Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. augusztus 29. SZERSZÁMA A MIKROSZKÓP Egy nyíregyházi orvos Jemenben Hajnal volt. 1974. május 16. A repülőgép leszállt Aden- ben. A jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba érkezett dr. Megyeri József, Nyíregyházáról. A Jósa András Kórház kórboncnoka arcát megcsapta a meleg szél. Várakozással telve nézegetett körül a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában. Tudta: két évig itt lesz az otthona. — Megérkezésem után jöttem rá, nem kis feladatra vállalkoztam. Kórbonctan, kórszövettan és igazságügyi orvostan tanácsadóként, pontosabban ezen a területen dolgozó orvosként kerültem ki, a TESCO szervezésében. Ez ígv egyszerűen hangzik. Ha ehhez azonban hozzátesszük: egy olyan arab országról van szó, amely a fej - lődés elején tart, hordozza az angol gyarmatosítás megannyi nyomát, már bonyolultabb. És ez a rossz örökség az egészségügy területén- talán még nyomasztóbban érvényesül. Már az előkészületi időben látszott: nagy munka vár itt minden orvosra. Tehát aki csak kalandvágyból indul ilyen messzi útra, az hamar csalódik. Dr. Megveri célja azonban az indulásnál más volt. Jó kórházi gyakorlat párosult már elméleti ismereteihez, és tudta, itt szakmailag újat is létrehozhat, tanulhat, taníthat, és — ez titkolt remény volt —, még olyan tudományos munkára is mód nvílik, ami érdeklődésre tarthat számot. — Sok mindent meg kellett tanulni Jemenbe érkezésem után. Szokás, erkölcs, érték, emberi kapcsolat sok mindenben különbözik attól, amihez szoktunk. Nem is hittem,' milyen jó hasznát veszem annak, hogy- a pártoktatás keretében etikaszakosítót végeztem. Segített eligazodni, és főleg azt tette könnyebbé, hogy sok mindent megértsek. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az ottani kollégákkal, állami és szakmai vezetőkkel jó kapcsolatot alakítsak ki. Munkám sokrétű. Van a kórboncnoki rutinmunka. Emellett létre kellett hozni a kórszövettani intézetet, és tulajdonképpen meg kellett alakítani a törvényszéki orvostant. Szerszámaim a zsebkomputer, a bonckés, a mikroszkóp. Mert kell dönteni fejlesztésekről, beszerzésekről is. A fiatal állam tudja, hogy egészségügyének szervezése áz egyik kulcskérdés. Érdekesen és színesen beszél munkájáról. Arról, miként kell elkészíteni olyan statisztikákat, amelyek eleddig sosem készültek betegségekről. Hogy előadást kell tartani tudományos ülésen, hogy a kutatások eredményei az ott dolgozó nemzetközi orvos-team számára ismertté váljanak Nyelvet kell gyakorolni. hisz a szakma nvel- ve angol. d° valamit arabul is kell érteni, viszont vannak német és szovjet kollégák, akikkel anyanyelvükön a legkönnyebb eszmét cserélni. — Családommal voltam kinn, de most egyedül megyek vissza. Üjabb két évre kapok megbízást. Fiam viszont otthon akar érettségizni. Szívesen vállalkozom az új munkára. Jó néhány olyan tudományos téma van, ami mind az itthoni, mind a nemzetközi világiján újnak számít, s amin dolgozom. Célom világos: szeretném legjobb tudásommal segíteni a jemeni egészségügy fejlődését, mégpedig lehetőleg úgy, hogy tapasztalataink más arab országokra is érvényesen összegződjenek. S hazudnék, ha nem kívánnám ezzel egyidőben, hogy sajáT ismereteimet is magasabb szintre emeljem A honvágyat nem ismeri. A munka kitölt minden percet, s évente itthon tölti szabadságát. De, érdekes módon visszatérően utal a beszélgetésben arra, hogy kinti munkáját sosem egyéni tevékenységnek tekinti. —• Anélkül, hogy túloznánk: akik kint élünk és dolgozunk, hazánkat képviseljük. Ez| nagy felelősséget jelent. Dicsekvés nélkül mondhatom, jemeni barátaink nagyon tisztelik és szeretik a magyarokat. Segítséget kapnak Magyarországtól, ami mindig időben, és kiváló minőségben érkezik meg. Vigyáznunk kell arra, hogy magatartásunk, tevékenységünk ezt