Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
XXXIII. évfolyam, 181. szám WEGB3X ARA: 1.— Forint 1976. augusztus 1., vasárnap Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé: — Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szintű vezetői kormányaik nevében Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködési értekezlet záróokmányát. F. történelmi jelentőségű dokumentumban Európa államai először ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változások megmásíthatatlanok. A záróokmányban foglaltak következetes végrehajtása lehetővé teszi, hogy az európai béke és biztonság valóban tartós alapokra, a népek közötti barátságra, együttműködésre épüljön. E nemes célok elérése minden tisztességes, a földrész sorsáért felelősséget érző ember akcióprogramjává vált. — Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta Európában végbement nagyfontosságú változásokat. A szocialista országok és a nyugat-európai országok józan gondolkozású vezetőinek, haladó erőinek erőfeszítése eredményeként kontinensünkön mindinkább tért hódít az enyhülés: sokoldalúan fejlődnek a különböző társadalmi berendezkedésű országok és népeik kapcsolatai. NYILATKOZATA — A hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik jó szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a társadalmi haladás erőivel szemben, támadják a szocialista országokat, önkényesen egyoldalúan értelmezik a megállapodást. Aknamunkájuk a záróokmány jelentőségét, kedvező hatását egészében véve a helsinki konferencia eredményeit vette célba, mert bizonyos imperialista körök kezdettől fogva ellenezték az európai béke megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kibontakozását. — Éppen ezért meggyőződésünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés ügyét támogató társadalmi erőknek továbbra is őrizniük kell helsinki szellemét, kitartó türelemmel azon kell fáradozniuk, hogy a konferencia záróokmányában foglalt megállapodások mielőbb valóra váljanak. E küzdelemhez fontos támogatást és útmutatást nyújtott az európai kommunista és munkáspártok nemrég befejeződött berlini tanácskozása is. — A magyar közvélemény kész cselekvőén hozzájárulni ahhoz, hogy Európa a jövőben is a béke és biztonság, a népek közötti barátság és együttműködés színtere legyen — hangzik a nyilatkozat. 30 Az Y. ötéves tervben 84 880 új óvodai hely A létesítményekre 2,8 milliárdot fordítanak H arminc evvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-én vezették be hazánk új valutáját, a forintot, amely eredményeinknek és további gazdasági fejlődésünknek egyaránt fontos tényezője. A három évtizeddel ezelőtti valutareform a történelem legnagyobb inflációját zárja le és stabilizálta a gazdasági életet. A harminc- hatmilliárd aranypengőre tehető háborús károk nyomán összeomlott annak idején hazánk gazdasága. Nem volt áru, az árak csillagászati méreteket értek el. A stabilizálást a dolgozók áldozatos munkája alapozta meg. Az ipari termelő berendezések nagy részét 1946 közepére helyreállították, az ipari termelés elérte a háború előtti színvonal felét. Minden rendelkezésre álló termőterületet bevetettek, Így az 1946. évi aratás már biztosította a korábbi gabonamennyiség 70—80 százalékát. A stabilizációval az ország fejlődésének jelentős új szakasza kezdődött. Lehetővé vált, hogy a termelés a forgalom szilárd pénzügyi keretek között fejlődjék. A magyar valuta 30 éves történetében a szocialista gazdasági építömunka egész eddigi menete tükröződik. A mindenkori sajátos követelményekhez igazodó pénzügyi rendszer jól segítette a szocialista iparosítást csakúgy, mint a korszerű szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését, a legutóbbi időkben pedig azt a törekvést, hogy a kor extenzív, mennyiségi szemléletű gazdálkodásról az intenzív, hatékony gazdálkodásra térjünk át. Egyértelműdé vált az a felismerés, hogy a szocialista társadalomban is fontos szerepe van a pénznek, amely nemcsak a lakosság fogyasztásában, hanem a vállalati gazdálkodásban is jelentős szabályozó funkciót tölt be. Szocialista tervgazdálkodásunkban — éppen a tervszerű fejlődési folyamat elősegítésére — a forint az általános szabályozó rangjára emelkedett. A forint segítségével iehetett a népgazdaság állami irányításának rendszerében a nyereségérdekeltségen alapuló .aílalati önállóság, felelősségvállalás és kockázatviselés egységét az állami szabályozás fotsíe- eszközévé tenni. A forint fő funkciója — jóllehet magasabb szinten — ma is ugyan , mint bevezetésének pillanatában: segíteni a gazda- gi élet stabilitását, az ország egyensúlyi helyzetének megteremtését. A tanácsok az ötödik ötéves tervben 84 000 óvpdai hely létesítését tervezik. Hatvannégyezret új óvodában, 16 000-et meglévő épületek bővítésével, 4000-et pedig egyéb módon, meglévő épületek igénybevételével, óvodán belüli átszervezéssel stb. hoznak létre. Az Oktatási Minisztérium összesítéséből kitűnik, hogy a tervezett óvodai fejlesztésből 