Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
8 KELET-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. augusztus 15. NEM SZEZONMUNKÁSOK TÖBBÉ Évekkel ezelőtt az almatárolóban már nyáron megkezdték az előkészületeket az őszi, téli szezonra. Peimli László igazgató elmondta: évek óta kitörölték ezt a szót a vállalat életéből. Minden évszakban olyan munkát végeznek, amely a válogatást, a feldolgozást, a csomagolást előkészíti és kiegészíti. Farkas Anna. A vállalat közel ezer dolgozója között igen sok a fiatal. Egy jellemző adat: most 175-an vannak gyermekgondozási szabadságon. Pénteken rendezték az első kismamatalálkozót az almatárolóban, a gyerekek vödröt, kis- lapátot kaptak ajándékba. Fiatalok az almatárolóban m hőmérséklet, s ez melegnek semmiképpen sem nevezhető. Ignéczi Katalin negyedik éve dolgozik az almatárolóban. Szinte az iskolapadból jött ide. Most negyed tizenkettőkor mára 141. ládát szegezi. A Klára Zetkin szocialista brigád tagja. — Most jöttem vissza a gyermekgondozási szabadságról — mondja Bezzeghné. — Már hiányzott a munka, a brigádtagok és azért a fizetés is. — Szeretnék többet tudni a zöldségekről, a gyümölcsökről — folytatja Tóthné. — Széfetek velük foglalkozni. A feldolgozást, a válogatást érdekesnek tartom. Az almatárolóban az őszre, télre összesen 5500—6000 vagon zöldséget, gyümölcsöt várnak. Ennek a fele gyümölcs, ebből is körülbelül 2600 vagont az alma tesz ki. Ma reggel zöldbabot válogattak, csomagoltak, most éppen egy teherautó körte érkezett. Nemrég főzőtököt hámoztak, tisztítottak, már befejezték a cseresznyét, meggyet. Ezután jön a szilva, augusztus végétől pedig az alma, az őszibarack. A barack csomagolása érdekes: itt még a gyümölcs színeződésének is azonosnak kell lenni egy ládában. A fiatalok közt itt elsősorban nők dolgoznak. A férfiak ládát javítanak a borbányai telepen. Szabó Mihály anyagmozgató február óta dolgozik az almatárolóban. Pestről jött, ide nősült. A felesége is itt van, a kismamák közt a könnyebb munkánál, nemsokára gyerekük születik. A fiatalok közt elsősorban a nődolgozókat említik a vállalat vezetői. Külön női szocialista brigádokat szerveztek, ezekben a legtöbb a tízen- és a huszonévesek száma. Ezenkívül megalakították a Zója ifjúsági szocialista brigádot. Vezetőjüknek két évvel ezelőtt választották meg Farkas Annát. Most éppen a ládaszegezést hagyja abba. — Nyolcam vagyunk ebben a kollektívában. Egy kivételével mindannyian vidékről járunk be naponta. Én Ra- mocsaházán lakom, fél négykor kelek télen, nyáron. A brigádunkban jó értelemben vett versenyszellem alakult ki. Ez nem megy a minőség rovására, még egymást is inkább a pontosabb, gondosabb rpupkára ösztönözzük. Annának a fizetése is szépen álakul. Ősszel, télen, mikor többet keresnek, 2700 forint felett visz haza. A láda- szegezéssel is elég gyorsan halad: naponta 200—220 új ládát szegez, vagy átlagosan 200-at javít. A feladatok elosztásánál azonban figyelembe veszik azt is, hogy ki milyen erős, ki beteges-. Mert van ilyen munka is. — A kismamáknak köny- nyű munkát adunk. Itt van például szemben egy asszonyka — mutat az előttünk dolgozó nőre — szeget mágnesez. Ez azt jelenti, hogy a szegezésmél elejtett és a forgácsba került szegeket egy mágnes segítségével kiszedi. Ismét más kismamák ezeket nagyság szerint szétválogatják — mondja Kerékgyártó