egészítse ki. Itt kell szólni árról, hogy távol a hazától is kiválóan vizsgázik a magyar orvosképzés, és azok az arab kollégák, akik itt ta^ nultak, a legnehezebb helyzetekben is megállják a he lyüket. A jemeni magyar orvos, dr. Megyeri József ismert alakja Adennek. Tudják róla, hogy az elnök személyes ajándékával tisztelte meg munkájáért. Az új intézet, tudományos központ létrehozója és vezetője az ország vezetőivel állandó kancsolat- ban van. S vajon milyen Munkaalkalom nőknék Kempingcikkeket gyártanak Ibrányban Tovább bővíti a nyíregyházi gumigyár az öt évvel ezelőtt létrehozott ibrányi telepét. A nagyközség vezetőivel összhangban újabb munkaalkalmat teremtenek a községben élő nőknek. Októbertől egy kempingcikkeket gyártó szalagot állítanak munkába Ibrányban. Mivel a világpiacon igen kedvezőek a kempingcikkek értékesítési lehetőségei, ezért bővítik tovább a termelést. Az Ibrányból felvett lányok, asszonyok Nyíregyházán tanulják meg a gumimatracok és ágybetétek készítését, hogy utána helyben kamatoztassák tudásukat A szalaghoz az alapanyagot, s az elkészült matracok vul- kanizálását Nyíregyházán végzik, míg a 60—80 új dolgozó az úgynevezett felépítés műveletét, a matracok összeállítását végzi. A két műszakban induló szalaghoz már készítik a berendezéseket a nyíregyházi gyár tmk-műhelyében. A napi termelés gumimatracból meg fogja haladni az ezer darabot, s lehetővé teszi a további fejlesztést is, amelyről a gyár és a község vezetői a közelmúltban tárgyaltak, tanácsülésen ismertették az elképzeléseket. kapcsolat az egykori munkahellyel, s Nyíregyházával? — Elnézést a közhelyért, de az én otthonom mindig Nyíregyháza lesz. Amikor hazajövök, mindig valamiféle melegség fog el annak láttán, hogy miként fejlődik a város. S ha küldetésemet befejezem úgy hiszem, újra lesz számomra itt hely. Szeretném kamatoztatni szerzett ismereteimet. S hogy ehhez mennyi remény van, azt mi sem jelzi jobban, mint az: a kórbonctan a kórházban egv idő óta a legkorszerűbb műszerekkel gazdagodott. Meggyőződésem, hogy itt is lehet magas színvonalú tudományos munkát végezni. Számomra ehhez egy jel: a megyeszékhely most is országos tudományos konferenciák állandó színhelye. Szeptemberben újra útrakel dr. Megveri. Teljes tudása lesz úticsomagja. Szíve azonban itthon marad. B. E. Területfejlesztési terv 1980-ig Folytatódik megyénk dinamikus fejlődése A megyei tanács pénteki ülésén hagyta jóvá az 1980-ig szóló területfejlesztési tervet. A terv átfogja nemcsak a tanácsi gazdálkodást, hanem a megyében megvalósuló valamennyi fejlesztést, beruházást. Fő célja, hogy megfelelően összehangolja a nem tanácsi szervek fejlesztési munkáját is, alapvetően a megye arányos fejlődése érdekében. A most jóváhagyott terv hosszú előkészítő munka után került a tanács elé. A megyei pártértekezleten kijelölték az 1976—80. közötti évek szabolcs-szatmári fejlődésének fő irányát, az országgyűlés pedig az elmúlt év végén fogadta el az 1980- ig szóló tervtörvényt. A szakemberek ezek alapján dolgozták ki az egyes ágazatok ötéves fejlesztési tervét, amelyeket a megyei tanács foglalt egységes egészbe. Mindez biztosítja az arányos fejlődést és lehetőséget teremt a megye egyes területein meglévő lemaradások mérséklésére, az egyes településkategóriákon belüli és a közöttük lévő feszültségek további csökkentésére. Arányos fejlesztések Már az előző ötéves területfejlesztési tervet is a korszerű gazdasági szerkezet kialakítására törekvés, a különböző ágazatok egymás közötti arányának javítása jellemezte. A feladatokat a legfontosabb tennivalókra összpontosították : iparfejlesztés, új munkahelyek létesítése, a Felkészültek fogadásukra Hatezer napközis gyerek Nyíregyházán a városi tanács művelődésügyi osztályán arról tájékoztattak, hogy egymillió-százezer forintos költséggel bővítették, korszerűsítették négy általános iskola konyháját, hogy minél több gyereknek tudjanak napközis ellátást és menzát biztosítani. A város általános iskolába járó gyerekeinek a száma meghaladja a kilencezret. Sok éves tapasztalat, hogy az iskolás gyerekeknek több mint fele kért napköziotthonos ellátást. Annak ellenére, hogy a napközis ellátást kapott tanulók száma az utóbbi években nagyobb mértékben emelkedett, mint a tanulói létszám, az iskolák mégsem tudtak minden jelentkezőt felvenni. Az elmúlt tanévben 5320 általános iskolás gyermeknek biztosítottak napkö zis ellátást. Ebben a tanévben már közel 6 ezer tanuló étkeztetésére, elhelyezésére *** nyílik lehetőség. A gondok egyik csoportja az alsó- és felső tagozatos gyerekek felvételét érinti. A kisiskolás — tehát alsós — gyerekek szüleinek a kérését nagyobb mértékben kell figyelembe venni, mint a felsőtagozatosokét. Az elsőosztályosoknál pedig minden jelentkező gyereket fel kell venni. Nyíregyházán pedig éppen a most első osztályba lépő gyerekek jelentik a legtöbb gondot, belőlük van a legtöbb. Jósa városban a városrész új, most induló iskolájához a konyhát nem építették meg. Működésbe lépése előreláthatólag decemberben várható. Az új iskola tanulóinak étkeztetését a régi iskola konyhájáról egy szükségebédlő kialakításával oldják meg. Az általános iskolák úgy is igyekszenek a szülők segítségére sietni, hogy emelik a menzát — csak ebédlő és otthon tanuló — igénybevevő gyerekek számát. Ebben a tanévben az elmúlt évi 240 helyett most 480 gyerek ebédelhet az iskolákban. Az elmúlt tanévben a város általános iskoláiban egy gyerek évi napközis költsége 3900 forintra rúgott. Az oktatási intézetek 17 millió forintot költöttek a napközik fenntartására. Ez az összeg ebben az évben lényegesen magasabb lesz. (sigér) foglalkoztatási struktúra javítása, a mezőgazdaság technológiai, technikai színvonalának korszerűsítése, a gyermekjóléti intézmények fejlesztése, a szakmunkásképzés, az általános műveltség emelése, az egészségügyi-szociális gondoskodás, kommunális ellátás. Az elhatározások helyesek voltak. A terveknek megfelelően fejlődött iparunk, a termelés dinamikája, a foglalkoztatottak számának növekedése meghaladta az országos átlagot. Jelentősen erősödtek mezőgazdasági nagyüzemeink, ahol a termelésnövekedés üteme ugyancsak az országos átlag felett volt. Fejlődött közlekedésünk, bővült a lakosság ellátását szolgáló intézmény- hálózat, tovább javultak a települések kommunális viszonyai. A fejlődés gondjai Az eredmények mellett gondok is vannak, amelyeket egy középtávú terv keretei között nem lehetett megoldani. Ezek már a növekedéssel. helyenként a gyors fejlődéssel és az ezzel együtt járó urbanizációs folyamatok felgyorsulásával hozhatók összefüggésbe. Az újabb ötéves területfejlesztési terv a megkezdett munka folytatását tűzi célul. Kiemelt feladat annak a jelentős ipari bázisnak a továbbfejlesztése, amely Sza- bolcs-Szatmárban a negyedik ötéves tervben létrejött. A terv változatlanul kiemelt feladatként jelöli meg a megye foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését, elsősorban iparfejlesztés útján. A korábbi gyors ütemű fejlesztés ellenére megyénk továbbra is képes új ipari üzemeket fogadni mégpedig a munkaerő- forrásra, a már kialakult ipari bázisra, a mezőgazda- sági termelésre és a külkereskedelmi szállítási vonalakra telepítve. A területi terv az építőipartól nemcsak fejlesztést, hanem nagyobb rugalmasságot is igényel. Uj, a korábbinál nagyobb mértékben jelentkező feladat az igen nagy értéket képviselő építmények felújítási, tatarozási, karbantartási munkáinak gondos elvégzése, erre a feladatra kisebb építőipari szervezetek felkészítése. Javítják a tömeg- közlekedést A megye természeti, gazdasági és nem utolsósorban társadalmi helyzetéből következően változatlanul nagy