Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

SZÁZEZER HEKTÁRRÓL , XXXIII. évfolyam, 156. szám ÁRA: 80 FILLER A berlini útmutatás □ ét napon át nagy figyelemmel tekintett a világ a német munkás—paraszt állam fővárosára, Berlinre, ahol 29 európai kommunista és mun­káspárt vezetői tanácskoztak. Ahogy a tanácskozás min­den mozzanatát a tv-képernyőről figyelő, a világ min­den tájáról Berlinbe érkezett tudósítók megállapítot­ták: a konferencia legalapvetőbb vonása világunk rea­litásainak teljes tiszteletben tartása volt. Kádár János külön hangoztatta: tudományos világnézetünk nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. Leonyid Brezsnyev beszédében kiemelte: „Maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politi­kai és gazdasági folyamatok fejlődése, a közös célja­ink eléréséért folyó harc terén"’. Vagyis á kommunisták — Marx, Engels és Lenin eszméit követve — éppen az élet változásában, fejlő­désében való vizsgálatát tekintik politikai cselekvéseik alapjának. Sok szó esett a berlini teremben arról, mennyire megváltozott Európa arculata, új nemzedé­kek élnek már, amelyek nem ismerik a forró-, sőt a hidegháborút sem. Amikor a berlini konferencia a nemzetközi helyzet­ben végbement alapvető pozitív változásokról szólva említi, hogy világunk és földrészünk „a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együtt­működés normalizálásának és minden oldalú fejlesz­tésének irányvonalára” tért át, együtt említette a vál­tozásokat segítő folyamatok között a szocialista orszá­gok eredményeiből sugárzó tekintélyt, a burzsoá orszá­gok dolgozóinak fokozódó osztályharcával. D ó néhányszor szerepelt, szinte minden felszólaló beszédében ott volt Helsinki neve a berlini konferencián. Az európai biztonsági értekezle­ten egyhangúlag elfogadott tíz alapelv a szocialista or­szágok számára törvény, és földrészünk szocialista fele azt várja a tőkésországoktól, hogy náluk is így legyen. A berlini dokumentum bevezető mondataiban ott áll az a megállapítás: a békés egymás mellett élés politi­kája valamennyi nép érdekeivel, az emberiség haladá­sának ügyével teljes összhangban van és egyúttal meg­teremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és vala­mennyi demokratikus erő harcának további kibonta­koztatásához. Berlin, a tanácskozás, a kiadott dokumentum meg­mutatta Európának és a világnak, hogy földrészünk kommunista és munkáspártjai együtt, a szolidaritás és a tapasztalatcsere teljességével küzdenek Európa és az egész világ békéjéért, biztonságáért. A szocialista épí­tés közös törvényszerűségei és a legkülönbözőbb fel­tételek közötti építésének tapasztalatai elemzést és ál­talánosítást követelnek. „Minden egyes testvérpárt ta­pasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő, megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul je­len vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak” — indo­kolta Leonyid Brezsnyev. A dokumentum pedig az internacionalista, elvtársi együttműködés és szolidari­tás fontosságát hangsúlyozza „szigorúan figyelembe vé­ve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függet­lenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tisz­teletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasz­tásának szabadságát”. Kádár János, amikor ennek a témakörnek az elemzésére tért rá, azt mondta: „Ma, amikor a kommunista világmozgalomnak nincs köz­pontja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok ön­állóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisz­taságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak el­méleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus el­vének érvényesülése.” S zó esett Berlinben arról is, hogy lehetnek, vol­tak. vannak és lesznek is véleményeltérések és viták egyes kérdésekben a kommunista pártok között, de ez a fejlődés velejárója. A fejlődés pedig előre visz a béke és a biztonság megszilárdítása, a tár­sadalmi haladás érvényesülése felé. A berlini tanács­kozás úgy beszélt, nyílt, világos szóval, a békés egymás mellett élés politikájának, történelmi korszakot nyitó győzelméről, hogy azt sem hallgatta el: ez nem vál­toztatja meg a kapitalizmus természetét és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A berlini konferencia dokumentuma a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyokról szól. Minden fel­szólaló elmondotta: ezeknek az erőviszonyoknak az ál­landósításáért és megszilárdításáért tenni, dolgozni, harcolni kell. flz Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénteken őrnaggyá nevezte ki; bírákat ülést tartott. Tóth Imre ez- mentett fel és választott meg, redest, a határőrség országos végül kegyelmi ügyben dön- parancsnokát határőr vezér- tött. (MTI) 1976. július 3., szombat MA Hegyei képes útikalauz (2. oldal) Lehetne jobban (3. oldal) Kis repülő — házilag (7. oldal) Hét végi sportműsor (8. oldal) Gyors aratás, szervezetten Ülést tartott a megyei operatív bizottság Az aratási előkészületekről és feladatokról tartott pénte­ken ülést a megyei tanács mezőgazdasági operatív bi­zottsága. Bacsu József, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője ismertette azokat a feladatokat, ame­lyek a közel 100 ezer hektár területű kenyér- és takar­mánygabona zavartalan be­takarítását biztosítják. Az el­múlt évhez viszonyítva az időjárási feltételek nem ja­vultak, érezhető a termés mennyiségén és minőségén a késői kitavaszodás és az azt követő aszályos, száraz, me­leg idő. Ezzel szemben a. munkafeltételek kedvezőb­bek. Az aratás teljes egészé­ben gépesített, jók az anyagi és műszaki feltételek. Megyénkben a kalászost 15—18 nap alatt kellene be­takarítani. így nagyobb vesz­teség nélkül, de megfelelően érett állapotban kerülhet zsákba és magtárakba a ke- nyérnekvaló. Fokozott gon­dot kell fordítani a gyors be­takarításra, a termény mi­előbbi levágására, elszállítá­sára, raktározására. A nagy­üzemi gazdaságok felszerelt­sége, műszaki felkészültsége ezt lehetővé teszi. Az AGRO- KER-től ebben az évben 92 új, nagy teljesítményű kom­bájnt vásároltak a szövetke­zetek és gazdaságok. Biztosí­tott a kombájnok és erőgé­pek alkatrészellátása. A gabonafelvásárló válla­lat naponta 1400 vagon sze­mes terményt képes száríta­ni. Ezenkívül több szövetke­zet és gazdaság is rendelke­zik szárítóberendezéssel. A szárítókapacitással nem sza­bad takarékoskodni, ez meg­térül a termelőszövetkezetek­nek, gazdaságoknak. Nem kell megvárni a magtári szá­razságot, már 18 százalékos nedvességtartalomnál elin­dulhatnak a kombájnok a ga­bonatáblákon. A szárítást az aratással egyidőben kell el­kezdeni. A megtermelt termény tá­rolása már biztosítva van. Elegendő tárolótérrel rendel­kezik mind a felvásárló vál­lalat, mind pedig a mezőgaz­dasági üzemek. Lehetőség van szükség esetén a gyü­mölcstároló és manipuláló, valamint a dohánypajták tá­rolóvá való átalakítására is. A mezőgazdasági üzemekkel szoros kapcsolatban álló vál­lalatok — MEZŐGÉP, AG- ROKER — az aratás ideje alatt ügyeletet tartanak. A gabonafelvásárló vállalat és az ÁFOR vasárnapi műsza­kot szervez, hogy folyamatos legyen a több, mint ezer kom­bájn munkája. (sipos) A román szakszervezeti delegáció hazautazott megyénkből Pénteken, a késő délutáni órákban hazautazott megyénk­ből az a román szakszervezeti delegáció, amely a Szakszer­vezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa meghívására há­rom inapot töltött