Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

1976. július 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Kétféle nyugdíj Vannak jogszabályok, amelyek alól nincsenek ki­vételek. Ilyen például az, hogy kétféle nyugdíjat senki sem kaphat. A mindennapi életben, olvasóink leveleiben sokszor találkozunk olyan esettel, melyről azt mond­juk: ez kivétel lehetne a szi­gorú jogszabályok alól. Ilyen Kovács Jánosné esete is. Férje hirtelen meghalt. Öt egészségi állapotára való te­kintettel leszázalékolták. Az állandó özvegyi nyugdíj he­lyett most — mivel az ma­gasabb összegű — saját jo­gán rokkantsági nyugdíjat kap. Jövedelme így keve­sebb, mint mikor dolgozott és fizetése mellett, az özve­gyi nyugdíjat is kapta. Ért­hető panasza, mert gondjai vannak, hiszen két gyerme­ke még sokáig eltartásra szorul. írja: „Éppen most lenne szükségem kétszeres támogatásra...” Ez valóban így van, de sajnos még a rit­ka kivétel jogán sem kaphat kétféle nyugdíjat. Mint már sokszor tapasz­taltuk, más egyéb módja is van a bajban lévő családok, özvegyek, öregek megsegíté­sének. Ez emberközpontos társadalmunkban szinte ter­mészetes. A megértésen, hu­mánus mérlegelésen alapuló helyi intézkedések sokszor megoldhatják azt, amit a jogszabályok — gazdasági helyzetünk — nem tesznek lehetővé. özv. K. S.-né esete jó pél­da erre. Közelmúltban a já­rási hivatal egészségügyi osz­tálya — nyugdíjának ala­csony összegére való tekin­tettel — hadiözvegyi járadé­kot állapított meg. Termé- ' szetesen erre a rendelkezés is módot nyújtott, de jelen­tős szerepe volt, hogy olva­sónk szociális helyzetét, kö­rülményeit kivételes módon méltányolták. Bár levélírónknak további panasza volt: miért nem kaphatja meg visszamenőleg is a járadékot? Kérését min­den fellebbezési fórumon már elutasították, amikor le­velet kaptunk tőle és ügyé­nek orvoslását szerkesztősé­günktől remélte. Erre sajnos nekünk sem volt módunk, hiszen a törvény szerint, csak a kérelem benyújtását köve­tő hónap első napjától lehet megállapítani, illetve folyó­sítani a járadékot. Ennek megfelelően járt el a tanács is. Bizonyára özv. K. S.-né- nak csalódást okozott vála­szunk, de reméljük feledteti vele — mert értékelni tudja — az a megértés, humánum, amelyről járadékának meg­állapításakor már meggyő­ződhetett. Jó dolog, hogy az emberi érzések olykor fel­oldhatják a jogszabályok „merevségét” és hogy erre társadalmunk lehetőséget ad. Soltész Ágnes Fürödni akar? — Vásároljon papucsot!... ELTŰNT PAPUCSOK AJÁNLAT A KEDVES VEND ÉGNEK Nyíregyházán, a városi für­dőben a vendég, ha a meden­céből kijött, kapott egy papu­csot, s úgy mehetett a szolgál­tatórészhez. Ez nagyon jó volt. Vasárnap azonban meg­lepődve vettük észre, hogy á papucsok eltűntek. Kicsit fur­csának találtuk, mert a vizes kövön csúszkálva nehéz a közlekedés, és nem is egészsé­ges. Érdeklődésünkre a válasz csak ennyi volt.: „most már nem lesz, ha nem tetszik a vendégnek, hozzon magával otthonról”. Ez is megoldás, de nem ezt várnánk a város egyetlen fürdőjétől! — pana­szolja több vendég nevében B. J. nyíregyházi olvasónk. SEGÍTSÉG TURISTÁKNAK Szokatlan feladat várt a napokban a Volán 5. sz. Vál­lalat fődarabjavító műhelyé­nek négy dolgozójára: Szabó Gyulára, Pekk Ferencre, Jar- kovszki Jánosra és Szalai Zol­tánra. Egy szovjet családnak — útban hazafelé — elromlott a gépkocsija. A fiúk vállalták, hogy aznapi munkájukon fe­lül megjavítják a kocsit. A hibára hamar rájöttek, ám nagyobb feladatot jelentett a tönkrement alkatrészek pót­lása. Az „anyagbeszerzésnél” bi­zony Puskás Lászlónak, a tan­műhely vezetőjének is min­den összeköttetését