Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. július 8. 1 pöl az M-3-as ■■ Épül az M—3-as. Két év múlva lesz az első szakasz avatása, 1980-ban pedig várhatóan már Budapesttől Hatvanig használhatják a kétszer kétsávos autópályát a gépjárművezetők. Az ország egyik nagy közlekedési beruházásán Kisteleki Antallal, a Betonútépítő Vállalat autópálya építési főmérnökével beszélgettünk a később Szabolcs-Szatmárt is érintő nagy munkáról. — Három éve, 1973 nyarán kezdtünk munkához az M—3- ason, amelynek városközi szakaszát építjük — mondja a főmérnök. Jelenleg Budapest—Rákospalotától Gödöllőig már csaknem kész az autópálya szerkezete, most a Gödöllő—Hatvan közötti szakaszon dolgozunk. Folyamatosan szervezzük a munkát: a földgépek már jócskán előrehaladtak, őket- követik a betonágyazatot, majd az aszfalt burkolatot készítők. Közben készülnek a hidak és a különböző járulékos létesítmények, a vízelvezető rendszerek, szegélyek, kerítések. Az utolsó, legfelső finomburkolatot azonban csak az átadás előtt kapja meg az új autópálya. A nagy építkezést a jelenlegi 3-as főútvonalon közlepatakot és a miskolci vasúti fővonalat egy 256 méter hosz- szú völgyhiddal keresztezi. (Ez lesz az ország leghosszabb viadukja, műszakilag igényes munka, látványra is impozáns.) Több út-, vasút-, és patakkereszteződés kiépítésével Aszód után a nyomvonal ismét a 3-as főút északi oldalán vezet Hatvanig, ahol az a szakasz, amely jelenleg építenek, a 21-es szátakhíd). Ezenkívül tizenkilenc olyan híd is épül ezen a szakaszon, amely az autópálya felett vezet át, négy helyen főút, tizennégy helyen mellékút felett. Gödöllőn egy gyaloghíd is épül. Az M—3-as autópályának több szabolcsi vonatkozása van. Az első és legfontosabb, hogy már az első szakasz átadása után jelentősen meggyorsítja majd a Budapest Gödöllő környékén az autópálya már „félkész”: a betonalapra felterítették a kavicsaszfaltréteget. (Elek Emil felvételei) kedők csak néhány helyen láthatják, ott ahol az autópálya majd keresztezi a mostani főútat. A munka egyébként dombos, erdős vidéken zajlik, minden lakott települést elkerülnek. Az 1976-os évben az M—3- as építkezéseire a Betonútépítő Vállalat 350 millió forintot használhat fel. Ez az összeg azt jelenti, hogy folyamatosan dolgozhatnak az útépítők, mintegy kétmillió köbméternyi földmunkát végeznek el, elkészítenek hetvenezer köbméter útágyaza- tot, 150 ezer tonna aszfalt- és 80 ezer köbméter útalapbeton felhasználásával épülhet tovább az idén az autópálya. Ez a vállalat a Budapest XV. kerületi (Rákospalota) Felszabadulás úti ideiglenes csomóponttól építi az autópályát. (A teljes bevezető szakaszt, a Hungária körútig később építik meg.) Az autópálya Főt községet délről elkerülve érinti Mogyoród község déli határát, majd Gödöllő északi részén hegyes, erdős terepen halad, átvágva a Duna-—Tisza vízválasztóját. Ezután éri el 3-as számú főútat, Budapesttől 33,7 kilométerre. Itt lesz az első forgalomba helyezés. Ezután egy mú (salgótarjáni) főút keresztezésénél (nem messze a 3-as főúttól) kialakításra kerülő autópálya-csomópontnál végződik. (A 44 kilométeres szakaszon további két csomópont lesz, ahol fel lehet hajtani az autópályára: Gödöllőnél és Bag község mellett.) Néhány műszaki adat az M—3-asról: az autópálya 2x2 sávos, mindkét oldalán leálló sávval, koronaszélessége 28 méter, egy forgalmi sáv 3,75 méter. A legnagyobb emelkedő négyszázalékos, az ilyen emelkedőkön a lassú gépjárművek részére külön kapaszkodó nyom épül. A főpálya szerkezete: vastagsága 42 centiméter, ebből 20 beton-, 12 kavicsaszfalt, 5 kötőréteg és 5 centiméter érdesített homokaszfalt. Számos felüljáró, aluljáró és híd épül. Érdekességük, hogy legtöbbjét előre gyártott elemekből építik: így olcsóbb és gyorsabb. Huszonnyolc olyan híd lesz amelyeken az autópálya halad keresztül (köztük egy völgyhíd, egy vasút feletti kereszteződés, két főút-, és nyolc mellékútkereszteződés, tizenhat pafelé irányuló forgalmat. Bár a végleges tervek nincsenek kész. kézenfekvő, hogy a Miskolc határáig haladó autópá^ lyába bekötik a 36-os számú főútat, amely jelenleg is az egyik legfontosabb fővárosi összeköttetésünket jelenti. Nyíregyháza határában már jövőre elkészül a Tisza- vasvári úti felüljáró, hamarosan megkezdik a 36-os főút Tiszavasvári átkelési szakaszának rekonstrukcióját is. Mindez együttesen azt jelenti, hogy nagyjából az autópálya első Budapest—Gödöllő közötti szakaszának átadásától számítva (a megyénkben zajló, az addig befejeződő felüljáró és útépítést is figyelembe véve) jelentős időt takaríthatunk meg egy- egy budapesti útnál. A másik szabolcsi vonatkozás: a Betonútépítő Vállalatnak jelenleg nyolcszáz dolgozója (és hatalmas gépparkja) építi az autópályát, és itt minden negyedik (több, mint kétszáz) dolgozó szabolcs- szatmári, legtöbbjük húsz éve dolgozik a vállalatnál. Marik Sándor O A 3-as főút és az M—3 autópálya egyik kereszteződése, felüljáróval, Aszód határában lesz. Itt most a földgépek dolgoznak. Gondoskodás az öregekről Új rendelet — több pénz A közelmúltban tanácsi dolgozók és szociális gondozók részvételével tanácskozást tartottak Nyíregyházán. A megye egész területéről beérkező mintegy százötven „illetékes” egyetlen napirendi pontot tárgyalt: az idős állampolgárok testi, lelki és anyagi gondjait. A kitűnő előadásnak és az azt követő vitának hasznát vehetik az idős emberek — anyagi ráfordítás nélkül is. A téma azért is figyelmet érdemel, mert ahogy a szakemberek mondják, az életkor megnyúlik. Egyre több idős ember él megyénkben és elég sokan vannak azok, akik vállukon cipelik a múlt terhes örökségét. Az előadó, a Budapesti Orvostudományi Egyetem gerontológiai kutatócsoportjának főmunkatársa elöljáróban olyan statisztikát ismertetett, amely megyénkre még inkább érvényes. Elmondta, hogy országos viszonylatban az 1900-ban mért adatok alapján a lakosság hét és fél százaléka volt 60 éven felüli. Jelenleg hazánk lakóinak 18 százaléka túl van a hatvanon. Az utóbbi években egy sor szociálpolitikai intézkedést hoztak az öregek érdekében, megyénk tanácsai és tsz-ei évről évre növelik a segélykeretüket, KISZ-esek, szocialista brigádok vállalták és vállalják az idős emberek patronálását. Mégis számos gonddal küzdenek a M ádi Szabó Dávid orvosdoktor és Szabolcs vármegye egykori főorvosa a Zemplén megyei Mád községben született 1808. augusztus 22-én és éppen 90 évvel ezelőtt Nyíregyházán halt meg. Rendkívül színes és értékes egyéniség volt. Annak idején éppúgy számon tartották mint orvosírót. mint költőt és mint a mezőgazdaság (elsősorban is a szőlő- művelés) szakíróját. Az ismeretek elemeit Mád iskolájában sajátította el, s ezután 1821—28-ban a Sárospataki Református Főiskolán, majd a Miskolci Ref. Lyceum- ban tanult. Orvosi tanulmányait 1832-ben kezdte meg a pesti egyetemen, s ott avatták 1838-ban orvosdoktorrá. A budapesti Semmelweis Egyetemen a könyvtárban ma is megvan orvosi dissertatioja, amelynek címe: A mádi bor természet- és orvostudományi tekintetben. Orvosként eleinte szülőfalujában telepedett le. majd Sárospatakon a hercegi uradalom orvosa volt, illetve ezután egy ideig Nagy- kállóban működött. Majdnem 2 évtizedig volt vármegyei főorvos illetve Nyíregyházára költözve az itteni városi kórház főorvosa is. Tudjuk, hogy már 1855-ben reá bízták Nyíregyházán a városi kórházban kialakított ún. kolerakórház vezetését és az egész megyei védekezés irányítását ezen, sorrendben 3. kolerajárvány idején. Mai szemmel nézve orvosi működésének lényegét mégis egészségnevelői tevékenységében látjuk. Korán észrevette, hogy a lakosság egészségügyi felvilágosításának rendkívüli a jelentősége. „Kisgyermekes anyák könyve” c. munkájában éppen a családanyák részére kívánt „felvilágosítást, oktatást” adni. E könyv 1872-ben Nyírmagukra maradt idős állampolgárok. Egyik fő gondjuk lélektani gond. Nehezen találnak társakra, nem érzik létük fontosságát, ha nem találnak kellő elfoglaltságra, munkára. Régi, ismert gondok ezek. Javaslatok is hangzottak el az enyhítésükre. A főváros néhány üzemében úgynevezett nyugdíjas-előkészítő tanfolyamot szerveztek. A tanfolyamokon lélektani, jogi és egyéb tanácsokat kaptak a résztvevők, azt is megtudják, hogy nyugdíjas éveikben kitől és milyen segítséget kaphatnak. Ezt a módszert ha nem is tanfolyamokon, de egy-két előadás keretében megyénk vállalatai is átvehetik. Van néhány helyi jó példa arra, hogy könnyűipari üzemek munkát adnak az öregek napközi otthonának. A kört szélesíteni lehetne. A következő javaslat szakembereknek és toliforgatóknak szólt, mégis érdemes közreadni. Közismert, hogy van könyv a csecsemőápolásról, több szakkönyv ír a tinédzserek problémáiról, de hazánkban még egyetlen átfogó könyvet sem írtak az idős kor egészségügyi, lélektani és egyéb változásairól. A javaslat egy ilyen könyv megírására irányul. Jó volt látni, hogy a szo- ciálpoltikai előadók, s a gondozók szorgalmason jegyegyházán jelent meg Dobay Sándor nyomdájából. A 87 oldalas könyv országosan ismert volt, (a megyei Jósa András Múzeum könyvtárában megtalálható) gyorsan el is fogyott, s 1873-ban ugyancsak Nyíregyházán látott napvilágot a változatlan 2. kiadás. E könyv számos megállapítása ma is helytálló. Például: „ ___egészséges ép gyermek csak egészséges anyától szü- lethetik ..., testileg s lelkileg ép párok szereztetvén össze, hagyatnék legértékesebb örökségül a gyermekeknek: deli külső és szép erkölcsi érzelem; ne pedig törpeség, ga- csiba láb, görvény és mellkór — kapára, kardra alkalmatlanná tevő nyavalygások — és más oldalról általános szellemi hitványság.” A mai népesedéspolitikai célok megvalósítása idején különösen időszerű Mádi Szabó Dávid több mint egy évszázaddal ezelőtt leírt terhességi tanácsa : „ ... mértékletes életrend és semmi orvosság!” 1830 augusztusában „zarándok gyanánt utazva Mis- kolczról Pestre” felkereste á hősköltészet fejedelmét: Vörösmarty Mihályt. Pesti orvostanhallgató korában megismerkedett a XIX. század első harmadának költői és írói nemzedékével (Vajda Péter, Kunoss, Garay. Karacs Teréz), s az akkori irodalmi közlönyben (Koszorú. Rajzolatok, Remény, Vasárnapi Űj- ság) igen sok írása jelent meg. összes munkáját ma már hitelesen aligha lehetne megállapítani, mert sokszor írt álnéven. Álnevei a következők voltak: Borkúti, Mádi, Sz. D. és Sz-d. Részt vett a nyelvújítási mozgalomban, s ennek kapcsán kiterjedt levelezést folytatott Deák Ferenccel, Kölcsey Ferenccel és zeteltek az előadás alatt. A kutató orvos egészségügyi és emberi tanácsaival jelentősen bővült ismeretük, s ezeket az ismereteket munkájuk során nagyszerűen tudják hasznosítani. Egyetlen, talán apróságnak tűnő tanácsot említünk ezen a helyen: idős embereknek ne adjunk, vagy ne ajánljunk több kötetes könyvet, mert hiába van sok szabad idejük, közülük sokan fáradékonyak és feledékenyek. A javaslatok után ismertették azt a miniszteri rendeletet, amely július 1-én lépett hatályba. Ez a rendelet is az idős emberek érdekében, a fokozott gondoskodás jegyében született. Á házi szociális gondozónők tevékenységét érinti az új szabályozás. Jelenleg 285 ilyen gondozónőt számlálnak megyénkben. A magukra maradt idős embereknél ők pótolják a családtagot. Eddig titszteletdíjat kaptak, elsejétől díjazást kapnak. S nem csupán névváltozásról van szó, inkább anyagi ösztönzésről. A tiszteletdíj felső határa 500 forint volt, a díjazás — a végzett munka arányában — maximum 700 forint lesz. Rendeletek és anyagi ösztönzők nélkül is többet tehetünk azokért, akik több évtizedes munkájukkal megalapozták jólétünket. (nábrádi) Kazinczy Ferenccel. Már 61 éves volt, amikor megírta legjelentősebb szépirodalmi művét: a „Béla futása” c. hőskölteményt, amelyet költői ideálja, Vörösmarty „hősköltői szellemének” ajánlott (az első kiadás 1879-ben Sárospatakon jelent meg, míg a második kiadást Nyíregyházán a Piringer nyomda készítette 1884-ben.) Dr. Mádi Szabó Dávid a szőlészetnek is kitűnő szakértője volt. Ezt jelzi az is, hogy sárospataki orvosi működése idején herceg Bre- czenheim Ferdinánd megbízta a Hegyalján levő szőlők felügyeletével. Nagyon szerette az éneklést. Megértjük ezután, hogy Nyíregyházán a dalárda elnöke és református gondnok is volt. Ilyen sokszínű egyéniség volt dr. Mádi Szabó Dávid, akinek hét unokája nagyapjuk tehetségét örökölve részben művészi (Mádi Szabó Gábor színművész), részben egészségügyi pályán (Török Gyula nyugalmazott gyógyszerész Nyíregyházán; Mádi Szabó Gábor színművész két fia is orvos Budapesten) működnek. A hagyományok célszerű ápolásának követendő példájaként megemlítem, hogy a nyíregyházi megyei tüdőgondozó intézet 60. éves jubileuma alkalmából, 1972. december 17-én öt ernyőfénykéoező brigádia közül az egyik (addig: IV. sz. brigád volt a jelzése) felvette Mádi Szabó Dávid nevét. Dr. Mádi Szabó Dávid 1886. július 3-án Nyíregyházán halt meg (lakása és rendelője Kereszt u. 5. sz. alatt volt), azonban Nagykállőban temették el július 5-én. Dr. Fazekas Árpád Dr. Mádi Szabó Dávid (1808-1886)