Antalné művezető, a párt- alapszervezet ifjúsági felelőse. Az itt dolgozó lányok, asszonyok segédmunkások. Nemrég kérték, hogy valamilyen formában tanulhassanak és magasabb képesítést szerezzenek. A vállalat hathetes tanfolyamot szervezett, ahol a hallgatók — szinte csak fiatalok járnak — a zöldség-, gyümölcsfélék tulajdonságaival, tárolásával, feldolgozásával, a munkavédelemmel ismerkednek, szakmai és politikai ismereteket szereznek. Nemsokára letelik a hat hét, vizsgát tesznek és „bizonyítványt” kapnak róla. Az udvaron most közel harminc fokos meleg van, a feldolgozóban, ahol a ládákat szegezik, húsz is alig. Télen tizenöt fok körül mozog a Szabó Mihály ládaalkatrészeket készít elő. Tóth Istvánná. — Megszoktam, megszerettem ezt a társaságot, pedig itt csupa nő van a feldolgozóban. Évekig KISZ-tag voltam, jelentkeztem a pártba is, de akkor jöttem el a MÁV-tól. Itt ismét jelentkeznék nemsokára. Az almatárolóban sok mindenre büszkék. Arra, hogy az exportjuk évről évre emelkedik és nagyon jó minősítést kapnak a termékeik, arra, hogy a fiatalok gondjait a vállalat vezetősége mindig orvosolni tudja, de talán arra a legbüszkébbek, hogy megszűnt itt az idénymunka, az év minden napján ugyanannyian blokkolnak reggelente. Tóth Kornélia Fotók: Gaál Béla Bezzegh Miklósná. nak ki Q tornyosuló „ládadarabok" mögül. Igyekezni kell vele, 14 fillért kapnak egy rövidkáva összeállításáért. Tóth Istvánná és Bezzegh Miklósné a legszorgalmasabbak közé tartozik. Ignéczi Katalin. — Minden szombatunk szabad nyáron, később viszont a fizetésünk lesz magasabb. Minden évszaknak megvan a maga előnye. Ezt a munkát tartom a legnehezebbnek. csomagolni érdekesebb. A Szabolcs-ládákhoz szükséges oldalak, az úgynevezett rövidkávák az egyik oldalon. v „fenekek", a láda alsó részei a másik oldalon sorakoznak. A lányok alig látszaPolitikai képzés tanulságokkal A KISZ nevelőmunkájának alapját, eredményeink zálogát a politikai képzési rendszer jó működtetése biztosíthatja. A széles közvélemény előtt ismertek az új formák, amelyeket 1974 áprilisának „szelleme” hozott. A jelenlegi képzési rendszer sikerrel ötvözi a korábban KlSZ-okta- tásként és vezetőképzésként ismert formákat. Az elmúlt év tartalmi céljai számottevő felelősséget róttak a vitakörök propagandistáira. a politikai képzési bizottságokra, az alapszervezetekre. Az elvárásoknak a közel 1100 vitakörben ismeretét bővítő 27 ezer fiatal eleget tett. Megismerkedtek a résztvevők az MSZMP XI. kongresszusának fő dokumentumaival. A helyes köz- gazdasági szemlélet alakítását jól szolgálták a IV. ötéves terv eredményeit összegző előadások, az V. ötéves terv céljait elemző viták. Az év zárása előtt már a KISZ IX. kongresszusának határozatai jelentették a körökben az elmélyült gondolatfuttatás lehetőségeit. A vitakörök pezsgő légköre a KISZ-en kívüliek — közel ötezer fiatal — számára is maradandó élményt nyújtott. Nem túlzás, ha a politikai képzés említett formáját előiskolának tekintjük. Reméljük, a folytatás sem marad el. Nem régiben egyik ifjúsági vezetőnk a vitaköröket a közéletiség iskolájának nevezte. ügy érezzük teljes joggal. Hiszen amit ma itt elsajátítottak új ismeretként, kialakítottak felismerésként, az holnap már a gyakorlatban, termelési tanácskozásokon, brigádteljesítményekben, szervezettebb mozgalmi életben válhat anyagi valósággá. Bizonyára az őszi ifjúsági parlamentek számos felszólalója a közösségért aggódó gondolatait először a vitakörök elvtársi, baráti légkörében repítette a szárnyára. ■j-T-ongresszusunk egyik mozgósító jelmondata is sokat sejtető: „Tanulj, dolgozz, politizálj!” Az új típusú, a szocialista jegyekkel jellemezhető életmód legfontosabb elemét tartalmazó felhívás, bizonyára nem véletlenül kezdődik a „tanulj” szóval. Alapja és feltétele ez a jó és a még jobb munkának, a széles látókörrel rendelkező politikus személyiségek kialakulásának. A vitakörök sikere természetesen még valami más, fontos körülményre is enged következtetni. Arra, hogy lehet vitatkozni közös dolgainkról. Társadalmi igény is felelősséggel részt venni a legátfogóbb összefüggések feltárásában. Figyelemre méltó eredmények születtek a középfokú tanintézetekben működő Ki- lián-körökben. A közel 200 körben, mintegy ötezer diák került az ifjúsági szövetség vonzáskörébe. Ez a forma a tagfelvételi munka igényes eszközévé nőtte ki magát. Uj módon ismerkedhettek feladataikkal az aktivisták és a KISZ-alapszervezetek titkárai. A felkészítés folyamatosságát és a differenciált nevelést biztosították az említett politikai képzési formák. 180 aktivista körben 5 ezer alapszervezeti vezetőségi tag, 40 titkárképző tanfolyamon közel 800 ifjúsági vezető ismerkedett a politika, a közéletiség, a szervezés lényegével. Az eredmények bizakodásra ösztönöznek. Tudjuk azt is, hogy sok még a tennivaló. A megoldás útján ismét a széles körű társadalmi ösz- szefogásra építünk. Szeretnénk a vitakörökben a vita jellegét politikusabbá, pártosabbá tenni. A Kilián-körök nevelő hatását ki kell használnunk a dolgozói területeken is. Bizonyára tartalmas előiskola lenne ez számos pályakezdő, ma még az ifjúsági szövetségtől távol álló fiatal számára. Több módszertani foglalkozás kívánatos a titkárképzőkön és az aktivisták körében. Fejlesztenünk kell a propagandisták kiválasztásának gyakorlatát a körök szervezésével összefüggő tennivalóink végzését.-j—\gy éve nyitotta Kapuze ját a nyíregyházi KISZ-vezetőképző iskola. Hathetes tanfolyomo- kon közel 400 középvezetőt képeztünk itt. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az említett fiatalok felkészült titkárokként, klubvezetőkként, propagandistákként, munkabizottságok vezetőiként becsülettel helytállnak munkaterületükön. A ? elmúlt oktatási év eredményeibe szervesen épült a pártszervek és alapszervezetek, közéleti személyiségek, pedagógusok, propagandisták kiváló munkája, 1500 propagandista — zömmel MSZMP-tag — vállalta megbízatásként ifjúságunk nevelését. Munkájukért köszönetét mondunk, és egyben újra kérjük őket a jövő generációjának, vezetőinek nevelésére. Vass János, a KISZ mb titkára K özhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a ma szakmunkástanulói a fejlett szocialista társadalom szakemberei lesznek, ők azok, akik — szoros kölcsönhatásban a technika fejlesztésével, a termelés tökéletesítésével — cselekvő módon alakítják is a fejlődést. A fiatalokat a szakmunkássá válás folyamatának különböző terepein: a szakmunkásképző iskolákban, az üzemekben, és a családban, más-más típusú és fejlettségű felnőtt közösségek veszik körül. A szakmunkástanuló-létforma sajátos vonása, hogy a tanulók egyidejűleg diákok is, „termelőmunkások” is. E kettő együttesében a tanulmányi