igénybe kellett venni. Végre sok tele­fonálgatás és utánajárás után sikerült megszerezni a fillé­res alkatrészeket. Az össze­szerelés már gyorsan ment. Minden fáradságot feledve segített a család is. Az apa és a tízéves Jurij is. A kisebb gyerek és az édesanya Nyír­egyházával ismerkedett a kényszerpihenő alatt. Estébe nyúlt, amíg kész lett a Volga. Azonban nyugodtan útnak indulhattak, hiszen a szerelők nemcsak az adódott hibát javították ki, hanem át is vizsgálták a gépkocsit. Munkaidőn túl, napi munká­juk mellett. Mindannyian ke­rülhetünk hasonló helyzetbe. Jólesik ilyenkor az önzetlen, baráti segítség, — írja Szilá­gyi Mária. NEM DU VAD! Az utóbbi időben jóleső ér­zéssel értesülhettünk lapunk természetszerető munkatársa­inak tollából arról, hogy jó ütemben halad a szatmár-be- regi síkságnak az Országos Természetvédelmi Hivatal ál­tal tájvédelmi körzetté való alakítása. Sajnos, úgy látszik, minden örömben kell. hogy üröm cseppenjen. Június 25- én a fehérgyarmati határban lévő Birhói-erdő szélén, mint­egy 5—600 méteres távon há­rom egerészölyv (Buteo buteo) elhullott tetemét találtam meg. E szerencsétlen mada­rak területükre kihelyezett mérgezett tojások és húskon­cok áldozatai lettek. A méreg- dózis nagyságát érzékelteti, hogy megérkezve beszálló-fi­gyelő fáikra, onnan hamaro­san élettelenül hullott le. Hadd tegyem ehhez hozzá, hogy nem ez az első eset, ma­gam is tapasztaltam többeket, s mások is jelezték! Hasonló sorsra már a hollók is jutot­tak. Azt hiszem, senki előtt sem kell bizonyítgatni tábo­runk egyik jelszavát: „Ter­mészetvédelem embervéde­lem!” Tudni kellene, hogy a természetben nincsenek feles­leges vagy úgynevezett káros fajok, s hogy a ragadozók ál­lománya kihalóban van szer­te a világon. A duvad irtást más módon kellene megszer­vezni, — írja Pethe István ta­nár, Beregsurány, Árpád u. 85. szám alatti olvasónk. KŐLAPOK „Végre ezt is elértük” — hallottuk az elmúlt héten a járókelőktől, akik mindennap végigmentek az apró darabos kővel kirakott úton, az Északi alközpontban. A Stadion u. 8'. számú háztömb mellett a kő­darabokat felszedték, és kőla­pokat helyeztek el. örültek a lakók, de csak addig, amíg el nem készült. A kőlapok, már töröttek, nem egyenesen rak­ták le, (milyen lesz később?), nincs végig beépítve, és „ter­mészetesen” a maradék, és a régi kő ott maradt. Vajon meddig? — kérdezik a kör­nyék lakói. ÉTTEREM VOLNA? Nagykállóban, az ÁFÉSZ éttermében az esti órákban nem lehet vacsorázni, — ol­vashattuk több panaszos le­vélben. Nagykálló nagyköz­ség, idegenforgalmilag is köz­ponti hely, így sok vendég, és az itteni lakosság is szeretne vacsorázni, de hiába: nincs hol. Talán az illetékesek, nem is tudnak róla, hogy az étte­remben „csak” vacsorázni nem lehet. Megkérdeztük: hi­vatalosan az étterem fél 12- től három óráig ad ki ebédet, vacsorát pedig 18—20 óra között, mivel este tízkor zár­óra van. Most már csak azt szeretnénk tudni, az időponto­kat miért nem tartják meg? Szerkesztői üzenetek Mincze Albertné zsarolyá- ni, László Károly csengeri, Kolozsi Ernő nyíregyházi, Zolcsák Istvánné tiszaszal- kai, Nagy Béla tiszaszent- mártoni, Berta Zoltánná nyírcsászári, Molnár József- né nyírmadai, Takács Já­nosné nyírcsászári, Nagy Mihály mátészalkai, Fábián Lajos nyíregyházi, Lukács János nyíregyházi, Saláta Illés nyírbélteki, Milák Gyu- láné mándi, Ferenczi Sán- dorné nyírbélteki, Papp Jó- zsefné nyíregyházi, Szenes Mihály ramocsaházi, Csecsa Zoltán tunyogmatolcsi la­kosok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Hanusi Gyuiáné nyírkátai, Belicza István máriapócsi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk hogy segíthettünk. Siket Miklós Panyola, Csonkavég u. 60. szám alat­ti olvasónk panasza július i.l-i számunkban tévesen je­lent meg. A „Vezeték már van” című cikkben az emlí­tett bekötési munkákat nem a Tiszántúli Áramszolgálta­tó Vállalatnak, hanem a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalatnak kell el­végeznie. Gaál Mihály csengeri la­kost a tejipari vállalat le­vélben tájékoztatta. Rácz Géza tiszabezdédi olvasónk hűtőgépét a kis- várdai GELKA-szerviz je­lenleg megjavítani nem tud­ja, agregát hiányában. * Bige István újfehértói la­kos részére a kérdéses ösz- szeget a társadalombiztosí­tási igazgatóság olvasónk kérésére visszautalta. NEM VILÁGOS ... Szeretjük a süteményt, de a sütéshez sütőporra is szük­ség van. Mátészalkán viszont hiába keresem, nincs. Minden boltot végigjártam, s a kérdé­semre a válasz rövid, de nem világos. „Nem kaptunk”. Miért? Rejtély! Tény, hogy tavasz óta hiánycikk. Vajon meddig? — kérdezi Kertész Edit Mátészalka, Jármi u. 39. szám alatti olvosónk. „FIGYELMESSÉG” A LAKSZÖV köteles a ta­gok havonkénti befizetését fi­gyelemmel kísérni, — olvas­hatjuk a stencilezett levélben. Az esetlegesen elmaradt Ösz- szeget és a 6 forint postakölt­séget 15 napon belül be kell fizetni. Nem rossz megoldás. Ezután minden hónapban ka­punk egy tájékoztatást, ho­gyan állunk a részletekkel, s a mellékelt csekken befizet­jük a postaköltséget. Az anyagtakarékosság egyik pél­dája, csak követőkre ne akad­jon. Ha, már a szövetkezet ilyen „figyelmes”, akkor jó lenne, ha azt is észrevenné, hogy ez a fajta ajánlott levél a postánál csak négy forint, és nem hat, — írja Szenderák György Nyíregyháza, Kossuth, utca 41. szám alatti lakos. Áz illetékes válaszol PÓTOLTÁK „Névtelen boltok” címmel július 1-én megjelent cik­kükben kifogásolják, hogy a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ üzemeltetésében lévő fagylal- tos pavilon és lángosbolt aj­taján nincs feltüntetve, hogy kinek a felügyelete alá tar­toznak az üzlethelyiségek. A Mátészalkai ÁFÉSZ a hiá­nyosságokat pótolta, valamint a pavilonok ablakaiból a hir­detéseket — amelyet szintén kifogásoltak — eltávolították. Mátészalkai Városi Tanács V. B. termelés-ellátásfel- ügyeleti osztály JOGOS VOLT „Most érdemes” címmel bí­ráló cikk jelent meg a július 21-i számban a Kelet Áru­ház műszaki osztályának ki­szolgálási módszerével kap­csolatosan. A panasz jogos volt. A Verhovina-külső és -belső gumi értékesítését va­lóban helytelenül végezték. Az érvényben lévő árutasítás szerint a Verhovina-külsőt és -belsőt a vevő külön is meg­vásárolhatja. Az osztály veze­tőjének, valamint a beosztott dolgozók figyelmét felhívtuk az ár- és egyéb utasításokra, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő, és a vásár­lók megelégedéssel távozza­nak áruházunkból. „Kelet” Szövetkezeti Nagy­kereskedelmi Vállalat Nyíregyháza A 25-ÖS A Tavasz, és Hunyadi utca sarkán van a 25-ös számú zöldségbolt, amely az egész bujtosi részt ellátja. Az ille­tékesek azonban ezzel nem sokat törődnek. Rendszeresen későn hozzák a'zöldséget és a gyümölcsöt. Délelőtt 11 óra­kor még nincs áru a boltban, annak ellenére, hogy a bolt' vezetője többször sürgeti. De minden hiába. így sok házi­asszony bosszankodhat, va­jon miből főzzön ebédet? Más üzletek ellátása korán reggel megtörténik. A 25-ös zöldség­bolt miért kivétel? — kérde­zi a környék lakói nevében Beszterci Béla, Nyíregyháza, Tavasz utca 4. szám alatti ol­vasónk. A szigorított őrizetről A büntetés kiszabásával már egy ízben foglalkoztunk és úgy tűnik, az felkeltette olvasóink érdeklődését, mert Kálnai István olvasónk az után érdeklődik, hogy mi az a szigorított őrizet, ugyanis ő megnézte a Büntető Törvény- könyvet, de ilyennel nem találkozott, kikkel szemben lehet ezt alkalmazni és tulajdonképpen miben áll. Az igazságügyi kormányzat állandóan figyelemmel kí­séri a bűnözés alakulását és a több évtizedes vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a visszaeső bűnözők a bűn­elkövetők jelentős hányadát teszik ki. A visszaesők által elkövetett bűncselekmények súlyuknál fogva is fokozottan veszélyesek a társadalomra, a visszaeső bűnözők szemé­lyében rejlő társadalmi veszélyessége rendkívül nagy, ezért rendkívül fontos a visszaeső bűnözés visszaszorítása. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy a visszaeső bűnelkövetők széles körén belül is felismerhető egy kü­lönösen veszélyes csoport, amely olyanokból tevődik ösz- sze, akik már többször követtek el a közrendet és a köz- biztonságot súlyosan veszélyeztető bűncselekményeket és még a hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés sem érte el a kívánt hatást. Ezért vezette be az 1974. évi 9. sz. tvr a szigorított őrizet intézményét, amely nem egészen jogászi pontossággal meghatározva azt jelenti, hogy annál az elkövetőnél, akinél a büntetés kiszabása mellett a bíró­ság elrendelte a szigorított őrizetet is, a kiszabott szabad­ságvesztés büntetés letöltése után nem helyezhető szabad­lábra, hanem még legalább két évig, de legfeljebb öt évig továbbra is fegyházban marad. A törvényalkotó nem akart visszaélni ezzel az intéz­ménnyel, ezért szigorúan megszabja azoknak a bűncselek­ményeknek a körét amelynek fennforgásá esetén és azok­nak az elkövetőknek a körét, akikkel szemben a szigorí­tott őrizet alkalmazható. így alkalmazható a szigorított őrizet a hivatalos személyek elleni bűncselekmény, a köz- biztonság, közrend elleni bűncselekmény, a személy elle­ni bűncselekmény, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, valamint a vagyon elleni bűncse­lekmény elkövetése esetén. Alkalmazhátó azzal szemben, akik ilyen bűncselek­mények miatt legalább már háromszór és együttesen, leg­kevesebb háromévi szabadságvesztésre ítéltek és ha a leg­utolsó büntetés kitöltése óta öt éven belül ismételten el­követi a felsorolt bűncselekmények valamelyikét és ezen újabb bűncselekménnyel legalább egy évig szabadságvesz­tésre ítélték. Feltétel továbbá, hogy az elkövető a 20. élet­évét már betöltötte és az elkövetett bűncselekmény kö­rülményeiből, valamint az elkövető életmódjából megál­lapítható, hogy a Magyar Népköztársaság törvényes ren­delkezéseivel következetesen szembehelyezkedik. Nem kívánjuk a rendelet alkalmazásának összes szempontjait felsorolni, hiszen jogban nem járatos olva­sóinknak meglehetősen nehéz feladata lenne nem a meg­tanulása, de még a követése is, e cikkünkkel inkább az a szándékunk, hogy olvasóink legyenek tudatában annak, hogy rendelkezünk olyan törvényes eszközökkel, amelyek alkalmasak arra, hogy bárkit rászorítsanak a törvények maradéktalan tiszteletben tartására, a szocialista együtt­élési szabályok következetes betartására. A szigorított őrizet alkalmazásával a legveszélyesebb bűnözők, akik különösen komoly bűncselekményeket kö­vetnek el, különösen-veszélyesek mert rendszerint máso­kat is bevonnak a bűncselekmény elkövetésébe, hosszú időn keresztül szoros felügyelet alatt állnak és ki van zár­va annak a lehetősége, hogy újabb bűncselekményt köves­senek el. A törvény ezzel védi társadalmi rendünket, a társadalmi tulajdont, az állampolgárok életét és testi épsé­gét, valamint anyagi javait. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom