Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-24 / 174. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. július 24. Napi külpolitikai kommentár Bunkerpszichózis HÍRÜGYNÖKSÉGI JELENTÉSEK SZERINT a Dél-afrikai Köztársaság hatóságai futószalagon hozzák az intézkedéseket az újabb zavargások megakaáalyozására. „Soweto nem ismétlődhet meg!” — adta ki a jelszót Johannes Balthazar Vorster miniszterelnök. A hatalmas belső erőszakszervezet a szokásosnál is „éberebb”. Az afrikaiak úgynevezett normális körülmények között is csak különleges engedéllyel utazhatnak ugyan az ország egyik részéből a másikba, pillanatnyilag azonban azzal sem. A nagyvárosok fehér körzeteiben feltűnő színesbőrüek máskor is el lehettek készülve arra, hogy marcona fegyveresek igazoltatják őket. Most azonban szabályos, zárt katonairendőri kordon veszi körül Johannesburg, Pretoria, Durban és más metropolisok afrikai gettónegyedeit. James Kruger rendőrminiszter felhívott egy pretóniai telefonszámot a minap, utána a hadsereg és a rendőrség kü- lönhálózatán végigszáguldott az utasítás: korlátozás nélkül alkalmazandó a „belbiztonsági törvény”. Magyarul ez annyit jelent, hogy a „normálisnál” is sokkal gyakoribbak legyenek a bíróság kikapcsolásával foganatosított tömeges, meghatározatlan időre szóló őrizetbe vételek. Csakhogy mindez nem először történik! Néhány esztendővel ezelőtt, amikor egy másik johannesburgi előváros, Shar- peville poklában robbant a keserűség, a rendőrség ugyanis sortűzzel válaszolt, ugyanígy mentek a körtelefonok, ugyanígy zárultak be a kordonok, ugyanígy csaholtak a „banluva- dász” farkaskutyák. A kormány akkor is kiadta a jelszót: soha többé Sharpeville-t! És mégis robbant az új Sharpeville — ezúttal Sowetónak hívják. Vorster és legjobb barátja, az ország második embere, Hendrik Van der Bergh tábornok, a Boss nevű titkosszolgálat főnöke nemrég újra kijelentette: „ha egész Afrikában megszűnik a fehéruralom, a Dél-afrikai Köztársaság akkor is bunker marad, amely a végsőkig ellenáll”. Vorstert és Berghet a második világháború alatt kényte- telenek voltak letartóztani az angolok, mert egy Ossewa Brandwacht nevű terrorszervezet tagjaiként nácibarát tevékenységet folytattak. Most érkezett a hír, hogy ugyanez a szervezet felgyújtotta a Beeid Ti'evű, enyhén ellenzéki lap szerkesztőségét. Mindezt, a gyújtogatástól a bunkerpszichózisig, sőt a valóságos bunkerig egyszer már kipróbálta egy Vorsterénél sokkal erősebb fajüldöző rezsim. A valóságos bunker ma történelmi kuriózum — a pszichózis azonban a jelek szerint meg nem mindenütt az. flgostinho Nelo Havannában Az Izvesztyija cikke Bécsi tárgyalások Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke, az Angolai Népi Felszabadí- tási Mozgalom vezetője és kísérete csütörtökön egyhetes hivatalos kubai látogatásra Havannába érkezett. Az angolai államfőt a Havanna mellett lévő Jose Marti nemzetközi repülőtéren Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, az ország miniszterelnöke, Osvaldo Dorticos államfő, Raul Castro, a miniszterelnök első helyettese, valamint a kubai kormány és a kommunista párt más magas rangú vezetői fogadták. Az elnököt látogatására elkísérte az MPLA Politikai Bizottságának több tagja. A küldöttségben több miniszter, közöttük Carlos Rochas tervezés- és pénzügyminiszter, továbbá az angolai népi felszabadító hadsereg több magas rangú tisztje kapott helyet. A kubai sajtó kiemelt helyen foglalkozik Agostinho Neto látogatásával. Hangsúlyozza azokat a közös vonásokat, amelyek a gyarmatosítás elleni harc és a szuverenitásért és függetlenségért folytatott küzdelem terén kötik össze a két népet. Az angolai államfő megbeszéléseket folytat a kubai vezetőkkel, tárgyal a Kubai KP első titkárával, Fidel Castró- val. A két vezető egyébként nem először találkozik: ez év márciusában a quunai fővárosban, Fidel Castro ottani látogatása idején már tárgyalt Agostinho Netóval. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese befejezte ötnapos, hivatalos nagy-britanniai látogatását és pénteken délután hazautazott Londonból. A heathrow-i repülőtéren a magyar vendéget és kíséretét P. S. Preston, a kereskedelemügyi minisztériTELEX... MOSZKVA Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrhajósok a Szal- jut—5 tudományos űrállomás fedélzetén folytatják a tudományos-műszaki kutató- program végrehajtását. A kozmonauták műszaki kísérletet végeztek a navigációs mérési módszerek kidolgozásáról. Az orvosi kísérletek keretében folytatott megfigyelések célja az, hogy meghatározzák, milyen hatással van a súlytalanság az ember vérkeringési rendszerére. Az űrhajósok közérzete jó, a Szaljut—5 folytatja repülését. RÓMA Újabb chilei letartóztatásokra derült fény. A Rómába érkezett legfrissebb értesülések szerint a katonai junta hírhedt koncentrációs táborai egyikében tartja fogva a Chilei KP Központi Bizottságának négy tagját, akiket ez év májusában tartóztattak le. A junta hivatalos verziója alapján eddig azt tartották, hogy Jósé Weibel és Victor Diaz, a KP titkárhelyettesei, valamint Mario Zamorano szakszervezeti vezető és Jorge Munoz mérnök Pinocheték hatalomra jutását követően külföldre menekült, illetve eltűnt. LIMA Továbbra is állami ellenőrzés alatt jelenik meg hét perui napilap. A Limában szerdán «közzétett új törvény megállapítja: „a körülményék még nem teszik lehetővé, hogy a lapokat átadják a népi szervezeteknek”. MADRID A három legnagyobb illegális spanyol szakszervezeti koordináció csütörtökön este bejelentette, hogy „dolgozók koordinációja” (COS) néven szövetségre lép. A három szervezet, az UGT, (Általános Munkásszövetség) az USO, (Szakszervezeti Munkásszövetség) és a CO, (Spanyol Munkásbizottságok) az utóbbi hónapokban számos országos sztrájkot indított és élesen támadta a fasiszta rendszerben létrehozott és azóta is funkcionáló „szak- szervezeteket”. um államtitkára búcsúztatta. Elutazása előtt a miniszterelnök-helyettes a brit sajtó képviselőivel találkozott és válaszolt az újságírók kérdéseire. Dr. Szekér Gyula a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. Konsztantyin Perevoscsi- kov, az Izvesztyija bécsi tudósítója írja a moszkvai délutáni lap pénteki számában. Most, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kilencedik fordulójának befejezése után a világközvélemény továbbra is reális eredményeket vár a tárgyalásoktól. A szocialista országok küldöttségei a megbeszélések során azzal a szándékkal tettek kezdeményezéseket és' reális javaslatokat, hogy a dolgokat a konkrét döntések medrébe tereljék és az absztrakt beszédekről át lehessen térni a haderőcsökkentés reális megvalósítására. Eközben szigorúan azokhoz az előkészítő konzultációkon elfogadott elvekhez tartották magukat, hogy nem szabad kárt okozni egyik fél biztonságának sem. ki kell iktatni a mások rovására történő egyoldalú előnyszerzés lehetőségét, és el kell érni a haderőcsökkentés kölcsönösségét. A tárgyalások nyugati részvevői, noha egyetértenek a közép-európai katonai szemben állás veszélye csökkentésének szükségességével, mégis egyoldalú katonai előnyöket szeretnének szerezni a maguk számára. A nyugati rés’zvevők — az Egyesült Államok kivételével — nem hajlandók saját magukra nézve kötelezettségeket vállalni a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésével kapcsolatban. A nyugati propaganda — mint ismeretes — évek óta azt állítja: a tárgyalások egyetlen akadálya, hogy a szocialista országok nem hajlandók közölni a csökkentésre kijelölt térségben állomásozó csapataik létszámát — írja a bécsi tudósító — a szocialista országok bebizonyították azonban, hogy a lényeget nem a számok jelentik, hanem az, hogy végül is ma(Folytatás az 1, oldalról.) A járási hivatalok, városi, községi tanácsok vezetői felelősek a körzetük ellátásáért. Az első fél évben ellátási gondok nem jelentkeztek, s hogy ez továbbra is így legyen, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt betakarítsák, a felese leges készleteket a kisáruter- melők felvásárlásra felajánlják, az ÁFÉSZ-ek pedig a felajánlott árut átvegyék. A továbbiakban az előadó az 1977. évi termelési, felvásárlási feladatokról szólt, hangsúlyozva. hogy már most fel kell mérni az aprómagvak iránti igényt, az eszközszükségletet ahhoz, hogy a kis- árutermelők termelése megfelelő legyen. A megyei tanács kereskedelmi osztálya, gáról a csökkentésről állapodjanak meg, hiszen köztudott, hogy Közép-Európában lényegében egyenlőek az erőviszonyok. Ennek ellenére a szocialista országok, figyelembe véve a Nyugat álláspontját, június 10-én közölték csapataik létszámát. És mit tettek erre a nyugati országok? Nem voltak hajlandóak a kölcsönösségre és nem voltak hajlandók közölni saját csapataik ez év január elsejei létszámát. A NATO-országok a bécsi tárgyalásokon azt szeretnék elérni, hogy a szocialista országok háromszor akA lisszaboni Belém palotában pénteken este letette az esküt Mario Soares portugál miniszterelnök és kormánya. A kabinetben, amelyben. 1974. április 25, azaz a fasiszta diktatúra megdöntése óta első ízben nem vesznek részt kommunisták és baloldali katonatisztek, 11 szocialista, valamint a párthoz közel álló 3 „független” polgári személyiség és két „mérsékelt” beállítottságú aktív és egy nyugállományban levő katonatiszt kapott helyet. Az új kormány külügyminisztere Jósé Manuel de Medeiros Ferreira, az AzeVedo- kormány külügyi államtitkára lett. Belügyminiszterré Manuel da Costa Bras alezredest nevezték ki, aki 1975. március 11 előtt már betöltötte e tisztséget. A hadügyi tárcát Mario Firmino Miguel alezredes, a Spinola elnöksége idején alakított kormányok hadügyminisztere kapta. Lisszabonban úgy tudják, hogy a két kavalamint a MÉSZÖV intézkedési tervet készített annak érdekében, hogy a felvásárlás megfelelő legyen. A tanácsi szervek kötelessége és feladata, hogy ezt az intézkedési tervet támogassák, végrehajtását elősegítsék. Ismertette az előadó a megyei pártbizottság határozatát, a háztáji és kisegítő gazdaságok segítésével kapcsolatban, amelynek végrehajtása az eddigiekbe!) megfelelő volt. Tájékoztatót kaptak a tanácsi vezetők az aktuális növényvédelmi teendőkről, különös tekintettel a szövőlepke második inváziójának védekezésével kapcsolatban. Tanácsi vezetők feladata, hogy a háztájiban az eddigieknél gondosabban, hatékonyabban szervezzék a növényvédelmet. kora csapatcsökkentést hajtsanak végre, mint a nyugatiak. Ez szemmel láthatóan bizonyítja a NATO-országok ama törekvését, hogy a szocialista országok biztonsága rovására egyoldalú előnyöket szerezzenek a maguk számára. A tudósító végezetül megállapítja: „A bécsi tárgyalások nyugati részvevőinek csak annyit mondhatunk — ideje lenne már abbahagyni a kétes értékű ábrándokat és elkezdeni a valóban építő tárgyalásokat. Minél hamarább, annál jobb az európai népek számára.” Beiktatták az új kormányt Portugáliában A tanácsok feladatai tonatiszt közel áll Ramalho Eanes köztársasági elnökhöz. A gazdasági tárcák közül a pénzügyminiszteri tisztséget Henrique Medina Cáriéira kapta, gazdasági tervezési miniszter pedig a „független” Antonio Sousta Gomes lett. Mindketten államtitkár-helyettesek voltak az előző kormányban. Munkaügyi miniszterré Francisco Marcelo Cur- to-t, eddigi munkaügyi államtitkárt nevezték ki. A szocialista Walter Rosa és Antonio Lopes Cardoso megtartotta az iparügyi, illetve a mezőgazdasági és halászati minisztérium vezetését. A tájékoztatási minisztériumot megszüntették, helyette Manuel Alegre személyében tájékoztatási államtitkárt neveztek ki. A „függetlenként” szereplő Antonio de Almeida Santos, a korábbi kormányok területközi koordinációs, majd tájékoztatási minisztere igazságügyminiszter lett. 1 Libanoni helyzetkép Kamal Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke, a libanoni nemzeti hazafias erők vezetője bejelentette, hogy megalakult a központi politikai tanács, amely a polgári közigazgatást fogja irányítani a hazafias erők és a palesztinaiak ellenőrzése alatt álló területeken — Nyugat- Beirutban, Szidon és Tirusz kikötővárosokban, valamint Libanon délnyugati részén. Dzsumblatt utalt arra, hogy a jobboldali keresztény erők már létrehozták az irányításuk alatt álló területeken a polgári közigazgatást, és hangsúlyozta, hogy a haladó erők ellenőrizte területeken is szüksége van a lakosságnak az élelmiszer, a víz, a villamosenergia-ellátás és a közbiztonság megszervezésére. Dr. Szekér Gyula hazaérkezett Londonból Szeberényi Lehel |4 vétn REGÉNY 4. A közelben megszólalt a kakukk. — Hm — morfondírozott a kis ember, forgatta a térképet, hiábavaló volt, leengedte az oldalára. — Talán menjünk. Vezessetek! Nekivágtak az ösvénynek, mely inkább csak sejthető volt, és csakhamar oly meredek lett, hogy kőről kőre kellett lépniök, minduntalan bozótba kapaszkodniok. Arcukba csapott az ág, tüske simogatta őket. Megint jártak egy órát, vagy kettőt is. Egyszer csak az erdő kivilágosodott. Cserjésbe értek, s a cserjésből kiemelkedett a tető. — Ott van... — mutattak fel az asszonyok, s a szó torkukban dobogott. A kis ember megtörölte a homlokát, s feltekintett. Meglátta a függőleges sziklák felett a hét bükkfát. Az égbolt széles kék mezejében. Hét kemény oszlop, tartották a mennyország boltozatát. Vén törzsük felkopaszodott, csak a hegyükben volt egy kis bojt, cirógatta a bárányfelhőket. A kis ember a hét bükkről az asszonyokra nézett, mert úgy tetszett: nagyon is megálltak. Mint akik végleges cöveket vernek. — Most már maga is feljut — mondta Teréza. A trafikos elámult. — Hogyhogy? — Minek menjünk mi oda?... — kérdezte Marisa. De inkább kijelentette, torz lobbanás volt a szemében. Makacs és zavaros, nevetősnek is lehetett vélni. — Itt majd megvárjuk. A kis ember sok mindent nem értett ezen az úton, ezt se. De az izgalom erősebb volt benne, semhogy most asszonyi rejtelmek után kutasson. Vállat vont. — Hol van? — kérdezte. — A harmadik fánál — mondta Teréza. Becsületes arca láthatóan megkönnyebbült. Tán hogy úgy gondolta, a hatvan forintért megszolgált. A kis ember hátravágta a térképtáskát, s nekiugrott a szikláknak. A méretarányos tábori ásóval segítette magát. Egyszeriben fenn termett a laposon, a bükkfák alatt, hol sok kő, sok zuzmó és még több bozót várta, és szellő legyezgetett. Odament a harmadik bükkfához. Körülnézett és hallgatózott. És közben nyelt. Egészen megfordult maga körül, tüzesen vizsgálgatva a talajt. Semmit se látott, csak bozótot és tövist. Ekkor lekiáltott az asszonyoknak : — Marisa! Teréza! Az erdő visszakiáltott. Utána nagy csend lett. ★ Világos volt még, de a hegyek árnyéka lehúzódott már a völgyre, a házakra, az utcákra, szélei mindenütt összeértek és a kémények szegélyéről is eltűnt az utolsó fény. Ekkor jött be a trafikos a faluba. Túl nagy túrabakancsa bele-beleütközött az utca vízgyalulta köveibe. Látszott rajta az elcsigázottság. Az elcsigázottság és az eredménytelenség. Hiába .járta be az erdőt, nem találta az asszonyokat. A rengeteg némán, ellenségesen, ijesztő titoktartással mutatta feléje mélyét, bármerre indult el benne. S ha útnak eresztette hangját a sötétbe: hahó! — mindig visszajött, magában és zengve, s a csend, amit hozott, mind dermesztőbb lett, s mind élesebb körvonalú. Fojtón telepedett a mellére, azért nem is kiáltott aztán. Visszament a bükkfákhoz, mert ilyenkor legjobb a kiindulópontra visszatérni. Leült és várt, sokáig csak várt. És néha kutatott a bozótban, az ásóval megkotorta a zuzmó alatt a sovány humuszt, köveket mozdított arrébb, de nem volt szerencséje. Talán mert türelme se volt, ily kedvetlen, a nyugtalanító körülmények miatt. Alighogy elkezdte, abba is hagyta, visszaült a fa alá, a harmadik bükkfa alá, és maga elé nézett. Szeme ásott, s a közeli bozótban kutatott, mint aki nem tudja abbahagyni. Míg ott ült, folyton gondolt a szurdokra, melyet a nép Pokol Tornácának nevez. A közelben volt, s a térkép is feltüntette. Mégse ment oda az asszonyok keresésére. Éppen csak oda nem ment valahogy. Néha felnézett, követte a nap útját. Mikor a nagy, kékesfekete hegyhez ért, melynek múmia alakja volt, felállt, eldugta egy kő alá az ásót, és elindult hazafelé. Az út most rövidebb volt, mert csaknem szüntelen lefelé vitt, hozzá a kis ember csaknem futott. Egyhamar az erdei keresztnél volt, ahol kalapot emelt, és ahol az erdőből kiérve hirtelen érezni lehetett az esti szél hűvösségét, mely, mint a forrás, a sűrűben ered. A kis ember hátán végigszaladt a szél, végigborzongatta. És végig a hátában volt, míg erősen meghúzott léptekkel igyekezett a kiszáradt patakmeder végére érni. Csak a templomdombon állt meg, hogy egyet fújjon. (Folytatjuk)