jelentőségű a mezőgazdaság, amelynek szektoronkénti összetétele kedvező, jó irányban változnak a szocialista gazdaságok üzemméretei, az üzemek közötti együttműködés, kooperáció is. A területi terv a sajátosságokra (sok kedvezőtlen adottságú tsz, nagy különbségek egyes termelőegységek között, meghatározó termékek, stb.) nagy figyelmet fordít, s számít a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére is. A közlekedésben elsősorban a tömegközlekedés, munkásszállítás feltételeinek javítását irányozza elő a terv és növekvő teherszállítási feladatokkal is számolt. Továbbra is kiemelt lesz Záhony fejlesztése. Jelentős helyet kapott a tervben az áruellátás javítása, a kulturált, gyors kiszolgálás, az üzlet- hálózat bővítése. Összhangban a tanácsi tervekkel A lakásépítéssel, kommunális ellátással, kulturális és közművelődési feladatokkal, egészségügyi, szociális gondoskodással részletesebben a tanácsi gazdálkodásról szóló — márciusban elfogadott — tervek intézkednek, ezek fő céljai széles körben ismertek. A területi terv és a tanácsi tervek összhangjára megfelelő figyelmet fordítottak: a tervezés során a tanácsok több, mint 400 gazdasági és egyéb szervezettel működtek együtt. A megyei tanács pénteki ülésén — amelyen a területfejlesztési tervet jóváhagyták — hangsúlyozták: végrehajtása segíteni fogja Szabolcs-Szatmár megye gazdasági, foglalkoztatási szerkezetének korszerűsítését, tartalékainak hasznosítását és töretlen folytatása lesz dinamikus fejlődésünknek. M. S. Ezer forint — egy pofonért Ittasan, hangoskodva garázdálkodott a nyíregyházi Szabolcs étteremben A. T. helyi lakos. Megbotránkoztatást keltő garázdaságáért a rendőrség 20 nap elzárásra büntette. Részben azért a példás büntetés, mert megyénkben évek óta magas a szabálysértők, a garázdák száma, s A. T. verekedésért már volt büntetve. Az orosi italboltba betántorgott P. L. helyi lakos, s mivel ittas volt, nem szolgálták ki, távozásra szólították fel. Erre dulakodott és verekedett — a rendőrség szabálysértés címén négyezer forintra büntette. Neki is volt már hasonló ügye a rendőrségen. Drágán fizetett néhány féldeciért a kéki K. F. is. A nyíregyházi vasútállomáson ittasan botorkált a sínek között, ezért a rendőrség botrányos részegség címén 1500 forintra büntette. Furcsa és tanulságos eset játszódott le a nyírteleki italboltban. Z. M. helyi lakost az italtbolt vezetőnője ittasan is kiszolgálta. Később a részeg férfi rátámadt a kocsmá- rosnőre, aki rendőrt hívott, Vesztére tette, mert a rendőrség ittas ember kiszolgálása miatt 1500 forintra büntette. Z. M.-et háromezer forintra büntették. A besztereci Gy. Gy. 26 éves, erőteljes fiatalembert, közveszélyes munkakerülésért és veszélyes fenyegetésért a rendőrség 60 nap elzárásra büntette. Az 1975. januárban életbe lépő új szabálysértési eljárás szerint 60 napra is elzárható az, aki két, összefüggő szabálysértést követ el. A különféle szabálysértések gyakorisága miatt a pénzbüntetések összegét is felemelte a rendőrség. A Nyíregyházi Városi-Járási Rendőrkapitány statisztikája szerint 1975 első fél évében a „nem elzárásos” garázdákét átlagosan 1350 forint pénzbüntetéssel sújtották. Ez év első felében a város és a járás területén ga- rázdálkodók átlagos pénzbüntetése már 1900 forint. A pofozkodók, verekedők az elmúlt év első felében 900 forintot fizettek szabálysértés címén, a cselekmény visszaszorítása érdekében az idei év első felében már 1100 forintot fizettek átlagosan. Lerészegítés, vagy ittas ember kiszolgálása miatt a tavalyi 500 helyett az idén átlagosan 810 forintra bírságolták a csaposokat, pincéreket és az ivócimborákat. A rendőrség egyik megelőző munkájához tartozik. hogy a visszaeső részeges, vagy garázda munkahelyére „átiratot” és határozatot küldenek, amelyet néhány napig kifüggesztenek a faliújságra ... N. L.