idő előrehaladtával egyre inkább a munkáslét hatásai válnak meghatározóvá, hiszen a szakmunkásképzésben a munka nemcsak mint emberi alaptevékenység, elvont társadalmi kategória jelenik meg, hanem mint konkrét — szakmai munkatevékenység is. Az üzemi gyakorlat, a gyár nem csupán a tanulás és a nevelés kiegészítője, járulékos eleme, hanem annak egyik fő színtere, s egyben a tanulók későbbi munkahelye is. Az üzemnek a szakmunkássá válás folyamatában fontos pedagógiai feladatai vannak, de ugyanakkor az üzem — az iskolával ellentétben — mégsem elsősorban oktatási-nevelési célok szerint működő szervezet. Az iskola a pedagógiai feladatok rovására így gyakran kénytelen alárendelni oktató-nevelő munkáját tőle látszólag idegen termelési érdekeknek. Tanulói ugyanakkor a műhelyekben, a munkahelyi. AVATÓ csoportokban „feloldódnak” — „feloldódhatnak” — a pedagógiailag nem mindig és nem feltétlenül helyeselhető hatások nagy tömegében. A szakmunkásképzés korszerűségének elengedhetetlen feltétele, hogy a gyakorlati képzést biztosító üzemek tudatosan segítsék a tanulók beilleszkedését, ismerjék fel ebben való érdekeltségüket. A szakmunkássá válás ugyanis a fiatalok számára gyakran új „viselkedésbeli teljesitményt”, új kapcsolatok lehetőségét teremti meg, amely nem mindig illeszkedik be a munkaszervezet kereteibe. A szakmunkássá válás folyamatának jelentős segítője lehet a KISZ és a szakszervezet. Mindkét tömegszervezet sokat tehet a szükséges és pozitív munkahelyi kapcsolatok mielőbbi kialakításáért nevelő, szervező és érdekvédelmi munkával egyaránt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tanulók e kapcsolatok alakulásának, megerősödésének hatása alatt válnak szakmunkássá, döntőnek tekinthetjük az olyan formális keretek létrehozását, —• például szakmai közösségek, klubok, érdekes programok, összejövetelek rendezése, szervezése — amelyek kedvezően befolyásolhatják a munkahelyi beilleszkedés folyamatát. A Vasas Szakszervezet évente megrendezi — a fiatalokra igen kedvező hatású — szakmunkásavató ünnepségeket. A Ganz-MÁVAG- ban a szakmunkástanulók és a pályakezdő fiatalok tevékenységét három évig megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Magas (nem ritkán 500—600 Ft-os) összegű társadalmi ösztöndíjat biztosítanak számukra, aki pedig — pályakezdőként — egy éven át teljesíti a követelményeket, a következő év elején 1000 Ft jutalmat kap. így jórészt a fiatalokon múlik, hogy — egy bizonyos, közös erőfeszítésekkel eltelt idő után — látnak-e maguk előtt perspektívát, ugyanakkor kiderül az is, hogy az üzem elégedett-e velük. A Magyar Hajó- és Darugyárban ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-klubot hoztak létre, rendszeresítették az első munkahelyen dolgozó fiatalok, az ifjú szakmunkások és a leendő szakmunkások találkozóját. E zek a hasznosnak ígérkező kezdeményezések azonban még korántsem nyertek polgárjogot, még nem sikerült kialakítani azokat a sajátos formákat, amelyek kielégíthetnék a szakmunkástanulók speciális érdeklődését, felkelthetnék a közösség iránti teljesebb igényt. A kapcsolatok befolyásolása és erősítése végeredményben a szakmunkássá válást könnyíti meg, és olyan társadalmi hatások forrása, amelyek közrejátszanak a szakmunkástanuló személyiségének formálásé - ban, a munkához, a munkahelyhez való viszonyának kialakításában. G. R.