megyénkben. A küldöttség, amelynek ve­zetője Bart Ferenc, a Szakszervezetek Szatmár megyei Taná­csának titkára, tagjai Fórizs István, az UNIÖ bányafelsze- relési gyárrészleg szakszervezeti elnöke és Műdre Dzsina, a nagykárolyi len- és kenderfeldolgozó üzem szakszervezeti tanácsának titkára voltak, itt-tartózkodása során ellátogatott megyénk gyáraiba, mezőgazdasági üzemeibe. A vendégek ta­nulmányozták a különböző szakmai szakszervezetek tevé­kenységét. A delegációt elutazásuk előtt fogadta Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Román barátainkat a határon Tóth Géza és Havacs József, az SZMT titkárai búcsúztatták. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osz­tályvezetője és dr. Berecz János, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Az ifjúsági szö­vetség központi bizottsága dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Varsóban megtartott európai ifjúsági és diáktalálkozóról és a magyar delegáció munká­járól. ^ , A találkozóra —, amelyen 31 európai országból 44 nemzetközi, regionális, illet­ve nemzeti ifjúsági és diák- szervezet több, mint ezer küldöttje vett részt — júni­us 19 és 24 között került sor a lengyel fővárosban. Meg­figyelőként több Európán kí­vüli regionális és nemzetközi szervezet delegációja is részt vett a találkozón, köztük a vietnami, a kubai és az an­golai fiatalok küldöttei. A központi bizottság meg­állapította, hogy az európai ifjúsági és diáktalálkozó a nemzetközi ifjúsági mozga lom kiemelkedő jelentőségű eseménye volt és üdvözölte, hogy a találkozó kifejezte az ifjúság elkötelezettségét a bé ke, a biztonság, az együttmű ködés és a társadalmi hala dós ügye mellett. Különösen jelentős — ezt a varsói találkozó ismét tanú­sította —, hogy kommunista, szociáldemokrata, radikális, liberális, centrista, ateista és vallásos fiatalok készek együtt dolgozni a béke vé­delmében, a biztonság meg­szilárdításáért, az államok és népek közötti együttműködés sokoldalú fejlesztéséért, s a társadalmi haladásért. Az európai ifjúsági és di­áktalálkozó tükrözte azt a vonzó erőt ás befolyást, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok békepo­litikája, különösen az SZKP XXV. kongresszusán megerő­sített békeprogram gyakorol a nemzetközi közvéleményre, a demokratikus és a béke­szerető fiatalokra. Az európai ifjúsági és diák- találkozó előkészítése és vitái felhívták a figyelmet arra is, hogy az enyhüléssel, a tarlós béke perspektívájával ma is befolyásos erők állnak szemben, akik a hideghábo­rús kommunista- és szovjet- ellenesség fegyvertárához nyúlnak vissza. Európa hala­dó és demokratikus erőinek sorában mi is megteszünk mindent, hogy ezeket a körö­ket meghátrálásra késztessük. Jóleső érzéssel állapíthat­juk meg, hogy a varsói talál­kozón sokan a megbecsülés és az elismerés hangján szóltak a Magyar Népköztársaság szocialista fejlődésének ered­ményeiről, pártunk és kor­mányunk következetes politi­kájáról, a nemzetközi enyhü­lés. a béke és az együttmű­ködés érdekében kifejtett te­vékenységéről. A központi bizottság az európai ifjúsági és diáktalál­kozón elfogadott záródoku­mentumot és az Európa ifjú­ságához intézett felhívást po­zitívan értékeli, a kölcsönös tiszteleten és előnyökön ala­puló, gazdagodó együttműkö­dés dokumentumainak tekin­ti és kész az azokban foglal­tak megvalósítására. A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a jövőben is arra törekszik, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt út­mutatásait követve munká­jával a békéért és a társadal­mi haladásért harcoló fiata­lok és szervezeteik együtt­működését, összefogását erő­sítse. A KISZ KB a találkozóról és a magyar delegáció mun­kájáról szóló tájékoztatót el­fogadta. A