Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

A magyar—finn barátsági hét XXXIII. évfolyam, 162. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. július 10., szombat MA Elegendő tej, tejtermék (2. oldal) Fél év 2 üzemben (3. oldal) Véget ért a KGST berlini ülésszaka Közös közlemény a tanácskozásról — Hazaérkezett Lázár György Pénteken délelőtt Berlinben megtartotta befejező plená­ris ülését a KGST XXX. jubileumi ülésszaka. A Hotel Stadt Berlin dísztermében lezajlott záróülésen a tagállamok kül­döttségvezetői aláírták a tanácskozás jegyzőkönyvét, amely ae elhangzott beszámolókat, előterjesztéseket, valamint a velük kapcsolatban hozott határozatokat foglalja magában. Jóvá­hagyták a tanácskozásról kiadandó közleményt is, amelyet pénteken este hoztak nyilvánosságra. Nyolc KGST-tagállam képviselői a záróülésen aláírták az új közös kutatóintézmény létrehozásáról kötött egyezményt. Az ülés társzavát Horst Sindermann, az NDK miniszter- elnöke mondta el, majd a következő KGST-ülésszak vendég­látó országa, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, Piotr Jaroszewicz köszönetét mondott az NDK illetékeseinek a mostani jubileumi ülésszak megrendezéséért. Pénteken délután Nyikolaj Faggyejev. a KGST titkára, a KGST-tanácsülés színhelyéül szolgáló nagyszállóban nem­zetközi sajtóértekezleten adott tájékoztatást a háromnapos tanácskozás munkájáról és a KGST tevékenységének időszerű kérdéseiről. Pénteken i. zaérkezett Berlinből a magyar delegáció, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán vett részt. A küldöttséget Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja vezette. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula minisz­terelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselöje, Rödö- nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszter- helyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese. Berlinben pénteken közleményt adtak ki a KGST vég­rehajtó bizottságának előző nap délutáni üléséről. A közlemény elmondja, hogy az ülésszakon részt vett a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista KöZltársaság állandó KGST-képviselője, valamint Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az alábbiakban kivonatosan kö­zöljük a közleményt. Az ülésszak megelégedés­sel állapította meg, hogy a KGST-országok jelentős si­kereket értek el a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésében. Sikeresen teljesítet­ték az ötéves népgazdasági terveket, gyors ütemben fej­lődnek a termelő erők, nő a társadalmi termelés haté­konysága, szüntelenül emel­kedik a dolgozók életszínvo­nala. Ezek a sikerek a kommu­nista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, pa­rasztság és értelmiség áldo­zatkész munkájának eredmé­nyei. E sikerek a szocialista rend hatalmas alkotó lehető­ségeiről tanúskodnak, és meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagállamok kommunista és munkáspárt­jai — gondoskodva a gazda­sági élet tervszerű, tudomá­nyosan megalapozott irányí­tásáról — sikeresen töltik be a társadalom növekvő politi­kai erejének szerepét a szo­cializmus és a kommunizmus építésében. A KGST-tagállamok kom­munista és munkáspártjai le­zajlott kongresszusaikon ösz- szegezték az előző ötéves idő­szak tervteljesítésének ered­ményeit, kijelölték a követ- kető ötéves időszakra orszá­gaik további sokoldalú társa­dalmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidol­gozott irányvonalát, amely az együttműködés további el­mélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagálla­mok szocialista gazdasági in­tegrációjának fejlesztésére irányuló komplex program­ban szereplő rendelkezések végrehajtását célozza. A komplex program meg­valósításának évei alatt a KGST-tagállamok együtte­sen, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben. Az ér­dekelt országok közös erőfe­szítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatok­ban. Több két- és sokoldalú együttműködési megállapo­dást kötöttek, amelyek fel­ölelik a népgazdaság növek­vő ágazatait. A szocialista termelési vi­szonyok fölénye, az egyezte­tett tervek alapján megvaló­suló szocialista együttműkö­dés előnyei különösen vilá­gosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban lévő növekvő ellentmondások és elmélyülő válságjelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgaz­dasági pozícióinak megerősö­déséhez vezet, növeli a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának nemzetközi te­kintélyét. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésére irányuló komplex programban rögzített lehető­ségeket az együttműködés további tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több élet­bevágóan fontos gazdasági problémájának közös megol­dására. Az együttműködési prog­ram a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatokban előirányozza, hogy a KGST- tagállamok dinamikusan fej­lődő gazdaságát megbízható­an ellátják energiahordozók­kal, fekete- és színesfémek­kel, vegyi anyagokkal és vil ­lamos energiával. Az együttműködési prog­ram a gépgyártás terén a KGST-tagállamok népgazda­ságának technikai felszere­lésével és rekonstrukciójá­val kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. Az együttműködési prog­ram az alapvető élelmisze­rek terén előirányozza a KGST-tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló mi­nőségű élelmezési cikkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok meg­teremtését. A közszükségleti iparcik­kek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének prog­ramja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszük­ségleti cikkek iránti szük­ségleteinek kielégítésére irá­nyul. A KGST-tagállamok köz­lekedési kapcsolatainak fej­lesztését elősegítő együtt­működési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő táv­lati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégí­tését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszkö­zök korszerűsítésére, a nem­zeti közlekedési hálóza­tok egymással és az európai közlekedési rendszerrel ösz- szehangolt ésszerű fejlesz­tésére fog irányt szabni. A KGST-tagállamok kor­mányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytat­ják a Mongol Népköztársa­ság, valamint a Kubai Köz­társaság fejlődésének meg­gyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézi kedések megvalósítását, fi­gyelembe véve a szocializ­mus építésének ezekben ag országokban lévő sajátos fel­tételeit. A hosszú távú célprogra­mok alapján két- és sokol­dalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a programokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtá­sát szolgáló konkrét kötele­zettségeket a felek számára. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága által a hosz- szú távú együttműködési cél­programok kidolgozásánál? megszervezésében végzett munkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosszú távú együttműködési célprogra­mok tervezeteinek kidolgozá­sáról. Az ülésszak külön hangsú­lyozta, hogy állandó figyel­met kell fordítani a szerve­zési együttműködés tökélete­sítésére. A KGST-tagállamok, kije­lölve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további el­mélyítésére irányuló intézke­déséket, megerősítették, hogy a jövőben is készek a többi szocialista országgal való gazdasági együttműködés fo­kozására. Kifejezték azt az elhatározásukat, hogy támo­gatják a fejlődő államokban a haladás érdekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a vi­lág valamennyi országával való kölcsönösen élőmyös gazdasági kapcsolatok bőví­tését, függetlenül azok társa­dalmi rendjétől. A KGST-tagállamok kor­mányfői nagyra értékelik az európai biztonsági és együtt­működési konferencia sikeres befejezését, amely történelmi Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parla­ment Gobelin-termében érte­kezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácselnökök. A ta­nácskozáson dr. Simon Pál nehézipari miniszter számolt be a nehézipar ötödik ötéves tervének irányelveiről, fő cél­jairól. A nehéziparnak a népgaz­daságban elfoglalt helyét és esemény volt az európai kon­tinens politikai életében. A konferencia eredményei mély­reható poztitív hatást gya­korolnak az egész világra. A konferencia záróokmánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam közötti gazda­sági, kulturális és más kap­csolatom további bővítéséhez és elmélyítéséhez. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felké­szítésében, valamint figye­lembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1976/1977. tanévtől kezdve kiterjesztik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ösztöndíjalapjának hatályát a főiskola utáni kép­zésre és a középfokú szakkép­zésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST- tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehaj­tásának meggyorsítására ki­tűzött intékedéseket új, nagy sikereket érnek el a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés, a kölcsönös együttműködés to­vábbi bővítése és elmélyítése, az egyenjogúság, a testvéri államok közötti kapcsolatok szocialista elvei alapján. Ez elősegíti a szocialista orszá­gok összeforrottságának to­vábbi erősödését, népeiknek a megbonthatatlan barátságát és a szocialista internaciona­lizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelentősen hozzájárulnak a szocialista rendszer fölényének bizonyí­tásához, a béke és a társadal­mi haladás ügyéhez az egész világon. A XXX. ülésszak munká­ja a barátság, az elvtársi együttműködés és a megvita­tott kérdésekben a teljes né- zetazonossági légkörben zaj­lott le. szerepét jelzi, hogy az ága­zatban több, mint 320 ezer ember dolgozik és a szocia­lista ipar összes állóeszközé­nek mintegy 45 százaléka, az erőgépeknek és a villamos motoroknak pedig csaknem 60 százaléka segíti a tárca vállalatainak munkáját. E gyárak és vállalatok munká­sai hozzák létre az ipari tár­sadalmi termék mintegy 22 százalékát, a nemzeti jöve­delem csaknem egynegyedét, és a tőkésexport 20 százalé­kát. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Delegáció utazott Helsinkibe Péntekre virradó éjszaka elutazott Helsinkibe Kállai Gyulának, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésé­vel az a delegáció, amely — a mintegy 200 főnyi magyar vendégsereggel együtt részt vesz a magyar—finn, illetve a finn—magyar barátsági hét finnországi eseménysoroza­tán. A küldöttség tíztagú ve­zetőségében hazánk társadal­mi és tömegszervezeteinek vezető képviselői vesznek részt. A Ferihegyi repülőtéren a magyar küldöttséget dr. Mol­nár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, és a HNF Országos Tanácsá­nak több más vezető munka­társa búcsúztatta. A küldött­ség megérkezett a finn fővá­rosba. ★ Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára pénte­ken fogadta a IV. magyar —finn barátsági hét al­kalmából hazánkban tar­tózkodó finn küldöttség vezetőit, élükön Kgleví Kivistö oktatásügyi mi­niszterrel. szágos Tanácsának főtitkára pénteken a HNF székházá­ban fogadta a magyar—finn barátsági hét alkalmából ha­zánkban tartózkodó finn kül­döttség vezetőségét, élén Ka- _levi Kivistö oktatásügyi mi­niszterrel. A szívélyes baráti légkörű beszélgetés során Sar­lós István tájékoztatást adott a finn vendégeknek a magyar politikai, társadalmi és gaz­dasági élet aktuális kérdései­ről, a népfrontmozgalom fel­adatairól. Losonczi Pál fogadta a belga külügyminisztert BEFEJEZŐDTEK A TÁRGYALÁSOK Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken az Or­szágházban fogadta Renaat van Elslande belga külügy­minisztert. A szívélyes légkörű találko­zón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Vincze Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság brüsszeli nagykövete, va­lamint Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykövete. Pénteken a Külügyminisz­tériumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Renaat van Elslande belga külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Nagy János külügyminiszter- helyettes, Vincze József, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa, valamint Constant Clerckx, a Belga Ki­rályság budapesti nagyköve­te, és a belga külügyminisz­térium több vezető munka­társa. Budapesten pénteken ma­gyar—belga konzuli egyez­mény aláírására került sor. Az egyezpiényt magyar rész­ről Púja Frigyes külügymi­niszter, belga részről Renaat van Elslande külügyminisz­ter írta alá. Népfronttanácskozás Nyíregyházán Pénteken Nyíregyházán, tanácskozást tartottak a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének tagjai és a népfrontkongresszus Sza- bolcs-Szatmár megyei küldöt­tei a népfrontválasztások ta­pasztalatairól. A tanácskozá­son, amelyen részt vett dr. Tar Imre. a megyei .pártbi­zottság első titkára, Pethő Ti­bor, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagja tar­tott tájékoztatót a VI. kong­resszus előkészületeiről, a népfrontválasztások tapaszta­latairól. Elmondotta, hogy a bizottságokat újjáválasztó gyűléseken, — amelyeken 400- zal több bizottságot választot­tak, mint a legutóbbi ciklus­ban, — 460 ezren vettek részt, s közülük 31 ezren szó­laltak fel. A felszólalók egyet­értettek a VI. kongresszus állásfoglalás-tervezetével, gazdaságpolitikai és művelő­déspolitikai vitaanyagaival, s azokat még tovább gazdagí­tották a mindennapi gyakor­lati munkában szerzett ta­pasztalataikkal, észrevételeik­kel, javaslataikkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom