Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-09 / 187. szám
1976. augusztus 8. KELET-MAG Y ARORSZÁG 3 MEZŐGAZDASÁGUNK KULCSKÉRDÉSEI Összefogott erővel pótoljuk a természeti veszteséget azdasági életünkben U leggyakrabban emlegetett kérdés napjainkban a mezőgazdaság helyzete, az időjárás. Ez érthető, hiszen a mezőgazdasági termelés mennyisége, minősége valamennyiünket érint. Senkinek sem közömbös, hogy milyen árut és mennyiért kap. Az idén az aszály miatt került a szokásosnál is jobban előtérbe a mezőgazdaság. Igaz, az aszályt ma még teljesen kiküszöbölni nem tudjuk, de hatását csökkenteni, a veszteségek egy részét pótolni igen. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén értékelték Szabolcs-Szatmár gazdasági helyzetét, ezen belül kiemelten foglalkoztak a mezőgazdasággal. A pártbizottság megállapította: a megye mezőgazdasága eredményesen fejlődött az első fél évben. A vetést — a dohány, a burgonya és a zöldség kivételével — a terveknek megfelelően teljesítettük. A tavasz folyamán keletkezett háromhetes késést a mezőgazdaság- bant dolgozók behozták, s a munkálatokat jó minőségben elvégezték. Az aszály ellenére kenyérgabonából a tavalyinál jobb termésre számíthatunk. Az aszály kedvezőtlenül érintette a takarmánytermelést, az előző évinél kevesebb lesz szálas takarmányból, a minősége azonban lényegesen jobb. Legjobban károsította az aszály a kapásnövényeket. A jelenlegi becslések szerint mintegy 10—12 százaléka a kukoricának már csak silózásra lesz alkalmas. A másik része, amennyiben csapadékot kap, gyenge, közepes termést hozhat. Újra beigazolódott, a termelési rendszerben, valamint az őszi mélyszántásban időben és jó minőségben elvetett, szakszerűen vegyszerezett és jól gondozott területeken a kukoricák sokkal jobban bírják az aszályos időjárást. Ebben az esztendőben a burgonya is jól indult. A gumókötődés az egész megyében jó volt. a kedvezőtlen időjárás azonban erősen csökkentette a mutatkozó termést. Különösen gondot okoz, hogy a szabványban előírt méretnél jóval apróbb lesz a burgonya termése. Ezt figyelembe kellene vennie a felvásárló szerveknek is. Cukorrépából a vetéstervet teljesítettük. Ha a következő hetekben az időjárás kedvez, a tavalyinál jobb termést takaríthatunk be. A dohány- és zöldség- termelés helyzete nem ilyen kedvező. Az aszály mellett egyéb gondok is vannak. Jobb fajtákra van szükség, következetesebben kell alkalmazni a korszerű technológiát, de mindezeken túl növelni kell a termelői érdekeltséget is. Almából előreláthatóan a múlt évi 350 ezer tonna körüli mennyiséget takaríthatjuk be. Az új felvásárlási ár növeli az almatermesztés jövedelmezőségét. A pártbizottsági ülés az állattenyésztés helyzetét tendenciájában kedvezőnek ítélte. Lassan bár, de növekszik a szarvas- marha- és a kocaállomány. A hús- és tejtermelésben ez majd csak a következő időben érezteti hatását. Az első fél évben vágómarhából és hízott sertésből is kevesebbet vásároltunk fel a tervezettnél. Kedvezően alakul a baromfi- és a juhtenyésztés. A helyzet értékeléséből kiindulva a pártbizottság fontos intézkedésekre hívta fel a figyelmet. Elsőrendű feladat, a megtermelt javak időben és jó minőségben való veszteségmentes betakarítása. A lehetőségeknek megfelelően az üzemek nyújtsanak segítséget egymásnak. Növelni szükséges az öntözött területeket, a meglévő kapacitás teljes kihasználása mellett éljenek a gazdaságok azzal a lehetőséggel, hogy öntöző- berendezéseket 70 százalékos kedvezménnyel lehet vásárolni. Az idei helyzet igazolja: az öntözés az agrotechnika szerves része, melyet be kell építeni a termelési tervekbe. Különösen fontos az öntözést a zöldség-, burgonya- és a legelőgazdálkodásra kiterjeszteni. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a vállalatok, szövetkezetek úgy szervezték, hogy minden felkínált árut megvásároljanak. Az üzemek teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket. Ahol a feltételek biztosítottak, vagy megteremthetők, mindenütt szorgalmazzák a másodvetést. Az utóbbi napokban lehullott csapadék az üzemek többségében erre kedvező feltételt teremtett. Az idei termés növelése a napokban készülni kell a és veszteségmentes betakarítása mellett már ezekben iö"ő évre. A szalma gyoi' betakarításával nemcsak az értékes mellékterméket mentjük meg jó minőségben, hanem lehetőség nyílik a tarlóhántás, a vető- szántás időben való elvégzésére. A gazdaságok különös gonddal válasszák ki és készítsék elő az őszi gabona vetőmagját. A megyei pártbizottság felhívta a figyelmet a vezetés minden szinten történő javítására. A bonyolultabb, nehezebb körülmények között, tervszerűbb, szakszerűbb munkára van szükség. A határszemlék tapasztalatai igazolják, hogy több helyen akad gondatlan munka. Azonos feltételek mellett üzemenként nagy eltérések tapasztalhatók. Az illetékes szervek el- lemezzék e nagy eltérések okait, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A z állatállomány növelése érdekében a szakosított telepeken minél előbb hajtsák végre a szükséges rekonstrukciót, minőségi benépesítéssel biztosítsák a férőhelyek maximális kihasználását, javítsák a szakvezetést, tegyenek eleget az egészségügyi követelményeknek. Mindezek érdekében az eddigieknél következetesebb munkára, nagyobb erőfeszítésre van szükség. Használják ki jobban a háztáji és kisegítő gazdaságokban lévő lehetőségeket. Az élelmiszeriparban tegyenek többet az illetékesek a termelési érdekeltség fokozása és saját munkájuk további javítása érdekében. Nagyobb tervszerűséget valósítsanak meg a mezőgazdasági termékek feldolgozásában, a melléktermékek hasznosításában. A mezőgazdasági termelést elősegítő 36 társulás már eddig is bizonyította életképességét. Továbbfejlesztésük indokolt. A már működő társulásokban — állapította meg a pártbizottság — nagyobb lehetőségek rejlenek, mint amit eddig kihasználtak. A meglévő társulások tapasztalatait felhasználva szükséges és lehetséges újabb társulások létrehozása. Társadalmunkban minden az ember érdekében történik. Szükség van arra, hogy megyénk lakosságának egész erejét Összpontosítsuk a természeti csapás mérséklésére, a következő év jó előkészítésére. Megyénkben erős a munkásparaszt szövetség. A munkásság és a parasztság nagy erőfeszítéseket tesz a termelés növelése érdekében. Ezt bizonyítják elért eredményeink, a szocialista brigádok, amelyekben több mint hatvannégyezer ember dolgozik. M inden eddiginél is nagyobb szükség van a párt következetes munkájára a párt vezető és ellenőrző szerepének érvényesítésére, az állami, társadalmi, tömegszerveze- tek és mozgalmak, a gazdasági szervezetek és intézmények összefogására, a jól koordinált tevékenységére, a vezetők emberséges, megértő, de ugyanakkor következetes és eredményes munkájára. Azt kéri a pártbizottság a pártszervektől, a párt- alapszervezetektöl, minden kommunistától, hogy legyenek élenjárók és példamutatók. A jobb munka meghozza gyümölcsét; a nehezebb helyzetben is biztosítani tudjuk az ország, ezen belül megyénk lakosságának élelmiszerekkel való ellátását, és jól alapozhatjuk meg a jövő évi termelést. Aszfaltútokhoz Aszfaltkeverő telepei épített a Győri Kö/inepilo Vállalat Györújíalun. Az NDK-berendezések óránként 70—80 tonna jó '-minőségi! ' aszfaltot készítelek. Automata vezérlésű, elektronikus berendezések adasidják a különféle 4da- lékanya^pkat. Az évi' 300 ezer tonnsHsauacitású ke- verötehy) aszTallutak felújításai. illeti;e új utak építéséhez doljsfozft. (MTI ^ fotó Hadarj Ján^s — KS) * o N55 c o IRÁNY: USZTY-ILIHSZK Munkahely nyolcezer kilométerre megbIzölevél papp Sándor rEszEre: „A KISZ Központi Bizottsága és az ÉPSZER KISZ- alapszervezetének taggyűlése a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusának határozata alapján megbíz, hogy a Kún Béla önkéntes ifjúsági építőbrigád tagjaként vegyél részt a KGST-beruházásban épülő Vszty-ilimszki Faipari és Cellulóz Kombinát kikivitelezési munkálataiban. Gazdasági és politikai munkádat példamutatóan végezd, méltó módon képviseld a magyar fiatalokat." Csaknem nyolcezer kilométer a távolság Európa közepétől Szibéria közepéig. Kontinensnyi földdarab választja el egymástól Magyarország 93 ezer négyzetkilométerét és a szibériai őserdő irdatlan területeik S most egy különvonat indul, hogy háromszáz magyar fiatal telepedjen le két évre a vidéken, melyet nem- sok hazánkfia láthatott eddig. Szabolcs-Szatmár megyéből nyolc fiatal utazik: Cs. Dobos Sándor a MOM mátészalkai gyárából, Elek József és Reszler István a SZÁÉV- től, Kiss József a mátészalkai almatárolóból. Torna Árpád a KEMÉV-től (kőművesek), Király Zoltán, a kisvárdai tanácsi költségvetési üzem művezetője, valamint Pu- lunczkai János, a Nyíregyházi Festő- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet és Papp Sándor, az ÉPSZER festőmázoló szakmunkásai. Kissé megilletődötten ül le a fotelba Papp Sándor. Nagy az izgalom a szomszédos szobában is — ott vannak Sanyi szülei, testvérei Elkísérték a tizennyolc éves fiút a nagy utazás előtti ünnepélyes eseményre: a megbízólevél átvételére. — Hű, de nehéz volt meggyőzni őket, hogy elengedjenek ... — mosolyodik el Sa- .nyi, amikor a szüleiről esik szó. — Eleinte hallani sem akartak arról, hogy olyan szörnyű messze utazzak dolgozni. Pedig én nagyon szívesen vállalom és izgatottan várom már az utazást. Féltik a fiút a szülők — érthető, hiszen alig egy éve kapta kézbe a szakmunkásbizonyítványát. Gyereknek vélik — holott az ÉPSZER- nél már bizonyított. Festőmázoló-tapétázó szakmunkás. Munkáját jól végezte az elmúlt év alatt, magatartása kifogástalan volt — ezért jöhetett számításba. Jelentkezett — elfogadták. — Nem volt valami egyszerű idáig jutni — mondja, aztán sorolja: — Huszonegy néhány orvos előtt fordultam meg, megállapították, hogy fizikailag alkalmas vagyok. Persze, ettől nem is tartottam, mindig sokat sportoltam... Aztán több alkalommal beszélgettünk KISZ-vezetőkkel, hogy mennyire nem szabad komolytalanul venni ezt a dolgot, és hogy ne vállaljam elhamarkodottan! Végül aztán Dunaújvárosban tartottak a kiutazóknak egy előkészítő tábort. Tíz napig ismerkedtünk egymással, leendő munkahelyünkkel, az orosz nyelvvel. Felhívták a figyelmünket az ottani munkakörülmények nehézségére — elég, ha annyit említek, hogy mínusz 42 fok alatt már nem lehet szó fagyszabadságról... Tudniillik ott télen a harminc—négyén fokos hideg az általános. „Miért vállalta ez a 18 éves fiú, és miért a többiek? — adódik a kérdés. A . kalandért? Pénzért? A munkáért?” Nem könnyű válaszolnia Papp Sándornak sem. — Nem lehet egyértelmű választ adni, azt hiszem, ez érthető. Izgalmas is lesz, hiszen teljesen új, szokatlan körülmények közé kerülünk. A keresetünk is jó lesz: havi 210 és 300 rubel között. Itthon pedig minden hónapban kifizetik az átlagbérünket — nekem havonta 3058 forintot. A munka is nagyon vonz: sajátos körülmények között kell dolgozni: nehéz lesz, de érdekes ... Biztos lesznek olyan fogások, amiből tanulhatok. s talán én is tudok valami újat nyújtani a szovjet munkásfiataloknak... Két év alatt megtanulom az orosz nyelvet is — ez sem kis eredmény ... A mérhetetlen kiterjedésű szibériai őserdő fáit fogja teldolgozni a magyar fiatalok keze nyomát is viselő kombinát — a cellulózból, melyet nyernek, hazánkba is szállítanak majd. Hazatérve Papp Sándor is kezébe fog venni abból készült papírt, újságot, tankönyvet, regényt. Addig még azonban hosszú és kemény két évet kell dolgozniuk. Legközelebb tizenegy hónap múlva ülnek repülőre,. majd vonatra, hogy hazajöjjenek — egy hónapot töltenek szabadságon, és újra visszatérnek. Persze, Uszty- Ilimszkben is lesz szabad idejük, már tudják például, hogy kiránduláson láthatják a Bajkált, Irkutszkot. Papp Sanyi egy titkos reményét is elárulta beszélgetésünk vegén. — Azt hallottam, hogy az Angarában rengeteg a hal. nagyszerűen lehet horgászni. Márpedig én nagyon szeretek a parton ülni a horgászbol- tail... Tarnavölgyi György V izsgáról jött és hatalmas csokor gladióluszt szorongatott a kezében. Kissé félszegen vitte, még mindig nem élte bele magát az új szokásba, hogy férfiak is kapnak virágot, méghozzá lányoktól is, mint most ő a vizsgázóktól. Ekkor jött szembe vele az a bizonyos hirtelenszőke asszonyka, kis csokor búzavirággal a kezében. A tanárt valahogy meghökkentette a büszke gladió- luszok és a hunyorgó mezei lakók éles kontrasztja. Azután dünnyögni kezdett magában, mintha a kezében lévő bokrétához szólna: — Gladióluszok, glauciu- mok, kálák, pompás virágkosarak... Egy-egy ünnepségen számolatlanul adják. A lag- zikat elárasztják velük. Mikor a tanár először nősült, nem tudott választottjának menyasszonyi csokrot venni. Tél volt és háború. Azután korán özvegyen maradt és a következő alkalommal... Mindkettőjüknek ez volt a második házasságuk. Nem is tervezték, csak valamikorra késő őszre. A tanár akkor — még mindig nem múlt elsők idő a h;*)orú óta — politikai munkakörben dolgozott, a kollektivizálás körül buzgól- kodott egy nagyon nehéz faluban. Idegtépő, veszélyes munka — kevés pénzért (de ki kapott akkor sokat?) Menyasszonyához úgy, kéthetenként ha beugorhatott a városba, az élükre rakott kopekek meg valamikor fél év múlva szándékoztak kiadni O Bállá László: Búzavirág egy nagyon szerény lagzira valót. Áprilisra bekövetkezett a nagy esemény: abban a faluban megalakult a kolhoz, a tanár megint a pártbizottságon dolgozott, a városban és a menyasszonyával is több időt tölthetett volna, ha súlyosan — halálosan — meg nem betegszik az apja. Ez a betegség azután napok alatt fölemésztette a kis spórolt pénzt (mit jelentett akkor a javított táplálkozás!), de az egybekelést azért mégsem távolabbra kellett halasztani, hanem előbbre hozni. Apját bevitték a kórházba, olyan állapotban, hogy az anyja is egész nap mellette rostokolt. Gazdasszony nélkül maradt a ház, pedig a tanárnak volt még két iskolás testvére is... A fiatalasszonynak nyomban oda kellett költöznie. A hivatalos formaságok? Majd az- útán! Ezt szinte egyik óráról a másikra határozták el így. És nagy nap volt az a júniusi szerda, nem csupán családi életük kezdete, hanem az új asszony meglehetősen kerek születésnapja is. És hivatali szabadságának első napja — nem volt más megoldás, sürgősen szabadságot kellett kérnie a munkahelyén. A férj is kapott két nap eltávozást az első titkártól — hosszabb ideig akkor nem tudták nélkülözni. Nos, a fiatalasszony átadta férjének a szabadságpénzt (a tanárnak nem nagyon húzta le a zsebét) ezzel megvetették a családi kassza alapját, és kimentek a piacra: ebédet kellett főzni, meg a betegnek is be akartak vinni valamit. Ott, a piacon vette meg és nyújtotta át párjának a tanár azt a csokor búzavirágot, ötven régi kopekért. Menyasszonyi és születésnapi csokor volt egyszerre. A fiatalasszonyt így is nagyon meghatotta az akkori helyzetükben könnyelműnek számító ajándék, s egészen elbűvölten mondotta: — Búzavirág... A tanár meg zavarában szinte kiigazításképp a növény természetrajzi nevét ismételgette : — Imola... Kék imola. S mert asszonyának a szeme egészen különösen fénylett, még latinul is hozzátoldotta. — Centaurea. Centaurea cyan us. M íg a tanárt gondolatai újáig elvezették, épp elért arra a helyre — a hídhoz —, ahol az iménti hírtelenszőke a búzavirágját vehette. Gondolt egyet, ő is választott egy csokrot, odatette a gladióluszokhoz (így, együvé markolva egészen jól mutattak), és nem kérdezte meg, hogy mi az ára: szó nélkül letett az asztalra ötven kopeket. Persze újban.