KISZ Központi Bizottsá­ga ezután kinevezte a KB mellett működő tanácsokat; az egyetemi és főiskolai ta­nácsot, elnöke dr. Vastagh Pál; az értelmiségi fiatalok tanácsát, elnöke dr. Nagy Sándor; az ifjúmunkás taná­csot, elnöke Pásztor Gabriel­la; a középiskolai és szak­munkástanuló tanácsot, el­nöke Csákvári József né; a mezőgazdasági és falusi fia­talok tanácsát, elnöke Juscsák György; a fiatal nők taná­csát, elnöke Kis Imréné; a honvédelmi nevelési tanácsot, elnöke Fejti György. Ezt követően a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága megtárgyalta és elfogadta az 1976—77-es moz­galmi év első fél évére szóló munkatervét. (MTI) A könnyűipari miniszter sajtótájékoztatója A ruházatiipar rekonstrukciójának első szakasza — amelyre 16 milliárd forintot fordítottak — eredményesen zá­rult, s a kormány döntése alapján az V. ötéves tervidőszak­ban 17 milliárd forintos költséggel továbbfejlesztik a kilenc gyártási ágat — a pamut-, a selyem-, a gyapjú-, a kötszövő-, a rövidáru-, a konfekció-, a bőr-cipő- és szőrmeipart. A részletesebb tervekről Keserű Jánosné könnyűipari miniszter péntek délelőtt a Parlamentben tartott sajtótájé­koztatóján elmondotta, hogy a rekonstrukció a továbbiakban főként gépcserék útján valósul meg. Öt év alatt 100—110 miilió rubel, valamint 110—420 millió dohár értékű gépet kí­vánnak beszerezni, amire annál is inkább szükség van, mivel a munkáslétszám további csökkenésével kell számolni, s a magasabb műszaki színvonal hivatott elősegíteni a kieső munkáskezek pótlását. Bár a ruházati ipar a végrehajtott, jobbára részleges rekonstrukció következtében ma már lényegesen többre ké­pes, mint öt évvel ezelőtt, most a komplex fejlesztésre töre­kedve kell felkészíteni arra, hogy a jelenleginél is magasabb szintű munkával a termelési érték — változatlan áron számít­va — öt év alatt 31—32 00-kal növekedjék és 1980-ban meg- naladja a 100 milliárd forintot. A miniszter kitért az ágazat más területein tervezett re­konstrukciókra is. VIETNAM Megalakult az új kormány Az egységes Vietnam nemzetgyűlése pénteki ülésén döntést hozott az ország al­kotmányos rendjével kapcso­latos kérdésekben, majd meg­választotta a legfőbb állami tisztségviselőket. Az újraegyesített Vietnam a jövőben a Vietnami Szocia­lista Köztársaság nevet vise­li. fővárosa Hanoi. Saigon, az ország legnagyobb városa Hö Si Mính város nevet kapta. A VSZK nemzeti zászlaja a VDK 1945 óta használt nemzeti lo­bogója marad: vörös alapon ötágú csillag. A VDK korábbi címere is megmarad — ter­mészetesen a megváltoztatott országnévvel. A 492 képviselő egyhangú­lag Ton Duc Thangot, a VDK korábbi elnökét válasz­totta meg a Vietnami Szocia­lista Köztársaság elnökévé. A.lelnökök Nguyen Luon Ban, a VDK volt alelnöke, vala­mint Nguyen Huu Tho, a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány tanácsadó testü­letének eddigi elnöke lettek. A nemzetgyűlés Pham Van Dongot, a VDK miniszterelnö­két választotta meg az új kormány elnökévé. TIT-elnökségi ülés A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Szabolcs- Szatmár megyei elnöksége pénteken, július 2-án a Bes­senyei Klubban tartotta ülé­sét. A napirenden szerepelt egy jelentés, amely a szak­osztályok ismeretterjesztő munkáját elemzi. A beszá­moló az 1975—76-os év munkáját tette mérlegre. A második jelentés az üzemek­ben folyó ismeretterjesztő munkáról, a komplett tema­tikai sorozatokról, a szoci­alista brigádok, munkahelyi közösségek körében folyó tevékenységről adott szá­mot. Az elnökség a Nagy Mi­hály megyei titkár előterjesz­tésében elhangzott jelentések és beszámolók elfogadása után a jövőre vonatkozó fel­adatokról tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom