Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

1976. augusztus 25. KELET-MAGYARORSZAO 7 olvasóink leveleiből Postabontás Lapunk március 24-i szá­mában szóvá tettük a Nyír­egyháza, László utcai lakók panaszát. Örömük volt, hogy végre elkészült a kö- vesút, de azt is sajnálattal tapasztalták, hogy a lefek­tetett vízvezeték miatt a kövesút nem lett kijavítva. Jogosan tették fel a kér­dést: mikor lesz ismét jár­ható az utca? Bár sovány vigasz, de örömmel fogadták, amikor július 2-án a lap hasábjain a városi tanács műszaki osztálya az alábbiakat kö­zölte: „A László utcán 1975- ben ivóvízhálózat-bővítési munkálatok folytak. Az eh­hez szükséges útbontási en­gedélyt a beruházási válla­lat kérte, és kapta meg osz­tályunktól. Helyszíni szem­re során ellenőriztük, hogy a helyreállítás nem történt meg. A kivitelező vállala­tot köteleztük a munka el­végzésére.” Ezek után várták a lakók, hogy majd csak megjelenik a beruházási vállalat és helyreállítja az utat. Téved­tek! Augusztus 23-át írunk, s még minden változatlan. Úgy látszik, a kivitelező vállalat figyelmen kívül hagyja a tanács intézkedé­sét. A lakók türelmetlenek, s jogosan. A napokban újabb levelet kaptunk az utca la­kóitól: „Az út azóta még szomorúbb képet mutat. Most már a milliós munka tetején szemét és törmelék­dombocskák figyelmezte­tik a járókelőket és a jár­műveket. Közlekedni veszé­lyes! Nap mint nap egyre több a törmelékdomb. Ki­látástalan a helyzetünk. Kocsival az utcába bejutni életveszélyes. A mentőnek is az utca végén kell meg­állnia, mert képtelenek az utcába behajtani.” A lakók türelme is véges. Korábban megjelent cik­künk után — nem tudni melyik szerv megbízásából — egy ívet Írattak alá a la­kókkal: kérik-e az út rend- behozatalát? Hogy mi lett az aláírt ív sorsa? Nem tud­ni. Mint ahogy azt sem, miért kellett az utcában a vízhálózatot bővíteni. Je­lenleg hat kút szolgáltatja e rövid utcában a gyakorta rozsdás vizet, holott úgy véljük, más utcába is jut­hatott volna belőlük, ahol már évek óta erre várnak az utca lakói. Sok a nyitott kérdés, s mind válasz nélkül. Remél­jük, cikkünk alapján most már valóban történik érde­mi intézkedés. N. B. Táblajubileum Közel egy éve adták át a megyei könyvtár új, impo­záns épületét. Az olvasók is régen tudják, hogy hol köl­csönözhetnek könyveket. Mégis, a régi könyvtár épü­letén árválkodó neon szerint van egy másik megyei könyvtár is. A nyitvatartási időt is közlik fekete táblán, arany betűkkel. A járatla­nabbak itt keresik a könyv­tárat! Gondolom, az új me­gyei könyvtár átadásának egyéves jubileumára a régi­ről leveszik a cégjelzést — ■ írja T. K. Hová vigyük? Tatarozás miatt bezárták a guszevi általános iskola napközijét július 19-én az­zal, hogy augusztus 22-én újra fogadják a gyerekeket. Minden szülő ez évi szabad­ságát úgy ütemezte be, hogy erre az időpontra essen, mi­vel gyermekük elhelyezését másképpen nem tudják meg­oldani. Leteltek a szabadsá­gok, s a napközi továbbra is zárva van. Kérésünkre kö­zölték, hogy a munkával nem készültek el, így csak szeptember 1-től tudják a gyermekek ellátását megol­dani. Ha van egy határidő, miért nem tartja be a kivi­telező vállalat? Most itt ál­lunk tanácstalanul. Gyerme­keinket hová helyezzük el? Vigyük magunkkal a mun­kahelyeinkre? — kérdezik a környék lakói. Nyitvatartás Augusztus 21-én pesti ven­dégeinknek a megye neve­zetességeit mutattuk meg. így többek között a máté­szalkai múzeumot is. Azaz, csak szerettük volna, de zárva volt. Egy pársoros ér­tesítés és a zárt ajtók fogad­ták a látogatókat, melyben közölték, hogy státuszhiány miatt, mikor tartanak nyit­va. Mi fél kettő, és fél há­rom között voltunk ott, s ebben az időben akár a szombati, akár a vasárnapi nyitvatartást vesszük figye­lembe, a múzeumnak nyitva