Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Éljen augusztus 20., alkotmányunk ünnepe! EMBER ÉS JOG M' ennyi zaj, mennyi fecsegés hangzik el Nyugaton az emberi jogok kö­rül. És mily szép is lenne, ha e valóban magasztos fo­galmak a valóságban is úgy nyilvánulnának meg, úgy élnének, mint a törvénytá­rak ünnepélyes szövegei­ben, a politikusok szónokla­taiban, a kérkedő sajtófor­mulákban, a burzsoá sajtó cikkeiben. A „minden em­ber szabadnak és egyenlő­nek született” gyönyörű gondolatát már megszületé­se pillanata után hatályon kívül helyezte a valóság, hi­szen például a sokat idézett amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (amely először fogalmazta meg, 1776-ban ezeket az elveket és ame­lyet Marx maga is „az em­beri jogok első nyilatkoza- ta"-ként üdvözölt) még a rabszolgaságot se helyezte hatályon kívül a maga ide­jében. Annak az eszmének pedig, amely szerint e cé­lokkal ellentétbe kerülő kormányzási formát „a népnek jogában áll megvál- | toztatni. vagy teljesen meg­I semmisíteni”, tehát a né­pek jogának a felkelésre és a forradalomra, éppen ott 1 kellett hosszú üldöztetést kiállnia, ahol ezeket a jo­gokat valamikor megfogal­mazták. A kérdés, mármint az, hogy ki veszi komolyan és ki juttatja következetesen érvényre minden jogát a szabadsághoz, méltósághoz és állampolgári egyenlőség­hez, változatlan érv^nxűj És változatlan az is, hogy a választ nem a nyilatkoza­tok, az ünnepélyes deklará­ciók adják meg, hanem azok a társadalmi és embe­ri körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a meg­hirdetett alapvető jogok ér­vényesüljenek. Mi szépnek, ünnepélyes­nek tartjuk a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát, amely megszabja minden polgárának alapvető jogait, szélesebb értelemben ter­mészetes emberi jogait is. LehetNhogy vannak más al­kotmányok, amelyek még szebb, vagy fennköltehb ki­fejezéseket találtak az ille­tő ország állampolgárai jo­gainak meghatározására. A kérdés azonban mégis az: mennyi valósul me ból? Az 1972. évi országgyűlés, amely módosította tt koráb­bi szövegezést, egyebek kö­zött beiktatta paragrafusai közé, hogy „Az állampol­gárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézőiében". Ugyancsak törvénybe iktatta azt is, hogy „a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona”, minthogy csakis ez utóbbi rend nyithatja meg az em­ber, minden állampolgár lehetőségét ahhoz, hogy va­lóban érdemben, közvetle­nül is részt vegyen mind munkahelyén, mind lakóhe­lyén a közügyek intézésé­ben. Részt venni, beleszól­ni, egyenlő állampolgárként befolyást gyakorolni a köz­ügyekre csak olyan társada­lomban lehetséges, ahol a tulajdon nem szolgálhatja mások kizsákmányolásának és elnyomásának céljait. Csak ilyen állam képes ga­rantálni, amit az alkotmány törvénycikkelyei sorra ki­mondanak, például azt, hogy „A Magyar Népköz- társaság védi - az állampol­gárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öreg­ség esetén támogatja őket”. Vagy azt, hogy „szervezi és támogatja a társadalom fej­lődését előmozdító tudomá­nyos munkát, segíti a hala­dást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és művelt­ségének állandó növelését”. Az, emberi jogok ugyanis ott kezdődnek, hogy egy társadalom túl a nyilatko­zatokon, valóban tud-e pol­gárainak lehetőséget bizto­sítani képességei kifej­lesztéséhez, hasznosításá­hoz, egyéni céljainak eléré­séhez oly módon, hogy azok ne mások érdekeinek rová­sára, mások kizsákmányolá­sával valósuljanak meg. Igen, mi azt mondjuk: min­den embernek joga van a szabadsághoz, de olyan sza­badsághoz, amely nem fe­nyegeti vagy sérti mások szabadságát. Minden em­bernek joga van a boldog­sághoz, de csak úgy, hogy annak nem mások boldog­talansága az ára. Minden embernek élveznie kell az emberi megbecsülés és mél­tóság érzéseit, de úgy, hogy nem alázhat meg másokat és nem sérthet méltóságuk­ban másokat. Ezért a szo­cialista felfogás szerint az emberi szabadság, méltóság és jog ott kezdődik, hogy az embereknek módjuk le­gyen és joguk legyen dol­gozni: ne váljanak felesle­gessé. Módjuk legyen