Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-28 / 203. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. augusztus 28. Határőrközség-avatásra Záhony ünnepe Záhony elképzelhetetlen a vasút és a határőrség nélkül: a fejlődő nagyközség az ország keleti kapuja. Nemrégiben a vasutasokat köszöntötték: az átrakó körzet elnyerte a Vörös Zászló Érdemrendet. A következő ünnepi esemény: a záhonyi határszakaszon szolgálatot teljesítő alegység a „Határőrség Kiváló Örse” címet nyerte el. Most a nagyközség készül ünnepre: Záhony „Határőrközség” avatóünnepségére, egész napos programra szól a meghívó. 1976. augusztus 29-re. Záhony lakói, a vasút dolgozói, a határőrség katonái között a kapcsolatok sok szállal kötődnek egymáshoz. Az egymást követő három ünnep is a közös munka gyümölcse. — A határőrről általában a fegyverrel járőrszolgálatba induló, vagya magasfigyelőben helyet foglaló, a határsáv ligeteiben portyázó katona jut az ember eszébe — kezdjük a beszélgetést Dankó Árpád főtiszttel, a parancsnokkal. — Aki viszont a határőr egyenruhában indul szolgálatba — teszi hozzá az alezredes —, az a szolgálat minden percében tudja, a határőrizet csak * azokkal együtt lehet eredményes, akik ott laknak, élnek, akik mellett az utcán elhalad, akiknek a mezőn odaköszön, akik az átrakó körzetben a vasút munkaterületén dolgoznak. Ezért nálunk megtalálható az együttműködés minden közismert formája, intézménye. Van határőr Ifjú Gárda- és úttörőszaka • szunk, határőreink részt vesznek a község társadalmi életében. Nemcsak látogatjuk egymás rendezvényeit, de sokszor munka közben találkozunk. Varga Andor szakaszvezető, KISZ-titkár: — Én szabolcs-szatmári, panyolai vagyok, Záhonyban viszont akkor jártam először, amikor határőrnek ide kerültem. A laktanya zárt terület, de néhány hét után mégis ismerősként üdvözöltem a helybelieket, megismerkedtem az itteni szokásokkal. Ma már kicsit záhonyinak tartom magam, és nagyon jól eső érzés számomra is, hogy szépen fejlődik. A futballpálya mellett új, városias házsorok épültek, iskola, óvoda, szakközépiskola —, hogy csak a nap mint nap látottakat említsem. — Közös kultúrcsoportunk van a helybeli KISZ-esekkel — kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth Sándor határőr. — Sok oklevelet, aranyérmet szereztünk együtt a bemutatókon, ennek már hagyományai vannak. Amikor a határra indulok, sokszor jó szolgálatot kívánnak a helybeliek. Tudom, hogy ez nem személy szerint nekem jár. hanem a határőrök régen megalapozott jó munkájának. De ezért is indulok nyugodtan, jó érzéssel a szolgálatba. — Húszéves hagyománya van Záhonyban a határőrség és a községi lakosság együttműködésének, a kapcsolatoknak: politikai, kulturális és természetesen a határőrizettel összefüggő feladatoknak — mondja Csősz Béla, a nagyközségi pártbizottság titkára. — Elvtársi, baráti a években több határsértőt fogott el a lakosság, több esetben pedig a határőrök figyelmének felhívásával segítettek a határsértés megakadályozásában. Számunkra sokat jelentenek azok az ünnepélyes családi események is, amikor az itt szolgálatot teljesítő határőrök helybeli menyasszonnyal állnak az anyakönyvvezető elé ... — Mindig számíthatunk a határőrökre — mondja Béres Géza tanácselnök —, leSzolgálat közben. A lakásépítés egyben Záhony új arcát is jelzi. Béres Géza tanácselnök. kapcsolat. Dankó elvtárs, a parancsnok, a pártbizottság tagja, Spisák elvtárs, a pa- rancsnokhelyejtes a nagyközségi tanács tagja, segítségükkel a közéletben, a nagyközség életében is részt vesznek a határőrök. Mi minden alkalommal ott vagyunk az újoncok fogadásánál — segítünk a beilleszkedésben is — s a katonaidő letelte után ismerősökként búcsúzunk. Több, volt záhonyi határőr a megye közéletében is dolgozik, az alapokat itt szerezték, s erre büszkék vagyunk. — Ami a konkrét segítséget illeti — folytatja a pártbizottsági titkár — az utóbbi Elkészültek a „Határőrközség” feliratú táblák, amelyek vasárnap Záhony négy bejáratához kerülnek. gyen az hivatalos munka, vagy olyan segítség, mint amit évenként az almaszüretnél, vagy egy óvoda játszóterének berendezésénél kapunk. Vagy a legutóbbi példa: a határőrség szakemberei segítettek a községi hangoshíradó berendezésével, felszerelésével. Mindezt mi a határőrök munkájának segítésével viszonozzuk. A mostani „Határőrköz- ség”-avatás egyben azt is jelenti, hogy erkölcsi felelősséget vállalunk — az itt fegyveres szolgálatot teljesítők mellett — az államhatár védelméért. Ünnep előtt természetesek a köszöntő szavak. Mögöttük azonban évek nehéz munkájának összegezése húzódik meg. Olyanok, mint a vasutasoké, akik tavaly 17 millió tonna árut raktak át a normál vagy széles nyomtávú vagonokba. A nagyközség amely azt jelzi, hogy Záhony már a fejlődés útját járja; modern lakótelep, új szakközépiskola, áruház, szolgáltatóház épül, most kezdik a teljes közművesítést, gyártelepítésről tárgyalnak, hogy a záhonyi asszonyoknak is munkaalkalmat teremtsenek. Mindez az ország keleti kapujában, jelentős határ- szakasz közelében, ahol a lakosság és a határőrség jó együttműködése révén évek óta nem történt büntetlen határsértés. Augusztus 29-én Záhonyba várják a határőrség vezetőit, a vasúti körzet dolgozóit, a Záhony környéki falvak sok lakóját. A „Határőrközség”- avatás közös ünnep lesz. M. S. A Tiszán is gyakran megjelenik a határőrség járőre. (Elek Emil felvételei) Tankönyvek — zsákutcában (Kálvária 3 részben) O Nyomda—budapesti tankönyvraktár—konténer—vasút —darus szállító—nyíregyházi tankönyvraktár—iskola— gyerekek. Ez lenne a könyv útja. Ha az út egyenes, nem ír vargabetűket, nem torkollik néhol zsákutcába. Az első kálvária a szállítmány fogadása. Hol fér el három és fél millió értékű könyv? Nyíregyházának — más nagyvárosokkal szemben — ugyanis nincs raktára. Kilincselnek a tankönyvértékesítéssel megbízott könyvesboltok, s még szerencse, ha szeptember 1-ig bérbe kapnak egy iskolai tornatermet. Idén sokat késtek a könyvek, egy részüket még ki sem nyomtatták, azokért majd csak a tanévben jelentkezhetnek az iskolák. Hol? Kérdések: Miért nincs a kényszermegoldás helyett egy jobb, végleges? Nincs talán egész Nyíregyházán egy terem, amelyet nem kell tanévkezdésre visszaadni? Miért jár fölösleges munkával, idegességgel a tankönyvek elosztása? © Megérkezett a tankönyv az iskolákba. Hallottuk, hogy az idei késedelmek miatt hajnaltól késő estig szállítottak. Egy cédulára pedig kiírták azt a két-három napot, amikor több száz szülő vagy gyermek megküzdhet azért, amihez természetesen kellene hozzájutnia. Küzdelem, mégpedig kegyetlen, öldöklő, idegeket bántó. Mert ez az intézkedés azokat is rákényszeríti a tülekedésre, egymás taposására, akik egyébként békés természetűek. Reakciójuk, bármennyire elítélendő is, logikusnak tűnik. Jósa- város gyermekeire például összesen hét órát terveztek. A jó szülő, nagyobb gyermek kötelességét teljesíti, ha minél hamarabb tankönyvhöz jut, a végére esetleg nem marad mindenből. Kérdések: Nem lehetne tanévnyitó után az osztályfőnököknél átvenni a csomagokat? Miért nem hosszabbítják meg az árusítás idejét, fiatal pedagógusok, vagy előre megbízott főiskolások, KISZ-esek közreműködésével? O Megvásárolták a tankönyveket a szülők, gyerekek. Otthon, az első szemlén, vagy majd az első órákon derül ki, hányféle hiányzik. Jó lenne tudni, vajon mennyien vettek át ismerőseiktől tavalyi könyvet. Mert valljuk be, lenézik azt, aki használtat vásárol. A hiányzó könyvek azonosak a múlt évivel, helyettük a régiek is jók. Befejező kérdés: Ha már több éve akadozik a könyv- nyomtatás, miért nem kezdeményezi az iskola hathatósan a régiek begyűjtését, továbbadását? Baraksó Erzsébet Szeptember 14-től: Hűszaki hónap Előadások, ankétok, bemutatók a műszaki fejlesztés jegyében Tizenkettedik alkalommal rendezik meg megyénkben a műszaki hónapot. A rangos eseménysorozatot szervező Műszaki és Természettudományi Egyesületek megyei szervezete az idén is a műszaki fejlesztést állította a rendezvények középpontjába. A többi közül is kiemelkednek az élelmiszeripar fejlesztésével foglalkozó rendezvények: nemcsak a megnyitó előadás foglalkozik a megye e fontos iparágával, hanem több más rendezvény is kapcsolódik az élelmiszer- iparhoz. Nyíregyházán rendezik meg például a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület országos titkári értekezletét, a Magyar Agrártudományi Egyesület pedig a bemutató gazdaságokról rendez országos tanácskozást. A XII. megyei műszaki hónap megnyitása szeptember 14-én, 14 órakor lesz Nyíregyházán, a technika házában. Csathó János. az MTESZ megyei elnöke nyitja meg az eseménysorozatot, majd „Élelmiszeriparunk fejlesztése” címmel hangzik el a nyitó előadás. Egy hónap alatt — párhuzamosan a Nyírségi Ősz rendezvényeivel — mintegy ötven előadás, ankét, bemutató lesz a megyében. Ez számban kevesebb ugyan, mint a korábbi években volt, de a gazdagabb előkészítés, az elemzőbb témák kiválasztása révén a XII. műszaki hónap eredményesebbnek ígérkezik, mint a korábbiak. Hosszabb szünet után nemcsak a szlovák és lengyel. hanem szovjet vendégei is lesznek a műszaki hónap rendezvényeinek: azok a szervezetek küldik el előadóikat, amelyekkel az MTESZ megyei szervezetének tartós, jó kapcsolata van, a kassai, a rzeszówi és az ungvári testvérszervezetek. Újdonság a megyei műszaki hónapok sorában, hogy az Urbanisztikai Társasággal közös rendezvény is lesz, amelynek témája a korszerű városfejlesztés. Szintén új téma a környezetvédelem, amely ugyancsak első alkalommal szerepel a műszaki hónap programjában. Az ~ MTESZ tudományos egyesületeinek csaknem mindegyike egy, vagy több előadással, programmal szerepel a műszaki hónapon. Néhány tudományos egyesület a korábbi kiemelkedő programját folytatja: az Építőipari Tudományos Egyesület például a könnyűszerkezetes építési móddal kapcsolatban számol be az újabb eredményekről, az Energiagazdálkodási Tudományos •Egyesület ismét a hőszolgáltatást tartja a legaktuálisabb kérdésnek (ezzel kapcsolatban hőszolgáltatással foglalkozó országos konferenciának is helyet ad szeptember 1—3. között Nyíregyháza). A műszaki hónap programjába illeszkedik az MTSZ ifjúsági bizottságának kiállítása, amelyen a megyében élő fiatal műszakiak „Alkotó Ifjú- ság”-pályázatra küldött munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Szeptember 14-től egy hónapon át gazdag program színhelye lesz Nyíregyházán a technika háza, ahol az előadások, ankétok, bemutatók nagy része zajlik. Rendezvények lesznek ezenkívül Mátészalkán, Nyírbátorban és Kisvárdán is. ahol a városi intéző bizottságok, illetve tudományos egyesületek szervezik a műszaki hónap programját.