kellett volna lenni. így ven­dégeink sajnos, a Szatmár Múzeum értékes tárgyainak megtekintése nélkül távoz­tak a megyéből — írja M. J. nyíregyházi lakos. Szeméttelep piac után Szerdán és szombaton Nyíregyházán a Búza téren nagy piac van. Ilyenkor sok magánszemély, vállalat és termelőszövetkezet értéke­síti áruit. Jó ez a vevőknek is, mert nagy áruválaszték Az illetékes válaszol Intézkedtek „Közkutat kérnek...” cím­mel közérdekű bejelentés je­lent meg június 19-én, mely­re az alábbiakban válaszo­lunk: a Síp utca 8. szám alatt lakók ejektoros kút létesíté­sét kérték az utcájukban. Visszamenőleg átnéztük a beérkezett kérelmeket, de osztályunkon eddig bejegy­zett kérelmük, vagy igénybe jelentésük nem volt. Kérésük azonban jogos, s ezért intéz­kedtünk, hogy a víz- és csa­tornamű vállalat az utcában ejektoros kutat létesítsen. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya nak bizonyul. Azonban zárt helyen kiváló hatású. Megje­gyezzük még, hogy a toxa- zászló nem a szövetkezetünk terméke, így annak gyártásá­val kapcsolatosan bővebb fel­világosítást adni nem tudunk. Agrokémia Szövetkezet Sellye közül vásárolhatnak. A baj ott kezdődik, hogy a vásár vegén az eladók eltávoznak a Búza térről, a nagy szemét mind ott marad. Valóságos szemétdomb, és nincs gazdá­ja, aki eltakarítaná. A kör­nyéken lakások vannak, s bizony nem egy kellemes látvány a nagy szeméttelepet látni. Nem lehetne valami­lyen megoldást találni a tér takarítására? — kérdik a környék lakói. Szavatossági idő Augusztus 14-én vásárol­tam a nagykállói vegyesbolt­ban négy liter tejet. Felfor­raltam, s a tej összement. Sajnos nem az első eset. Rek­lamálni nem tudok, mert a tasakon szavatossági idő nincs feltüntetve. Érthetet­len, hogy egy rendeletet fi­gyelmen kívül hagynak — írja Szőllősi Lászlóné Nagy- kálló. Béke utca 3. szám alat­ti lakos. Összetört járda Egy éve, hogy utcánkban járdát építettek — írják le­velükben a vásárosnaményi Széchenyi utca lakói. — Örömünk azonban csak pár hónapig tartott. A teher­autók összetörték a járdát, és most már közlekedni sem lehet rajta. Jön az őszi esős idő, s ismét felhúzhatjuk a gumicsizmát. Reményked­tünk abban is, hogy a szenny­vízcsatornát is befedik, hi­szen azt is már egy éve csi­nálják. De sajnos, ahogy látjuk, még ebben az évben sem lesz kész. Nem hisszük, hogy a községi tanács olyan sok összeggel rendelkezik, hogy évente új járdát tud ém'teni! Vajon megbüntet-' ték-e a közvagyon rongálóit? Szerkesztői üzenetek Pinkóczi Istvánná mán- doki. Erdei Sándor nyír­egyházi, Steiner Sándor ti- szavasvári, Lökös Ferenc tiszakóródi, Horváth Sán- dorné nagyszekeresi, Viga Gyula mátészalkai, Pazo- nyi István demecseri, Ju­hász Dezső 'berkeszi, Gen- zsi József máriapócsi, ifi. Kiss József Lajosné sza- mosbecsi, Ardai Barnáné szamosszegi, Horváth Sán- dorné besztereci, Debrece­ni József fehérgyarmati, Marcinkó István tuzséri, Oláh Sándor vencsellői, Jászai Antal nyíregyházi lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Jászai Mihály nyírszőlő- si, Matolcsi János kótaji olvasóink kedves, köszönő sorait meskaotuk. Őrölünk, hogy segíthettünk. Tőzsér Imréné nyíregv- házi, Pavp Miklós éroata- ki, Máté Károly nyírbáto­ri, Barkaszi János székelyi, Nagy Mihályné nyíregyhá­zi olvasóink kérésére levél­ben válaszoltunk. Ifj. Gáva János napkori lakosnak a csatlakozási dí­jat — termelőszövetkezeti tagsága alapján — a TI- TÁSZ visszafizette. Sipos József berkeszi ol­vasónk panaszára a Pest megyei Közúti Építőipari Vállalat válaszolt. Dajnics Mihály nyíregy­házi olvasónknak üzenjük, hogy a községfejlesztési hozzájárulás törlésével kap­csolatos kérését jutassa el a Jánkmajtisi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságához, mivel ebben a kérdésben ők hivatottak