ta­nulni és művelődni, hogy megértsék korunk követel­ményeit, képzettséget sze­rezzenek, élhessenek de­mokratikus jogaikkal, ne pedig csupán alanyai le­gyenek egy fogyasztásra és politikai manipulációkra berendezett rendszernek. Mindezek valóraváltásához pedig szocialista rendszer­ben, demokratikus társada­lomban nyílik valóban le­hetőség. H a az emberi jogo­kat nemcsak dek­laratív értékük ' szempontjából, hanem társadalmi konk­rétságukban vizsgáljuk, büszkék lehetünk arra, amit eddig is elértünk és meg­valósítottunk, hiszen e jogok kiterjedt létbiztonság, szilárd törvényesség, demokratikus részvétel és humánus társa­dalmi célok emberhez méltó politikai eszközei útján va­lósulnak meg. Alkotmá­nyunk, melynek napját most ünnepeljük, valóságot tükröz: az emberi jogok tiszteletére és érvényesíté­sére alapozott társadalom valóságát. AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPÉN Nagygyűlés Mátészalkán Munkás-paraszt találkozók — Új létesítmények átadása, kulturális és sportprogramok • Gazdag eseménysorozattal ünnepli megyénk lakossága alkotmányunk huszonhetedik születésnapját. Több helyütt már tegnap, 19-én ünnepi megemlékezést tartottak, a községi tanácsok tagjai ünne­pi ülésre gyűltek össze, me­lyet a helyi népfrontbizottsá­gokkal közösen tartottak. Ma augusztus húszadikán színes, változatos program lesz me­gy eszerte. A megyei központi ünnep­séget Mátészalkán rendezik délelőtt fél tizenegytől, a város sporttelepén. Az ün­nepség szónoka Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT főtitkára. Az alkotmánynapi megemlékezést egyórás mű­sor követi: a Kárpátontúli terület neves néptáncegyüt­tese, a „Junoszty” együttes mutatja be műsorát, majd a nyíregyházi Volán táncegyüt­tes is színpadra lép. Mátészalkán még egy je­lentős eseményre kerül sor augusztus 20-án: ekkor avat­ják a város új nagy létesít­ményét, a tejporgyárat. Nyíregyházán munkás—pa­raszt találkozókat rendeznek — a három helyi Termelőszö­vetkezet dolgozói találkoznak a gumigyár, a konzervgyár illetve a papírgyár munkásai­val kötetlen program kereté­ben. Az új városnegyed, Jó- saváros gyermekeit egész na­pos sportprogram várja: lab­dajátékokban, kerékpáron mérhetik össze ügyességüket. Ugyancsak a jósavárosi gye­rekeknek szerez örömet egy iskolaavatás: ma adják át ünnepélyesen az új huszon­négy tantermes általános is­kolát és a 80—80 személyes bölcsődét, óvodát. Megyénkben csaknem min­denütt rendeznek kisebb-na- gyobb „majálist” a községek­ben, ahol sporteseményeken, kulturális bemutatókon ve­hetnek részt a községek lakói. Sőt, Balkányban a környező tanyavilágban élőkre is gon­doltak: autóbuszok, tehergép­kocsik szállítják a községbe a tanyán élőket, hogy részt ve­hessenek a sportpályán ren­dezendő népünnepélyen. A balkányiakat egyébként — és még több község lakosait — zeneszó ébresztette ma reg­gel. Kállósemjénben a téesz vendégül látja nyugdíjas tag­jait. Nagykállóban a művelő­dési központban a helyi szö­vetkezetek kombájnosait kö­szöntik, és mint annyi más helyen, itt szegik meg ünne­pélyes külsőségek között az új búzából sütött kenyeret. Gáspár Sándor megyénkben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára csütör­tökön kétnapos látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A SZOT főtitkárát a dél­utáni órákban Nyíregyházán, a pártbizottság székházában Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta megyénk po­litikai, gazdasági és kulturá­lis helyzetéről. A tájékozta­tón részt vett dr. Pénzes Já­nos, a megyei tanács elnöke, Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára, Gulyás Emilné dr., a megyei nép­frontbizottság titkára és Tóth Géza, az SZMT titkára. Gáspár Sándor ezt követő­en a megyei vezetők társasá­gában Nyíregyháza új lakó­negyedeivel és Sóstó neveze­tességeivel ismerkedett. Az ünnep előestéjén ad­ta át az új 150 személyes nyírbátori középiskolai kollégiumot dr. Pénzes Já­nos, a megyei tanács elnö­ke. A képen: a kollégium épülete. XXXin. évfolyam, 197. szám ÁRA: 1,20 FORINT IQ76. augusztus 20.. péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom