Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

1976. augusztus 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Sok régész foglalkozik ma az eurázsiai sztyeppevidék ókori népeinek a kultúrájá­val. A szkíta nép iráni nyel­veken beszélt. Az ie. 7. szá­zadban birtokukba vették a Fekete-tenger mellékének sztyeppés vidékét. Életmód­jukról, szokásaikról számos görög, római és keleti forrás számolt be, ezek közül a leg­ismertebb Hérodotosz be­számolója. A Dnyepertől ke­letre élő szkíták nomád ál­lattenyésztést folytattak, míg a tőle nyugatra és északra élő törzsek fő foglalkozása a földművelés volt. De élénk kereskedelmi kapcsolataik is voltak a fekete-tengeri görög gyarmatvárosokkal. Az ie. 7—5. századok fo­lyamán az ősközösségi for­mák felbomlásával jött létre törzsszövetségük. Nagy had­járatokat vívtak Kis-Ázsiá­ban, Mezopotámiában, Szíri­ában és Egyiptomban. Az ie. 4. században jött létre a Krím-félszigeten és a Dnye­per alsó szakasza táján ál­lamalakulatuk, amely való­színűleg már akkor rabszol­gatartó volt. Ekkor jutottak el a Duna-torkolat vidékére is. Államuk az ie. 2. század­ban érte el a legnagyobb vi­rágzását. Egyes középkori magyar krónikák alapján a magyarok a szittyáknak ne­vezett szkítáktól származnak, de ez nem nyert megerősí­tést. Tény azonban, hogy a honfoglaló magyarok művé­szetében sok szkíta elem volt. Temetkezési helyeik az ún. A szkíták életének egyes jeleneteit ábrázolja ez a Dnyepropetrovszk mellett ta­lált arany nyakék. Lovas és két gyalogos küz­delmét megelevenítő arany fésű az i. e. IV. századból. Az ősi szkíta művészet kiemelke­dő alkotása. kurgan-ok voltak. Hittek a síron túli életben, ezért ha- lottaikkal eltemették mind­azokat az eszkö2löket, ame­lyekre — szerintük — a túl­világon szüksége lehet az el­hunytnak: fegyvereket, ék­szereket, ruhát, edényeket. Napjainkig több tucat kur- gan tárta fel titkát, és a le­letek az ősi nép magas fokú kultúráját bizonyítják. Picasso öröksége A nagy művész, Pablo Picasso örökségében 1885 festmény és 7089 rajz szere­pel, összesen 1,2 milliárd frank értékben — jelentette be Grasse örökösödési ügyekkel foglalkozó bírósá­ga. A festő hagyatékának lel­tárát közel háromévi mun­kával készítette el Maurice Rheims és számos munka­társa. A festmények értékét 760, a rajzokét 100 millió frankra becsülik. A katalóguson az említet­teken túl szerepel még 3222 kerámia (13,5 millió frank), 1723 rézmetszet és 17 411 váz­lat (90 millió frank), 1228 szobor (101 millió frank), 453 litográfia és 6121 vázlat (36 millió frank), 181 linóleum­metszet és 3176 vázlat (9 mil­lió frank), továbbá 8 szőnyeg és 11 falikárpit. Karosszékben a magasba Hetvenöt évvel ezelőtt he­lyezték üzembe Drezdában Európa első személyszállító függővasútját. A rendelke­zésre álló statisztikai adatok szerint eddig a függővasút kabinjai 33 315 000-szer for­dulták és 75 millió személyt szállítottak. Mario Schatz mérnök, a drezdai hegyi vasutak (mert ez az egy van) vezetője el­mondja, hogy a kabinok há­rom perc alatt 20 métert tesznek meg és 40 személy befogadására alkalmasak. A gépházban két elektromos meghajtású, négy