dönteni. Jeles és elégtelen Augusztus 22-én délelőtt a konzervgyár előtt két fiatal- asszony állt, ölükben két kis pólyás gyermekkel, kiket a kórházból hoztak, s az állo­másra igyekeztek. Egy vilá­gos színű Skoda típusú gép­kocsi megállt mellettük, és felajánlotta segítségét. A Skoda vezetője emberségből jelesre vizsgázott, nem úgy, mint a délután száguldó gépkocsi vezetője. A Stadi­on utcáról a Sóstói út túlsó olda'ára indult át a „zeb­rán” egy gyalogos. A város felől egy személygépkocsi nagy sebességgel közleke­dett. A kijelölt gyalogátke­lőhelyen a gyalogosnak kel­lett meghátrálnia, hogy bal­esetet ne szenvedjen. Ez a gépkocsivezető elfelejtette, egyszer ő is volt gyalogos — írja S. E. Hol fizessek? Ez évben már kétszer „vét­keztem” a TITÁSZ ellen, mert „nem vártam a pénz­beszedőt” — olvashattuk Fe­kete István Nyíregyháza, Csabagyöngye utca 37. szám alatti lakos levelében. Fel­kerestem a Bethlen Gábor utcai üzemigazgatóságot, ahol azt a választ kaptam: reggel 7—8 óra között kell fi­zetni az itt tartózkodó pénz­beszedőnek. A lakáson ha­gyott tenyérnyi nagyságú, udvarias hangú értesítésben erről egy szó sem olvasható. Augusztus 19-én reggel 7,20- kor ismét megkíséreltem ki­fizetni tartozásomat többed- magammal, az illetékes pénzbeszedőt azonban most sem találtuk. Ha nem fize­tünk, kikapcsolják az ára­mot, s ha szerelőt küldenek ki. a költséget felszámolják. A fogyasztó csupán csak egy mulasztást követett el: nem várta otthon napokon ke­resztül a pénzbeszedőt, aki­nek érkezéséről nem volt előzetes értesülése. Sorompó Zárva Már több alkalommal szó­vá tettük, hogy az ÉKV 65. sz. élelmiszerboltját nem lát­ják el megfelelően áruval, nincs eladó, és egyéb hiá­nyosságokat is tapasztalhat­tunk. Jelenleg az üzlet több, mint egy hónapja zárva van, s érdeklődésünkre közölték, hogy még szeptember 15-ig zárva lesz, szabadság miatt. Megértjük, hogy a dolgozó­nak is ki kell venni a sza­badságát, de miért nem old­ják meg a helyettesítést? — kérdezi Szegedi Sándor Or­gona utca 12. szám alatti la­kos. Július 14-én megjelent „So­rompó” című cikkükben kö­zölt észrevételüket köszönet­tel vettük. A közlekedés biz­tonsága érdekében a szüksé­ges intézkedéseket megtettük. Utasítottuk az érdekelt vasúti dolgozókat arra, hogy kísér­jék figyelemmel az útsorom- pó üzemelését, s intézkedje­nek az iránt, hogy a sorom­pó zárvatartási ideje minél rövidebb legyen. Magyar Államvasutak Igazgatósága Debrecen fl gyermek láthatásáról Mini-strip Július 21-én jelent meg „Miért nincs” címmel dr. Bí­ró József panasza, amelyben hiányolja a toxazászlót, s ki­fogásolja a mini-strip rovar­irtó szer hatását. Panaszára a Sellvei Agrokémiai Szövet­kezettől az alábbi választ kaptuk: a boltban tévesen tá­jékoztatták a panaszost a mi­ni-strip hatásáról. Ez a ter­mékünk csak 6—8 légköbmé- 'teres helyiségben biztosítja a rovarmentességet. Kereszt­huzat esetén a kipárolgó ha­tóanyag is eltávozik a helyi­ségből, így a szer hatástalan­Az 1974. évi I. törvény, közhasználatú elnevezéssel csa­ládjogi törvény a régihez képest számos új rendelkezést tartalmaz, melynek fő vonásai általában ismertek, mégis igen gyakran előfordul, hogy bizonyos rendelkezéseket fél­re értenek. A legtöbb problémát a házasság felbontása és az ehhez kapcsolódó egyéb jogviták jelentik. Gyorsan át­ment a köztudatba az a tény, hogy létezik a közös meg­egyezéses válás, azonban kevesen tudják azt, hogy mik azok az alapvető kérdések, amely kérdésekben a feleknek meg kell egyezni ahhoz, hogy a bíróság valóban a felek kölcsönös kérelme alapján bontsa fel a házasságot. Egyik ilyen rendkívül fontos kérdés a gyermek látha­tásának a kérdése. A házasság felbontása következtében el­kerülhetetlen, hogy a gyermek, vagy gyermekek valame­lyik szülő tényleges eltartásába kerüljön. A másik szülő ebben az esetben tartásdíjat fizet, de ezzel a gyermekével kapcsolatos kötelezettségei és jogai nem merültek ki. A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő éppen úgy szülőnek számít, mint az, aki a gyermeket ténylegesen tartja, meg­illetik tehát a szülői jogok, joga van a gyermekével rend­szeres kapcsolatot tartani, azt látogatni, befolyásolni a ne­velését és a fontos kérdések eldöntésekor kifejteni véle­ményét. Szükséges azonban az ilyen kapcsolattartásba egy bi­zonyos rendszer, hiszen ez a kapcsolat nem zavarhatja a gyermek nyugalmát, sem a vele együttélő család nyugal­mát, ez ellentétben állna a gyermek érdekével. A legcél­szerűbb megoldás az, ha különváltan élő vagy az elvált szülők saját maguk egyeznek meg abban, hogy a másik szülő milyen napokon látogatja a gyereket, mettől med­dig, mennyi időre veszi magához. Egy ilyen megegyezés esetén biztos, hogy egyik szülő sem fogja a másik ellen nevelni a gyereket és ilyen ese­tekben érzi meg a gyermek legkevésbé, hogy a szülei el­váltak. Az ilyen egyezségnek igazában akkor van értelme, ha egyik fél sincs kitéve annak, hogy a másik nem tartja be a'megállapodást, és ha ez mégis megtörténne, megfelelő jogi védelemben részesül. Ezért a családjogi törvény 18. paragrafusa a bíróság hatáskörébe utalja közös megegyezéses válás esetén a gyer­mek láthatásának szabályozását, amely abban áll, hogy a bíróság megvizsgálja a felek egyezségét, különös gonddal ügyel arra, hogy az egyezség nem sérti-e elsősorban a gyermek, vagy bármelyik szülő jogos és méltányos érde­keit és ha az egyezség megfelelő, a bíróság az egyezséget jóváhagyja. A jóváhagyott egyezség a jogerős ítélet hatályával bír, és ha azt bármelyik fél nem tartja be, az egyezséget vég­rehajtási úton ki lehet kényszeríteni. Ezzel kapcsolatos panasszal fordult hozzánj^Kö^&'lfej-;-,., vánné, aki előadja, hogy több tárgyalás után («ázássá tóperében ítélet született és a bíróság a gyenneíc láthatoSS-' ról nem rendelkezett ítéletében, annak ellenblfeoil^gy *ft ezt kifejezetten kérte, ugyanis a férjével nem lehetett meg­állapodni, mert az olyan igényeket támasztott, amelyet ő nem hajlandó teljesíteni. Ugyanilyen vitájuk volt abban a kérdésben is, hogy ki használja a lakást és ebben a kér­désben a bíróság döntött is. Tanácsot kért abban a vonatkozásban, hogy fellebbez­zen-e az ítélet ellen amiatt, hogy nem rendezték a gyer­mek láthatásának kérdését, van aki azt tanácsolja, hogy fellebbezzen, van aki azt, hogy ne fellebbezzen, mert úgy sem érdemes... Kérdése az, hogy helyes-e vagy helyte­len-e a bíróság döntése és szükséges-e, hogy megfellebbez­ze az ítéletet? Tanácsunk az, hogy amiatt, hogy a bíró­ság nem rendezte a gyermek láthatásának kérdését, nem kell fellebbeznie, mert a bíróság törvényesen járt el, ami­kor nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ezt a kérdést a családjogi törvény, mint fentebb kifej­tettük, csak akkor vonja bírói hatáskörbe, ha a felek kö­zött egyezség van a házassággal kapcsolatos minden kér­désben, vagyis a felek közös megegyezés alapján kérik a házasság felbontását. Olvasónk házasságát a bíróság nem a közös megegyezés alapján bontotta fel, hiszen több tár­gyaláson is nagyon nehéz válóper volt, ahol az érdekek ütköztek, ilyen esetben pedig a gyermek láthatásának a kérdése nem a bíróságra tartozik. Ha olvasónk később sem tud megegyezni ebben a kérdésben a férjével, úgy a lakhelye szerinti illetékes gyámhatósághoz fordulhat bármelyik szülő és a gyámha­tóság határozatban fogja rendezni, hogy az adott esetben a férj mikor jogosult a gyermeket meglátogatni és magával vinni, és olvasónk ezekben az időpontokban köteles a gyermeket a férjének átadni. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom