórás üldögölés után figyelt fel ránk a nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet félig telt éttermében a pincér. Kimért lassúsága egyből sietségbe váltott az ellenőri igazolvány láttán. A refraktométer újra nagy fokú eltérést mutatott a pálinkánál. Mint a timári italboltban, itt is, mintavétel után pecsét került a teljes készletre. Az elmúlt évben 543 alkalommal tartottak kereskedelmi árellenőrzést a nyíregyházi járás területén, a községi tanácsok, illetve a járási hivatal élelmiszergazdasági, és kereskedelmi osztályának dolgozói. A föltárt szabálytalanságok miatt 21 esetben indítottak szabálysértési eljárást, két személy ellen kezdeményeztek fegyelmit, 5000 forint pénzbírságot róttak ki, 29 figyelmeztetést adtak, és 'öt alkalommal tettek egyéb intézkedést. Az augusztus 10-i körút során hat jegyzőkönyv született. Házi Zsuzsa Lebukott a timári galeri — Merre kell Szabolcsba menni? — Gyere, ülj fel a biciklire, majd én megmutatom — hangzott a válasz és a budapesti fiatalember köszönettel fogadta a segítséget. Öröme azonban nem tartott sokáig, mert a szívélyes „jóbarát”, alighogy ^hagyták Tímárt, leütötte, s rákiabált, hogy azonnal rakja ki minden pénzét. Négyszáz forint és egy karóra volt a zsákmány, amit az útonálló hamar elköltött. Eta az eset csak egyike volt annak a sorozatnak, amelyet a 18 éves Papp József, a 20 éves Fontos Károly, a 18 éves Baba Gusztáv, a 18 éves Szűcs János, a 19 éves Ling Antal és a 22 éves Hortobágyi András elkövetett és hónapokig tartotta rettegésben a Timáron szórakozni akaró embereket. Megzavarták a tsz zártkörű rendezvényét, verekedtek részegen és józantól, szórakozásból az árokba tolták az út szélén parkírozó gépkocsit, megtámadták a lakodalomban szórakozó embereket, sorozatban verekedéseket provokáltak a cukrászdában, vagy annak udvarán mindenkivel, aki útjukba Került. A hónapokig garázdálkodó galeri tagjainak ügyét — mert közülük hárman fiatalkorúak — a Nyíregyházi Járásbíróság Fazekas Péterné dr. tanácsa tárgyalta. Papp Józsefet 2 és fél, Fontos Károlyt másfél, Baba Gusztávot 10 hónap, Szűcs Jánost 7 hónap, Ling Antalt 7 hónap, Hortobágyi Andrást 8 hónap szabadságvesztésre ítélte és a büntetéssel arányban álló időre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. Fellebbezés folytán került az ügy a megyei bírósághoz, ahol Papp József büntetését 3 év 6 hónapra, Fontos Károly büntetését 2 év 6 hónapra és Baba Gusztáv büntetését 1 év 4 hónapra felemelték. A büntetett előéletű Fontos Károlynak és Hortobágyi Andrásnak szigorított börtönben, Papp Jótasefnek és Baba Gusztávnak a fiatalkorúak börtönében kell letölteni büntetését, Szűcs és Ling büntetésének végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. A bíróság elrendelte a Papp Józsefre, Fontos Károlyra és Baba Gusztávra korábban kiszabott .büntetés letöltését is. Az ítélet jogerős. AUGUSZTUS 17-19.: Könyvtárosok vándorgyűlése Nyíregyházán Augusztus 17—19. között Nyíregyházán kerül sor a Magyar Könyvtárosok Egyesülete VIII. vándorgyűlésének megrendezésére. A közelgő esemény jó alkalom arra, hogy néhány szót szóljunk az egyesület — közismert s rövidített nevén az MKE — történetéről, tevékenységéről. Jogelődjének, az 1935-ben alakult, tágabb szervezeti keretet adó Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületét ismerhetjük. Az 1950-ig működő MKLE tevékenységének középpontjában elsősorban a tagság szakmai és társadalmi érdekvédelme, képzésük elősegítése állt. A magyar könyvtári belső kapcsolatok