méter át­mérőjű, 12 tonnás lendkerék működik. Elődjük két, egyen- két 113 lóerős gőzgép volt. És még egy nem érdekte­len adat az „ünnepelt”-ről: 10 Pfenniges viteldíjával a világ legolcsóbb íüggővasút- ja. Bélyeg­gyűjtés TEKE műanyag pályán Az osztrák posta 4 schilling névértékű bélyeget bocsát ki a XI. aszfaltpályás sportteke világbajnokság alkalmából. Bizonyára sokan csodálkozna, hogy a kuglizásról mint sport­ról beszélünk. A kétkedők kí­séreljék meg a majd 3 kilós golyót kétszázszor, a test minden izmát megmozgató len­dülettel, 5 méteres nekifutás­sal elgurítani. Komoly tested­zés ez, mégpedig azok közül való, amelyet az emberiség már évezredek óta űz. Valószí­nűleg kövek célba dobálásából fejlődött ki, a XII. századi kró­nikákban azonban már olvas­hatunk a tekézés szabályairól. A középkorban elterjedt szó­rakozás volt, mert számos iro­dalmi műben, még Shakes- peare-nél is szóba kerül a kug^ lizás. Munkások, az egyszerű nép gyűlt össze golyót hajíta­ni. Az első kapitalisták féltek, hogy a sörözőkben vívott kug­licsaták munkásszervezkedés­sé fajulnak, ezért számos or­szágban a XVII—XVIII. szá­zadban tiltották a tekézést. A nagyszerű szórakozás azonban mindig újabb hívfket nyert meg magának. Magyarországon a sportszerű tekézésnek ko­moly hagyományai vannak. Az elsők között léptünk be a nemzetközi szövetségbe és a felszabadulást követően, na­gyon sok más sportágat meg­előzve, már 1946-ban összemér­tük erőnket az osztrákokkal. 1964-ben Európa legjobbjai Bu­dapesten versengtek, ebből az alkalomból 1 forint névértékű bélyeg jelent meg. Ennek szel­vényes, vágott változata „Ver­so Tokio” felirattal egyike a legritkább modern magyar bé­lyegnek. Éppen egy eszten­deje hazánkban zajlott le az ifjúsági Európa-bajnokság, ahol férficsapatunk első, női válogatottunk második helyet szerzett. Reméljük, sikereket érünk el a most következő vi­lágbajnokságon, amelyet első ízben műanyag pályán bonyo­lítanak le. IPARMŰVÉSZETI REMEKEK Számos postaigazgatás évente egyszer közös témájú bélyegek kibocsátásával fejezi ki az eu­rópai gondolatot. 1976-ban az egyes nemzetek kézimunkával megformázott használati és dísztárgyak bemutatásával büszkélkednek. Svédország bélyegpárján Lappföldön ké­szült faragott csontkanál és díszes csempéjű kályhában gyönyörködhetünk. A tűz a legnagyobb varázsló — vallják a luxemburgi fazekasok. Iga­zolásul egy mindennapi hasz­nálatra való tálat és mázzal díszített fedeles leveses tálat tárnak elénk. Izlandban a kéz­művesek nyersanyaga a fa, fa­ragott tálat és nemes vonalú rokkát mutatnak be. Aprólé­kos mintájú, kézi festésű kő­edényeket sorakoztat fel a norvég posta. Guernsey szige­tén családi műhelyekben év­századok óta változatlan for­mában készülnek a fémedé­nyek, tejeskanna és ezüstcsé­sze képe jelenik meg a bélye­geken. Rikkancs fiú és leány alakját a ludwigsburgi porce­lángyár az életből leste el, szobrocskájukat az NSZK pos­tája vitte bélyegre. Liechten­stein bélyegein kerámia muf­lon- és fácáncsalád kel élet- i re. INNEN — ONNAN A Közlekedési Filmstúdió befejezte Történelmünk bélye­geken c. film forgatását. A film angol változatát a Phila­delphiában rendezendő világ- kiállításon mutatják be. — Az idén Prágában rendezik meg a baráti országok gyűjtőinek seregszemléjét, a VI.* SZOCFI- LEX-et. Ebből az alkalomból a Magyar Posta 3 forint névér­tékű levelezőlapot bocsát ki. — Május 16-án Debrecenben a salakmotoros világbajnokság egyéni elődöntőjén alkalmi bélyegzőt használ a posta. GYERMEKEKNEK A játékos tiízmanó 4 tűzmanó játékos manócska. Ott set­tenkedik, ahol az emberek tűzgyújtáshoz fog­nak. Ha a manócskának jó­kedve van, akkor egykettő­re ég a tűz, mert segít fúj­ni és sipkájával legyezgeti. Ilyenkor hamarosan ripeg- ropog a tűz. De, ha a tűzmanó bosz- szantani akar valakit, ak­kor az ébredező lángocska folytonosan kialszik, még a fa is megfeketedik. Az em­berek bosszankodni kezde­nek, mérgelődnek, morgo­lódnak, dühösek szerfelett. Ez a manócskának rop­pant tetszik, mert ő addig kuncog, nevetgél, amíg más bosszankodik. Még a nyel­vét is öltögeti, ami igazán nem szép tőle. Egyszer hogy, hogy nem, nagyapó felvette a minden­látó szemüvegét és meg­leste a manót. Meg is látta, hogy azért nem gyullad a tűz, mert a manó bosszantó kedvében van, és a fellob­banó lángra dobja a sipká­ját, s a tüzet eloltja vele. — Ahá! — gondolta nagyapó — nem fog ki raj­tam egy ilyen manócska. Sáskatánc Szürke szöcske, zöld a sáska, napos égre pitypang száll ma. Szöcske ugrik, fűközt búvik, sáskától fél, úgy üldögél. Megy a sáska, zöld szárakra, szörny szájával Iakmározva. Tépett szárán sír a levél, Budaházi István TÖRD 4 FEJED! Vízszintes: 1. Szakmája. 6. Római 6. 7. Szeglet. 8. Lángol. 9. Az államnak befizetendő rész. 11. Középen vitet! 12. Dé­nes beceneve. 14. Közleke­dési eszközön szállított sze­mély. 16. Azonos mással­hangzók. 18. Téli sport. 20. Tésztatöltelék. 21. Kerti munkát végez. 22. y égtag ja (első négyzetben két betű). 24. Kárt okoz. 25. Fegyelem. 27. Szunnyadó. 28. Vissza: ebben a pillanatban. 29. Li­bái (első négyzetben két betű). Függőleges: 1. Se nem mini, se nem maxi. 2. Kétjegyű mással­hangzó. 3. Képes rá. 4. Menny (—’). 5. A járás egy változata. 6. Megfejtendő (a függőleges 15. folytatá­Amikor a tűz ismét ki­aludt, nagyapa egyáltalán nem mérgelődött, nem is morgolódott, hanem nyu­godtan, komótosan elölről kezdte a tűzgyújtást. — Ejha! — csodálkozott a manó. — Ez már igen! Hiába bosszantom, nagyapó tudomást sem vesz rólam. A manó szája tátva maradt a nagy csodálkozástól, ezért a sipkáját is elfelejtette a lángokra hajigálni. Mire is­mét bosszantáshoz fogott volna, addigra már vígan pattogott a tűz. Hát csak álldogált ott a manó, nézte a lobogó tüzet, miközben új csínyen törte a fejét. mmanem akkor, abban a ff pillanatban, egy bukfencező szikra pattant ki a kályhából. A tűzmanó nagy hirtelen a szikra hátára pattant. Le­het, hogy meg is sarkan- tyúzta, mint valami tüzes paripát, de az már igaz, hogy elvágtatott vele, mert szempillanat alatt nem volt ott se szikra, se manó. L. E. azt pityergi, milyen szegény. Szép zöld bársony ruha tépett, el kell űzni ellenséget. Puha szárnyú madár hadak, sáskát lesve itt keringnek. Fel is falják egy-kettőre, levélkéknek örömére. sa). 10. Áraszt (+’). 11. Eme helyen. 13. ITD. 14. ...sze­zon (pld. szeptember). 15. Megfejtendő. 17. Tőszám- mév. 19. Zamatos. 21. Apát­ián, anyátlan. 23. Vissza: egy, angolul. 24. Magasztal. 26. Római 500, 1000. 27. A. LU. Megfejtendő: a nyíregy­háziak jelentős társadalmi munkájával épül a... (füg­gőleges 15., 6.). Múlt heti megfejtés: — AFRIKA — EGYIPTOM — KAIRÓ. Könyvjutalom: Csorba Éva 4445 Nagycserkesz, Csa­tári János 4835 Mátyus, Bencze Valéria 4600 Kis- várda, Bíró Tünde 4233 Balkány, Bene Erzsébet 4354 Fábiánháza, Mester Károly 4967 Csaholc. A nagy kutya és a kis cica Volt egyszer egy sete-suta morcosképű, tarka kutya. Bármilyen morcos a képe, Szíve csupa jóság s béke. A vackában két kis kutya, mind a kettő sete-suta, mint az anyjuk, éppen olyan, szopnak mindketten boldogan, még semmivel sem törődnek, csak hogy tömjék: a bendőt meg. Hát egyszer csak, úgy biz a, egy gyönyörű fehér cica megjelenik a porondon, csudaszép volt, ha én mondom. „Csókolom jó kutya-anyja, elfogadni nem akarna engem is a gyermekének? Vágyat én most erre érzek.” — „Dehogy is nem, gyere gyorsan, van még hely itt a vacokban. Hopp, kis cica, ugorj nagyot, fejecskét neked is adok. No, bújj hozzám, felnövekszel a két kutyus testvéreddel.” . . . S hallott még ilyet a világ? Azt a szép hófehér cicát felnevelte az a kutya, az a tarka, sete-suta. Az alma fa ■ viharos, sötét éjszaka y kidőlt az öreg alma­fa. Balta nem vágta a tövét, lombja a sárban szerteszét. Pirosló hajnal énekel, de őt már nem tá­masztja fel. Ágán fészket nem rak madár, ő alszik mindörökre már. Elsiratják a többi fák, daluk csupa szomorúság: — Mily bő termő, délceg fa volt, csúcsán éjjel pihent a hold. Nappal meg pánt­likát kapott, aranyszínű fényszalagot. Ágán ringott füttyös rigó és zengett a víg dáridó. S a lomb fölött s a lomb alatt zsongtak csil­logó bogarak. S az almája mily gyönyörű, pirospozsgás és jóízű. Minden ágboga gazdagon gyümölccsel meg­rakva nagyon. Kötelesség- teljesítő nemes fa volt, csu­pa erő. Nem volt nála szor­galmasabb, a példaképünk ő marad. Csillagvirágos éjszaka így siratta a többi fa. A tölgyfa és a felhő ^^yönyörűszép tölgyfa || állt az arany réten gőgösen, pompásan, királyin, kevélyen. Meg- fürdött a napnak tüzes su­garában. lombja közt ma­darak csicseregtek lágyan. De egyszercsak felhő pi­hent meg fölötte, s kéklő árnyék suhant a sugárzó tölgyre. Szörnyű harag gyűlt ki a büszke tölgyfában, s neki a felhőnek haragos- lármásan: — Hallod-e te felhő, el- kotródj azonnal, vagy ronggyá cibállak sok ezer karmommal. Ha pedig nem kotródsz, jöjj velem pár­bajra, éles kard a törzsem valamennyi gallya. Szólt a felhő bőszen: — Hát jó, legyen párbaj. S gyűltek is a felhők nagy, fekete nyájjal. S meg­eredt az eső zúgva és zu­hogva, a lombot s a törzset keményen csapkodta. Majd viharrá válott, s ahogy ne­kitámadt a szélvész, az or­kán, jaj volt a tölgyfának. Fekete volt az ég, s a villám goromba haraggal a tölgy­fát ketté hasította. Földön feküdt a tölgy csonkán és megtépve, a nagy hősködésnek, lám, ez lett a vége. ölbey Irén A szkíták kincse

Next

/
Oldalképek
Tartalom