21 000 hely a lakótelepeken, a lakásépítéshez kapcsolódó beruházásként valósul meg. Az óvodahálózat fejlesztésére a tanácsok — a lakótelepi óvodák nélkül — 2,8 milliárd forintot fordítanak. Az óvodás korú gyermekek száma 1980-ig mintegy 115 000-rel emelkedik. A népesedéspolitikai intézkedések hatása ebben a tervidőszakban jelentkezik először — az óvodákban. Éppen ezért a tanácsok alapvető célkitűzése az óvodai ellátásban részesülők arányának legalább szinten tartása, a megyei váNyíregyházán szombaton dr. Ortutay Gyula akadémikusnak, az Országos Honismereti Bizottság elnökének zárszavával véget ért a negyedik országos honismereti akadémia egyhetes esemény- sorozata, amelyet július 26— 31. között rendeztek meg. Az egyhetes program keletében előadásokon, konzultációkon és szekcióüléseken vitatták meg a honismereti rosokban és a nagyobb ipari településeken pedig az igények jobb kielégítése. A tervezett fejlesztések nyomán 1980-ban várhatóan minden 100 óvodás korúból 78 gyerek óvodába fog járni. Ma az országos arány 75,5 százalék. Néhány megyében, például Baranyában, Csongrádiján, Komárom, Pest és Somogy megyében az óvodás korúak számának növekedése meghaladja a fejlesztés ütemét, gondot okoz majd a jelenlegi szint tartása is. A negyedik ötéves terv eredményei azt jelzik, hogy a tanácsok által tervezett fejlesztés társadalmi segítséggel tovább növelhető. Mint ismeretes, az elmúlt öt évben a tanácsok 51 000 óvodai hely létrehozását tervezték és helyette 103 000 létesült. A községekben. városokban az elkövetkező időszakban is szá- mítapak az üzemek, a szövetkezetek, a lakosság támogatására. mozgalom eddigi eredményeit, további feladatait, a gyűjtő, kutató és feldolgozó munka legjobb módszereit, a továbbképzés rendszerének tervezetét. A résztvevők közben tanulmányi kirándulásokon megismerkedtek Szabolcs- Szatmár megye irodalmi, történelmi emlékhelyeivel, műemlékeivel, a sóstói falumúzeum néprajzi, népi építészeti emlékeivel. Befejeződött az országos honismereti akadémia MONTREAL: Kajak-kenu versenyzőink érmes napja (Tudósításaink a XXI. nyári olimpiáról lapunk 12. oldalán) Az utolsó rendeket aratják a kombájnosok a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben és ezzel befejezték az aratást. Befejezés előtt az aratás Á tarlóhántásra, a másodvetésre csoportosítják át az erőket Befejezéshez közeledik Sza- bolcs-Szatmárban is az aratás. Az árpát már betakarították, a búzának 95 százalékát vágták le a kombájnok és rozsból is mindössze hatezer hektár van még hátra. Vasárnap estig a közel 100 ezer hektárnyi kalászosnak ■■ 88 százalékát takarítják be és mintegy 100 termelőszövetkezet befejezi a megyében az aratást. Augusztus ötödikéig várhatóan véget ér az aratás. Szervezetten történt a kombájnok átcsoportosítása. Az egyes szövetkezetek 52 beta- karítógéppel segítettek 16 gazdaságot. Az aratást követően gyors ütemben végzik a mezőgazdasági üzemekben a szalmabetakarítást, a tarlóhántást és ezután jöhet a másodvetés. A learatott terület 60 százalékán végeztek már a szalmabetakarítással és ezeken a helyeken megkezdték a tarló feltörését is. Most minden erőt ezekre a feladatokra kell átcsoportosítani, hogy a dohánytörés, a burgonyaszedés és az almaszedés megkezdéséig befejezhessék még a másodvetést is. A kánikula megtizedelte a kapásnövények és zöldségnövények termését. A kiesést pótolni kell, ezért különösen fontos a másedvetás. A megye gazdaságai eddig több, mint kétezer hektárnyi területet rövid tenyészidejű kukoricával, napraforgóval, csalamádéval vetettek be és 300 hektárt zöldségnövényekkel. A talaj újbóli hasznosítása káposzta, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgarépa termelésével megoldható. Vetőmag van elegendő. Az egyes növényféleségekből mutatkozó kiesést másodvetéssel igyekeznek pótolni a szövetkezetek. A leveleki Dózsa Termelőszövetkezet 10 hektár zöldbabot, 50 hektár szudáni füvet, 30 hektár napraforgót és tarlórépát vetett el. Baktalórántházán a hat- száz hektár kalászosnak a harmadrészét kétszer hasznosítják. Kétszáz hektár csillagfürtöt terveztek, amiből 100 hektár területen már a földben van a mag. Ezenkívül 20 hektár silókukoricát is elvetettek. A nyíribronyi Uj Élet Termelőszövetkezet 20 hektár zöldbabot és 50 hektár csalamádét vet másodnövényként. Székelyben már tavasz szál gondoltak a talaj kétszeres hasznosítására. Saját nevelésű karalábépalántából 20 hektárt ültettek el. Ezenkívül még 80 hektárt terveznek bevetni céklával, muharral és silókukoricával. A megye termelőszövetkezetei közül kevés rendelkezik nagy mennyiségű öntözővízzel, de ott, ahol ez a lehetőség adva van, érdemes vetni és ki is kell használni. Ra- kamazon a tervezett kétszáz hektárnyi másodvetés nagy részén már a földbe juttatták a magvakat. Kihasználják az öntözési kapacitásukat is, hiszen az elvetett területen mesterségesen pótolják a csapadékhiányt. (sípos) Másodvetés előtti szántás a leveleki határban. (Hammel József felvételei)