szervezésén, gondozásán túl azonban ugyanakkor képviseletet jelentett a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségében is. Alapozó jellegű munkálatok elvégzése fűződik ehhez az első időszakhoz. Az elfogadottá és ismertté vált szervezet tevékenysége az ötvenes évek közepétől a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szakosztályához kapcsolt Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Körében teljesedett tovább és hozott számottevő eredményeket Majd ismét új szakasz kezdetét jelöli a Művelődésügyi Minisztérium 1965- ben hozott rendelete. Ekkor nyerte el önálló szervezeti létét az MKE, s dolgozik az azóta módosított és elfogadott új alapszabály (1973.) szellemében, céljai megvalósításáért. Az a törekvés, hogy napjaink könyvtárügyét hatékonyan segítő, alakító társadalmi szervezetet jelentsen az MKE. Az országban mintegy 2000 főt számláló tagság a területi, szakterületi vonalon sokrétű munkát fejt ki. Alapfeladatként továbbra is a képzést, továbbképzést, a könyvtárosok érdekvédelmét említhetjük, mely a szervezeti élet fejlődésével párhuzamosan, tartalomban és formában egyaránt sokat gazdagodott. Az ország majdnem minden megyéjében működik MKE-szervezet. Szabolcs- Szatmár megye területi szervezete 1972-ben alakult, s tagjai sorában iskolai könyvtárosok, szakszervezeti, tanácsi, közművelődési könyvtárakban dolgozók egyformán megtalálhatók. A kezdeti lépések után szervezetünk — úgy véljük — ma már járható úton halad, s a megyén belüli gyakoribb találkozások, hasznos véleménycserék, munkakapcsolatok kiépítésének alkalmaivá váltak MKE-rendezvényeink. Miután céljaink között kiemelten szerepel a könyvtárközi, megyén kívüli kapcsolatok kialakítása, megszilárdítása is, külön öröm, hogy az utóbbi évek vándorgyűléseinek színhelyei — Zalaegerszeg, Pécs, Eger — után Nyíregyháza adhat otthont a VIII. vándorgyűlés rendezvényprogramjának. A háromnapos vándorgyűlés központi előadástémája: „A könyvtárak közönségkapcsolatai” címben fogalmazható meg. Ezt egészítik ki a különböző szekcióüléseken, (gyermekkönyvtárosok, ifjúsági, műszaki, zenei könyvtárosok) elhangzó előadások valamint az olvasáskutatási és pedagógiai bizottság vitaülése. A témák természetének megfelelően az előadók, hozzászólók között könyvtárosokon kívül a kapcsolódó egyéb területek jó néhány neves szakembere is szerepel. Művelődéspolitikusok, tömegkommunikációval foglalkozók, írók, tanárok vesznek részt \ e munkában, mondják el véleményüket, teszik közzé tapasztalataik, kutatásaik eredményét. Jelentősnek ígérkezik tehát a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán megrendezésre kerülő könyvtárosok vándorgyűlése. A Honismereti Nyári Egyetem és az Országos Honismereti Akadémia gazdag programját követően ismét egy olyan figyelmet keltő rendezvény Nyíregyházán, mely a megye és város felelős vezetői, a művelődés, közművelődés irányítói támogatását élvezi. Előkészítésében az MKE elnökségén, s a megyei szervezet tagságán kívül sokan segítettek. Reméljük, hogy a közös összefogás valóban a jó kapcsolatok kiépítésének lehetőségét teremti meg ide látogatók és itt élők között. Futaky László Szabolcsi együttesek a nyírbátori zenei napokon Nagyszerű kezedményezés volt a tíz évvel ezelőtt megindított nyírbátori zenei napok hangversenysorozata, mely Nyírbátor városát az oratóri- kus művek egyik központjává avatta. A csodálatos környezetben maradandó élményként hatnak az ott elhangzó oratóriumok, a zene örökbecsű alkotásai. A legkiválóbb karmesterek a legkiválóbb együttesekkel és szólistákkal teszik felejthetetlenné az itteni hangversenyeket. E gazdag programból minket most elsősorban a hangversenysorozat második hangversenye, az augusztus 15-i hangverseny érdekel. Mozart: Litaniae de Vene- rabili Altaris Sacramento c. művét hallottuk a szabolcsi szinfonikus zenekar és a nyíregyházi egyesített vegyeskar előadásában Molnár László vezényletével. Mozart ezt a művét még 1772-ben komponálta. A mű mintegy 10, rövidebb, hosszabb tételből áll. Mozart korán megtapasztalta, hogy az élet számára nem boldogító otthon. Amikor az emberi szívbe tekint, olyan világba tekint, melynek határai átolvadnak a transzcendens régióba. Molnár László mesteri pálcája nyomán ennek a transzcendens világnak lírai, bensőséges zenei elemei domborodtak ki az ének- és zenekar hiteles előadásában, ugyanakkor a végtelenség monumentális freskóit is megmutatta. Ezután Händel: Dettingeni Te Deum-ja hangzott fel Fehér Ottó vezényletével. Ezt az örvendező heroikus győzelmi éneket az ének- és zenekar életerős, zenei törmörséggel, emelkedett pátosz jegyében, a hősi humanizmus választékos stílusú ünnepi köntösében szólaltatta meg. Fehér Ottó koncepciózus, tudatos építkezésre, lényegre törő vezénylése feltárta a mű minden szépségét. A közreműködő kitűnő énekesek is művészetük legjavát adták. Lugossy Melinda, Budai Lívia, Keönch Boldizsár, Tréfás György szárnyaló énekükkel, művészetüknek minden emberi melegségével és artisztikus kultúrájával tették emlékezetessé számunkra ezt a felejthetetlen estét. Vikár Sándor Rekord Szegeden Utolsó bemutatók a játékokon H ónapok óta tudott, hogy a szegedi szabadtéri utolsó bemutatóira (és a rákövetkező előadásokra) csak azok juthatnak be, akik jóelőre gondoskodtak belépőikről. Így a fesztivál irodáján már véglegesnek mondható adatokkal szolgáltak: az idei öt premier 16 előadására több mint 85 ezren váltottak jegyet, tízezerrel többen, mint a tavalyi 15 játéknapra. S ha figyelembe vesszük a nyilvános főpóbák közönségét, ez a szám 90 ezer fölé tehető. A háború előtti évekkel együtt immár a 25. nyárévadhoz érkezett szabadtéri programot Szegeden soha sem látták még ennyien. Hét végére jutott a szezon utolsó két bemutatója. A slágerpremierek: Strauss A cigánybáró című daljátéka és az Ecseri lakodalmas, a Magyar Állami Népi Együttes vendégjátéka. A cigánybáró negyedszer került a dómszínpadra, olyan örökséget folytatva, mint az 1963-as és 67-es premierek Edward Strauss, illetve Willy Boskovsky vezényletével. A karmester ezúttal a fiatal Medveczky Ádám volt, aki a rendező Horváth Zoltánnal azon fáradozott, hogy egységes zenei stílusba ötvözze a bécsi polkát, indulót, a magyar verbun- kot és csárdást, a cigányzenét, sőt az olaszos dallami- ságot, melyek mind-mind föllelhetők a muzsika rétegeiben. A fontosabb szerepekben Palcsó Sándort, Házy Erzsébetet, Komlóssy Erzsébetet és Melis Györgyöt láthatta a publikum. A fönnállásának negyedszázados jubileumát ünneplő Magyar Állami Népi Együttes stílszerűen az első nagyszabású, egész estét betöltő műsorát hozta vissza. 1951- ben ugyanis az Ecseri lakodalmassal’ debütált Rábai Miklós társulata, s éppen a világhírű Mojszejev együttessel. A sok sikert megért összeállításukat most nemzetiségi táncokkal bővítették ki — Létai Dezső rendezésében. Szöveg: Nikolényi István, kép: Ács Sándor. ^ Palcsó Sándor és Komlóssy Erzsébet. Végzik a kukorica vegyszeres gyomirtását a Mátészalkai Állami Gazdaság nagyecsedi „Zuhogó” nevű területén. (Hammel József felvétele)
